Az egész írás nem más, mint a tücsök panaszlevele amiatt, hogy már nem tud tovább ingyenélni, pedig az neki jár.
Egyre inkább úgy érzem, hogy ezek a tücskök ki akarják provokálni, hogy valami történjen és újra ingyenélhessenek, mert ha nem tudnak ingyenélni, akkor számukra az a világ maga az "arbeit macht frei", és körülbelül ennyi a szinonímaszótáruk. Ha nem értékelik a ""művészetüket"" és nem biztosítják alanyi jogon számukra a jólétet, akkor az maga a nácizmus.
Már csak az hiányzik, hogy valamelyik zsidó nacionalista írjon meg egy új Jud Süss-t, hogy felháborítsa a többséget a fanatikus gyűlölködésével, aztán csináljanak belőle megint egy filmet, ami fanatikus gyűlölettel áll a németekhez, hogy még a gyilkosságaikat is szegény ártatlan zsidóra kenik, meg hogy a zsidó ártatlan lányokat akarják megerőszakolni a németek, akik egyébként is hedonista állatok, egyszerű alják, akik csak röfögni tudnak és egyébként is életképtelenek és semmi másból nem áll az életük csak abból, hogy a zsidókat lenézik valami indokolatlan felsőbbrendű tudattal, aztán indulhat is a gyűlöletkeltés magas foka.
Nem is csoda, hogy betiltották azt a Gaumont British produkciót, mert olyan mértékben alkalmas a gyűlöletkeltésre, hogy hihetetlen. Mondjuk a német változat éppen nézhető, mert kikerültek belőle az értelmetlen gyűlölködések - meghagyva azonban a hedonista német fejedelem alakját -, és végső soron az a lényege, hogy a zsidóságnak semmi köze a Jud Süssökhöz, illetve, hogy még a zsidók is megvetik a Jud Süss féléket, és a tanulság annyi, hogy a felkapaszkodott Jus Süss félék fogják egyszer a zsidók vesztét okozni. Persze elég nyilvánvaló, hogy ezt sem szokták bemutatni, hiszen egy ilyen film alapvetően ráillene a mai uzsoramaffiára, a bankárklánra, és mivé lenne a világ, ha lenne egy olyan film, ami élesen elválasztja az uzsoramaffiát és a felkapaszkodott Jud Süssöket a zsidóságtól, hogy ne a zsidókat gyűlöljék az emberek, mert ők pont ugyanúgy megvetik az ilyen alakokat, mint bárki más.
És hogy vissza az elejére:
Egy Oscar Petersonnak és számos más ismert művésznek egyáltalán nem derogált étteremben játszani, sőt mi több, számos nagy sikerű kiadvány született azon különlegességekből, amikor az étkészletek zaja is beszűrődik az előadásba. És gondolom bárki ezerrel tudna művészeket felsorolni, aki nem a számlatömbjén gondolkodik előadás közben, hanem az előadásán... de ugye vannak művészek akik a sikeren és vannak akik a számlakönyvükön keresztül mérik le az "elfogadottságukat".
Hát ha van valami, amit nem szabadna leírni, akkor az ez.
De vannak tücskök, akik szerint ezen van a lényeg.
Őket fizessék meg és akkor demokrácia van.
Ha nem így van, akkor fasizmus.
Persze külföldön lehetne étteremben is kornyikálni, mert arra demokrácia van és majd kihúzzák addig, amig errefelé is újra értékelni nem kezdik a tücsköket...
...alanyi jogon.