Hát a jogi vonalra a bíróságok rendesen rácsavarodtak.

Rendszer szinten ott a fő gond, hogy nagyon magasak a számok.

Pf-en olvastam egy elemzést 2000 mrd-os nagyságrend csak az árfolyamveszteség. 300-400 mrd a kamatemelések miatti móka, ez az árfolyrés max 100. Ez együtt 2500 mrd Ft.

Ha forintosítanak akkor az árfolyamveszteséget valakinek be kell nyelni. Ha időben elcsúsztatva forintosítanak akkor még x évig fennáll az árfolyamkockázat. Ha árfolyamgátba terelnek mindenkit és a különbözetet elengedik akkor futják továbbra is az árfolyamkockázatot, csak nem az ügyfelek hanem a bankok és az állam.

Azonnali forintosítás horror összeg, de az árfolyamkockázat ügyfelekről bankokra államra terhelése átlag 10 évre ami vissza van futamidőből az sem piskóta kockázat.

Szóval nehéz az ügy.

"Tehát ugyanott vagyunk mint mikor indult a cirkusz meg kell egyezni. "

szvsz:

A szerződés szépen le van írva a Ptk-ban. Azt egy alsóbb szintű jogi döntéssel NEM lehet felülírni, csak így "maszatolni" lehet, aminek amint látszik nincs sok gyakorlati haszna, ha csak nem annyi, hogy írásba foglalják, hogy kedveseim, ezentúl próbáljuk betartani a Ptk. előírásait, nem úgy mint eddig, illetve, ha egy Bíróság esetleg döntést hoz az ügyfél javára, a továbbiakban másodfokon nem illik ellentétes döntést hozni.

Persze azért tartunk ugyan ott, ahol a mádi zsidó (elaludt a bakon, és mire felébredt a lova visszavitte a saját háza elé) mert nálunk még mindig csak jogszolgáltatás van igazságszolgáltatás helyett, ne feledjük, hogy nem volt itt semmi probléma, több száz bírói döntés született a devizahiteles javára első fokon, amit másodfokon meg elvesztett, és itt ismétlem, hogy ezért a mindenkori Igazságügyi Hatalom a felelős!!!

És a helyzet SEMMIT sem változott!

Otp árfolyam szempontból nézve a témát:

1. Ha végre ez a dev hiteles mentéssorozat lezárul az önmagában pozitív hír. Megszűnik egy bizonytalanság

2. Ha kompromisszummal zárul le az jó hír. Pénzbe fog kerülni, de elviselhető

3. Ha netán elmennek megint a falon túlra és mindent a bankokra akarnak mérni, és vmi eszement brutál csomagot akkor az rossz hír.

4. Az is rossz hír ha vmi komolytalan csomaggal jönnek ki ami semmit nem zár le, semmit nem old meg stb.

2. verzió lenne a logikus, de mivel itt még sok szempont van gazdasági logikán kívül is, vannak bizonytalanságok. Pl azért csak venni szeretnének 1 eurón Raiffeisent, költségvetési mozgástér, hogy alakul a gazd növekedés stb , ilyen dolgok még bekavarhatnak.

Egyetértek, ezért is akartam Racionalnak írni hogy persze, papíron jogi döntés fog születni, de a valóságban politikai.

Ezt a trágyadombot úgy eltakarítani, hogy az "igazságos" legyen elég lehetetlen küldetés.

Itt azt kellene szem előtt tartani, hogy minél előbb megoldás, megszűnjön a bizonytalanság, olyan megoldás ami a gazdasági növekedést nem nyírja ki (ez korlátozza mennyit és hogyan lehet a bankokra terhelni) , és ez mellett komoly törlesztőrészlet csökkenés az ügyfeleknek. Aztán leszögezni, hogy mostantól mindenki törlesszen ahogy tud, vége a nagy mentéseknek.

Ebből a matekból teljesen egyértelműen látszik, hogy csak kompromisszummal megy, tehermegosztás stb.

Volt 1 éves kitérő , Kúria megmondta a nagy okosságokat, aztán vissza az 1 évvel ezelőtti kiindulóponthoz.

Rögtön az egész cécó elején Kúria elnöke vagy vmi hasonló pozícióban lévő csóka megmondta erre a problémára nincs jogi megoldás. Csak politikai döntés tudja rendbe rakni. Persze mivel a fő cél az volt, hogy választás utánra tolják a döntést ezért megsimogatták a buksiját , hogy okos vagy haver végezd a dolgod tart amíg tart. :) Ennyi vsz.

Szerintem a fő oka ennek a porhintésnek (jogi út) az volt, hogy bármi is a "végső mentés" az indulatokat kelt a választókban. Aki érintett az esetleg kevesli, aki nem érintett mint dev hiteles az háborog, hogy minek megmenteni. Ezt átcsúsztatták választás utánra.

Ez volt a fő cél vsz, és ezt el is érték. A Kúria határozat pedig olyan lett, hogy semmiben nem korlátozza a döntéshozókat. Zárójelben jegyezném meg, hogy korábban Kúria nélkül sem szabtak maguknak korlátok, lásd végtörlesztés stb. :) Már ebből látszik a fő cél az időhúzás volt.

Tehát ugyanott vagyunk mint mikor indult a cirkusz meg kell egyezni. Nyilván lesz egy csomag ami levesz vmennyi terhet az ügyfelekről amit a bankok és a költségvetés fog viselni. Már ha komoly mentést akarnak.

Ha csak bohóckodnak tovább akkor lehet rámérnek a bankokra vmi aprót az egész tételhez képest aprót, és semmi nem oldódik meg és megy tovább a majd jön a végső nagy mentés szöveg. :)

" HA minden szerződés egyedi akkor hogy hozhatnak egységes, mindenkire kiterjedő politikai döntést?"

1/

Nem politikai, hanem jogi döntés.

2/

A Ptk. egységes, minden szerződésre érvényes. A Ptk-t már csak az Alkotmány írhatja fölül. Ezért ilyen semmilyen a Kúria "jogegységi döntés"

HA minden szerződés egyedi akkor hogy hozhatnak egységes, mindenkire kiterjedő politikai döntést? Szerintem kivitelezhetetlen hogy ne legyenek eltérések, igazságtalanságok a devizában vagy a forintban eladósodottak javára vagy kárára. Nagyon nehéz téma ez és nem lesz olyan megoldás aminek mindenki örülne.

Lássunk már át a szitán. Még egyszer leírom. A kölcsön az egy EGYEDI SZERZŐDÉS.

Nincs két egyforma szerződés! (A hasonló az nem ugyan az! mindegyiket külön kell vizsgálni) A régi és az új Ptk. ezt helyesen megítélhetően szabályozta, tehát NINCS mit szabályozni, azért ilyen semmitmondó és időhúzó a mostani Kúria "jogegységi döntés".

Akkor miért van ez a cirkusz?

Mert a Bíróságok a 2000-es évektől kezdődően lesz@...ták az ügyfeleket és kinyalták a Bankok se@..ét - nyilván nem véletlenül és nem saját meggondolásból.

Eddig ez egy dolog, de a fő POLITIKAI probléma ne m is ott kezdődött, hogy az ügyfelek tömegesen tönkrementek és lázadoztak, hanem az, hogy az IGAZSÁGÜGY mint felettes szabályozó hatalom a Ptk. ellenében történt sorozatos Bírósági döntéseket jóváhagyólag asszisztálta, szintén nem véletlenül! Ez viszont a Btk. szerint BŰNTETT. Na ezt sohasem lehet és nem is fogják beismerni. Ergo keni a sz@.t a hatalom a végletekig. szvsz.

Ha gyakorlati oldalról közelítjük:

1 éve indult ez az 1 héten belül végső mentés ami végül jogi eljárás lett.

Mi olyan dolgot hozott ez a jogi eljárás amit 1 évvel ezelőtt a bankokkal egyeztetve nem lehetett volna megtenni?

0-t, semmit.

Az teljesen egyértelmű, hogy ha érdemi "mentésről" beszélünk ott sokszáz, ha nem 1000 mrd-os nagyságrendről kell döntést hozni.

Itt ez az árfolyamrés egy paraszt a táblán kb a játszmában. Persze szerintem sántít a Kúria döntése ebben az ügyben. Nyilván bankok részéről ez egy plusz bevétel volt ezért találták ki. Maga a Kúria érvelés, hogy ez nem szolgáltatás, ez szerintem vérzik néhány sebből, kissé erőltetett vélemény. De az egész meccs szempontjából ez egy jelentéktelen dolog.

Még mindig ott tartunk a nagy Kúria szülés után ahol 1 évvel ezelőtt, hogy a búbánatban lehet megoldani azt, hogy 1000 mrd-os nagyságrendű mentést hajtsunk végre , hogyan lehet ezt gazdaságilag megoldani.

Szóval elment 1 év , és semmi olyan nem történt amit 1 évvel ezelőtt ne tudtunk volna. Ugyanaz a szitu, a probléma ugyanúgy megvan, és ezt tudtuk az egész jogi csűrcsavar alatt, lett egy ilyen semmit érő állásfoglalásunk amit a hajunkra kenhetünk kb.

Így látom a szitut kb.

Igazából nem visszapasszolta hanem az EUB döntése nyomán jelentősen elment fogyasztóvédelmi irányba. Érdemes megnézni a fogyasztóvédelmi direktívákat elég súlyosan védik a fogyasztókat. Azon lehet vitatkozni h a kúria mit tekint majd a fogyasztók által érthetőnek, de azon valszeg nem h a tipikus deviza hitel szerződések átlagos fogyasztók által nem érthetőek és kitanítás sem történt. Az árfolyamrésről meg annyit h akkor is felszámolták ha a deviza hiteledet devizában törlesztetted persze nyilván akkor is végeztek szolgáltatásokat :) Egyszerúen lehúzták a pasrasztokat pl. a gk vásárlásnál a biztosítás összegét is ráverték devizában a parasztra, ebben vajon milyen szolgáltatás lehetett ? :)

.

Az viszont igaz h a korm időhúzása jelentősen súlyosbította a helyzetet

Annyit tett a Kúria, hogy visszapasszolta a labdát a Kormányhoz.

Egy olyan jogi szöveggel (módjában állt e megérteni) ami mindent lehetővé tesz, nem korlátozza őket a nagy végső mentésben. :)

Azt a fránya gazdasági korlátot persze Kúria sem tudja eltüntetni, és az egyébként nagyon jó képességű politikusaink sem. :)

Egy időhúzásnak jó volt ez a kör a jogszabályok között. Bónuszként egy kis apró az árfolyamrés amiben sikerült nagyon határozottnak lenni.

ez sok országban így van...németeknél egy csomó embernek a Bild a csúcs, Frankfurter Allgemeine-t, Süddeutsche Zeitung-ot vagy más fajsúlyosabb újságot nem is olvasnak, mert nem értik, amit ott írnak...USA-ban is egy csomó embernek meghaladja a NY Times.....volt szerencsém élőben is megtapasztalni....pedig ez még csak újság, publicisztika, hol van ez a jogi szövegtől...szegény Beckenbauer sem értette mit kérdez tőle a FIFA.....na de akkor nem utólag, pláne évekkel később kell kaparózni....a deviza hitel nem lotto nyeremény, pedig a kapott pénzt sokan úgy kezelték= nem kell semmit tenni érte, és nem kell visszafizetni.

Ez igaz. Csak az a nagy kérdés, hogy meddig terjed a "kitanítási kötelezettség".

Láttam olyan embert akinek 100 év is kevés lenne, hogy "kitanítsd" és kb ott kellene kezdeni, hogy reggel fogat mosol , nem lenne baj ha lecserélnéd a pólódat mikor már 10 méterről érezni széllel szemben, hogy jössz , és a többi. :)

Hülye példa de érzed mennyire nesze semmi ez a dolog.

Egy ennyire bonyolult ügynél azt elvárni, hogy egy 0 iq-val rendelkező ember is megértse az kb a lehetetlen küldetés vsz.

Kb az kellett volna hozzá, hogy szerződéshez egy képregényes melléklet ha a Ft gyengül akkor grrrr, brrrr nagy káosz és a végén az ügyfél mint koldus az utca sarkon ebbe talán nem lehetne belekötni, hogy módjában állt e megérteni, bár nem biztos.

De ott van az eljárásban a közjegyző, nem csak azért elvileg, hogy nagy lóvét legombolja egy közokiratért, hanem azért, hogy az ügyfél aki nem ért vmit megkérdezze tőle, hogy ugyanmár mit is vállalok én azzal, ha ezt aláírom. :)

Fából vaskarika ez a módjában állt e megérteni történet vsz.

"egy átlasg polgár kizárt h megértse azt ami egy hitel szerződésben le van írva"

Ezzel sajnos egyet kell értsek.

De nem azért mert a szerződés pongyola lenne.

Hanem mert esetleg nem ért szép magyar nyelven, ha egy összetett mondat szerepel . Vagy az olvasás problémás, esetleg az a két tevékenység együtt, hogy olvas és egy időben értelmezi is az olvasottakat.

Így valóban küzdelmes a dolog.

De azt azért gondolom a Kúria sem várná el, hogy ezentúl képregény formátumban készüljenek a szerződések. :)

Szerintem a nagy jogi kitérő után visszajutottunk a fő problémához mégpedig gazdaságilag mi az ami járható.

Ezt amit most a Kúria elmondott , az ő megkérdezésük nélkül is tudta mindenki, illetve korábban már történt végtörlesztés ahol jogi kérdések nem játszottak szerepet.

Kivéve az árfolyamrés kérdése amiben konkrétan kimondták, hogy nem szolgáltatás így jogtalan. Milyen meglepő , hogy éppen a legkisebb összegnél mertek ilyen kemények lenni, és az "emberek oldalára állni". :)

Na mindegy lényeget illetően ez az egész jogi procedúra egy év időhúzás volt, ugyanaz a gazdasági probléma áll fenn mint amikor a jogi utat bedobták, csak sikerült elcseszni egy évet. (meg persze kibekkelni a választást. :)

Kellett, hogy végezzen átváltást. Hiszen a hitelállomány chf-ben van nyilvántartva.

Ha az ügyfélnek Ft-ot fizet ki, és Ft-ot visz be az ügyfél egy chf hitelnél akkor át kell váltani.

Ha a Kúria döntése arra vonatkozik, hogy ez a tevékenység nem minősül szolgáltatásnak akkor ezt a döntést én nem tudom értelmezni a világ kapcsán, mert sok ilyen ténykedés van, és ennek a döntésnek az alapján, ha azok mind jogellenesek akkor gubanc van.

Azért tartom furcsának ezt az indoklást Kúria részéről mert rengeteg olyan üzlet van ahol ténylegesen nem történik "munkavégzés" , vagy "szolgáltatás", esetleg virtuálisan zajlik vmi és pénz kerül egyik zsebből a másikba. Ilyen alapon szerintem sok minden nem szolgáltatás ha ez nem az a bankok esetében.

Erőltetett ez az indoklás.

ismerem a psti viszonyokat...sopronban most sem ennyi

http://limitchange.hu/