Regisztráció Elfelejtett jelszó

Történelem kibeszélő

Re: nincs cím

#629796 Scipio Előzmény: #629783

Én inkább azt mondanám, hogy a cssz ill. a Pz-I-II. harckocsikat múlták felül, a III-IV.-es sorozatot már csak inkább papíron. A szovjet T-34 és KV-1 viszont 41-42-ben igazi csúcsragadozó volt. Sokan - én is - a Párducot tartják a csúcsnak, szovjet ötlet német kivitelben :)

Az orosz tér egy fontos tényező, de nem az egyetlen, sem a 41-es, sem a 42-es hadjárat nem az utánpótláson bukott el, persze gond az volt vele elég... Japcsikat ne becsüljük le, csak a Mandzsu bábállam akkora volt mint a mai ukrán-belorusz-balti utódállamok területe.

A területfeladás ősi -nomád- taktika. Nem véletlenül, hiszen hatalmas és ritkán lakott térségek, vaskezű irányítás, ütőképes hds. kell hozzá, bármelyik tényező hiánya kudarcra ítéli a taktikát. Pl. Nagy Sándor perzsa hódításai vs. rómaiak perzsa hadjáratai. Vagy lengyelek orosz hadjáratai vs. XII.Károly vagy épp Napóleon.

Re: nincs cím

#629787 Dr. ursi Előzmény: #629783

igen. sztem is.

a japóknál meg valsezg azért győztek mindig a kína ellen mert fanatikusok.

amit a 2. vh-ban is csináltak ...

eccerűen munkamániásak.

ha nem dobják rájuk az atomot akkor még ma is találkoznánk japán harcoló alakulatokkal :o)

Re: nincs cím

#629786 Dr. ursi Előzmény: #629774

én úgy gondolom sztálin becsalta őket egyre mélyebb az orosz pusztaságba.

vagy valamelyik marsal ötlete volt.

hogy hagyják őket viszonlyag könnyen gyorsna előre jutni be az orosz honba hiszen az után pótlás megoldatlan lesz ahogy napóleonnak is meg ismerték a terep és úttalan viszonyokat.

sztem csak annyi csapatot küldött először akiket nagyjából beáldozott hogy tessék lássék harcolnak ők hitler ellen ésa benyomulás ellen,d e igazából sztem ez volt a terv.

ugye képes volt leszerelni a gyárakat és keletre vinni, felgyújtotta a gabonaföldeket és a falvakat h semmit se találjanak mint napóleonnál.

és harcolgattak de közben mentek hátra és húzták magukra a németeket.

én így látom.

Re: nincs cím

#629785 KawaBazsy Előzmény: #629783

Jah, erről a Svéd királyról anno olvastam egy regényt, meg ugye Napóleont is a ruszkik állították meg.. tkp akkor őket még sosem győzték le?

Re: nincs cím

#629783 tozsdenyul Előzmény: #629778

De bizony, a német rettegett páncélosok igazából nem képviselték a csúcstechnikát, a Panzer III-IV-nél még a rémes francia páncélosok is jobbak voltak a háború azonos időszakában (németek szerint), a háborúban a csúcs a T-34 volt magasan. (A Párducot is gyakorlatilag a T-34 hatására fejlesztették, módosították).

A németek is tisztában voltak ezzel, ők a páncélos taktikában képviselték a csúcsot, rosszabb alapanyagból a maximumot hozták ki.

Ráadásul a sereg nagy része nem volt gépesítve, lovak voltak a szállítójárművek.

Viszont az orosz terepet sem becsülném ennyire le - japán vs kína esetén a japánok sosem jutottak nagyon messzire a tengertől, ahonnan az utánpótlás jött.

Az oroszok meg már XII. Károlyt is így győzték le, mert máshogy nem tudták - korának Nagy Sándora volt a svéd király, azt vert meg akit csak akart, bármilyen körülmények között, többek között az oroszokat is nem egyszer, míg nem arra adta a fejét, hogy megkeresi személyesen Péter cárt Moszkvában...

Péter meg azt mondta, hogyan harcolsz valaki ellen, aki ellen nem győzhetsz? Sehogy. És nem harcoltak amíg teljesen ki nem merült utánpótlás nélkül a svéd sereg jó mélyen...ahogy ezt csinálták Napóleon ellen is, addigra már alapstratégia lett, egyébként fejlettebb sereg/hadvezér ellen.

A németeknek is az utánpótlás rettentes gondot jelentett, valóban csak villámháborúban reménykedhettek - ami sokáig működött is...

Re: nincs cím

#629774 Scipio Előzmény: #629758

Az emberanyag mennyisége ill. a tér még kevés, elég ha csak a kínai-japán háborúkra gondolunk, ahol a japánok rendre tönkreverték a kínaiakat. Ezen a nyugati segélyanyag és a japánok lekötöttsége sem változtatott, a megszállási politikájuk szintén német "stílusú" volt, amiben más volt ott a helyzet az a szervezettség - Kína hadurak, komcsik vs. Sztálin diktatúrája -, kínai-japán katonák/tisztek között jóval nagyobb szakadék volt képzettségben-állóképességben, mint német-szovjet viszonylatban, kínai hadianyaggyártás meg szót sem érdemel.

Tehát 5-5 tényező azonos, 3 eltér és teljesen más kimenetel.

Igazából már a hadüzenetkor vesztésre álltak a németek, hiszen a szovjet hds. létszámban és technikában is felülmúlta a németet, a hadiipari potenciál szintén egyértelműen a SZU oldalán volt. A németeknek egy esélyük volt: a tisztogatások miatt lefejezett tisztikar miatt szétesett vezetésű hadsereget - kihasználva a rendszerellenes hangulatot a katonák körében - egy villámháborúban szétverni. Ez bukott meg Moszkva alatt, a szovjetek teret és életet áldoztak - mert mindkettő bőségesen volt - közben megszerezték a tisztjeik-katonáik a hiányzó tapasztalatot, a német megszálló politika miatt meg a motivációt is a harcra. Innentől meg már a számok döntöttek, amik a szovjetek és szövetségeseik oldalán álltak.

Re: nincs cím

#629764 banyaiz Előzmény: #629755

Rengeteg partizán a vonalak mögött nagy erdőkben, mocsarakban stb. Nem lehetett egy vidám történet.

Dr Ursi: utánpótlás az biztos nagy gond volt minél inkább előrenyomultak nagy távolságok miatt.

Re: nincs cím

#629758 Dr. ursi Előzmény: #629755

most ahogy írod még egyfő ok.

sztem.

egy az emberanyag.

kettő a hatalmas orosz föld. vagyis a távolság és az úttalan utak.

ki is mondta ? előttem ellenség, mögöttem nincs utánpótlás.

egy német tiszt.

és arra gondolt h olyan nagy a távolság és a járatlan utak h lehetetlen az utánpótlás rendesen, itt szerinte kéthetes csúszásban voltak emiatt.

végülis én azt szűrtem le h a németekkel ugyanaz végzett mint napóleonékkal.

szóval nem célszerű az rooszokat megtámadni :o)

Re: nincs cím

#629755 Scipio Előzmény: #629754

Nehéz rábökni egy döntő okra. A látszólag kimeríthetetlen emberanyag, az ellenállás szokatlanul fanatikus volta - bár ilyen a lengyel és a fr. hadjárat 2. szakaszában is volt, ráadásul a a több millió hadifogoly is mutatja a szovjetek megadási hajlandóságát -, a megszállási politika, a végtelen távolságok, a szovjet hadiipar fölénye mennyiségileg és a repülőket kivéve minőségileg is, az angolszász segélyanyagok és az általuk lekötött német erők, a fordított folyamat, hogy míg Hitler egyre jobban, addig Sztálin egyre kevésbé folyt bele a katonai döntésekbe, mind hozzáadott egy részt a vereség okaihoz.

Re: nincs cím

#629754 banyaiz Előzmény: #629752

Biztos nem volt pótolható a minőségi állomány ami kiesett.

Vsz az volt még döntő, hogy korábbi lengyel, vagy francia hadjáratban tankokkal előretörtek és ezzel nyerték.

Ruszkiknál viszont előretörtek, de szovjetek nem adták fel a városokat, hiába kerítették be Leningrádot, vagy értek Moszkva alá, vagy Sztálingrádot felégették , lebombázták egy romhalmaz volt, tovább védekeztek. Közben pl Párizsba besétáltak.

Ez a bozótharc azért nem volt ideális a németeknek, tankjaikat ott már nem tudták kihasználni, gyorsaságot stb. Plusz időjárás ősszel nagy esőzések sártenger mindenhol, tél mínusz 30-40 fok.

Igen az nagy kérdés ha első menetben Moszkvát beveszik mi lett volna.

Banyiznek a filmtopikból…

#629752 Scipio

Banyiznek a filmtopikból:

Először is a veszteség és halott nem ua. Előbbiben a sebesültek-foglyok-eltűntek-betegek is benne vannak. Fr-ben a 150k a német összveszteség, ebből 26k halott és 16k eltűnt volt, ez a végleg kiesett veszteség, persze a sebesültek közül sem lesz mindenki hadrafogható.

Szu-ban 1941-ben kb. 182k halott tés 36k eltűnt volt, 620k sebesült mellett. De a fr. hadjárat csak bő egy hónap volt, így nézve csak július és aug. hónap volt véresebb keleten, mint francia hadjárat.

A vh. valóban Moszkva alatt vett döntő fordulatot, tényleg Hitler állította le az előrenyomulást és küldte a németeket Leningrád és Kijev felé, azt persze soha nem tudjuk meg Moszkva eleste megroppantotta-e volna szovjeteket. Hitler ekkor még nem volt főparancsnok, így az is kérdés, hogy ha nem vitatkoznak 2 hétig a parancsán, akkor az így nyert idő elég lett-e volna Moszkva eléréséhez.

A vereség oka a "kivérzés" volt. A bő 200k halott és eltűnt + végleg kidőlt sebesültek látszólag jelentéktelen részei a hadjáratra indult 3 milla németnek de valójában a veszteség azt jelentette, hogy a ho-k elvesztették a harcoló állumányuk felét, a lengyel-francia-északi-balkáni hadjáratok veteránjait, amit tovább súlyosbított, hogy arányaiban a tiszti-altiszti veszteség még súlyosabb volt. Ez pótolhatatlan volt, nem véletlen, hogy a szövetségesek bevonásával is 42-ben a korábbi 3 irány helyett már csak Sztálingrád-Kaukázus felé tudtak támadni és ha hozzátessszük, hogy ehhez a teljes hadszíntérről kellett kimazsolázni a legjobb egységeket, akkor az is érthető, hogy Sztálingrád arányaiban szintén nem vészes vesztesége miért volt végzetes.

F.Lopez az önkéntes hajótörött

#627940 Fornit

http://home.swipnet.se/~w-17282/lopez/Robinson2.htm

Röviden: Fernando Lopez portugál urat a goai portugál kormányó árulás miatt elítélte, és levágatta az egyik karját, a másikról a hüvelykujját, a fülét és az orrát. Megszökik a börtönből, és feljut egy hajóra. Az úton meggondolja magát, és a kinézete és szökevény mivolta miatt nem akar visszatérni európába, és kirakatja magát Szt Ilona szigetén. A hajósok között elterjedt, hogy él ott egy hajótörött, aki rejtőzködik, ezért sokszor hagytak is neki ott dolgokat. Őt magát senki sem látta, csak a nyomait, h életben van. Ez így ment 10 évig. Közben híre ment Portugáliában, és a király kiadott egy kegyelmi okiratot neki. És egy másik menekült is érkezett a szigetre, egy jávai rabszolga. Ő egy másik hajóra visszaszállt, később a kegyelmi levél is eljutott FL-hez aki visszatért Portugáliába. Később még a pápa is fogadta. De nem érezte jól magát, visszavágyott a szigetre, és vissza is ment, közel 20 évet élt még ott..

nincs cím

#624760 kápé

DR. KAZÁR LAJOS (Australian National University, Canberra):

Kérdések a román történészekhez

1. Feltételezve, hogy az oláhok/románok állandó lakosai voltak azon földnek, melyet ma Erdélynek hívnak, s ahonnét a római telepeseket és légiókat Kr. u. 270 körül kivonták, és tekintve, hogy a rómaiakat ott követő népek: a gótok, hunok, gepidák, avarok, bolgárok mind elsöprődtek a népvándorlás sodrában, miközben - a dákó-román elmélet követői szerint - az oláhok/románok "dákó- román" elei ugyanott "barlangokban élve" megmaradtak, jó lenne tudni, pontosan mely barlangokban élték túl észrevétlenül a háborúkkal teli hat évszázadot a magyar honfoglalásig? És hol vannak az idevágó régészeti bizonyítékok: hálófülkék, edénytöredékek és egyéb háztartási eszközök, szemétdombok és más leletek, amelyek tanúsítják a "dákó-román" tömegeknek ilyen barlangokban folytatott állandó életét? (U.i. ilyen leleteket még nem talált senki).

2. Minthogy a dákó-román elmélet követői azt állítják, hogy az oláhok/románok a IV. vagy V. században vették fel a kereszténységet a ma Erdélyként ismert földön, tudni szeretnénk az oláhok/románok "dákó-román" őseinek olyan lehető alkotásairól, amelyek jól rejtett barlangokban fennmaradhattak volna, például -

- vallásos alkotások az állítólagos megkeresztelkedés előtti időszakból;

- vallásos alkotások a megkeresztelkedés és az oláhoknak/románoknak a Magyar Királyság okmányaiban a 13. század elején először történt említése között. Különösen érdekelnének bennünket feliratok (akár dák, akár latin nyelven az első időszakból és latin vagy új-latin nyelven a másodikból) barlangtemplomok falain, sírköveken vagy egyéb kultikus tárgyakon?

U.i. a római civilizáció ilyen tanújelei nem hiányoznak más területeken, amelyek valaha a rómaiak birtokai voltak.

3. Mi a magyarázat arra, hogy az oláhok/románok nyelvében Erdélynek sem a dákoktól származó neve (ha ilyen egyáltalán volt), sem a tartomány római neve (Provincia Dacia) nem maradt meg? Miért volt szükséges az oláhok/románok őseinek az ómagyar Erdei nevet kölcsönözniük, amit némi hangtorzítással mindmáig Ardeal-nak neveznek?

4. A 19. században élt Alexandra de Cihac román nyelvész elemzése szerint (Dictionnaire étymologique de la langue roumainé) a román nyelv szókincse akkor a következő összetételű volt:

45,7% szláv

31,4% latin

8,4% török

7,0% görög

6,0% magyar

0,6% albán -

és valamelyes ismeretlen eredetű, de dák eredetű egy sem. Hol vannak a dák maradékok?

5. Mivel lehet magyarázni, hogy számos, feltűnően közös vonás van az albán és a román nyelvben? A történettudomány nem tud arról, hogy az albánok elei Erdélyből vándoroltak volna a történelmi Albánia területére, viszont Albánia szomszédsgában már a 10. században nagy terjedelmű oláh (vlach) szállásterületek léteztek. Arumun és Megleni románok ma is élnek ott jelentős számban.

6. Miért volt az oláhok/románok liturgiája (egyházi szertartási nyelve) Erdélyben még a 19. században is szláv (tehát sem latin, sem görög, de még oláh/román sem), és miért volt az oláh/román papság olyan sok tagja évszázadokon át szerb vagy bolgár eredetű?

7. Mi a magyarázat arra, hogy a rómaiak állítólagos leszármazottai között még a papok is nem a latin írást, hanem a cirillt használták még a 19. században is? Ha az oláhok/románok dákó-román ősei a tőlük elvárható latin betűket később cserélték fel a cirillel -amely csere nem történhetett a 9. század közepe előtt (mert korábban cirill írás nem létezett) -, akkor miért történt ez a csere Erdélyben, a Magyar Királyság területén, ahol semmilyen más népcsoport nem használt cirill írást a törökök elől menedéket kérő szerbekés oláhok előtt? Mi értelme lett volna egy ilyen cserének Magyarországon?

8. A Regestrum Varadiense (Váradi regesztrum) nagyváradi püspökségnek isten ítéleteki pere egész Kelet-Magyarországra kiterjedő illetékességi területén 1205 és 1238 között lefolyt perekre vonatkozó hivatalos feljegyzéseit tartalmazza, melyekből kb. 600 helységnevet és kb. 2.500 személynevet gyűjtöttek ki. Egyik lista sem tartalmaz egyetlen olyan nevet sem, mely oláh/román eredetű volna. Mi ennek a magyarázata?

9. Mi a magyarázata annak, hogy az állítólag dák és római ősöktől származó oláhok/románok -jóllehet a dákoknak voltak megerősített városaik, a rómaiak pedig messze földön íresek voltak nagyszerű városok építéséről - egyetlen város nem létesítettek Erdélyben, sem a magyar honfoglalás előtt, sem azután? Mi több: az oláh/román nyelvben az órás (város) szó az ómagyar waras kölcsönzése?

10.Erdély településtörténete azt mutatja, hogy a 13. század végén 511 falunévből csak 3 volt oláh/román eredetű. Talán csak a 13. században kezdtek az oláhok/románok Erdélybe bevándorolni?

11. Mi az oka annak, hogy Erdélyben egyetlen folyó vagy nagyobb patak neve sem oláh/román eredetű?

Re: nincs cím

#624713 tozsdenyul Előzmény: #624695

8 és 12 éves korom között kb. 5-ször elolvastam a Gyűrűk Ura trilógiát, és sok hasonló irodalmat még mellé, éltem a kis fantáziavilágomban. Megmentettem a hercegnőt, legyőztem a sárkányt, meg hasonlók. Boldog gondtalan időszak volt, megértelek teljesen :)

Re: nincs cím

#624695 Előzmény: #624602

Szvsz nem annyira bonyolult ez a dolog (szuper nem tudományos):

Volt annak idején számtalan emberformájú lény és szerzet, beleértve a neandervölgyit és társait. Aztán egyszercsak úgy ~60 ezer évvel ezelőtt létrejött a homo atlanticus leszármazottjaként tenyésztett homo destructivicus, ami a homo atlanticus bukása után szétszóródott, és agresszív genomjával szépen végigírta a különböző emberi genomokat, beleoltva a homo atlanticus kódját.

Ennek az utóbbi kódnak a terjedése az, amit valójában az "emberiség fejlődésének és kialakulásának" neveznek, holott csak a destruktív génállomány szétterjedésének kellene nevezni.

Az érdekesség pedig az, hogy ebből leginkább a homo lemuriaicus hungaricus maradt ki a leginkább, nem véletlen az innen fakadó magyarellenes gyűlölet, hiszen nekünk már régen le kellett volna lépni a színpadról, de a homo judaicustól eltekintve csak mi vagyunk annyira szívósak, hogy életben maradunk.

Így - hiába a keveredésre irányuló erőfeszítések, betelepítések, egyéb hülyeségek, amelyek legalább ennyire érintették anno a homo judaicust is - a legősibb genom címszóra jelentkező két csoport tagjaként nem kicsit fújank ránk azok, akik nem bírják elviselni a fejlett magyarságot, ami civilizálta ~1000 környékén Európát és amit azóta is meg kívánnak bosszulni, kivetve innen az az okból ide érkező magyar törzsi vezetést, amely természetesen pár tízezer főnél nem nagyobb létszámba megérkezve ide, átvéve a Kazár birodalom vezetését a korábbi vezetéstől (teljes békében, hiszen ez volt az akarat), gyakorlatilag jogfolytonosan lakik ezen a részen amióta emberszármazásúak élnek a Földön, ez pedig csak nagyon, de nagyon kevés népre jellemző a világon.

:) Küldhetitek a mókusokat :)

Re: nincs cím

#624682 tozsdenyul Előzmény: #624602

Az idő a lényeg. Az, hogy a paleolitban már voltak Európában "európai ősök", az nem jelenti hogy ők nem Afrikából jöttek korábban :)

A molekuláris genetikával egy pici gond van: rokonságot, és genetikai távolságot, azaz származást jól tud mutatni, de a kronológiai meghatározás pusztán becsléseken alapul, és elég nagyokat lehet tévedni vele, főleg ha igen korai, százezer évvel ezelőtti időszakokról van szó.

Valószínűsítem, hogy a kezdeti bizonytalanságok, és fundamentális problémák után erre is jó tudományos módszer lesz antropológiában, de addig még kell néhány évtized...

A molekuláris genetika jelenleg a monogenetikus Afrikai származást támasztja alá, tehát ie. 100-200 ezer éve Afrikában "születtünk", ie. 30-90ezer körül volt egy, vagy több jelentős emigráció Ázsiába, majd onnan tovább mindenfelé, és az egyéb hominidákkal ha volt keveredés, akkor nem meghatározó mértékben.

(A legvalószínűbb két kivándorlás volt, egyszer a Vörös-tengeren át (Bab-el-Mandeb-szoros), egyszer pedig a Sínai-félszigeten át - két rokonságban jelentősen eltérő, különböző genetikai őssel és későbbi leszármazással bíró, majdani eurázsiai, és majdani kelet-ázsiai populációkat létrehozva)

Különböző genetikai markerek alapján meghatározott legrégibb közös genetikai ősök mind Afrikába mutatnak (csak más markerek más idősíkig vezethetők vissza Afrikáig, 30-200 ezer évig van mindenféle becslés).

Európa esetén genetikailag (nagyságrendileg kb. 40ezer évig visszamenve), 2/3 részben ázsiai, 1/3 részben afrikai eredetű leszármazás mutatható ki, kissé távolibb rokonok a baszkok, a finnek (lappok stb...), illetve egy Volga-Don környéki "klikk", ő nekik kicsit más a származásuk/rokonságuk az európain belül.

Egy jelentősebb genetikai, geográfiailag megjelenő grádiens Kis-Ázsiából gyengül ÉNy Európa irányába, ez a neolitikus agrár életmód terjedésével azonos. Ez alapján a mai Európa pár ezer éves származását nagyrészt Anatóliába lehet visszakövetni, feltételezem hogy ez azonos lehet a mezopotámiai eredettel. (De megfigyelhető egy másik grádiens a Balkán-görög rész felől, ami feltehetően a görög/macedón expanzió lehetett, illetve a Don környékéről Ny felé gyengülő grádiens, amit a nomád állattartás közvetíthetett, és az indo-európai nyelvcsalád elterjedésével hozzák párhuzamba, de ezek azért már spekulációk)

https://en.wikipedia.org/wiki/File:Map-of-human-migrations.jpg

ez a kép elég jól ábrázolja a genetikai leszármazást és rokonságokat, és a becsült időket, a térkép el van forgatva 90 fokkal, hogy zavaró legyen...

Messze visszamenve időben.

Az a vizsgálat amire a könyv szerzője utalhat (először nem tudtam mire gondolhat de valószínűleg megtaláltam), pusztán annyit állíthat bizonyossággal, hogy az anatóliai származást később valószínűleg módosítja egy bevándorlás más, ezen idősíkon ismeretlen helyről, és csak becsülhető elterjedéssel, nagyságrendileg fele-fele arány lehet az anatóliai agrárius, és ezen ismeretlen eredetű csoport származását a mai Európában felfedezni.

De a lényeg az idő: a származásnál az a kérdés meddig megyünk vissza, ha elég messzire megyünk időben, akkor Afrikából származunk, később több hullámban történt vándorlásokkal, keveredésekkel és kiszorításokkal a mai állapotig.

Egyébkét részben felülírva, amit korábban mondtam, a pár ezer éves antropológiai kutatásokban nagyon csodás a genetika, mert az időt nem kell a genetika alapján becsülni, hanem az antropológiai, nyelvészeti, régészeti kormeghatározásokra lehet támaszkodni, és ez így együtt már egészen komolyan vehető eredményeket ad.

A neolitikum népvándorlásait szépen pontosítja a genetika, illetve a különböző teóriák között rendet tud rakni.

Az anatóliai csoport ie. 7500 körül lett "páneurópai" csoport, i.e 4500 körül ismeretlen okból (talán klímaváltozás) átrendeződött kicsit Európa, és a Bell-Beaker ibériai csoport i.e. 2500 körül terjedt el Németországig, kelta hatás térhódítását megvalósítva.

Mégsem értem tehát a szerzőt, mert a kutatások alapján amire hivatkozik, pont fordított a helyzet, a nagyobb arányú származás ma, a neolitikum csoportjaihoz köthető.

(Egyébként is Európa a leghomogénebb genetikailag, aminek az oka az, hogy "fiatalabb", egy relatíve új népvándorláshoz köthető a származás)

De ettől függetlenül minden neolit népcsoport Eurázsiából (Európából és Ny-Ázsiából) származik, az ő őseik meg Afrikából.