Re: igen és nem

Az USA egyáltalán nem biztos, hogy beszállt volna a háborúba, ha nincs Pearl Harbour.

Ott elég erős volt a pacifista szemlélet, hogy majd az európaiak rendezzék le egymás között.

Ha nem lett volna Pearl Harbour, akkor az első veszteségek után a pacifista erők tovább erősödtek volna tovább , meg eleve immel ámmal léptek volna be.

Anglia a helybeni élelmiszerrel?? e viccelj már! Már így is majdnem éhen haltak, amikor az USA tonnaszám szállította nekik a kaját és a gyarmatok is.

Szóval mi lett volna, ha a japánok a ruszkikat hátbatámadják és az USA marad semleges, vagy 42-43-ig nem üzen hadat? És nem szállított volna harceszközöket és technikát a SZU-ba és a SZU szibériai elit csapatai a japánok miatt nem tudtak volna Moszkva alatt ellentámadást indítani?

Japán ráadásul nem maradt volna nyersanyagok nélkül mert az USA megtámadása nélkül is simán megszerezhette volna magának az európai államok gyarmatait, francia indokínától kezdve holland kelet indián át a brit gyarmatokig.

A te feltételezésed a háború kimenetelére vonatkozóan onnan indul, hogy az USA teljes mellszélességgel beavatkozik a szövetségesek mellett, ellátja a SZU-t és Angliát mindennel, miközben lenyomja Japánt és csapatokat küld Európába, és mindezt már 41 decemberétől fogva. Innentől nézve tényleg eldőlt már a háború sorsa.

De onnan kezdtük a beszélgetést, hogy 41-ben, amikor a SZU-t megtámadta Németo, vajon lehetett-e midezt látni, hogy így lesz? Nos erre a válaszom az volt, hogy egyértelműen nem. És alakulhatott volna teljesen másként is, gyakorlatilag sztem a II. világháborút a japánok döntötték el , de ezt 41 nyarán nem tudhatta senki. Egyrészt berántották az USÁ-t a háborúba, másrészt engedték, hogy a ruszki elitcsapatok ellentámadást indítsanak.

Angliát a németek nem tudták volna térdre kényszeríteni a negyvenes évek első felében, ez tiszta ügy.

A léc a ruszkiknál rezgett. Az egész államapparátus Moszkvában volt, minden onnan volt szervezve. Ahhoz, hogy egy országot irányítani lehessen, komoly erőforrásokra van szükség, ami Moszkván (és a szintén blokád alatt tartott Leningrádon kívül) nem volt más városban a SZU-ban. Mivel a SZU diktatúra volt, Moszkva bevétele kvázi olyan lett volna, mintha a pókot kivennéd a pókhálóból, vagy mondjuk a pókháló tartószálait elszakítanád. Minden azon ment keresztül, a vasút vonalak, a nyersanyag áramlás, az ipari és mezőgazdasági termelés és az egésznek az irányítása. Ha ott nem tudnak a vonatok közlekedni, akkor meghal az egész 2 hét alatt. Kifogynak a tartalékokból, gyártás meg nincs.

Az biztos, hogy amellett ha az ukránokat és a Balti államokat a németek inkább szövetségesként kezelték volna, akkor a hadtáp vonalak is mindjárt rövidebbekké váltak volna. És a partizánok sem jelentettek volna logisztikai és katonai problémát.

Ha meg a SZU kapitulált volna, akkor meg a németeknek olyan nyersanyag mezők álltak volna rendelkezésre, amiről még az USA is csak álmodozhatott volna. És ha ez az egész kapituláció megtörtént volna mondjuk 41 végére, vagy legkésőbb 42 nyarán (ugye feltételezésem szerint az USA nem szállt volna be 42 közepe előtt, mert nem támadta volna meg az USA-t Japán, hanem épp a távol keleten küzdöttek volna az oroszok haderejével), akkor az USA talán már nem is mert volna beszállni a háborúba.

Onnantól fogva Anglia tengeri fölénye az még kb. 2-3 évig tarthatott volna, de nem tovább (az orosz nyersanyagmezőkkel és a német technológiai fejlesztéssel).

Ha az USA továbbra sem szállt volna be, akkor a németek az orosz háború után a közel keleti brit gyarmatok ellen fordulhattak volna és azok elfoglalása illetve a tengeri blokád teljessé tétele után Anglia magától kapitulált volna akár partraszállás nélkül is.

Vagy a legvalószínűbb, hogy ezen eredmények hatására Churchill megbukott volna a választásokon és jött volna egy olyan politikus, aki a németekkel való kiegyezést támogatta volna és két pólusú lett volna a világ egy Kamcsatkától Brest-ig érő Német Birodalom az USA ellenében egy japán középhatalommal és egy marginálissá váló Nagy Britanniával...