1. Jönnek, mennek. Aki elment, az is segített néhány száz emberen, ágytálazott, bemosakodott néhány ezerszer. Lehet hogy a te anyádat mosdatta, vagy kötött be neki infúziót.
Minimum köszönet és tisztelet jár neki, hogy bár senki (!) nem kötelezte hogy magára vegye ezt, de megtette. Amennyi ideig, annyi ideig.
És ha a világ más részén, akkor is azt teszi, csak olyanoknak akik jobban tisztelik, mint te. Embertársaid ök is, ne aggódj. Nem vész kárba. A muszlimok, a feketék, a migránsok is értékelik a segítséget. Amit a magyarok is kaphatnának, ha több eszük és nagyobb szívük volna.
Aki meg visszajött, hozva tudást, tartást, nemzetközi kapcsolatokat, segítséget, jövöt, az is elment egyszer korábban rossz rabszolgaként pénzért, vagy bármi másért. A geci.
De egyik sem neked esküdött fel, helóka. Nem is Deák Ferencnek. Nem arra esküdött, hogy téged, nektek szolgáljon gondolkodás nélkül, mindent eltürve. Hanem a gyógyításnak. Minden emberre.
2. Akármilyen geci módon bánnak is velük, akárhogy kihasználják öket, az ö dolguk mégis az, hogy "szolgáljanak"? Tényleg?
Szolgáljon neked az apád fasza.
Igen, szolganép.
És te pont úgy is kezeled öket. A te szolgáid.
Aki cseléd és szereti, ha úgy beszélnek hozzá, mint ti, az marad. Aki szereti ha az urak megmondják neki, hogyan éljen, mit tegyen, az marad. Milyen áldozatot hozzon. És ha meghozta, már dobjátok is el, mindjárt, hálátlanul, mint egy kutyát, ahogy teszitek pl Zacherral.
Aki szereti ha belerúgnak, megvetik, lenézik, megítélkezik az "urak", az marad.
Aki szereti, ha megszabják, mi az egyedül üdvözítö, az marad.
Aki szereti, ha szakmai kérdéseket hozzá nem értö, tapló brigantik döntenek el, szólnak bele, még élet-halál kérdésekbe is, az marad.
Aki szereti, ha büszkén, fennhéjázva , felszegett fejjel lopják meg az urak. Az marad.
Akinek ez így megfelel, mert egy másik rendszerben, ahol rátermettség kéne, ö nulla lenne, az marad.
Aki nem tehet mást. Az marad. Elszenvedni titeket. És mindezt.
Durvul a rendszer. Durvul a beszéd. Durvul a bánásmód. Durvul a gyülölet. Szabadjára engedték az alantas ösztönöket.
Föleg vidéken látni.
De a fórumokon is.
A gyülölet szárba szökkent.
Lehet majd aratni már nem is olyan sokára.
Jézus dicsöségére. Igaz?
Én nem szolgálok. Én segítek. Annak aki kér.
Mert aki kér, annak adatik.
Aki parancsba adja, annak nem tudom sorát. De nincs is hozzá közöm.