"Figyeljen arra, hogy nem veheti figyelembe külföldön megfizetett adóként azt az összeget,
amely a nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján Önnek az
osztalék jövedelme után külföldön megfizetett adóból visszajár."
Én ezért nem merem nem beírni azt a 6%-ot...
Igen, a törvényben és nav tájékoztatóban másképp van, de ha a kintiek többet vonnak le, mint 16%, nehogymá még itthon is adózzunk utánna még 6-ot.
Egyébként a navosok sincsenek tisztába, hogy hogyan kéne. Én szinte minden évben másképp kitöltve adom be, de a lényege az, hogy itthon már ne adózzak. Most épp ezt a fajta kinullázóst választottam, mert az egyik navos ezt mondta. Tavaly mást mondtak, akkor úgy töltöttem. Még egyszer sem hívtak be emiatt.
köszi szépen, én is erre jutottam.
De az osztaléknál miért nem kell beírni a 6% adót?
Elvileg a kettős adóztatási egyezményben (lengyel) az van, hogy max 10%-ot vonhatna le a lengyel állam, tehát 6%-ot mindenképpen meg kell fizessek itthon.
Nem.
Adókiegyenlítésnél kizárólag a 172. sorba írt adatokkal lehet operálni.
Feltört tbsz-számla veszteségét használhatom adókiegyenlítésre? (Ugye nem? :-()
1a) EU-s osztalék: 182. sor b osztalék összege; c nulla
186. sor
188. sor ugyanazok
189. sor b osztalék összege; c külföldön levont adó.
A 188. sornál figyelmeztetést küld, de mikor nyomtatod, illetve küldöd, hibátlant jelez.
Ha többet vontak kint, illetőségigazolást kell szerezned és a kintiektől visszakérni. Nem javaslom.
2) Ha az árfolyamnyereség kifejezést az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre érted és magyar brókercégen keresztül tőzsdézel, akkor a 172. sorba kell írni.
Ebben az esetben az adókiegyenlítés is működik, hisz a 172. sorok adatait kell ott szerepeltetni.
Azért ez a hazaárulás egy egész kifinomult műfaja. Más országban adózol? Nem a jó magyar cégek részvényeit veszed? cöcöcö... cöf-cöf-cöf :))))))))))))
sziasztok technikai kérdésem lenne, amit a nav-nál lévő hölgy sem tudott olyan magabiztosan elmondani , hogy elhiggyem neki.
Melyik oldalra írjam be:
1a) Az EU-s államtól kapott osztalékot a 04-es oldalon a 167-es esetleg a 172-es sor, vagy a 05-ös lap 182-es sor?
1b)
Ha EU-s államtól kaptam az osztalékot, de 19% adót vontak le, ebben az esetben azt tanácsolta a nav, hogy a jövedelemnek írjam be a teljes összeget, a fizetendő adónak mindenképpen írjam be az osztalék 6%-át, mert a másik állam csak 10% adóra tarthat igényt és a 9%-nyi adót kérjem vissza a másik államtól.
Ezt valszeg jól mondja, mert ha belföldi adókötelezettségként 0-át írok be, akkor kiírja a hibaüzenetet, hogy 5 és 16% közé kell essen a mértéke.
(Ebben a visszaigénylésben van valakinek vmilyen tapasztalata, hogy hogyan megy az illetőség igazolás kiadása után?)
2a) a külföldi árfolyamnyereséget (EU és USA) szintén melyik lapra (04 -165 v.172 vagy 05-181) írjam be?
2b) Az USA illetve a magyar piacon elért árfolyamnyereségem szembe állíthatom-e a 2012-2013-as évek veszteségével? Ha igen és ha a 2a) kérdésre a 05--181 lenne a helyes válasz, akkor hol lehet ezt érvényesíteni, mert a 06-os oldalon a 212-220-as sorok csak a 04-es oldalon lévő tranzakciókra hivatkoznak...
3) feltört TBSZ-en lévő nyereséget szembe lehet-e állítani a korábbi évek tőzsdei veszteségével? (gondolom nem, de hátha valaki másképp tudja).
Köszönöm!!
A KBC is ezt mondja (bevágom ide a full szöveget hátha keresi valaki még):
Miként kell adóznom a külföldi tőzsdéken, ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében vásárolt részvényeim által fizetett osztalék után?
Amikor az ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében vásárolt külföldi tőzsdei részvények osztalékot fizetnek, általában akkor is csak a nettó osztalék érkezik meg az adózó számlájára, a bruttó osztalékból az adót levonja a kifizető társaság és/vagy valamelyik, a tranzakcióban közreműködő közvetítő. Ha a levont adó nem éri el a magyar jogszabályok által előírt mértéket (jelenleg 16%), akkor társaságunk automatikusan levonja a különbözetet és továbbítja azt az adóhatóságnak.
Az adózónak az osztalékjövedelmet ezekben az esetekben is fel kell tüntetnie az adóbevallásában, a devizás tételeket a kifizetés napján esedékes hivatalos MNB árfolyammal kell forintosítani.
Az információt arról, hogy az adott részvény Ügyfelünknek mennyi osztalékot fizetett, abból mennyi adó került levonásra társaságunk, és mennyi a nemzetközi szereplők által, illetve hogy mekkora, immáron nettó összeg került végül Ügyfelünk számlájára, megtalálja a WebBroker rendszerünk pénzforgalmi kimutatásában, vagy a társaságunk által Ügyfelünknek eljuttatott erről szóló év végi igazolásban.
Ha például Ügyfelünknek a 2011-es évben a frankfurti Xetra piac normál kereskedésében vásárolt BMW részvényei osztalékot fizettek, akkor a német-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény alapján maximum 15% forrásadó kerülhetett levonásra, amihez az illetőséget igazolni kell. A fennmaradó 1%-ot (a magyar 16%-os adó és az egyezmény alapján levonandó 15% különbsége) Magyarországon kell megfizetni, ez az a rész, amit társaságunk automatikusan levon és az adóhatóságnak eljuttat.
Sajnos azonban nagyon gyakran előfordul, hogy mire Ügyfelünk Társaságunknál vezetett számlájára a külföldi osztalék eljut, a kibocsátó vagy a tranzakcióban résztvevő egyéb közvetítők valójában több adót vonnak le, mint amennyit a magyar törvények, vagy a kettős adóztatást elkerülő egyezmények (vagy éppen azok hiánya) alapján szükséges lett volna. Ennek sok oka lehet, például az említett illetőség igazolásának a hiánya. Ez ellen a többlet adózás ellen Társaságunk sajnos semmit nem tud tenni, ilyen esetben adó-visszaigénylésről a kibocsátónál, vagy az illetékes külföldi adóhatóságnál érdeklődhet az adózó.
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egy-egy ilyen illetőségi igazolásnak, vagy adó-visszaigénylésnek gyakran olyan adminisztrációs terhe és tranzakciós költsége van, amely összességében veszteségessé teszi az egész procedúrát
#Londoni tőzsde osztalék adózás
#külföldi osztalék
#EGT tagállam
#kettős adóztatást elkerülő egyezmény
szigorú magánvélemény a témában:
ha van kettős adóztatást kiváltó eggyezmény az adott országgal és többet vontak kint mint ami a magyar lenne akkor nem kell adót fizetni itthon, de a bevallásban szerepelteni kell.
SOS kérdés. Ha EGT tagállamban (Angliában) kaptam osztalékot és ott vontak 25% adót, akkor itthon kell adózni még ez után, mert KBC-nél a papíron a tétel mellett csak - - van a levont adó helyén.
Köszi előre is!
Fontos lenne!
éppen kezdtem nézelődni,vmelyik számlám tavalyi összesitője baxott jönni.....ma megküldték végre,lehet adózni.......
de az ilyen éveket még mindig jobban xeretem,mintha számlát nulláznék:)
ne haragudj, halvány fogalmam sincs hogy számolják én meg nem számoltam utána. egy dolgot érdemes tenni, írni a saxoo-nak, hogy mi van.
2. változat: "meg kell különböztetni a trade nyitási és zárási időpontját és mindkét dátum MNB árfolyama alapján számolni"
saxobank. elvileg a brokik egységesek abban, hogy semmilyen iránymutatást nem adnak arra vonatkozóan, hogy hogyan számolj. KBC-s táblázat melyik verziót dobja az általam felvetett alternatívák közül?
passz, kbc szépen világosan kidobja táblázatban. te melyik brokinál vagy?
pontosítom, hátha nem volt érthető: MNB napi árfolyamra váltást elegendő a pozi zárás napján elvégezni a realizált nyereségre\veszteségre vonatkozóan, vagy a nyitás dátum és zárás dátum közti USDHUF árfolyam változás miatt többlet nyereséget\veszteséget is kalkulálni kell?
Azt értem, hogy át kell számítani forintra a dollár alapú számlámon mindenféle FX, részvény, CFD, stb. ügyleten elért nyereséget és veszteséget.
A kérdésem, hogy elegendő a realizált nyereség\veszteséghez rendelnem az aznapi MNB árfolyamot, vagy meg kell különböztetni a trade nyitási és zárási időpontját és mindkét dátum MNB árfolyama alapján számolni?
Ha utóbbi, az azért szívás, mert pl. Saxo-nál nincs olyan report, amiben egyetlen rekordban szerepel a trade nyitási és zárási dátuma. Nem tudom párosítani függvénnyel, kézzel meg írtó macerás lenne összepárosítani a trade-eket, dátumokat, belépési\kilépési értékeket.
