durva, hogy milyen bankfiókot rittyentett a magnet bank
70-80 ezer ember hitele menthető lenne, a Nemzeti Eszközkelő 20 ezer embernek segíthet idén, viszont 60-70 ezer ember óriási bajban van a hitelei miatt. Kijött a jegybank legújabb tanulmánya, ami egy csomó kérdést megválaszol azzal kapcsolatban, hogy mi is a helyzet ma Magyarországon a hitelesek kevésbé szerencsés részével a végelszámoltatás és a forintosítás után.
Vajon melyik haver viszi?
Egy biztos, az adófizetőknek ez nagyon sokba kerül(t).
Magyar kormány döntött arról, hogy lehetőség szerint még az idén – de legkésőbb 2016 első felében – értékesíti az átmenetileg állami tulajdonban levő MKB Bankot és a Budapest Bank is - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
MNB hivatalos összehasonlító statisztika a bankok 2014.12.31. helyzetéről
A bank honlapján tette közzé, hogy 2015-2016-ban jelentősen csökken a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, ezzel 2016 végéig nagyjából 15 százalékkal mérséklődnek a személyi kiadások. Az idei év első felében 2123 alkalmazottja volt az osztrák banknak Magyarországon.
Az év második negyedévében 13 bankfiókot már bezártak, most, a harmadik negyedévben nagyjából minden harmadik fiókjukat adják fel.
Mint írják, az egyoldalú kamatmódosítások miatti visszatérítési kötelezettség torzította a 2014-es eredményt, ami 251 millió euróval rontotta az eredményt. Ebből 33 millió euró az idei első fél éves eredménykimutatásban jelent meg. A második negyedévben 16 millió euró adózott nyereséget ért el a bank magyarországi leánya. Ez az első negyedévi mínusz 21 millió euró után azt jelenti, hogy 2015 első fél évében 5 millió euró volt a veszteség.
A banknak 560 ezer ügyfele van Magyarországon. (MTI)
http://kiszamolo.hu/raiffeisen-hozamfokozo-szolgaltatas/
Hozam"fokozó" szolgáltatás :))
ÉPÜL AZ EGYSZINTŰ BANKRENDSZER, AVAGY PÉNZÜGYI ELNYOMÁS MAGYAR MÓDRA
2015. AUGUSZTUS 14. PÉNTEK | 09:20 | HANGYA
Ahogy azt az A lap augusztusi számában kifejtem, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt másfél évben bevetett arzenállal támogatva igyekszik csökkenteni a magyar gazdaság devizakockázatát, ugyanakkor egyre nagyobb kamatkockázatot vállal magára. A múlt heti sikeres tízéves kamatswap tender pedig egy újabb lépés afelé, hogy a hazai gazdaságpolitika a bankrendszert egyszintűvé és a kereskedelmi bankokat egyszerű ügynökként működő közművekké degradálja. Eközben a piacinál vonzóbb feltételű lakossági állampapírok értékesítésével az állam az MNB-vel karöltve a pénzügyi elnyomásnak egy sajátos változatát hajtja végre: minden szektorban igyekeznek a megtakarításokat az állampapír-befektetések irányába terelni.
A szakirodalomban pénzügyi elnyomásnak (financial repression) általában azt a helyzetet nevezik, amikor a szabályozás (monetáris politika) az állampapírok és/vagy a deviza keresletét valamilyen eszközzel torzítja, eltéríti a piaci tényezők által vezérelttől, ezáltal rákényszerítve a piaci szereplőket az állampapírok és/vagy a hazai deviza megvételére. A cél az, hogy a megtakarítással rendelkezőktől elvegyenek valamennyit, azaz a hitelezőktől az adósok (jellemzően az állam) irányába vagyont csoportosítsanak át. Ehhez az a szabályozó számos eszközzel élhet, amelyek jellemzően büntető jellegűek, azaz valamilyen módon ellenérdekeltté teszik a piaci szereplőket az állampapíroktól (és/vagy hazai devizától) eltérő befektetésben.
A tavalyi és idei monetáris politikai intézkedések sorozata arra utal, hogy a pénzügyi elnyomás egy sajátos változatát figyelhetjük meg Magyarországon. Amíg az állam egyik kezében bunkósbottal ütlegel (a pénzügyi szektort, ezáltal közvetve a megtakarítókat sújtó szektoradók; hatalmasra emelt BEVA-díjak; egyre alacsonyabb alapkamat korlátozott hozzáférésű jegybanki betétlekötéssel), addig a másik kezével simogatja a megtakarítókat (piacinál kedvezőbb feltételű lakossági állampapírok drága módon történő értékesítése; bankok plusz kamattal való ösztönzése állampapírok vásárlására). A múlt heti sikeres tízéves kamatswap tenderen például a piaci feltételekhez képest a jegybank éves 45 bázispontos ajándékot adott azoknak a bankoknak, akik hajlandóak voltak tíz évre kamatcsere ügyleteket kötni vele.
Az ötéves jegybanki kamatswap tendereken elfogadott mennyiségek (milliárd forint), valamint a piaci szintek fölötti ösztönző kamat (%pont, zöld vonal, jobb tengely) alakulása
Forrás: MNB
Forrás: MNB
A kamatswap tenderek célja lényegében az, hogy a kereskedelmi bankok hosszú állampapírokat vásároljanak a piacon és ehhez az MNB egy kamatcsere ügyletet ajánl fel, amelynek segítségével a bankok az állampapírok fix hozamát változóra cserélhetik. A legutóbbi tenderen például a nyertes bankok az állampapír + kamatswap kombinációval egy tízéves futamidejű, 6 hónapos BUBOR + 100 bázispontot fizető befektetést tudtak eszközölni. A BUBOR jelenleg körülbelül 50 bázisponttal magasabb a hasonló futamidejű diszkontkincstárjegyek hozamánál. Így tehát a kereskedelmi bankok a jelenlegi helyzetben az átlagos forrásköltségüknél egy körülbelül éves 150 bázisponttal magasabb, lényegében kockázatmentes befektetési lehetőséghez jutottak. Ez nem kiemelkedő kamatmarzs, de lényegében nincs vele se munka, se költség, se kockázat. Ehhez képest a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében nagyjából 200 bázispontos kamatmarzsra lehet számítani, azzal ugyanakkor munka és kockázat is több van. Ennél érdemben nagyobb marzs eléréséhez már csak jóval költségesebb úton (lakossági hitelek) és/vagy kockázatosabb hitelkihelyezéssel (vállalati hitelek) van lehetőség.
Ezek után nem meglepő, ahogyan azt legutóbbi bejegyzésében Citadella kolléga is írta, hogy nem is nő a bankrendszer hitelállománya. Egyszerűen nem éri meg hitelezni. Ehhez képest a jegybank statisztikái szerint a hazai bankrendszer 2014 áprilisa óta 1400 milliárd forinttal növelte államkötvény állományát (ezzel szemben 900 milliárd forinttal csökkent a diszkontkincstárjegy állománya), amihez összesen 840 milliárd forintnyi kamatswap ügyletet kötött az MNB-vel.
A kereskedelmi bankszektor tehát az MNB ügynökhálózata lett. Egyrészről betétet gyűjt, amiből hosszabb futamidejű állampapírokat vásárol, amihez a jegybank ösztönzőt nyújt. Másrészt az NHP formájában a jegybanktól kapott ingyen forrást helyezi ki a kiírás alapján arra jogosult igénylő vállalatoknak. Végül pedig egyre nagyobb mértékben értékesít szép jutalékért cserében (amit az állam fizet) lakossági állampapírokat. Egyre több feladat kerül tehát a központi bankhoz, és bár a jegybank hivatalosan a kereskedelmi bankokkal áll kapcsolatban, azok valójában egyre inkább csak értékesítői, ügynöki szerepet töltenek be. Épül az egyszintű bankrendszer.
Az eredmények első ránézésre nem tűnnek rossznak. Az államadósság egyre nagyobb részét finanszírozzák belföldi szereplők. Az államadósság kamatköltsége csökken. Az államadósság futamideje nő. A folyamatok mögé pillantva azért már nem ennyire egyértelmű a kép.
Valóban nő a belföldi szereplők államadósság finanszírozásában betöltött szerepe, de ez a hatalmas hazai megtakarítási többletnek köszönhetően gyakorlatilag nem is lehetne másképp. Ez tehát alapvetően az adósságleépítés (delevaraging) következménye.
Az államadósság kamatköltsége valóban csökken, de nem egyértelmű, hogy ebből mennyi köszönhető a globálisan alacsony kamatkörnyezetnek, valamint a rekord alacsony inflációnak. Valószínűleg a háztartások kisebb kamattal is megvennék a lakossági állampapírokat és az értékesítés költségein is lehetne faragni. Nem is beszélve arról, hogy nem minden költség jelenik meg a kamatkiadások között, így például az MNB által a bankoknak a kamatswapok keretében nyújtott ösztönző sem.
Bár látszólag nő a magyar államadósság futamideje, de ha korrigálunk az MNB által nyújtott kamatswap ügyletekkel (ahol a jegybank, azaz végeredményben az állam változó kamatot fizet), akkor nem ennyire egyértelmű a trend. Akkor pedig pláne nem, ha figyelembe vesszük, hogy az MNB az NHP keretében már több mint 1500 milliárd forintnyi hitel esetében kötelezte el magát 10 évre nulla kamatozással. A jegybank és az állam lényegében egyre több csatornán keresztül vállalja fel a kamatkockázatot. Idővel egyre fájdalmasabb lesz a kamatemelés, pedig egyszer biztosan szükség lesz rá. (Lásd erről az A lap augusztusi számában megjelenő Akcióban az MNB című írást, amely augusztus 23-án az alapblogon is megjelenik.)
Végül pedig valami azt súgja, hogy hosszú távon nem működnek azok a rendszerek, ahol a piaci versenyt (akár a szereplők motivációjának megváltoztatásán keresztül is) korlátozzák, torzítják. Az állam és a jegybank a jelenlegi intézkedéssel kiszorítja a piaci szereplőket, ráadásul nem szektorsemleges módon. Ez pedig mind a pénzügyi közvetítő rendszert (hitelezés hiánya), mind pedig a magánszektort (beruházás, kockázatos befektetés kerülése) arra ösztönzi, hogy kerülje a kockázatot. A monetáris politikában és az államadósság finanszírozásában is megfigyelhető a folyamatos centralizáció, a piaci folyamatokba való egyre intenzívebb beavatkozás. A történelmi tapasztalatok alapján (amelyből Magyarországnak is bőven kijutott) nem ez a jó irány…
Karl Sevelda, a Raiffeisen Bank International vezérigazgatója a Kuriernek azt nyilatkozta, bízik abban, hogy a tervezett eszközeladások rendben lezajlanak majd és a tőkemegfelelési mutatójuk is eléri az áhított szintet - írja a Reuters.
Habár nem bank, de érinti a bankokat is ez az óriási húzás a penny-től :))
Lezárult az üzlet: az MFB-csoporthoz tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. átvette a Budapest Bank 100 százalékos tulajdonrészét. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó zrt. 700 millió dollárt fizetett a bankért a General Electric Capital Groupnak. Az ügyletet 279,64 forintos dollárárfolyamon számolták el, ami a mainál valamivel jobb, de a bank így is majdnem 200 milliárd forintba (azaz a devizahiteles-mentés teljes költségének durván ötödébe) került. Egészen pontosan 195 milliárd 748 millió forint volt. A Portfólió szerint ez a bank könyv szerinti értékéhez képest 1,7-szeres túlértékelést jelent.
Az Miniszterelnökség jelezte, hogy az ügylet nem növeli az államadósságot, a vételár előteremtéséhez a Magyar Fejlesztési Bank forint alapú piaci forrást vont be.
A Budapest Bankkal együtt a pénzintézet teljes portfóliója az államé lett, beleértve a Budapest Alapkezelő Zrt-t, a Budapest Autófinanszírozási Zrt-t, a Budapest Lízing Zrt-t és a Budapest Flotta Zrt-t is.
Az állam úgy érzi, hogy a kifejezetten magas vételár ellenére is jó üzletet csinált. Annyiban mindenképp igazuk van, hogy a Budapest Bank ma az egyik legjobban működő magyar bank, idén az első negyedévben 5,1 milliárdos adózott eredményt könyvelt el, az első féléves eredménye pedig várhatóan meghaladja a 10 milliárd forintot.
egyébként én is megtudom erősíteni, hogy az erste veszi meg a citit, persze madarak csiripelték....
Látok én is egy nagy problémát, mégpedig, hogy az MNB-nél mindenféle sültbolond dolgozhat.
Hogyan lehetne bankadó csökkentést hitelezés élénkítéshez kötni? Más vágya sincs a bankoknak mint hitelezni akár a nap 24 órájában hiteleznének hétvégén is ha kell. Ha lenne kinek és normális gazd környezet lenne.
Ennyi ésszel az mnb nevében nyilatkozni, jó biztos valami Tolcsy tanfolyamon vett részt. Felszállt fordítva a lóra 2010-ben aztán azóta se vette észre . :)
Ok okozati összefüggések értelmezésében komoly problémák vannak.
Andreas Treichl, az Erste csoport vezérigazgatója szerint az, ahogyan a magyar állam a Quaestor-kötvényesek ügyét kezelte,
egyértelmű megszegése az EBRD-vel februárban kötött megállapodásnak
– írja a Portfolio a Reutersre hivatkozva.
Treichl szerint a Quaestor-kötvényesek kártalanításával évente jelentős nagyságrendű plusz teher hárul a bankszektorra, az a mód pedig, ahogyan ezt a kormány kezelte, az EBRD-vel kötött megállapodás megsértését jelenti. Treichl azt is mondta, hogy a szándéknyilatkozat feltételeinek megszegését már maga az EBRD is jelezte a magyar kormánynak, de az ügy megoldása minden bizonnyal barátságos hangnemben fog majd zajlani.
https://www.youtube.com/watch?v=XIKuNxl1s0M&feature=youtu.be
16 pénzintézetet is beperel az MNB
Törvényi felhatalmazás alapján az MNB 16 pénzügyi intézménnyel szemben indít közérdekű keresetekkel pereket, az azok forint alapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel, kölcsön, lízingszerződéseivel kapcsolatos tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelések miatt.
A jegybank közleménye szerint az eljárásokban azt kéri, a Fővárosi Törvényszék állapítsa meg, hogy a perbe fogott intézmények 2010. november 26-át követően közzétett általános szerződési feltételei vagy a korábban közzétett ászf-ek ezt követő módosításai tisztességtelenek, ezért érvénytelenek. Az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelés miatt a pénzügyi intézményeknek elszámolási kötelezettségük keletkezik valamennyi olyan fogyasztó esetében, akiknél az adott kikötést alkalmazták. Az eljárást a fogyasztók nevében indítja el a jegybank, az érintett ügyfeleknek nem kell külön kérniük.
Az MNB a következő pénzügyi intézmények ellen nyújtott be közérdekű keresetet:
Aegon Magyarország Hitel Zrt., Borsod Takarék Takarékszövetkezet, CIB Bank Zrt., CIB Lízing Zrt., Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepe, FHB Jelzálogbank Nyrt., FHB Kereskedelmi Bank Zrt., Magyar Cetelem Bank Zrt., MKB-Euroleasing Autóhitel Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., MKB-Euroleasing Autólízing Zrt., OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., Örkényi Takarékszövetkezet, Sopron Bank Burganland Zrt., UCB Ingatlanhitel Zrt., Zalavölgye Takarékszövetkezet.
A nap ábrája: melyik banknak hány fiókja van?
http://www.portfolio.hu/short/bankok/a_nap_abraja_melyik_banknak_hany_fiokja_van.5.213369.html
Brutális leépítés a Raiffeisennél
Jelentősen csökkenti fiókjainak számát a Raiffeisen Bank, a jelenlegi 112 fiókból 45-öt bezár, a lépést Heinz Wiedner vezérigazgató azzal indokolta, hogy a cég módosítja stratégiáját: a jövőben elsősorban a vállalati ügyfelekre és az elektronikus csatornákra koncentrál.
Drasztikus lépés a Raiffeisentől: kemény döntések a háttérben
A tervezett költségcsökkentés révén jelentősen apadhat a Raiffeisen fiókszáma (112-ről 67-re) és dolgozói létszáma (15%-kal) is. Az utóbbi években amúgy is mindkettő jókorát esett:
a Raiffeisen fiókszáma a 2010 végi 144-ről 114-re olvadt, ami 21%-os csökkenés,
a bank dolgozói létszáma pedig 3244-ről 2298-ra, ami 29%-os leépítést jelent négy év alatt.