Az egyik legkönnyebben felismerhető formáció, amely tulajdonképpen egy olyan üres terület az árfolyamgörbén, ahol nem történt üzletkötés.

2.7. Rések Az egyik legkönnyebben felismerhető formáció, amely tulajdonképpen egy olyan üres terület az árfolyamgörbén, ahol nem történt üzletkötés. Emelkedő trend esetén ez azt jelenti, hogy az előző nap maximuma fölött marad a következő napi minimum. Süllyedő trend esetén ennek az ellentéte érvényes. A technikai elemzés egyik alapelve szerint a keletkezett rést a piac előbb-utóbb mindig betölti, a kérdés az, hogy mikor. Ez gyakran nagyon eltérő időpontra esik, egy-két naptól akár több hónapig, évig is eltarthat, ezért vételi/eladási stratégiánkat a rés betöltésének tételére alapozni botorság lenne. A rések jelzik egy folyamat elejét, végét, illetve a folyamat kiterjedését. Alapvetően négy formáját különböztetjük meg:

• - közönséges, vagy átmeneti rés,
• - kitörési rés,
• - mérési vagy szökési rés, vagy
• - kimerülési rés.

2.7.1. Közönséges rés Ennek a formációnak nincs igazi jelentősége, a piac pillanatnyi megítélésének változása eredményezi. Általában konszolidációs vagy trendnélküli időben jelentkezik. A forgalom a rés megjelenésekor nem változik, a piac hamar betölti a rést, piaci hatása elenyésző, ezért jelzés értékkel sem bír.

2.7.2. Kitörési rés Kitötési résről akkor beszélünk, ha az ár egy másik, a korábbiakban megismert formációból tör ki, magas forgalom mellett. Ha a piac rövidesen nem tölti be a rést, akkor a formáció egy tartós folyamat (emelkedés/esés) kezdetét jelenti. Ha a piac rövid időn belül betölti a rést, elveszti a kitörési rés szerepét, és csak közönséges résről beszélhetünk. Ha a rés kifejlődését követően betöltetlen marad, akkor az árak az új irányba meredeken mozognak és egy új rés alakul ki, amit szökési résnek nevezünk. Ez vételi jelzésnek minősül.

2.7.3. Szökési rés A szökési rés egy folyamat során a kitörés és az ármozgás vége között általában félúton alakul ki, ezért mérési, vagy felezőponti résnek is nevezik. A szökési rés segítségével lehet meghatározni a trend végét. A folyamat közben néha betöltheti a piac, vagy több szökési rés is kialakulhat, azonban jelzésértékét ez nem csökkenti. A forgalom a szökési rés megjelenésekor is erősen nő.

2.7.4- Kimerülési rés A kimerülési rés közvetlenül a trend vége előtt jelenik meg azt jelezve, hogy a piac az árfolyamok emelkedésének a lendületét már nem viseli el, és egy réssel válaszol, nagy forgalom mellett. Ezt a rést a piac rövid időn belül mindig betölti, gyakran egy újabb réssel elszigetelve, ezzel létrehozva a szigetfordulót. Fontos felismernünk, hogy kimerülési rés alakult ki, vagy egy újabb szökési rés képződött. Ha a trend megfordul és a forgalom erős marad, akkor is kimerülési résről beszélünk. A kimerülési rést nem szabad egyértelműen trendforduló kialakulásának értelmezni (kivéve a szigetforduló formáció kialakulásakor), de utána mindenképpen egyfajta konszolidációs szakasz következik tartott árakon. A kimerülési rés is eladási jelzésnek minősül. Eladni a rés kialakulása utáni napon tanácsos.

Ezek után vizsgáljuk meg a Richter részvény 1999-2000. évi grafikonjában kialakult réseket és elhelyezkedésüket (2.21. ábra). Egy konszolidáció után forgalommal és réssel (10.535 Ft - 10.610 Ft) indul az emelkedés. Mivel a rés nem töltődik be másnap sem, ezért kitörési résnek minősül. Az egyenletes emelkedést követően 13.400 Ft és 13.700 Ft között újabb rés alakul ki, amely szintén nem töltődik vissza két napon belül. Ezt mérési résnek tekintjük. A két rés segítségével megkapjuk a következő számított értéket: a mérési rés felső értékének és a kitörési rés felső értékének különbségét hozzáadjuk a mérési rés felső értékéhez. Számokban bemutatva: 13.700 Ft - 10.610 Ft = 3.090 Ft, majd 13.700 Ft + 3.090 Ft = 16.790 Ft. Természetesen, ha ezt a számított értéket egy eső trendben kalkuláljuk, akkor a rések alsó értékét kell figyelembe venni. A számított érték, mint cél mindaddig él, amíg a mérési rés visszatöltésre nem kerül. Jelen esetben újra egy kisebb kockázatú belépési ponthoz jutottunk, amely több mint 20%-os profitlehetőséget mutat. A mérési rés kialakulását követően már csak a kimerülési rés kialakulására kell várnunk. Tapasztalataink szerint azonban a kimerülési rés nem mindig alakul ki, s nem is szükségszerű, hogy kialakuljon. A számított értékek a kimerülési rés kialakulásától függetlenül elérhetőek. Gyakran a számított érték körül alakul ki a rés, de azt napon belül be is töltik. Ez azt jelenti, hogy optimista légkör hatására fessel indul a kereskedés, az emelkedés felgyorsul, de még aznap megkezdődik a profitrealizálás, és a nap végére már mínuszban zár az árfolyam. Ilyen esetekben a kimerülési rést teljesítettnek tekinthetjük. Példánkban azonban a mérési réshez közel egy másik rés (14.800 Ft — 14.880 Ft) is kialakult, ami szintén nem került betöltésre, így ez egy újabb célár meghatározásához volt elegendő. Érdekes módon az első célárnál (16.790 Ft) meg is állt az emelkedés, majd konszolidáció után a következő számított értékig emelkedett az árfolyam, amely a 14.880 Ft -10.610 Ft = 4.270 Ft, 14.880 Ft + 4.270 Ft = 19-150 Ft számítások eredménye.