A részvényárfolyamok bizonyos intervallumokat figyelembe véve ciklikusságot mutatnak. Beszélhetünk hosszabb idő alatt kialakuló elsődleges ciklusokról, valamint az ezeken belül kialakuló másodlagos ciklusokról. A ciklusokat egy emelkedő trend és egy, az azt követő korrekció, a süllyedő trend építi fel.

1. 3. CIKLUSOK

A részvényárfolyamok bizonyos intervallumokat figyelembe véve ciklikusságot mutatnak. Beszélhetünk hosszabb idő alatt kialakuló elsődleges ciklusokról, valamint az ezeken belül kialakuló másodlagos ciklusokról. A ciklusokat egy emelkedő trend és egy, az azt követő korrekció, a süllyedő trend építi fel. Az elsődleges ciklusok kialakulásához hosszabb időre van szükség, általában 0,5—7 évre (pl. vegyipari ciklus 7 év, kereskedelmi ciklus 3 év).

Elemezzük a következő ábrát. Általánosságban megállapítható, hogy minden elsődleges ciklus 3 emelkedő másodlagos ciklusból épül fel, amit 2 ciklusból álló korrekció követ. A másodlagos ciklusok nagysága és az azokat követő korrekciók mértéke jól meghatározható. A ciklus első hullámának emelkedő szakaszát (0-1) általában egy 30-40 %-os korrekció követ (1-2). A második hullám emelkedő szakaszát (2-3) szintén 30-40 %-os korrekció követi (3-4). A harmadik hullám emelkedő szakaszát (4-5) már 50-60%-os korrekció követ (5-A), amely az emelkedő ciklus végét is jelenti egyben. Az eső ciklusban is vannak korrekciók. Az (5-A) szakasz korrekciós fázisa az (A-B) szakasz, amely az (5-A) szakasz 50-60%-át is visszanyeri. A végső fázist a (B-C) eső szakasz jelenti.

1.10. ábra Elsődleges és másodlagos ciklusok

Az ábrán az elsődleges ciklus kiterjedése az [0}—{l]-[2] pontok között jött létre. A másodlagos ciklus a (0)-(l)-(2), (2)-(3)-(4), (4)-(5)-(A) emelkedő trendből és az (A)-(B)-(C), süllyedő trendből áll. A süllyedő trend lefutásának ideje az emelkedő trend felét teszi ki.

A részvényárakban megjelenő elsődleges trendet a befektetőknek azon hozzáállása határozza meg, hogy mekkora a bizalma az adott részvényben. Historikusán az elsődleges trend ellen ható reakciók azért alakulnak ki, mert a befektetők időről időre túl optimistán (vagy pesszimistán) ítélik meg a helyzetet vagy a körülményekben olyan hirtelen környezeti változás állt be, amely az eredetileg előre jelzett feltételek megvalósulását megakadályozza. Ilyen változás lehet egy törvénymódosítás, vagy a gazdaságban kialakuló változás (válsággócok vagy alapanyagárak esése és ennek hatása az eredményre, gyógyszerár-támogatási rendszer változása, stb.).

Egy elsődleges ciklus normál esetben öt másodlagos ciklusból áll, amelyekből az első három ciklus egyenlő irányú, míg a másik kettő velük ellentétes irányú. Az elsődleges trendfordulóra az a tény figyelmezteti az elemzőket, hogy két befejeződött másodlagos ciklus után az árak a magasba szöknek. (Itt kell megjegyezni, hogy pusztán egyetlen másodlagos ciklus lefutása után annak a valószínűsége, hogy az árak emelkedni fognak, vagy süllyedő trend esetén csökkenni fognak, igen nagy. Ennek az elméletnek a kidolgozója Ralph Nelson Elliot (1871-1948) volt. A következőkben vizsgáljuk meg milyen feltételeket állított fel a ma már nagyon közkedvelt, s kereskedésre is nagyon jól használható elméletében.

1.3.1. Hullámelmélet (Elliott Wave Theory)

Elliott szerint az ármozgást meghatározott számú és jellegű hullámok sorozata építi fel. Az elmélet egyik sarkalatos pontja leegyszerűsítve az, hogy az emelkedő szakaszok általában öt, míg a korrekciós szakaszok három hullámrészből tevődnek össze. Az egyes hullámok csúcsai általában meghaladják az előző árfolyam-csúcsokat az emelkedő szakaszokban, amíg a korrekciót nem érik el.

Az alábbi grafikonon és a hozzá kapcsolódó magyarázattal mutatjuk be a hullámelmélet működését: szabálvos Elliott-ciklus

A 5. hullani a 0-3 emelkedés 61,8 %-áig terjed, az A 7. hullámmal az ár az 5-A esés "'50-61,8 %-át nyeri vissza a korrekció három A-B- C hullámának

1.11. ábra Elliott hullám definíciói

1. hullám (O-lpont között): sima emelkedő szakasz különösebb jellemzők nélkül, ezen a ponton még nem lehet tudni, hogy Elliot hullám fog kialakulni.

2. hullám (1-2 pont): tiszta árfolyam korrekció. Az emelkedés 1/3-át, maximum 38,2%-át nyeri vissza. Itt még szintén nem tudjuk, hogy Elliot hullám alakul ki, de ha fordul a 38,2%-os szintről, akkor valószínűleg be fog következni.

3. hullám (2-3 pont): soha nem lehet az emelkedő szakaszok között a legrövidebb. Általában ennek a szakasznak a meghatározásához használjuk a trenderősítő alakzatoknál leírtakat. A 3. ponttól kezdve az Elliot-ciklus szerint követhetjük az árfolyamokat, hiszen teljesültek az alapkritériumok.

4. hullám (3-4 pont): az előző masszív emelkedés időbeni feldolgozása, amely sohasem fejeződhet be az (0-1) hullám tartományában. A 3. és a 4. hullám időintervallumának azonosnak kell lennie. A 2. és a 4. hullám viszont különböző hosszúságú.

5. hullám (4-5 pont): a legerőteljesebb és a legdinamikusabb hullám, amely során irracionális árak alakulhatnak ki.

6. hullám (5-A pont): az ár kiesik a csatornából.

7. hullám (A-B pont): az előző hullám, az 5-A szakasz korrekciója, amely során az 50%-át vagy 61,8%-át nyeri vissza. Ugyanakkor ez a csatorna aljának visszatesztelését is jelentheti.

8. hullám (B-C pont): az utolsó korrekciós hullám, amelynek egyetlen fontos ismérve, hogy az árfolyam az A pont alá süllyed. Miután ez megtörtént, az Elliott hullám lezártnak tekinthető.

Az emelkedő trend kétszer annyi ideig tart, mint a korrekciós szakasz. Fontos megjegyezni, hogy miután véget ért egy teljes hullám, az nem jelenti automatikusan egy újabb hullám elindulását.

Hogyan használhatjuk fel a kereskedés során a hullámelméletet?

Amint a fenti ábrán is látható, az első két emelkedő hullám megfelelhet egy egyszerű trenderősítő alakzatnak, leggyakrabban zászló formációnak, amelyről a későbbiekben a trenderősítő alakzatok fejezetben lesz szó. A trend ezen fázisában még a zászló formáció jellemzői szerint kell kereskedni. (Y. 2.2.1. és 2.2.2. fejezetek) A második emelkedő hullám után, ha nem esik a korrekció az l-es pont alá, akkor a korrekcióban eltelt idő nagyságára kell figyelemmel lennünk. Az időperiódus mértékének meg kell egyeznie a 2. és 3. pont között eltelt idővel. Gyakran napra pontosan kiszámítható a kitörés várható időpontja.

Miután a kitörés megtörtént, nagy biztonsággal léphetünk be a long pozícióba. A kitörést nagy forgalom és akár rés kialakulása is segítheti. Ajánlott ezt a helyzetet kihasználni, mert ez egy alacsony kockázattal bíró belépési pontot jelenthet.

Ha az emelkedő hullámokat összességében vizsgáljuk, a trendfordulóra az figyelmeztet, hogy a harmadik emelkedő hullám során a forgalom nagysága az emelkedés végén megnő. Általában kli-maxos, hatalmas forgalmú napok jellemzőek, s az emelkedő trend egy idő után megtörik nagy forgalom mellett.

A trendfordulókra azonban egyéb formációk is figyelmeztetnek. Ezek használhatósága igen jó, segíti az egyéb elemzési módszerek hatékonyságának javítását. A trendfordulóra figyelmeztető formációk hosszabb idő alatt alakulnak ki (2—3 hét minimálisan) és viszonylagosan könnyen felismerhetők. A formációk felismerését nagymértékben segíti a forgalom változása is.

Elliot hullámra láthatunk példát a következő grafikonon (1.12. ábra).

1.12, ábra Elliot hullámok a MOL részvény grafikonján

1.3.2. Elliot variációk a korrekciós szakaszra

Az Elliot hullámelmélet komplex technikák összessége. Hozzávetőlegesen 60%-os megbízhatósággal ismerhető fel tisztán ez a technika és használható fel könnyen kereskedésre. Az esetek fennmaradó 40%-ban viszont nagyon nehéz felismerni, mert eltér a szabályos elemektől. A következőkben az esetek ezen 40%-ra fordítunk egy kis figyelmet, különös tekintettel az általában fellelhető szabálytalanságokra.

Altalánosságban elmondható, hogy a hullámok kialakulása során az első három hullám közel 80-90%-os aránnyal szabályosan alakul ki. A probléma a záró korrekciós hullámoknál merülhet fel. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakrabban előforduló, átlagostól eltérő eseteket.

Egyszerű (Zig-Zag) korrekció

A szabályostól eltérően az A pont nem esik a 3. pont alá, hanem fölötte fordul. Az A-B szakasz az 5-A szakasz legalább 50%-át, de maximum 75%-át visszaszedi. A B-C szakasz már megfelel a szabályos formulának, vagyis az (5-A) szakasz 1,618- vagy 2,618-szorosa.

1.13- ábra

Fiat korrekció

Az A pont elérése szabályos módon történik. A korrekció B pontja viszont egészen az új maximum közelébe esik. Ebből a pontból az esés nem ér el egy új minimumot, vagyis a C pont az A pontnál található minimumértéknél megáll. Az Elliot hullám végső szakasza egy range-ben ér véget.

1.14- ábra

Szabálytalan korrekció

Ez a legszabálytalanabb, s egyben a legnehezebben lekereskedhető formáció. Mondhatnánk azt is, hogy leginkább ez húzza be a csőbe a technikai elemzés alapján kereskedőket.

A formáció lényege, hogy a B korrekciós pont meghaladja az 5. pontot. Az 5. pont fölött általában sok „stop" várja az árfolyamot, így lényegében ezek kiütése is okozhatja a magasabb maximum kialakulását. A forgalom segítségünkre lehet abban, hogy ne essünk bele a csapdába. Rendszerint nem társul nagy forgalom az új csúcshoz, így az emelkedés hamar megáll. A C pont a szabályos menetrend szerint az A pont alá adódik. Az A-B szakasz ilyenkor az 5-A szakasz 1,15 vagy 1,25-szőröse, míg a B-C szakasz az 5-A szakasz minimum 1,62-, de előfordulhat, hogy 2,62-szerese.

1.15. ábra

Háromszög korrekció

Ne zavarjon meg minket ez a fajta korrekció. Ebben az esetben a hullámokat 5 kisebb hullámból álló korrekció követi, amely rendszerint a, b, c, d, e pontok megjelenésével egy háromszög formáció kialakulását eredményezi. Ebben az esetben hamarabb észlelhetjük a kitörést, hiszen elég, ha a b és d pontokra húzott ellenállásvonalat töri az árfolyam, ami ilyenkor elmarad a 3. pont értékétől.

1.16. ábra