Portfólióról kimentett cikk, mielőtt a fizetős tartalomba kerülne! Érdekes statisztika!

Bár a korábbi évek tapasztalatai alapján semmi jóra nem számíthatnak a tőzsdei befektetők a szeptember hónaptól, eddig relatíve csendesen teltek annak első napjai. A világ részvénypiacainak karmesteri pozícióját betöltő Dow Jones esetében az elmúlt 50 évben az esetek 65%-ában, átlagosan 1%-ot esett az index szeptemberben, míg az elmúlt napokban 2%-os felértékelődés mutatkozott. Az eddigi folyamatok tehát úgy tűnik kedvezőbbek a korábbi években tapasztaltaknál. Amennyiben hiszünk abban, hogy egy átlagosnak mondható hónap áll előttünk, további érdemi elmozdulásra már nem kell számítanunk az amerikai részvénypiacon, sőt inkább a csökkenésre kellene fogadnunk. Persze mindez pusztán statisztika, messzemenő következtetések levonására semmiképp sem elegendő.

A nyaralásról visszatérő befektetők szeptemberben az esetek többségében rendre eladásokba kezdenek, és nem ritka a pánikszerű eladások kibontakozása sem. Tavaly a Lehman csődöt követő mélyrepülés tette hírhedtté az első őszi hónapot, 2002-ben a bear piac ekkortájt ért lokális mélységekbe, de az 1998-as krízis is nyár végén pattant ki és a nagy gazdasági világválság során 1931-ben is ez a hónap eredményezte a legnagyobb zuhanást a Dow Jones indexben.

Az elmúlt ötven év adatsorait vizsgálva kiderül, hogy az amerikai részvénypiacon az elmozdulások átlagos értékeiből kiindulva a szeptember tekinthető a legkedvezőtlenebb időszaknak, április pedig a legjobban termőnek. Egyesek mindezt azzal magyarázzák, hogy a nappali órák számának csökkenése növeli a kockázatkerülést, és eladásra serkentenek a piacon. Persze azt érezhetjük, hogy ez a magyarázat tudományos eszközökkel nehezen tűnik bizonyíthatónak

Ezen túl a szeptember effektust előszeretettel magyarázzák a:

- befektetési alapok október végi évzárásával. A közhiedelem szerint ugyanis a portfóliómenedzserek az év végi zárás előtt az addig rosszul teljesítő részvényeiket eladják, hogy azok a kimutatásaikban már ne szerepeljenek.

- a harmadik negyedéves profit warningokkal. A szeptember végén záruló negyedévet megelőzően ugyanis a legtöbb társaság szeptember elején teszi közzé az úgynevezett profit figyelmeztetését a várhatóan kedvezőtlenebbül alakuló számokról.

Amellett, hogy szeptember átlagosan a legnagyobb esést eredményezi, a legnagyobb arányban is várható a csökkenés ebben az időszakban. Az elmúlt 50 évben az esetek 63%-ában kerültek lejjebb az árak az USA részvénypiacán ebben a hónapban.

Ráadásul a 2000-es években eddig mindössze kétszer fordult elő, hogy szeptember emelkedést hozott volna a Dow Jones indexben, miközben az esések a legnagyobbak közé tartoztak.

Persze a leginkább pszichológiai tényezőkkel magyarázható szeptember effektus nemcsak az amerikai börzéket jellemzi. Kétségtelen, hogy a vizsgált éveket tekintve a Dow Jones az egyik legnagyobb arányban mutatott csökkenést ebben a hónapban, a cseh piac még ezt is képes volt felülmúlni. Az általunk vizsgált piacok közül egyedül a brazil esetében fordult elő, hogy az esetek kevesebb mint felében hozott csökkenést az első őszi hónap.

Annak ellenére, hogy a szeptemberi napokat ilyen pszichológiailag vezérelt pesszimizmus lengi körül, eddig szépen teljesítettek a világ részvénypiacai. Az ősz eleji árelmozdulások átlagát a szeptemberben eddig mutatott elmozdulásokkal összevetve csak a japán, lengyel és cseh piac esetében tapasztalhatunk rosszabb teljesítményt, mint amit a korábbi évek tapasztalatai mutatnak.

Amennyiben a Dow Jones esetében megvizsgáljuk, hogy az egyes években szeptemberig bekövetkezett árelmozdulást szeptemberben milyen mozgások követik, a jelenlegi szintekről a csökkenés tűnne leginkább statisztikákba illőnek. 2009-ben a Dow szeptemberig 8.2%-kal került feljebb, ami csaknem teljes egészében hajaz az 1972-es évi folyamatokra. Akkor szeptemberben 0.9%-os csökkenés mutatkozott, míg most már 2%-kal kerültünk feljebb. Persze 2007-ben, mikor szintén bikapiac uralkodott az év első felében, a Dow tovább tudott menetelni felfele szeptemberben is.