Xmann, én tulajdonképpen nagyon sajnállak amiatt, hogy kapálózol, mert nem találod a helyed és az agit propaganda osztály is szép lassan kihátrál mögüled, így tulajdonképpen azt a fajta szemellenzősséget, szorgalmat és kitartást, amivel a marxizmust véded, lassan tiszteletreméltó szelíd őrültségnek lehetne nevezni, ha az eszme, amit védesz, nem lenne a Földkerekség valaha volt legdestruktívabb ideológiája.

Namármost, az a fajta ideológia, mely szerint én "kölcsön adok a banknak", amikor oda adom a pénzem, az munkásságod megkoronázása, különösen annak fényében, hogy mind vállalkozóként, mind magánszemlyként köteles vagyok bankszámlát tartani, vagyis megfogalmazásod szerint kockázatos befektetésre vagyok kényszerítve.

Ez igencsak érdekes.

Ahogy az is, hogy a marxista kicsavart logika szerint a betétest a kötvényessel hozod egy szintre annak ellenére, hogy a kötvényessel ellentétben a betétes nem részesül a hozamokból, és a bank nyereségéből, ráadásul a kötvényes az €100.000 betétek után a következő kielégítendő követelő, ugyanakkor értékhatártól függetlenül, azaz egy €150.000 kötvényesnek egyáltalán nem rosszak az esélyei még a Laikivel szemben sem a 100% visszafizetésre, mig egy €150.000 betétesnek bizonyosan rosszabb lesz a helyzete.

Namármost, csak a te kedvedért szeretném még azt is kifejteni, hogy Magyarországon üzleti alapú, azaz kamatra történő pénzkölcsönzés csak a megfelelő engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmények számára engedélyezett, ennek megfelelően pénzkölcsönzéssel kizárólag csak a bank foglalkozhat, amikor is kihelyezi a betéteket. Nem véletlenül hívják betét/hitel aránynak a főbb mutatókat, amelyben egyértelműen egymással szemben álló oldalra van könyvelve a betét és a kölcsön, és a bankok által felvett hitel sem a betét oldalon szerepel.

Legalábbis eddig nem ott szerepelt.

Ezzel szemben a valóság az, hogy én nem is vagyok jogosult pénzt kölcsönözni kamatra, pláne nem üzletszerűen:

"A felügyelet a múlt év szeptemberében már négy magánszemélyt 5 és 20 millió forint közötti összegre büntetett engedély nélküli pénzügyi szolgáltatás, pénzkölcsönzés miatt."

Vagyis igencsak érdekes, hogy "hirtelen" pénzkölcsönző lettem. És tudomásom szerint nem is "kölcsönadási szerződést" kötök a bankkal, illetve nekem "nem adósom" a bank.

Amivel nagyon kevered elvtárs a fogalmakat, amivel meg akarod zavarni az emberek fejét az az, hogy a BANK, mint olyan, egy kockázatos üzem. A BANK mint olyan természetesen mehet akár csődbe is, és ennek vannak következményei is. Ez előfordulhat bámikor és bárkivel, elég csak az amerikai bankcsőd hullámra gondolni.

Csakhogy ez a bank dolga.

Ezzel szemben az, hogy az államok, az EU ráteszi a kezét a betétekre, az nagyon nem az, mégpedig azért, mert ez nem is egyszerűen államosítás (hiszen nem az állam veszi el a pénzt!), hanem egyszerű nemzetközi terroizmus, amiben egy szuverén országot arra kényszerítenek, hogy fossza ki a betéteseit, közüttük azokat is, akiknek az adott bankhoz semmi köze nincs, vagyis nem egyszerűen rendszerszintre viszik el azt, amit jobb körökben KIFOSZTÁSNAK hívnak elvtárs, hanem egyszerűen előírják azt!

Röviden szólva, még ha "kölcsön is adnék" a saját bankomnak pénzt, akkor sem lenne igaz az, hogy MÁS BANKÉRT VÁLLALJAK FELELŐSÉGET, mert én velük semmiféle jogviszonyban nem állok. Márpedig az az elképzelés, hogy én az egész európai bankrendszer tetszőleges pontján állva tetszőleges másik állam tetszőleges másik bankjának a csődjéért anyagi felelőséggel tartozhatnék, az valami olyan újszerű gondolkodás, ami egy EGYSÉGES BANKRENDSZERT tételez fel, amiben a hasznot a bankrendszer húzza le, ugyanakkor a kockázatot a BETÉTESRE teszik át AZ EGÉSZ RENDSZERREL SZEMBEN.

Ez olyan valami, ami nem egyszerűen példátlan, nem egyszerűen egészében döbbenetes még az elképzelés szintjén is, node az, hogy még minden egyes részében, porcikájában is szembemegy minden írott és íratlan értékrenddel, az maga a döbbenet netovábbja, mert elképesztő precedenst teremt az a gondolkodásmód, hogy én XY dotáljam meg A bank betéteseit azért, mert B bankban betétem van és a kölcsönadás miatt felelőséggel tartozom a másik bankért, ami éppen csődbe akar menni.

ENNEK NORMÁLIS KAPITALIZMUSBAN PONT FORDÍTVA KELLENE MŰKÖDNIE, ha már megtörténne, azaz úgy, hogy B bankban lévő betétnek közének nem lenne szabad lennie A bankhoz, és az A bankból menekülne át mindenki B-be. Az pedig, hogy a vagyonelemek közül a bankbetéteket "kiemelik", egyebekben még a tulajdonformák egyforma védelmének is ellentmond, hiszen egy ciprusi részvénytulajdonos például nem fizet hozzájárulást a bankrendszer működőképességéhez, akinek pedig éppen a számlájára került a pénz, mert eladta éppen a részvényeit és éppen mást akarna venni, az meg fizet.

Itt tehát szó sincs arról, hogy az adott ország járuljon hozzá a bankrendszere megmentéséhez (hiszen ahogy elhangzott a bankbetétek €100.000 alatti része jellemző a ciprusiakra), hanem éppen ellenkezőleg, az lett a megoldás, hogy IDEGENEK (nem ciprusi európaiak) pénzét ellopva konszolidáljanak egy rendszert, ami ideológia szintjén olyan veszélyeket jelent, amitől sírva kellene menekülnie mindenkinek, aki nem hithű marxista.

Az utóbbiaknak meg védenie.

ez csak természetes.

gondolod putymóék különben ilyen szép csendben üldögélnének.

amúgy neki meg az a célja h ezek a pénzek moszkvába térjenek vissza.

tehát eu és orosz sztem ebben együttműkszik.

úgy kommunikálnak fenyegetnek h putymó elérje amit akar.

különben eu nem kap gázt :o)

az egész ciprusi mizéria és annak terve és levezénylése orosz módra vall.

s különben se nézek ki az eus vezetőkből semmi értelmeset.

agyilag képtelenek az összetettebb gondokoldásra.

ez egy óriási színjáték.

eu azt nyeri h megszabadul ún csődpontoktól.

s a teszt ciprusi történetet alkalmazni fogja más országok bankjainál is.

most egy olyan unortodox lépsét látattunk ami hamarosan euban teljesen normális lesz.

az más kérdés h alapjaiban sérti meg az eu normákat és alapelveket.

de gondolom ez esetben elsiklanak majd effölött, s közben minket szapulnak majd h nem vagyunk kellően európénerek.

http://idokjelei.hu/2013/03/merkel-orul-medvegyev-duhos-a-lopott-penzek-ellopasa/

"A Reuters híradása szerint úgy tűnik, hogy az orosz oligarchák az egyhetes banki káoszt kihasználva kimenekítették pénzüket a két legnagyobb Ciprusi bankból:

Míg a hétköznapi ciprusi állampolgárok sorbaálltak a bankjegykiadó automatáknál, hogy néhányszáz euró készpénzhez jussanak, más betétesek számára egyéb módszerek is rendelkezésre álltak.

Senki sem tudja, hogy pontosan mennyi pénz hagyta el a ciprusi bankokat, illetve, hogy a szóban forgó pénz hová vándorolt. A válság középpontjában álló két bank, a Laiki (Népbank) és a Bank of Ciprus, londoni fiókokkal is rendelkezik, amelyek egész héten nyitva tartottak és semmilyen készpénzfelvételi korlátozást nem vezettek be. A Bank of Ciprus az orosz Uniastrum Bank 80%-os tulajdonosa is egyben, ahol szintén nem volt korlátozás az orosz részről történő pénzfelvételekre.

Tehát miközben a ciprusi bankokból nem lehetett pénzt kivenni Cipruson, ugyanez a bankok külföldi fiókjaiban és társbankuknál lehetséges volt.

Zseniális.

Aki pedig eddig azt gondolta, hogy az egész folyamat célja csupán Ciprus tönkretétele volt, talán átgondolja álláspontját:

Az EKB illetékesei felvették a kapcsolatot Lettországgal, amely szintén komoly orosz betétekkel rendelkezik, és felszólították az illetékeseket, hogy ne fogadjanak be semmilyen Ciprusról kimenekített orosz pénzt, mondta két forrás is.

„Egyértelművé tették lett barátaink számára, hogy amennyiben csatlakozni akarnak az eurózónához, ne biztosítsanak menedéket a Ciprusról távozó orosz pénzeknek,” mondta két központi banki tisztségviselő."

"Az euró nem marad fenn örökké. Nem állítom, hogy már holnap megszűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy milyen elmék dolgoznak Brüsszelben, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nem fog sokáig kitartani. "

őszinte vélemény :o) az eb-ről :o)))

hát nem semmi !

egyrészt uyge a betétesek azért jellemzően adófizetők.

másrészt tényleg érdekes h felelősebb mint a részvényes v a kötvényes.

Megint hülyeséget beszélsz. Pont azért van betétbiztosítás mert a betét kockázatos befektetés. Mindig is az volt. Minden országban. Ha a bank tönkremegy nem kapod vissza a betéted és kész. Ezen segít a betétbiztosítás, hogy egy bizonyos összeg alatt ez ne így legyen. De a betétesek valóban ugyanott vannak mint a banki kötvények vásárlói, ugyanúgy egy kockázatos intézménynek adnak kölcsön, mert a betét nem más, mint a banknak nyújtott kölcsön. és minden kölcsönzés kockázatos, ez évezredek óta így van. pedig akkor még nem voltak marxisták

én az orosz bankokat nem írnám le.

abszolút megbízhatók.

d pl ha lesz(nek) állami magyar bankok, akkor ott is szívesen tartanám, ha lenne :o)

egyelőre idehaza fhb, tranzi adó sincs náluk áthárítva.

sztem bármely bank amelyik nem eu és nem usa és nincs túlnőve a bankszektora az ország gdp-jéhez mérten és erős reálgazdasággal rendelkezik.

Úgy tűnik, nyertél:

http://www.portfolio.hu/gazdasag/megint_kezdodik_szlovenia_nem_ciprus.181694.html

Mellesleg:

"Továbbá a központi bank arra is felhívta a közleményében a figyelmet, hogy a ciprusi bankbetétek megadóztatása azért volt lehetséges, mert a betétek jelentős része külföldiek kezében van, míg Szlovéniában a külföldiek részaránya elenyésző."

???????????????????????????????????

Mióta van a tőke szabad áramlása óta különbségtételre lehetőség aszerint, hogy "kié a tőke?" Hogy is van ez? Tessék csak ebbe belegondolni, hogy mit is jelent az, hogy "a külföldi tulajdonú tőke elkobozható?" Egyre döbbenetesebb igazságbeszédnek leszünk szemtanúi. És akkor most tessenek figyelni, mert ez még semmi.

Mert eddig arról volt szó, hogy "az európai állampolgároknak" azonos jogokat kell biztosítani, azaz ingyenes oktatást, szociális ellátást, ingyenes utazást, belépőt, HA a saját állampolgáraidnak ezt megadod. Erre most azt mondják, hogy Cipruson az az európai állampolgár, aki nem ciprusi, az "külföldi"? Érzitek ennek a döbbenetét?

Hol a határ ezek után?

Mert tessék csak belegondolni, hogy mi lesz akkor, ha azt mondják, hogy az is külföldi, aki nem a saját országának bankrendszerében tarja a pénzét, vagyis mondjuk egy holland, vagy német tulajdonú bank szemszögéből nézve a magyarországi betétes "csak külföldi" lesz, akinek a pénzét el lehet venni, hogy a "saját állampolgárainak" az adófizetési kötelezettségét el lehessen kerültetni.

Hihetetlen, ahogy egyre mélyebbre ássa el magát az uzsoramaffia és a marxisták, de leginkább az az ijesztő, hogy ezt most milyen "lazán és természetszerűen" kezdik bevezetni a köztudatba, azaz röviden azt, ami MINDEN háború előtt meg szokott történni, azt, hogy rendszerszinten elveszik a megtakarításokat, utána pedig megsemmisítik a tartós fogyasztási cikkeket, hogy "fellendüljön a gazdaság", mert persze ennek a következő lépcsője az, hogy a részvényesek és a kötvényesek is elveszítik mindenüket. Az adósok persze semmit sem veszítenek el.

Node innentől kezdve, hová teheti az ember a pénzét, hogy azt biztonságban tudhassa? Svájcra is rászálltak már, a kisebb EU országok bankrendszerének vége (Lichtenstein sem fogja elkerülni a sorsát), az USA bankok a tönk szélén állnak, az oroszokban és Kínában nem bízni, mert nem lehet kiszámítani.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy komoly érdek fűződött ahhoz, hogy a bankrendszerbe vetett bizalom megszűnjön és onnan kimeneküljön a tőke mondjuk aranyba, vagy a tőzsdére...

A háború a következő fázisba lépett, megérkezett a polgárok számára a hadüzenet.

Röviden: A banki betét az €100.000 felett a legkockázatosabb befektetési formát érdemelte ki az EU-n belül, és különösen magas kockázatúvá vált az €100.000 alatti pénzek bankszámlán tartása is. Nem mellesleg, ezúttal már azt is tudjuk, hogy ezek szerint a bűzhödött marxisták szerint a betétes nem adófizető(!), sőt mi több, kötelessége az uzsoramaffia megmentése is, egyebekben mindenféle ellentételezés nélkül.

Hölgyeim és uraim, a betétes a felelőségi szintben megelőzte a kötvényest és a részvényest és ezentúl kötelessége lesz az ő jogaik, vagyonuk és továbbélésük biztosítása. Az EU-ban a betétes ki lett nevezve "felelősnek" azért a pénzintézetért, ahová a pénzét viszi.

Ez ügyben a legszebb az, hogy a bank tulajdonosai elé kerül, illetve a bankok felügyeletét ellátó és azt egyébként feltőkésítő ESM és társai elébe is, magyarán szólva, a bankrendszernek vége, mert a teljes rendszer csődben van.

Indulhat a pánik.

http://gazdasagiradio.hu/cikk/88829/

További két napig zárva marad az összes ciprusi bank, így a pénzintézetek csak csütörtökön nyitnak ki - jelentette be éjféltájban a ciprusi központi bank.

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/ciprus_lehet_a_minta_maris_itt_a_pontositas.181685.html

Az Eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem szerint a bankok átstrukturálásának terve mintapélda lehet az egész eurózóna számára. A túlméretezett bankszektorral rendelkező euróövezeti tagországok mindegyikének csökkentéseket kell véghezvinnie, és át kell szerveznie a bankjait. A cél az, hogy ezzel csökkentsék az adófizetők kockázatait, ugyanis amikor a biztosítatlan bankbetétek bevonása szükséges a kisegítésbe, akkor muszáj ezt megtenni. Ha a kisegítési folyamat már megkezdődött, akkor a bankok direkt feltőkésítése az ESM-en keresztül már nem történhet meg - mondta el Dijsselbloem egy a Reutersnek adott interjúban. Az Eurócsoport elnökének interjúja után nem sokkal a szóvivő igyekezett tompítani az euróövezeti vezető által elmondottak piaci fogadtatását és leszögezte, hogy Dijsselbloem "nem mondta, hogy ez egy minta lenne, vagy, hogy annak kellene lennie".

A hétfőn elfogadott ciprusi program egy új mintapéldát jelenthet arra, miképpen lehet az eurózóna bankszektorában dúló problémákat megoldani. A szigetországon kívüli tagországok bajban lévő bankjait is át kellene strukturálni - mondta az Eurócsoport elnöke, Jeroen Bijsselbloom. "Amit tegnap éjjel tettünk, az nem más, mint a kockázatok visszahárítása" - mondta a Reutersnek a holland pénzügyminiszter Jeroen Bijsselbloom a ciprusi csomag elfogadása után.

"Amikor bajba kerül egy bank, az első kérdésünk az kellene hogy, legyen: rendben, de mit tehet a bank azért, hogy újra feltőkésítse saját magát?". Ha a bank nem képes ezt megtenni, akkor a részvényeseket és a kötvényeseket kell megkérni, hogy segítsenek ebben, és ha szükséges, akkor a nem biztosított betétekkel rendelkezőket - mondta.

Az Eurócsoporttal tartott megbeszélések után 12 órával ciprus beleegyezett a második legnagyobb bankja bezárásába: a 100 ezer euró alatti betétek átkerültek a Bank of Cyprusba, az e felettieket pedig 4,2 milliárd euróval megsarcolták. A biztosítatlan betétekhez tartozó számlákat befagyasztották addig, míg a bank átstrukturálása és feltőkésítése folyik. Az ehhez szükséges tőkét a 100 ezer euró feletti betétekből vonják le.

Ezzel a lépéssel radikális változás következett be, az eddigi válságkezelés során ugyanis korábban az állam és az adófizetők állták a számlát a bankok megmentésénél. "Ennek akarunk véget vetni" - mondta Dijsselbloem. Hozzátette: "Ha egészséges, megbízható bankszektort akarunk, annak az az egy útja van, ha azt mondjuk: Nézd, te vállaltad fel a kockázatot, te is viseld el".

Dijsselbloem kifejtette: "A bankokat meg kell erősíteni, rendbe kell tenni a mérlegüket. Ezen kívül fel kell fogni, hogy ha egy bank bajba kerül, akkor a válasz többé már nem az lesz, hogy automatikusan segítséget kapnak tőlünk. Oldják meg ők".

Az eurózóna megvédésének egyik legfontosabb lépése volt az elmúlt három évben a "megmentési mechanizmus" kidolgozása, amit az ESM-ben összegyűjtött 700 milliárd euró szavatolt. Dijsselbloem az ESM-ről most azt mondta, a cél az, hogy remélhetőleg soha ne kelljen használni.

http://www.mfor.hu/cikkek/_Fekter__az_egyetlen_jarhato_ut_volt_ez_a_mentocsomag.html

Mit mond az a pénzügyminiszter, aki nem ekézte automatikusan, hanem legalább megadta az esélyt, a magyar gazdaságpolitikának.

"Fájdalmas, de az egyetlen kivitelezhető megoldás volt a javaslatok között az a mentőcsomag, amelyet hétfőre virradóra hagytak jóvá Ciprussal kapcsolatban az euróövezet pénzügyminiszterei - mondta Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter hétfőn az OE1 osztrák rádiónak.

"Ez volt az egyetlen járható út a javaslatok közül. Fájdalmas, de járható út" - nyilatkozott Brüsszelből telefonon a miniszter. Az egyezség értelmében gyakorlatilag felszámolják a Laiki (Popular) Bankot, az ország már eddig is hatalmas veszteségeket elszenvedő második legnagyobb pénzintézetét, s az ott lévő, 100 ezer eurónál kisebb betéteket áthelyezik az ország vezető bankjába, a Bank of Cyprusba.

A 100 ezer eurónál nagyobb, s az EU jogszabályai értelmében nem biztosított betéteket befagyasztják, s ezekből fizetik majd ki az adósságokat. Nem vetnek ki adót ugyanakkor a kisbetétekre.

Budapesten keres munkát? Klikkeljen!

A miniszter ugyancsak hétfőn Brüsszelben az APA osztrák hírügynökségnek azt mondta: a Laiki Bank végleges bezárását még a nap folyamán megindítják, mert a banknak "elfogyott a likviditása". A rádiónak nyilatkozva Fekter elismerte, hogy a most elhatározott megoldás egy héttel ezelőtt is a tárgyalóasztalon volt. Mint mondta, akkor az a vélemény került többségbe, hogy egy legfeljebb 12 százalék körüli általános hozzájárulás a lakosság részéről kevésbé lenne fájdalmas, mint egy bank csődje, egy másik átstrukturálása és a százezer euró feletti betéttel rendelkezők jelentős hozzájárulásra kötelezése. Most ez a megoldás kapott többséget - tette hozzá. Fekter szerint elhárult az a veszély, amitől az osztrák pénzügyi szektor leginkább tartott, vagyis egy "rendezetlen csőd" lehetősége.

Az EU, az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF tízmilliárd eurót ajánlott fel a földközi-tengeri szigetországnak az államcsőd elkerüléséhez, azzal a feltétellel, hogy hétfőig előteremt további 5,8 milliárd euró önrészt. A miniszter kijelentette, az osztrák állampolgárok számára nem jelent újabb terhelést a mentőcsomag, mert az összeget az Európai Stabilitási Mechanizmusból finanszírozzák. Fekter szavai szerint az EU ezzel az összeggel nemcsak a bankmentést, hanem egy intézkedési tervet is finanszíroz, amelyben többek között privatizálás, adóemelés, az államigazgatási szektor méretének és az államadósságnak a csökkentése is szerepel, hogy az állam legkésőbb 2020-ra "a saját lábára tudjon állni". A ciprusiak előtt még hosszú és fájdalmaktól sem mentes út áll - fogalmazott."

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/pirruszi_gyozelemnek_bizonyult_a_ciprusi_megallapodas.548972.html

"Nem sokáig örülhettek a befektetők a Ciprus államcsődjét megelőző vasárnap éjjeli megállapodásnak az EU-ECB-IMF hármas és a ciprusi kormány között. Miután Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport vezetője jelezte, hogy a betétek megkurtítása más eurótagállamok bankjainál is előfordulhat, őrült eladási hullám indult pénzpiacokon.

Cipruson már hétfő reggel sem okozott örömöt a nicosiai kormány és az EU-ECB-IMF trojka között létrejött megállapodás, amelynek eredményeként elkerülték ugyan a bankrendszer másnapi összeomlását, ám azonnal világossá vált, hogy ennek ára a gazdaság évekig tartó hanyatlása, a munkanélküliség megugrása, az életszínvonal drasztikus hanyatlása lesz. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a trojka úgy akarta előteremteni a pénzintézetek feltőkésítéséhez szükséges forrást, hogy ehhez ne legyen szükség a parlament jóváhagyására.

Kapcsolódó cikkek

Jön a bankcsőd és a betétesek megkopasztása

Most jön csak az igazi pánik?

Barroso: nem lehet tudni, milyen lesz a ciprusi csomag hatása

Merkel: igazságos megállapodás született

Ne igyon előre a bika bőrére!

Ciprusi cég szállt be a Synergonba

Kihasználták, hogy a képviselők pénteken elfogadtak egy törvényt a bankrendszer átalakításáról, amelynek részeként lehetővé tették az ország második legnagyobb pénzintézete, a Laiki szétbontását egy jó és egy rossz bankra. A megállapodásban ezt úgy értelmezték, hogy a Laiki 100 ezer euró alatti betéteit átadják a szigetország legnagyobb kereskedelmi bankájának, a Bank of Cyprusnak (BoC), így mintegy ez lesz a hátramaradó jó bank. A 100 ezer euró feletti betéteket mindkét bankban befagyasztják, és ezek terhére finanszírozzák a Laiki adósságainak törlesztését, illetve a BoC feltőkésítését. Emellett ideiglenesen korlátozzák a pénzátutalásokat, hogy megakadályozzák a tőke pánikszerű kivitelét az országból.

Kemény feltételek

1. A Bank of Cyprus átveszi a Laiki bank 100 ezer eurónál kisebb betéteit

2. A két bank 100 ezer eurónál nagyobb betéteit befagyasztják, ezekből fizetik a bankok feltőkésítését

3. A 100 ezer eurónál nagyobb betétek tulajdonosai elvesztik megtakarításuk 30-40 százalékát

Fájni fog

A nicosiai kormány szóvivője, Krisztosz Sztilianidesz a hivatalos álláspontot hangoztatta, amely szerint a megállapodással elkerülték Ciprus rendezetlen államcsődjét, és kihullását az eurózónából. Kétségtelen ugyanakkor, hogy van egy fájdalmas oldala is a helyzetnek, ami komoly terhet ró a ciprusiakra - ismerte el. A BBC helyi tudósítója ebből annyit aláírt, hogy a 100 ezer euró alatt betétek megadóztatásának elvetése megkönnyebbülést hozott az utca emberének. A megállapodásban egyébként ezt azzal magyarázzák a felek, hogy az EU-ban ez alatt a határ alatt biztosítottak a bankbetétek.

Sztilianidesz szerint a BoC és a Laiki 100 ezer eurónál magasabb betéttel rendelkező ügyfelei megtakarításaik 30 százalékát veszíthetik el. Független becslések 40 százalékra teszik ezt az arányt. A lefaragást egy később meghatározandó egyszeri adó formájában szenvedik majd el. Az adó elfogadásához persze szükség lesz a parlament jóváhagyására, de a képviselők akkor már nem sokat tehetnek ellene. Utolsó esélyük a beavatkozásra akkor lesz, amikor a szavaznak az EU és Ciprus közötti szándéknyilatkozatról - jegyzik meg az Open Europe kutatóintézet elemzői. Formálisan ez nyitja meg az utat az unió 10 milliárd eurós segélyprogramjának elindítása előtt.

Lerombolták az országot

Nikolasz Papadopolusz, a ciprusi parlament pénzügyi bizottságának elnöke gazdasági szempontból értelmetlennek tartja a megállapodást. Az uniós vezetők azt az üzenetet akarták küldeni a világnak, hogy a ciprusi gazdaságot le kell rombolni, és ezt jórészt el is érték: letarolták a bankrendszert. Ezzel a megjegyzésével arra utalhatott, hogy francia és német pénzügyi vezetők kaszinó gazdaságként jellemezték ciprust, amely informálisan offshore státust alakított ki magának az eurózónán belül.

Angela Merkel német kancellár és pénzügyminisztere Wolfgans Schaeuble üdvözölte a megállapodást. Merkel szerint korrekten osztották el a terheket az érintettek között. Nem akarjuk, hogy az adófizetők mentsék meg a bankokat, a pénzintézetek mentsék meg magukat - szerinte éppen ez történt Cipruson. Schaeuble elmondta, hogy az európai vezetők a GDP maximum háromszorosára, az európai átlagra akarják leszorítani a ciprusi bankok értékét, szemben a válság előtti hétszeres szorzóval. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő szerint viszont az orosz betéteseket is megkurtító megállapodás valójában lopás. Ugyanakkor főnöke, Vlagyimir Putyin államfő környezetéből azt az információt szivárogtatták ki, hogy Moszkva kész meghosszabbítani a Ciprusnak adott 2,5 milliárd eurós államközi hitel futamidejét.

Precedens értékű megoldás

Bár később igyekeztek csitítani a kedélyek, nehéz volt útját állni annak a piaci pániknak, amelyet Jeroan Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője indított el délutáni megjegyzésével. Dijsselbloem szóvivője ugyan azt állította, hogy főnöke megjegyzését - miszerint a ciprusi mentőakció a jövőbeni hasonló beavatkozások sablonja lehet - kiragadták a szövegkörnyezetéből, ám a szaksajtóban nem volt kétség a megjegyzés lényegét illetően.

A Financial Times interpretációja szerint az eurócsoport vezetője a bedőlő bankok kezelését illetően vízválasztónak tartja a 10 milliárd eurós ciprusi mentőprogramot. Az európai vezetők visszatolták ennek költségét az adófizetőktől a magánbefektetőkre. A viszonylagos piaci nyugalom az elmúlt hónapokban, továbbá az a tény, hogy nem követte pánik azt a döntést, amelynek értelmében a két legnagyobb ciprusi bank feltőkésítésének teljes költségét ráterhelték befektetőkre és betétesekre, új helyzetet teremtett. Utat nyitott az előtt, hogy az eurózóna ezentúl a korábbinál sokkal agresszívabban vonjon be magánforrásokat a bankok talpra állításához."

http://index.hu/gazdasag/2013/03/25/ket_bank_vitte_csodbe_ciprust/

"A görög állampapírokon elszenvedett veszteségek, a magas kamatokkal Ciprusra csábított betétek, és a fejetlen hitelezés vitte csődbe a második legnagyobb ciprusi bankot. A folyamatok végül az állam fizetőképességét is aláásták. Az EU-EKB-IMF feltételekhez kötötte az ország kimentését, lényegében önrészt kért Ciprustól a nemzetközi hitelcsomag feltételeként. Ciprus az oroszok segítségét kérte, akik az ország olajvagyonát kérték cserébe. Ciprus ehelyett a külföldi betétesek megsarcolását választotta.

Előzmény

Ciprus: pénzük 40%-át bukhatják a nagybetétesek

„A lopott pénzeket lopják el újra” – kommentálta a Telegraph szerint Lenin egyik kijelentésére utalva Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök egy kormányzati tisztviselőknek tartott ülésen a ciprusi híreket. Az első, indulatos reakció után hétfő délutánra mégis úgy tűnik, hogy Oroszország is segíthet Ciprusnak, sőt, még az orosz betétek megsarcolásának is megtalálták a jó oldalát.

Az oroszok azt gondolhatták, hogy a 100 000 euró feletti bankbetétek zárolását és megadóztatását nem meri meglépni a ciprusi vezetés, de mégis megtette. Elképzelhető, hogy az orosz kormány azért nem küzdött jobban ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása ellen, mert nem fűződött nagyon szoros érdeke ahhoz, hogy az orosz hatóságok elől eltüntett vagyonokat – tehát lényegében az orosz adócsalókat – megvédve kisegítse Ciprust – mondja Simonyi Tamás, a KPMG pénzintézeti tranzakciókért felelős igazgatója.

Az alkudozás eredménye

Az euróövezet pénzügyminiszterei jóváhagyták hétfőn hajnalban azt az új tervet, amelyet az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) dolgozott ki az éjjel a ciprusi bankszektor szanálására. Az EU, az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF 10 milliárd eurót ajánlott fel a földközi-tengeri szigetországnak az államcsőd elkerüléséhez, azzal a feltétellel, hogy hétfőig előteremt további 5,8 milliárd euró önrészt.

Az "utolsó pillanatban" megszületett egyezség értelmében gyakorlatilag felszámolják a Laiki néven is ismert Popular Bankot, az ország már eddig is hatalmas veszteségeket elszenvedő második legnagyobb pénzintézetét, s az ott lévő, 100 ezer eurónál kisebb betéteket áthelyezik az ország vezető bankjába, a Bank of Cyprusba. A 100 ezer eurónál nagyobb, az EU jogszabályai értelmében nem biztosított betéteket befagyasztják, s ezekből fizetik majd ki az adósságokat. Hogy ezekből mennyit írnak majd le, egyelőre nem ismeretes, bár egyes források szerint a nagybetétesek veszteségei a 40 százalékot is elérhetik. Nem vetnek ki adót ugyanakkor a kisbetétekre - mondták el uniós tisztségviselők.

Akik csődbe vitték Ciprust

A szóban forgó bankokkal az alapvető probléma az alultőkésítettség volt - mondja Kemény Gábor, a Concorde elemzője. A nagyobb bajban lévő, lényegében hamarosan megszűnő Cyprus Popular Bank 2011-ben hatalmas, 3,65 milliárd eurós veszteséget könyvelt el, ami nagyon megcsapolta a saját tőkéjét, ami a biztonságos banki működés legfontosabb támasza.

A bank tavaly a harmadik negyedévig további 1,7 milliárd eurós veszteséget produkált, így a maradék, nem egészen 1 milliárdra rúgó saját tőke már nem volt elég a túléléshez (és ebben az adatban az utolsó negyedév számai még nincsenek is benne). A bank tehát csődbe jutott, a veszteséget elsősorban az elértéktelenedő görög állampapírok okozták.

Millió euró, 2012 harmadik negyedév vége Cyprus Popular Bank Bank of Cyprus

Mérlegfőösszeg 30 376 36 235

Hitelállomány 25 592 25 977

Betétállomány 17 865 27 873

Hitel/betét mutató 143,3% 93,2%

Saját tőke könyv szerinti értéke 967 2 309

Mérlegfőösszeg/saját tőke KSZÉ 31,4 15,7

Nettó profit (2012 első három negyedéve) -1 671 -95

Nettó profit (2011) -3 650 -1 371

Alapvető tőkemegfelelési mutató (core Tier1 ratio) 7.7%* 5,0%

*2012 március végén

A bank ráadásul nem csak a saját beétállományából, hanem bankközi forrásokból (elsősorban az Európai Központi Bank által nyújtott rendkívüli finanszírozás segítségével) is hitelezett. Így történhetett, hogy a hitelállomány tavaly őszre már 43 százalékkal meghaladta a betétekből rendelkezésre álló összeget.

A nemfizető ciprusi és görög hitelek megnövekedése miatt a bankok nagyon nehéz helyzetbe kerültek, hiszen az összegyűjtött betétek visszafizetésének záloga minden bank esetében a hitelek megfelelő törlesztése. További súlyosbította a helyzetet a görög állampapírokon elszenvedett veszteség.

A Bank of Cyprus, az ország legnagyobb kereskedelmi bankja érezhetően jobb helyzetben van. A bank eszközeihez mérten több tőkével rendelkezik, mint a Popular Bank, hitelállománya kisebb a betéti oldalnál, sőt eddigi veszteségei is jóval alacsonyabbak. Ez a bank tehát könnyebben menthető, és mentik is. A tervek szerint a Popular Bank betétállományát és a jó eszközeit is átpakolják a Bank of Cyprus-ba, ezzel egy jó bank/rossz bank modellt felállítva.

Ügyes volt a ciprusi diplomácia

Előző héten még sokan úgy gondolták, hogy az oroszok kerülnek ki a legnagyobb nyertesként az egész ciprusi válságból, a hétfőn bejelentett közös EU-ciprusi megállapodás viszont a korábbi elképzeléshez képest sokkal érzékenyebben sarcolja meg az orosz betéteket. A becslések szerint 68 milliárd dollárnyi ciprusi bankbetétből a Moody's szerint 30 milliárd orosz érdekeltségek kezében lehet – a magánszemélyek jellemzően Svájcot, a cégek Ciprust választották –, és ezek nagy többsége a határként megadott 100 ezer euró feletti összeg.

Elsőre úgy tűnik, hogy a Ciprus felett folyó geopolitikai játszmából az EU került ki győztesen, azonban egyrészt nem egyértelmű, hogy az oroszok mennyire akarták magukra vállalni Ciprus megmentésének terhét, másrészt a britek szerint a helyzet csak tovább mélyíti az eurózóna stabilitásával kapcsolatos válságot. Az nem volt egyértelmű már kezdetektől sem, hogy vajon volt-e reális alapja egy ciprusi-orosz megállapodásnak, vagy pedig Ciprus csak kedvezőbb feltételeket akart kicsikarni Brüsszeltől, de Moszkva is könnyen megpróbálhatta megzsarolni a szigetországot.

Mihalisz Szarrisz pénzügyminiszter az EU által támasztott feltételek elutasítása után nem Brüsszelbe vagy Berlinbe utazott kedvezőbb feltételekről alkudozni, hanem kedden Moszkvába érkezett, ahol aztán napokig tárgyalt. Szarrisz azt mondta, addig marad, „ameddig csak kell”, hogy végül megegyezzenek.

A hírek szerint arról is szó volt, hogy a Kreml részesedést kapna a ciprusi állami bankokban, és különleges jogosítványokat a ciprusi partmenti olaj- és gázkészletek majdani kiaknázásához. Még arról is hallani lehetett, hogy az oroszok az egyik kikötőnél tengerészeti bázist alakítanának ki. Annyi biztos, hogy végül azonban üres kézzel kellett hazatérnie a pénzügyminiszternek.

„Azt hiszem, az oroszok érthetően csalódottak voltak az események alakulása miatt” – mondta Mihalisz Szarrisz a CNBC-nek hétfőn a bejelentés után. Ugyanakkor úgy vélte, hogy nem sérül majd Ciprus és Oroszország kapcsolata a történtek miatt. Az első reakciók meglehetősen dühösek voltak.

Felpuhult álláspontok

Putyin korábban a RIA Novosztyi hírügynökség szerint „igazságtalannak és veszélyesnek” minősítette a betétek megadóztatásának tervét, és több kormánytag is arra utalt, hogy egy ilyen döntés mellett Oroszország nem nyújtana további segítséget a szigetországnak.

A zéró összegű játszmát sejtő elemzőkre rácáfolva hétfő délutánra mégis úgy tűnik, hogy Putyin támogathatja a 2011-ben nyújtott 2,5 milliárd eurós orosz kölcsön feltételeinek enyhítését. Szarrisz többek között a 2016-ban lejáró kölcsön határidejének ötéves meghosszabbítását, valamint a kamatainak csökkentését próbálta elérni előző héten Moszkvában. „Ami történik, az jó jel azoknak, akik orosz bankokba vinnék a tőkéjüket. Nagyon stabil a bankrendszerünk” – találta meg a történtek pozitív oldalát a Reuters beszámolója szerint Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes is.

Az is jelzésértékű lehet, hogy a ciprusi válság elejétől kezdve voltak olyan hangok Oroszországban is, amelyek örültek volna a betétek megadóztatásának, írta a Bloomberg. Jevgenyij Szavcsenko, Belgorod térség kormányzója, Putyin egyik szövetségese szerint elválik egymástól, hogy kik a hazafiak, és kik menekítették Ciprusra a vagyonukat. Több orosz blogger is úgy vélte, hogy ez kifejezetten a korrupt orosz bürokratákat sújtó teher lesz.

Semmi meglepő

Az biztos, hogy már hónapokkal ezelőtt lehetett tudni, hogy baj lesz Cipruson a bankokkal – mondja Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója.

Ciprusra ömlött a pénz, mert a betétekre – a viszonylag magas országkockázat miatt is – magasabb kamatot fizettek, többet, mint mondjuk egy osztrák vagy német bank az ugyanolyan euróbetétekre. De ezt a kamatot valamiből ki is kellett termelni. A most bajban lévő bankok ezeket a betéti kamatokat magas hozamot fizető, de kockázatos görög állampapír vásárlásokból, illetve kockázatos vállalkozásoknak adott hitelekből finanszírozták. Most lényegében ez a modell mondott csődöt.

Adóelkerülés, optimalizálás

A látható kockázatok ellenére sok cég vitte Ciprusra a pénzét, amit alapvetően kétféle tényező motivált. Az ukrán és orosz vállalkozók elsősorban azért keresték Ciprust, mert nem akarták, hogy a saját országaik hatósága a valós forgalmukat és nyereségüket lássák. A magyar vállalkozók és befektetők motivációja inkább az volt, hogy adómegtakarítást érjenek el, ami nem feltétlenül illegális.

A mostani betétbefagyasztás és 20-40 százalékos megvágás alternatívája a 100 ezer euró alatti betétek megadóztatásas lenne, amit elvetettek. A másik lehetőség, ha Ciprus megemelné az adókat. Itt viszont az a gond, hogy a tíz százalékos nyereségadó megduplázása azonnali cégbezárási-hullámot eredményezne, így a szükséges pénzeket lényegében csak áfa- ás személyi jövedelemadó emelésekből lehetne összeszedni. Viszont akkor összegről (5,8 milliárd euróról) van szó, hogy egy ekkora adóterhelés tönkretenné a ciprusi gazdaságot, lényegében nem maradna senki, aki a megemelt terheket ki tudná fizetni. Mivel a gazdaság mérete kicsi, egy jelentős adóemelés lényegében megfojtaná a gazdaságot.

Egy harmadik lehetőség is felmerült, aminek lényege, hogy Ciprus a még fel sem tárt és ki sem termelt olaj- és gázbevételeit adta volna el az oroszoknak. Ebben az esetben Oroszország megfinanszírozta volna az EU-által elvárt önrészt, ezzel elkerülhető lett volna a betétek befagyasztása és elvonása. Ciprus azonban úgy döntött, hogy nem a saját jövőjének és gazdagságának a terhére rendezi a számlát, hanem a külföldi vagyonosokkal fizettet.

A magyaroknak nem fog fájni

A magyar vállalkozókat nem biztos, hogy súlyosan érinti a helyzet, mert az, hogy valakinek ciprusi cége van, nem feltétlenül jelenti azt, hogy pénze és bankszámlája is van az országban.

A fizetési műveleteket más országban vezetett bankszámlákról is el lehet végezni, a pénzek kivétele a cégekből pedig adózási és számviteli kérdés, a felmerülő kötelezettségeket pedig más országban vezetett számlákról is ki lehet fizetni. A gazdag magyarok ciprusi vagyonáról szóló összeállításunkat itt olvashatja."

nem volt kétségünk :o) de azé az a helyzet h mégse a bank állja a cehhet ! hanem a bank betétesei, akik adott esetben többnyire adófizetők, méghozzá az euró zónában.

Akinek volt kétsége afelől, hogy miért veszti el Ciprus GDP-jének a 40%-át, amit ugye a pénzügyi szektora állított elő Cipruson, annak a továbbiakban ne legyen kétsége arról, ezen a kis országon mutatták be a pilot epizódot. Részvétem a ciprusiaknak és Ciprusnak.

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/ciprus_lehet_a_mintapelda_az_euroovezetben.181685.html

"Az Eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem szerint a bankok ástrukturálásának terve mintapélda lehet az egész eurózóna számára. A túlméretezett bankszektorral rendelkező euróövezeti tagországok mindegyikének csökkentéseket kell véghezvinnie, és át kell szerveznie a bankjait. A cél az, hogy ezzel csökkentsék az adófizetők kockázatait, ugyanis amikor a biztosítatlan bankbetéteket bevonása szükséges a kisegítésbe, akkor muszáj ezt megtenni. Ha a kisegítési folyamat már megkezdődött, akkor a bankok direkt feltőkésítése az ESM-en keresztül már nem történhet meg - mondta el Dijsselbloem egy a Reutersnek adott interjúban.

A hétfőn elfogadott ciprusi program egy új mintapéldát jelenthet arra, miképpen lehet az eurózóna bankszektorában dúló problémákat megoldani. A szigetországon kívüli tagországok bajban lévő bankjait is át kellene strukturálni - mondta az Eurócsoport elnöke, Jeroen Bijsselbloom. "Amit tegnap éjjel tettünk, az nem más, mint a kockázatok visszahárítása" - mondta a Reutersnek a holland pénzügyminiszter Jeroen Bijsselbloom a ciprusi csomag elfogadása után.

"Amikor bajba kerül egy bank, az első kérdésünk az kellene hogy, legyen: rendben, de mit tehet a bank azért, hogy újra feltőkésítse saját magát?". Ha a bank nem képes ezt megtenni, akkor a részvényeseket és a kötvényeseket kell megkérni, hogy segítsenek ebben, és ha szükséges, akkor a nem biztosított betétekkel rendelkezőket - mondta.

Az Eurócsoporttal tartott megbeszélések után 12 órával ciprus beleegyezett a második legnagyobb bankja bezárásába: a 100 ezer euró alatti betétek átkerültek a Bank of Cyprusba, az e felettieket pedig 4,2 milliárd euróval megsarcolták. A biztosítatlan betétekhez tartozó számlákat befagyasztották addig, míg a bank átstrukturálása és feltőkésítése folyik. Az ehhez szükséges tőkét a 100 ezer euró feletti betétekből vonják le.

Ezzel a lépéssel radikális változás következett be, az eddigi válságkezelés során ugyanis korábban az állam és az adófizetők állták a számlát a bankok megmentésénél. "Ennek akarunk véget vetni" - mondta Dijsselbloem. Hozzátette: "Ha egészséges, megbízható bankszektort akarunk, annak az az egy útja van, ha azt mondjuk: Nézd, te vállaltad fel a kockázatot, te is viseld el".

Dijsselbloem kifejtette: "A bankokat meg kell erősíteni, rendbe kell tenni a mérlegüket. Ezen kívül fel kell fogni, hogy ha egy bank bajba kerül, akkor a válasz többé már nem az lesz, hogy automatikusan segítséget kapnak tőlünk. Oldják meg ők".

Az eurózóna megvédésének egyik legfontosabb lépése volt az elmúlt három évben a "megmentési mechanizmus" kidolgozása, amit az ESM-ben összegyűjtött 700 milliárd euró szavatolt. Dijsselbloem az ESM-ről most azt mondta, a cél az, hogy remélhetőleg soha ne kelljen használni.

Az ESM-ről röviden

Az Európai Stabilitási Mechanizmus (European Stability Mechanism) az eredeti elképzelés szerint 2013 közepén váltotta volna fel a 3 éves átmeneti időre létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF), de a felváltást 2012 nyarára előrehozták. Az ESM egy állandó válságkezelési eszköze lesz a fizetési övezetnek.

Az ESM 700 milliárd euró jegyzett tőkével fog rendelkezni, amely 80 milliárd euró befizetett tőkéből és szükség esetén 620 milliárd euró lehívható tőkéből fog állni. A tőkét több év alatt az Európai Központi Bank tőkéjéhez való hozzájárulás arányában kell teljesíteniük a tagországoknak. Mivel az ESM tőkével is rendelkezni fog, nem csak garanciával (ezért a bankká alakítása is elképzelhető), így nincs szüksége további hitel-megerősítési rendszerre, hogy a legjobb kategóriába kerüljön a hitelminősítőknél. Az ESM tényleges hitelezési kapacitása 500 milliárd euró lesz.

Az eredeti elképzelések szerint ha egy bajba jutott tagállam az ESM-hez fordul, akkor csak úgy kaphat majd hitelt, ha ezt megelőzően fenntarthatóvá teszik annak államadósság-pályáját. Ez többek között a magánbefektetőkre (állampapír tulajdonosokra) történő veszteséghárítással lenne kivitelezhető, amelynek kereteit az ESM-be épített ún. kollektív cselekvési klauzulán (CAC) keresztül szabályoznák."

és miért otta legnagyobb ?

mert már az rooszok elvitték a tőkét miután fel lett tőkésítve :o) ennyi.

5%-ot otthagytak mutatóba, de gondolom az is mind 100ezer euró alatti betét :o)

azért a laiki mert ott a legnagyobb a tőkehiány

Makkal álmodtál? :) :) :)

én kommentálnám a szoci shulc urat

"mielőbb szükség van az eurózónán belüli bankunió megteremtésére, a második pedig az, hogy ideje összehangolni az adórendszereket"

pontosan ezt akarja az internacionalistabankárklán.

hogy egyszerre végezhessen több országgal, az egész unióval, ne pedig egyenként kelljen, mert az mint látjuk hosszadalmas.

és imf adja a tanácsot

usa adja a tanácsot.

amikor pont ő áll mindemögött.

most egyenként nyírják ki az országokat jól összehangolt akciókkal , hogy belekényszerítsék őket gazdasági zsarolással ebbe a bankunióba.

az adózásiról már nem is szólva ... gondoljátok el !

a bérek egységesítését nem akarják.

mi lenne ha egész eu svéd rátával adózna ?

a legszegényebb országok bulgária, románis, de mi isde afrikai szintre kerülnénk.

iszonyú lenne.

a spanyolok meg oda ahol kb mi voltunk 2010-ben 20 év bőrnyúzás után.