Regisztráció Elfelejtett jelszó

Történelem kibeszélő

Re: nincs cím

#773860 TrendMan Előzmény: #773857

Nyilván az a 'szimpatikus' hitlerista hatalomnak nagy könnyebbség lett volna az ellenszenves bolsevista diktátorral szemben.

De ez az elemzés német oldalról próbálja megérteni ezt a komplex helyzetet.

Onnan pedig a legtöbb, amit mondani lehet, a célok zavara, az ellenség lenézése és az ebből eredő felkészületlenség.

Re: nincs cím

#773853 TrendMan Előzmény: #773851

Talán ez a lényeg:

"A kudarc már benne volt a hadműveleti tervben

A legtöbb hadászati tankönyv egyetért abban, hogy minden hadműveletnek kell hogy legyen egyetlen olyan fő célja, amely az egyéb célok felett áll, és amelyet végig fenn kell tartani a hadjárat során. A Barbarossa hadművelet nem rendelkezett ilyen meghatározó prioritással, hanem három célt, Leningrád, Moszkva és Ukrajna, illetve a déli olajmezők elfoglalását akarta egyszerre megvalósítani.

"A három cél közötti prioritás váltogatása pedig már 1941 nyarán komoly vezetési problémákhoz vezetett. Az olajnak és hadigazdaságnak mindig is nagy jelentőséget tulajdonító Hitler elsősorban a déli iparvidék elfoglalására koncentrált. A tábornoki kar viszont úgy vélte, hogy Moszkva, az ország politikai és vezetési központja lenne a legmegfelelőbb célpont, amelynek elfoglalása akkora presztízsveszteséget okozna Sztálin számára, hogy az akár a rendszer széthullásához is vezethetne."

Re: igen és nem

#755389 tozsdenyul Előzmény: #754771

Kicsit belemásztam a német stratégiába:

1. Az alapja 1934-töl kezdve, hogy folyamatosan és szinte mindenáron kerülni kell a kétfrontos háborút. (Itt megint alapjaiban bukik az egész, mivel ez lehetetlen, ahogy több okát ennek fel is soroltam)

2. 1941-ben ez úgy nézett ki, hogy

a) az USA hadbalépését elkerülhetetlennek látja a német hadvezetés is.

b) az orosz front miatt el kell kerülni egy második frontot, ami miatt a németek szintén abban támogatták japánt, hogy támadja meg az Usát a SZU helyett, hogy így biztosítsák a németek számára a kétfrontos háború elkerülését.

Re: igen és nem

#754793 Spade Előzmény: #754791

Moszkva elfoglalásától olyan messze voltak a németek h Zsukov mondta Sztálinnak h a tervek ellenére ne költözzenek mert a németek nem fognak áttörni, pedig ha téved akkor nem marad a feje a nyakán, és semmi gond nincs ha költöznek és ő mégis megvédi Moszkvát. Szal meglehetősen biztos volt a dolgában, nem billegett ott a léc.

Re: igen és nem

#754791 Spade Előzmény: #754771

Mindenki itt tutira veszi h a németek lenyomják az oroszokat, pedig a helyzet az h lényegében semmi esélyük nem volt rá, a támadásuk csúcsán sem tudtak egyetlen igazi védvonalat bevenni se SzentPétervárt , se sztálingrádot, se Moszkvát, szal innen kezdve nem igen lehet azt állítani h esélyük lett volna bármire nincs is miről beszélni. De ha Moszkvát bevették volna a németek akkor sincs semmi ez Sztálkint nem renditi meg, megvoltak eleve a tervek arra h kujlbisevbe vagy hova evakuálnak és az ural mögötti ipartelep onnan még 1000 km hóban fagyban, reménytelen h a németek elérik. A Japok ha támadnak akkor mi van ? Elfoglalják max vlagyivosztokot annan a hadseregeket Zsukov mindenképpen elhozza, Moszkva védelmére, az meg nevetséges gondolat h szibérián keresztül a Japok az Uralig nyomulnak vagy 10000 km-t a semmilyen infrastrukltúrában, Ott maradnak azok a távol keleten. A kényeg és a kulcs az h Sztálin semmiképpen nem adta volna meg magát, egy ekkora földrajzi kiterjedést mint oroszo, ahogy már Kínát se és az amcsikat se, meg nem lehet elfoglalni.

A másik h Amerikát ugyanezen okból nem lehet elfoglalni tehát a 2 főellenség közül 2-t a németeknek esélye se volt megverni.

Roosevelt attól volt zseni h a háborúba ha támadnak a japók, ha nem bevitte volna az amcsikat abban a pillanatban ha az angolokat komoly veszély fenyegeti mert átlátott hitleren és tudta h előbb utóbb mindenképpen összecsapnak mert őrült és akkor jobb előbb mint utóbb amikor már erősebb. És ugye az amcsiknál az elnök szinte mindent megtehet pl. Bush is milyen könnyen betámadhatta irakot nemlétező hirszerzési adatokra hivatkozva szal ürügy lett volna nagyon hamar az nem kérdés.

Re: igen és nem

#754790 tozsdenyul Előzmény: #754788

Mármint nem maga a mancsúriai háború, hanem az általa elindított lánc vezet majd USA háborúhoz (ha pedig ez igaz, akkor jobb mielöbb támadni, mert idövel csak egyre nagyobb lesz USA fölénye.

Re: igen és nem

#754789 tozsdenyul Előzmény: #754771

Ja, anglia és az élelmiszer... Nem voltak ök sem hülyék, kiszámítottak egy olyan kvóta rendszert, amivel helyi élelmiszerrel túlélnek. Ráadásul késöbb kiderült, hogy még túl szigorú is volt a terv.

Nézz utána...

Re: igen és nem

#754788 tozsdenyul Előzmény: #754771

Ott tévedsz alapjaiban, hogy nem látod, hogy az USA olajembargó bevezetése rövid úton japán támadáshoz vezet, azaz borítékolt minden tovább.

Usa olaj nélkül japánoknak rövid ideje van hátra, és csak indonéziából szerezhetnek.

Ezzel olyannyira tisztában volt mindenki, hogy az amerikai kongresszus majdnem nem szavazta meg, mert háborús provokációnak tekintették.

Az amerikai közvélemény többsége pedig biztosra vett japán támadást -hónapokkal pearl elött.

Yamamotó pedig 1930-ban megjósolta, hogy a mancsúriai hadbalépés az Usával való háborúhoz és vereséghez vezet majd elöbb-utóbb.

De az amerikai hadvezetés is szinte biztosra vette a japán támadást.

A japánoknak high-tech hadserege volt, ami ette az olajat, Japánnak meg konkrétan nulla olaja volt.

Nézz utána.

Usa olaj felfüggesztése = teljesen borítékolható japán hadüzenet.

Nézz utána mennyi idö telt el a kettö között.

Ezenkívül a japánok fostak az oroszoktól, mert kalkhinnál Zsukov szarrá verte a japánokat.

Ezenkívül azt is elmondtam, hogy Moszkva eleste önmagában semmit nem jelentett volna az oroszoknál, de felölem ne járj utána, higgy amit akarsz.

Re: igen és nem

#754787 tozsdenyul Előzmény: #754772

Nem az a kérdés, hogy az USA vagy a SZU tudott -e gyözni nyersanyag fölényben.

Az a kérdés, a nyersanyag hátrányban lévö afganisztán /vietnám le tudta volna gyözni-e agresszorként az Usát /SZU -t egy élet-halál harcban?

Na ugye :)

Egyébként is rossz a példa mert vietnámot gyorsan lenyomta az USA amíg a SZU bele nem állt...

Re: igen és nem

#754772 matgab Előzmény: #754734

Ha már ennyire bele vagy esve abba a hitbe, hogy az USA nyersanyag háttere miatt önmagában eldöntötte a háború sorsát, aminek megnyerésére a németeknek semmi esélyük nem volt szerinted, akkor azt mégis hogyan magyarázod meg magadnak, hogy a világ legnagyobb és a 2. világháború után még tovább erősödő USA vereséget szenvedett Vietnamban??

Vagy a hatalma csúcsán álló SZU vereséget szenvedett Afganisztánban??

Hogy csak két történelmi szempontból közeli példát mondjak.

Mit mondott volna az elméleted ezen háborúk elején, hogy kinek van és kinek nincs esélye nyerni a technológiai, gazdasági, erőforrás fölény megítélésének jegyében?

Re: igen és nem

#754771 matgab Előzmény: #754734

Az USA egyáltalán nem biztos, hogy beszállt volna a háborúba, ha nincs Pearl Harbour.

Ott elég erős volt a pacifista szemlélet, hogy majd az európaiak rendezzék le egymás között.

Ha nem lett volna Pearl Harbour, akkor az első veszteségek után a pacifista erők tovább erősödtek volna tovább , meg eleve immel ámmal léptek volna be.

Anglia a helybeni élelmiszerrel?? e viccelj már! Már így is majdnem éhen haltak, amikor az USA tonnaszám szállította nekik a kaját és a gyarmatok is.

Szóval mi lett volna, ha a japánok a ruszkikat hátbatámadják és az USA marad semleges, vagy 42-43-ig nem üzen hadat? És nem szállított volna harceszközöket és technikát a SZU-ba és a SZU szibériai elit csapatai a japánok miatt nem tudtak volna Moszkva alatt ellentámadást indítani?

Japán ráadásul nem maradt volna nyersanyagok nélkül mert az USA megtámadása nélkül is simán megszerezhette volna magának az európai államok gyarmatait, francia indokínától kezdve holland kelet indián át a brit gyarmatokig.

A te feltételezésed a háború kimenetelére vonatkozóan onnan indul, hogy az USA teljes mellszélességgel beavatkozik a szövetségesek mellett, ellátja a SZU-t és Angliát mindennel, miközben lenyomja Japánt és csapatokat küld Európába, és mindezt már 41 decemberétől fogva. Innentől nézve tényleg eldőlt már a háború sorsa.

De onnan kezdtük a beszélgetést, hogy 41-ben, amikor a SZU-t megtámadta Németo, vajon lehetett-e midezt látni, hogy így lesz? Nos erre a válaszom az volt, hogy egyértelműen nem. És alakulhatott volna teljesen másként is, gyakorlatilag sztem a II. világháborút a japánok döntötték el , de ezt 41 nyarán nem tudhatta senki. Egyrészt berántották az USÁ-t a háborúba, másrészt engedték, hogy a ruszki elitcsapatok ellentámadást indítsanak.

Angliát a németek nem tudták volna térdre kényszeríteni a negyvenes évek első felében, ez tiszta ügy.

A léc a ruszkiknál rezgett. Az egész államapparátus Moszkvában volt, minden onnan volt szervezve. Ahhoz, hogy egy országot irányítani lehessen, komoly erőforrásokra van szükség, ami Moszkván (és a szintén blokád alatt tartott Leningrádon kívül) nem volt más városban a SZU-ban. Mivel a SZU diktatúra volt, Moszkva bevétele kvázi olyan lett volna, mintha a pókot kivennéd a pókhálóból, vagy mondjuk a pókháló tartószálait elszakítanád. Minden azon ment keresztül, a vasút vonalak, a nyersanyag áramlás, az ipari és mezőgazdasági termelés és az egésznek az irányítása. Ha ott nem tudnak a vonatok közlekedni, akkor meghal az egész 2 hét alatt. Kifogynak a tartalékokból, gyártás meg nincs.

Az biztos, hogy amellett ha az ukránokat és a Balti államokat a németek inkább szövetségesként kezelték volna, akkor a hadtáp vonalak is mindjárt rövidebbekké váltak volna. És a partizánok sem jelentettek volna logisztikai és katonai problémát.

Ha meg a SZU kapitulált volna, akkor meg a németeknek olyan nyersanyag mezők álltak volna rendelkezésre, amiről még az USA is csak álmodozhatott volna. És ha ez az egész kapituláció megtörtént volna mondjuk 41 végére, vagy legkésőbb 42 nyarán (ugye feltételezésem szerint az USA nem szállt volna be 42 közepe előtt, mert nem támadta volna meg az USA-t Japán, hanem épp a távol keleten küzdöttek volna az oroszok haderejével), akkor az USA talán már nem is mert volna beszállni a háborúba.

Onnantól fogva Anglia tengeri fölénye az még kb. 2-3 évig tarthatott volna, de nem tovább (az orosz nyersanyagmezőkkel és a német technológiai fejlesztéssel).

Ha az USA továbbra sem szállt volna be, akkor a németek az orosz háború után a közel keleti brit gyarmatok ellen fordulhattak volna és azok elfoglalása illetve a tengeri blokád teljessé tétele után Anglia magától kapitulált volna akár partraszállás nélkül is.

Vagy a legvalószínűbb, hogy ezen eredmények hatására Churchill megbukott volna a választásokon és jött volna egy olyan politikus, aki a németekkel való kiegyezést támogatta volna és két pólusú lett volna a világ egy Kamcsatkától Brest-ig érő Német Birodalom az USA ellenében egy japán középhatalommal és egy marginálissá váló Nagy Britanniával...

Re: igen és nem

#754738 banyaiz Előzmény: #754734

Másik döntő esemény az volt japánok usával kezdtek ki és nem a ruszkikat támadták hátba.

Pl 41-ben mikor németek Moszkva alatt álltak akkor Sztálin mindent egy lapra feltéve Szibériából hadosztályokat hozta át meg kell védeni Moszkvát. Ők állították ott meg a németeket bírták a hideget is edzésben voltak. Japcsik támadnak keletről akkor ruszkik vszínű hamar megrogynak.

De hát Japánok keresték a kihívásokat. Máshogy gondolkodtak , azt hitték csapást mérnek amcsikra és akkor a tengeren ők lesznek az urak aztán gyarmatbirodalmat tudják építeni. Kicsit rosszul mérték fel a dolgot.

Re: igen és nem

#754737 banyaiz Előzmény: #754734

Sztálin pedig így utólag ott hibázott nagyot , hogy nem ő támadott először amikor a németek a franciákkal harcoltak.

Képzeld el ha akkor elindít egy nagy támadást hátba támadta volna őket. :) Akkor aztán hamar Berlinbe ér. Csak a szovjet hadsereg nem volt felkészítve mert az elmebeteg a tisztogatásokkal és belső ellenség elleni harccal volt elfoglalva. Ő úgy gondolta időt nyert ezzel a megnemtámadási szerződéssel .