Volt ez a duma pár napja:
"Kevesen tudják, hogy 1477. október 31-én foglalta el Mátyás Bécset, innen ered ősi ünnepünk, a Hello Wien"
No most rákerestem, s kiderült h Mátyás télleg ebben az évben kezdte el a harcot, de Bécset csak 1485-ben foglalta el. Viszont ott is maradt, volt ott udvartartás, s ott halt meg 1490-ben.. nem semmi!
Hát, sok szerencsét :))
Addig is egy kitünő példa, hogy 1984-ben is lehetett tárgyilagosan, elfogultság mentesen írni a korszakról, alig 10 oldal érdemes elolvasni.
Juhász Gyula-A német magyar viszony néhány kérdése а második világháború alatt
http://www.tti.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz1984_1-2/juhasz.pdf
:)
Ne idegesíts :))
Már írtam párszor nálam nincs szocdem meg jobbközép történész, csak szakmailag hiteles-hiteltelen van, akit közülük nem ismerek személyesen - a többség persze ilyen - azoknak fogalmam sincs a politikai szimpátiájáról, de jellemző. hogy közeli munkatárs-barát esetében is csak évek múlva derült ki a "hovatartozás" A magam részéről meg rögtön a diplomám elégetésével kezdeném, ha bármely kor-személyiség vizsgálatakor a saját ideológiai nézeteim befolyásolnának. Eleve el kellene felejteni már az olyan skatulyákat, hogy ha valaki jót ír Horthyról az biztos jobboldali, ellenkező esetben meg szoci és az is baj, ha ez mégis kiérződik az írásából.
Arról nem is beszélve, hogy annál jóval "bonyolultabb" vagyok, hogy bármely oldalra vagy éppen ideológia mellé pozícionáljam magam :)
Hehe, tudtam h ide kell beraknom.. :-) Te érzésem szerint inkább szocdem beállítottságú vagy, a jobbközép történészek sztem pozitívabban ítélik meg a kormányzót. :-)
Ezt a szerecsenmosdatást... Gyakorlatilag mondatonként lehetne szétszedni a cikket :)
Divat ez a kényszerpályázás, csak akkor talán arról is lehetne beszélni, hogy milyen mozgástere volt az 1945 utáni vezetőknek, Kádárnak, de akár Rákosinak is.
Szépen végig lehetne venni a kor eseményeit: (fehér)terror, internálótáborok, B-listázások, ellenzéki politikusok-újságírók-értelmiségiek meggyilkolása, bebörtönzése, emigrációba kényszerítése, választási csalások sora, ideológiai agymosás-cenzúra, származási-faji-vallási megkülönböztetés, együttműködés az országot megszálló idegen hatalommal, annak teljes kiszolgálása, azaz minden bűn amit a komcsik '45 után elkövettek a Horthy korszak sajátja is volt.
Méltán állhatna a szobra Rákosi és Kádár mellett, tőlük csak egy valami különböztette meg - bár ez sem elhanyagolható érv - hogy ő a - vélt - magyar érdekek miatt követte el ezeket, míg utóbbiak elsősorban idegen gazdáik "helytartói" voltak, bár Kádár esetében azért ennél árnyaltabb a kép, és azt is hozzá kell tenni, hogy ők már eleve egy megszállt országban kezdték az "uralmukat", 44 márc., de különösen okt. után Horhy beérte őket szervilizmusban is. Viszont ők ugyanúgy talpra állították a még a Trianon utánihoz képest is jobban lepusztult országot - mert ugye ez a gazdasági konszolidáció szokott lenni Horthy egyik legnagyobb "sikere", amihez vicces módon pont neki volt a legkevesebb köze, sőt inkább kerékkötője volt - ellenben vele ellentétben nem vitték bele a magyarság veszteségeiben csak a tatárjáráshoz mérhető legnagyobb tragédiájába az országot...
Nehéz és bonyolult téma Horthy megítélése, messze nem fekete-fehér a kép, de szobrot tőlem biztos nem kapna :))
Messze van a nyíregyházi kaszárnya
Katonai pályafutásom története
Bondor Vilmos
http://www.libri.hu/konyv/bondor_vilmos.messze-van-a-nyiregyhazi-kaszarnya.html
Na hja, de így elmúlik a szocreál érzés, ha egy modern híd kerül oda.
az a pár 8-10 emeletes szürke panel jelzi, hogy ez egy óváros volt valaha :)))
Gyönyörű a háttérben a """barokk""" belváros... melyik balf@sz volt képes belvárosát "lebarokkozni"? Elsősorban a korábbi belváros ÓNÉMET és német jellegű volt, barokkos túlzásnak is erős azt mondani, hogy barokkos lett volna.
Nomeg, emlékeim szerint Drezda ízzé-porrá lett rombolva a szó minden értelmében, ergo az óváros mára nem létezik, helyén szocreál szörnyűségek vannak mára egy-két szó szerint a semmiből újraépített régi épülettel.
Elég csak ránézni a képekre, hogy meglássuk a barokk belváros látképét:
http://www.hirado.hu/Hirek/2013/08/25/20/Ime_a_hid_amely_miatt_Drezda_mar_nem.aspx
A hülyeség határtalan. Avagy tényleg az lenne a baj, hogy a város merészel élni, ahelyett, hogy a pusztulást éltetné?!
"...Drezda barokk belvárosa az első európai helyszín, amely lekerült a világörökségi listáról. Az UNESCO szerint a 182 millió eurós költséggel megépült, 635 méteres modern híd elrontotta a barokk belváros csodálatos látképét. ..."
A város, amelynek csodálatos barok belvárosa egyúttal félmillió német civil kínhalálának helyszíne.
"Érdekes", ámbár számomra nem meglepő hír érkezett Amerikából:
http://inforadio.hu/hir/tudomany/hir-579692
"Legalább tízezer évesek, de az sem kizárt, hogy csaknem 15 ezer esztendősek azok a sziklavésetek, amelyekre Nevada államban bukkantak amerikai kutatók, így ezek számítanak a legősibb emberi eredetű véseteknek az észak-amerikai kőkarcolatok közül."
Ez persze nem lenne újdonság önmagában, hiszen vannak ennél jóval régebbi ábrázolások is. Az érdekesség számomra nem ez, hanem ez:
"A karcrajzok absztrakt művek: geometriai alakzatokat, egyebek közt rombuszt ábrázolnak. A később keletkezett sziklarajzok már állat-, vagy lándzsarajzok."
Ugyanis ez nyilvánvaló KÉPTELENSÉG ebben a formában, ugyanis az még tudományos körökben sem vitatott, hogy az egyszerű ábrázoláshoz képest az absztrakt művek, műalkotások jóval későbbiek, ahhoz ugyanis jóval fejlettebb agyi és művészi képességekre van szükség.
Ennek okán számomra teljesen nyilvánvalóan nonszensz ebben a formában ez a bekezdés, ugyanis ez éppen azt mutatja, hogy:
a.) volt az emberi kultúra ELŐTT egy másik kultúra, amely már képes volt az absztrakt művészetre,
b.) egyáltalán nem jó az idősorrend.
Én a magam részéről inkább az utóbbi tartom valószínűnek, hiszen egy 15ezer éves absztrakt alkotás egyebekben pont beleilleszkedik az ősi monolit építészetbe, illetve az ősi és elpusztult városok világképébe, RÁADÁSUL mindezt úgy, hogy ezzel a ~12.000 évvel ezelőtti időjárási korszakváltás is képbe kerülhet abban a formában, hogy akkor elpusztult valami, ami korábban volt, létezett és annak a helyét vette át valami, ami csak nyomokban emlékeztetett a korábbi színvonalra. Paradox módon egyébként ez a logika még a fenti időbesorolást (absztrakt után realista alkotások) is megengedné, sőt, igazolná is azt, azonban ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan lenne a jelenlegi darwinista ideológiában, amely lineáris fejlődést tételez fel, és egyebekben az időszakok, korszakok is teljesen más megvilágításba kerülnének azáltal, ha mondjuk már egyáltalán nem lenne "tabu" azt állítani, hogy mondjuk a Nagy Piramis és vagy az Ozerion akár 10.000 éves is lehet, hiszen a 15 ezer éves absztrakt ábrázolás LÉTE önmagában LEHETŐVÉ teszi az öt ezer évvel későbbi(!) alkotás időfolyamba illesztését.
Egyebekben, mivel a hír mellett nem volt kép, így kikerestem az eredeti képet, merthát, lehet ám, hogy az "absztrakt" minta csak valami "üres humbug" és bemesélés, de nem az, lásd:
Mert ezen jól látható, hogy magát a követ is megmunkálták, lesimították, ívelt felületre alakították és kellően szabályosak is a minták, illetve egyáltalán nem esetlegesek, illetve az is:
http://www.npr.org/2013/08/16/212569006/n-americas-oldest-known-petroglyphs-discovered-in-nevada
hogy kifejezetten nagy méretű építmény volt ennyire díszesen kialakítva és hogy egyes mintázatok már-már egyiptomi hieroglifa kinézetet öltenek. Természetesen ez nem belemagyarázás akar lenni, inkább csak egy gondolati játék arról, hogy AMENNYIBEN ezen leleteket Egyiptomban tárták volna fel, akkor NAGY VALÓSZÍNŰSÉGGEL beállítják mondjuk ie 3.000 év környékére, mert "akkor kellett keletkezniük", hogy rendben legyen az darwinista idővonal, de egyekben senki sem csodálkozott volna ezekent az ábrázolásokon, mintákon, alkotásokon.
Figyelemreméltó ugyanis az, hogy mindez ugyanúgy és ugyanabba a mészkőbe vésett alkotás, amelyet az egyiptomiak is annyira szerettek megmunkálni.
És végül csak egy érdekesség: Mindezt a PIRAMIS TÓ(!) környékén találták meg, amiben ugye az az érdekesség, hogy ez a név nyilván újkori megnevezés, ugyanakkor egyáltalán nem véletlen az elnevezés:
http://www.paqoo.com/desktopwallpaper/1600x1200/pyramid-lake-nevada-2699.html
Merthogy ha ezt a képet a kék víz nélkül fényképezné le valaki, akkor ezt BÁRKI egyiptomi lépcsős, illetve lepusztult ősi piramisnak nézné első blikkre. Természetesen aki jobban megnézi, láthatja, hogy ez natúr természetes objektum, hiszen felülnézetből jól látszik, hogy nem szabályos piramisról van szó, de valahol mégis figyelemreméltó az, hogy pont egy piramis mellett pont abból a korból találnak ilyesmiket, amit oly sokan hisznek az egyiptomi Nagy Piramis keletkezési korának.
Ha pedig figyelembevesszük azt, hogy tudomásom szerint a piramis alakját a mai napig azzal magyarázzák, hogy hasonlít a "hegyekre" (amelyekre nyilván nem hasonlít egy kicsit sem), akkor talán logikusabb magyarázat lenne az, hogy hasonlít ERRE a hegyre.
Mindenesetre érdekes a felfedezés, kíváncsi leszek, hogy lesz-e ennek következménye, vagy folytatása, hiszen az egyik cikkből kiderül, hogy ez a hír valójában nem újdonság, mert a képek 2012(!) májusából valóak. Hogy mi tartott eddig a nyilvánosságra hozatalán, azon szerintem érdemes összeesküvés elmélet keresése nélkül elgondolkodni, esetleg abban a formában is, hogy ha nem kerül nyilvánosságra valamely nem ellenőrzött úton-módon ez a lelet, akkor vajon tudhatnánk-e egyáltalán róla, illetve, hogy amennyiben ennyire erősen cenzúrázzák a felfedezéseket, akkor vajon mennyire lehet független tudománynak nevezni azt, amit ma sokan annak hisznek.
Ezt most komolyan új hírnek írják?
Ha volt valami, amiben nem volt vita a történelemben, az éppen az volt, hogy alapvetően a viharos időjárás szórta szét az Armadát. Ugyanakkor arról megfeledkezni, hogy az angol tengeri haderő képes volt arra kényszeríteni a spanyolokat, hogy észak felé meneküljenek, ahelyett, hogy partraszállnának, avagy nemes egyszerűséggel egyszerűen dél felé hajózzanak, vagy akár visszatérjenek Hollandiába - az azért azt mutatja, hogy maga az Armada valójában teljességgel elavult volt, és csak azért nem volt nagyobb a veszteségük, mert nem kísérelték meg a partraszállást és a nyilt konfrontációt az angolokkal. Érdekes ugyanis, hogy ebben az esetben elfelejti a cikk megemlíteni, hogy a hajón lévő ágyúik viszont messze jobbak voltak az angoloknak, a kiképzésük sokkal jobb volt és akkor a fegyelmükről még csak nem is értekeztünk: Emlékeim szerint kétszer annyit tudott egy angol hajó tüzelni, mint egy spanyol és a gyorsabb manőverezés miatt eleve könnyebb helyzetben is voltak, hiszen egy sor tűz, egy sor szélről lefordulás, és a galleonoknak esélyük sem volt velük szemben.
Partközelben, plána ha szűk helyre csoportosulnak, akkor szvsz a kis könnyű angol hajók szitává lőtték volna az összeset, ha pedig közel kerülnek egymáshoz, akkor gyújtóhajóval felgyújtják a többséget, ahogy arra nem egy példát láthattunk.
Egyebekben abból, hogy hat komoly hajót harc közben el is tudtak süllyeszteni az angolok abból éppen az ő nyomasztó fölényük látszódik - nehéz lejátszani azt a what if-et hogy mi lett volna ha tényleg erőszakolni akarja Medina Sidonia a partraszállást, de szvsz jól mutatja az erőfölényt az, hogy ilyen körülmények között is meg tudta tizedelni a spanyol flottát az angol - ha felkínálják magukat, akkor abból akár agyaggalamblövészet is lehetett volna.
Egyebekben az idézett cikk arról is megfelejtkezik, hogy ha partraszállás lett volna, akkor oda erősen demoralizált - és utánpótlás nélküli - csapatok szállhattak volna partra, amellyel szemben éppen a flottán szolgáló angolok lehettek volna ellenfelek. Az angol hosszú íj, illetve a számszeríj lebecsülése ebben a korban pedig szvsz butaság, a kezdetleges lőfegyverekkel szemben egyáltalán nem voltak esélytelen fegyverek.
Furcsa ez a BBC cikk, vagy furcsán idéztek belőle, mert az angolok számára egyszerűen nem lehetett újdonság az, ami történt akkoriban. Amennyiben azonban arra kívánják a cikket "kihegyezni", hogy a szárazföld védelmét elhanyagoltál, illetve, hogy mennyire nem volt még egységes akkoriban Anglia, az már lehet egy érdekes kérdéskör, de akkor az eredeti cikkből nyilván az Armada szereplése volt a leglényegtelenebb részlet.
"Nem a rettenthetetlen tengerészek, sokkal inkább a viharos időjárás állította meg a spanyol Győzhetetlen Armadát 425 éve. Ha pedig a spanyolok partra szálltak volna, egy szedett-vedett, íjakkal és önmagukat felrobbantó ágyúkkal felfegyverzett hadsereg próbálta volna útjukat állni - írja Robert Hutchinson."
http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/08/11/csak_szerencse_mentette_meg_angliat_az_armadatol/
Egy német fotós, Walter Kössler tartalékos tüzér több mint ezer fotót készített a német hadseregről az első világháborúban.
http://mult-kor.blog.hu/2013/08/09/soha_nem_latott_kepek_a_nemet_loveszarkokrol
A hír24-től még nem meglepő ez a színvonal, de az idézett Rubicont már ez sem menti...
Ha már emléknap, akkor miért nem lehet legalább egy kicsit odafigyelni.
"700 magyar rohant a halálba" - akik jelentős része - talán fele? - horvát volt.
"150 000 fős hadserege" jó hogy nem milliós. A teljes oszmán haderő sem valószínű, hogy elérte a 100k-t, de az is 3 "fronton" oszlott meg.
"Szulejmán Bécs bevételére készült, mindenesetre a nyugati hadműveletek elképzelhetetlenek voltak a dunántúli erősség, Szigetvár elfoglalása nélkül" - 1529-ben csak megoldották valahogy Bécs ostromát, ahogy 1532-ben sem okozott gondot Szigetvár.
"Zrínyi, miután I. Miksa királytól (ur. 1564-1576) nem számíthatott segítségre" - végül valóban nem kapott, de ezt akkor senki nem tudhatta, egyébként Várpalota ostrománál alig néhány hónappal korábban verték szét a felmentők a török ostromsereget.
"Szigetvár kitartása megmentette Bécset egy újabb ostromtól." sőt "az egész európai civilizációt mentették meg a pusztulástól. " Miért nem elég, hogy a vár és az álatala védett országrész védelméért adták életüket, Dobóék érdemeit sem csökkenti, hogy Egerben nem Német és Lengyelo.-t, vagy éppen az egész keresztény civilizációt mentették meg...
A hadjárat célja Eger volt, ez módosult már Mo-n a két - a Hódoltság biztosításában legtöbb zavart okozó - vár ostromára, Szigetvárra és a jellemző módon a cikkből teljesen "kifelejtett" Gyuláéra. Kb. 2/3-1/3 arányban osztották fel a sereget, talán ennek köszönhető, hogy Gyula kétszer annyi ideig tartott ki. Győr alatt meg 50-60 ezres császári had állt, nem véletlen, hogy az 1532-es kőszegi eseményekhez hasonlóan ezúttal sem kockáztattak a törökök egy összecsapást.
A fentiek persze cseppet sem csökkentik a védők érdemeit és áldozatuk nagyságát, épp ezért is érdemlik meg, hogy pontosabb képet adjunk azok körülményeiről, hátteréről.
