Re: nincs cím

Köszönöm!!

A KBC is ezt mondja (bevágom ide a full szöveget hátha keresi valaki még):

Miként kell adóznom a külföldi tőzsdéken, ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében vásárolt részvényeim által fizetett osztalék után?

Amikor az ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében vásárolt külföldi tőzsdei részvények osztalékot fizetnek, általában akkor is csak a nettó osztalék érkezik meg az adózó számlájára, a bruttó osztalékból az adót levonja a kifizető társaság és/vagy valamelyik, a tranzakcióban közreműködő közvetítő. Ha a levont adó nem éri el a magyar jogszabályok által előírt mértéket (jelenleg 16%), akkor társaságunk automatikusan levonja a különbözetet és továbbítja azt az adóhatóságnak.

Az adózónak az osztalékjövedelmet ezekben az esetekben is fel kell tüntetnie az adóbevallásában, a devizás tételeket a kifizetés napján esedékes hivatalos MNB árfolyammal kell forintosítani.

Az információt arról, hogy az adott részvény Ügyfelünknek mennyi osztalékot fizetett, abból mennyi adó került levonásra társaságunk, és mennyi a nemzetközi szereplők által, illetve hogy mekkora, immáron nettó összeg került végül Ügyfelünk számlájára, megtalálja a WebBroker rendszerünk pénzforgalmi kimutatásában, vagy a társaságunk által Ügyfelünknek eljuttatott erről szóló év végi igazolásban.

Ha például Ügyfelünknek a 2011-es évben a frankfurti Xetra piac normál kereskedésében vásárolt BMW részvényei osztalékot fizettek, akkor a német-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény alapján maximum 15% forrásadó kerülhetett levonásra, amihez az illetőséget igazolni kell. A fennmaradó 1%-ot (a magyar 16%-os adó és az egyezmény alapján levonandó 15% különbsége) Magyarországon kell megfizetni, ez az a rész, amit társaságunk automatikusan levon és az adóhatóságnak eljuttat.

Sajnos azonban nagyon gyakran előfordul, hogy mire Ügyfelünk Társaságunknál vezetett számlájára a külföldi osztalék eljut, a kibocsátó vagy a tranzakcióban résztvevő egyéb közvetítők valójában több adót vonnak le, mint amennyit a magyar törvények, vagy a kettős adóztatást elkerülő egyezmények (vagy éppen azok hiánya) alapján szükséges lett volna. Ennek sok oka lehet, például az említett illetőség igazolásának a hiánya. Ez ellen a többlet adózás ellen Társaságunk sajnos semmit nem tud tenni, ilyen esetben adó-visszaigénylésről a kibocsátónál, vagy az illetékes külföldi adóhatóságnál érdeklődhet az adózó.

A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egy-egy ilyen illetőségi igazolásnak, vagy adó-visszaigénylésnek gyakran olyan adminisztrációs terhe és tranzakciós költsége van, amely összességében veszteségessé teszi az egész procedúrát

#Londoni tőzsde osztalék adózás

#külföldi osztalék

#EGT tagállam

#kettős adóztatást elkerülő egyezmény