Vannak ilyen perek szép számmal amik a semmisség kimondásáért mennek.

Csak egy legyen jogerős, ha az olyan ok miatt lesz kimondva ami általánosan érinti a dev hitel témát akkor erre a precedensre hivatkozva az összes ügyfél perelhet elméletileg.

Azon filóztam , hogy ez gyakorlatban mivel is járhatna. Mert addig oké , hogy semmis a szerződés, és akkor utána?

Aztán van sok olyan per ami ilyen olyan részterületét támadja a történetnek.

Bíró legyen aki ebben a szituációban felvállalja a végső döntést .

Mert első fokon stb egyszerű a dolog mond vmit tudja , hogy úgyis megy tovább a per, semmit nem számít végeredményben.

De aki a legvégső döntést meg kell hozza ami után már jogerős utolsó fórum, elég sok mindent kell mérlegelnie. Nem csoda x év után egy nagy 0 történt az ügyekben jogerősen.

Igen, csak erre írtam korábban azt, hogy a semmisséggel éppen az a baj, hogy "nincs benne alkura" lehetőség, ha a szerződés semmis, akkor KÖTELEZŐ az eredeti állapot helyreállítása.

Viszont, SZVSZ, mielőtt még az egyik ítéletben létrejönne a jogerős ítélet, azelőtt kellene egy új paktum a bankok és a devizahitelesek között, amelyben mondjuk a tisztességes árazás lehetősége kerül felajánlásra MINDEN adósnak aki még nem végtörlesztett, és amelyben számottevően lecsökkentik a részleteket, CSERÉBE azért, hogy új szerződés jöjjön létre, amely már erről szól.

Ha még egy kicsit lejjebb megy a jegybanki alapkamat, akkor pedig erre minden esély adott. Ebből a szempontból pedig az az érdekes, hogy pont a számottevő elmarasztaló - DE NEM JOGERŐS ítélet lehet az egyik nyomásgyakorlási eszköz a tisztességes szerződések létrehozásához.

Azaz, valójában arra kellene rábírni az uzsoramaffiát, hogy bankokhoz méltó szerződéseket ajánljanak fel a régiek helyett. Magyarán, nem lenne "devizás mentés", csak éppen tisztességes szerződések a tisztességtelenek helyett, amivel egyszer és mindenkorra le lehetne zárni ezt a témát.

Nem gondolom h az lenne a sztori lényege h minden devizaszerződés legyen semmis, szerintem arról szól a dolog h a bankok azzal érvelnek ők jogszerűen járnak el, a hitelesek odaírták a nevűket, innentől kezdve törvényesen azt csinálhatnak amit csak akarnak, szabadon lehet törlesztőt emelni, kilakoltatni, stb. Azonban ha kiderül h jogilag mégse annyira beton stabil a védelmük akkor talán óvatosabban állnak ehhez az egészhez.

Ebből az következne, hogy akiknek elárverezték ingatlanát azok perelnék a bankokat, visszaszerezni már nem lehetne nyilván az ingatlanokat.

A bankok perelnék az államot (amiért évekig a jóváhagyásával ment ez a gyakorlat aztán egyszer csak jogellenes) .

Akiknek semmis a szerződése de megmaradt események közben a lakásuk azok is perelnék a bankokat a jó feltételekért az új szerződésben.

Stb stb.

Mindenki perelne mindenkit, egy totális káosz, és anarchia lenne.

Még én is perelném Otp részvényesként az EU-t, az államot, az Otp-t , és a devizahiteleseket is. :)

Nem adok ennek a forgatókönyvnek nagy esélyt. Persze itt nálunk aztán minden megeshet.

Az pedig főleg szép baleset lenne, hogy ha nem lehet visszaszerezni az ingatlant, akkor milyen értéket kapjon az pernyertes adós... lehetne rajta újra öt-tíz évig pereskedni...

Perek másik része arról szól ha jól sejtem, hogy ilyen olyan költségek jogtalanok a szerződés kapcsán.

Kezelési költség devizában stb. Ez megint egy másik műfaj. Maga a szerződés tovább élhetne "csak" bizonyos részei lennének jogellenesek, jogerős ítélet esetén. Itt viszonylag "egyszerű" lenne rendezni ítélet után a helyzetet. A bank visszafizet x összeget.

De itt sem tudok olyan jogerős ítéletről ami általánosan erre a termékre ráhúzható minden szerződésnél, minden banknál.

Illetve visszatérve a semmisségre mi a helyzet azokkal akiknek az ingatlanát közben elárverezik ez alapján a szerződés alapján?

100 k-s nagyságrendű ingatlan van érintve jelenleg fizetési késedelmes jelzáloghitellel. Nagy része devizás.

Tételezzük fel x év múlva vhol jogerősen kimondják termékhiba volt. Közben ebből a 100 k-ból elárvereztek 80 k-t . Szép kis történet kerekedne belőle.

Nehezen tudom elképzelni.

Szvsz a történet úgy néz ki, hogy van egyszer egy per a semmisségért ilyen olyan indokokra hivatkozva.

Nem tudok arról jogerősen lenne ilyen ítélet konkrétan a devizahitelek mint standard termék kapcsán (az összes létező bank adta szinte azonos szisztémával). Tehát ha ezt valaha vmikor "termékhiba" címszóval jogerősen kimondják ezért vagy azért semmis a szerződés azt jelentené mindenkié az ha ugyanilyen címszó alatt pert indít.

Mi is történne ekkor? Azon kívül, hogy a bankrendszer megrendülne kissé.

Jöhet egy újabb per ahol azt kell tisztázni, hogy akkor most mi is van. Mert a bank odaadott x ezer svájcit a polgároknak hitelként. Ha az erre kötött szerződés semmis mi alapján milyen futamidővel feltételekkel törleszt? Illetve mi a helyzet az eddigi törlesztésekkel?

Az eddigi törlesztések helyzetét csak akkor lehet tisztázni ha már megvan a megállapodás , ítélet stb arról mi lép a semmis szerződés helyébe.

Stb stb.

Egyszerűnek néz ki.

Főleg, hogy kb 4-5 év alatt oda nem sikerült eljutni, hogy akár egyetlen ügyben jogerős semmisség legyen. Legalábbis olyan ügyben ami általános érvényű minden ilyen hitelszerződésnél.

A bank nem hivatkozhat semmisségre, a bank felmondhatja a szerződést.

Éppen az a baj a semmisséggel, hogy jelen esetben nem arról van szó, hogy "nem történt semmi" és ezt mondja ki a bíróság, hanem az a baj, hogy "történt valami".

És abból, hogy az nem az volt, ami a szerződésben van, abból sajnos nem az következik, hogy "akkor nem történt semmi", hanem az, hogy akkor most meg kell határozni, hogy pontosan mi történt, mert annak megfelelően kell az eredeti állapotot helyreállítani. És akkor innentől kezdődik az, hogy a banknak költségei voltak a pénzzel kapcsolatban, elmaradt haszna van, tulajdonképpen átadott egy adott pénzmennyiséget, hogy ezt minek fogják nevezni és hogyan állapítják meg a semmisséget jelen esetben - na az lesz az igazán jó kérdés.

Mert az lenne csak az igazi képencsapás, ha kiderülne, hogy a semmisség kiszámítása után rosszabbul jár a devizahiteles. Pedig nem kizárható ez sem.

azért nem ilyen egyértelmű bankok szempontjából

ez esetben az összes bank szándékosan elvesztené a pereket - semmisségre hivatkozva kérné a forintban a lét egy összegben és a 10-20 év alatti közel 10 szeres nyereséget , meg el hagyja a hitelfelvevőtől

gondolkozz, mi van ott még hátul ezenkivül is.........

Igaz, erre nem gondoltam, hogy jelen értékre kell hozni. A késedelmi kamat dolgot bevallom hogy nem egészen értem, de nem is vagyok jártas ilyesfajta jogi dolgokban.

A helyzetet pedig még rosszabítja az akkori ingatlan árak hogy is állnak most, és megint eljutunk az infláció és az azt követő alapkamathoz, amiről számos gondolatébresztő bejegyzést írtál:)

Tehát hiába a semmisség aki belement a frank hitelbe beszopta?

Miközben nem volt más alternatíva mert a forint hitel lehetősége el volt zárva?

Ez igaz, de erre írtam, hogy az történetesen nem lehet kérdés, hogy a devizahitelek kamatozása jóval kedvezőbb volt a forint hitelnél.

Ennek megfelelően ha csak a jegybanki alapkamattal számítod újra azt a pénzt, amit átadtak az adósnak (eredeti állapot helyreállítása), akkor sem biztos, hogy jól fog járni. A semmisség ugyanis nem azt jelenti, hogy azt a pénzt kell nominálisan elszámolni, amit átadtak neked, hanem azt, hogy az eredeti állapotot kell helyreállítani, azaz JELEN értéken kell rendezni a tartozást. Ennek megfelelően még ha ki is vonod nominálisan a befizetett összegeket az eredetileg folyósítottból, a fennmaradó összeget akkor is jelenértékesíteni kell minimum a jegybanki alapkamattal. Az pedig megint legalább 50%-ot fog dobni a folyósításkori összegén, pláne ha 2008 előtt lett felvéve. Ismerve pedig az akkori jogszabályokat, mely szerint a jegybanki kamat kétszerese a késedelmi kamat (márpedig a semmisség kvázi azt jelenti, hogy késedelmesen fizeti vissza az átadott pénzt az átadás pillanatához képest!), ez igen komoly összegre rúghat.

Mivel pedig a pénzt felvevő sajátjaként használta más pénzét, ezért szó sem lehet arról, hogy arra semmiféle kamatot ne számoljon, mert az jogtalan gazdagodás lenne, hiszen kevesebbet fizetne vissza reálértéken, mint amennyit felvett. Számomra éppen ezért furcsa az, hogy a semmisség kimondása mellett nem határozzák meg azt, hogy hogyan kell a feleknek elszámolnia egymással.

Mert ugye, ha egy bűntetést, egy bírósági ítéletet, egy NAV határozatot semmisítenek meg, ott egyszerű a dolog, mert olyan, mintha soha nem lett volna "ügy", de ebben az esetben a semmisség jogkövetkezményét definiálni kellene, mert az semmilyen más jogszabályból nem vezethető le egzakt módon.

Hát ez az a kérdés amire igen nehéz lenne választ adni.

Vagy pl azt vitatja, hogy ez nem is deviza hanem Ft alapú hitel. Oké akkor 2005-től pl nem a devizakamatok hanem a kétszer akkora Ft kamatok ketyegnek neki ha semmis a deviza, és Ft -ként kell kezelni stb.

Ez az egész történet a végeláthatatlan kilátástalan pereskedés kb.

Lehet , hogy vmi részsikert fel lehet mutatni majd, hogy xy költséget jogtalanul számolt a bank. De ez kb mint halottnak a csók a problémás ügyeknél.

Esetleg azoknak segítség akik tudnak egyébként fizetni , és így majd visszakaphat x év múlva vmennyi pénzt, amire mondjuk elég kevés esély van vsz. De egy próbát megérhet.

Viszont a már befizetett részleteket is visszakapva más az ábra.

Nem véletlenül írtam, hogy a semmisség nem azt jelenti, hogy nincs adósság, hanem azt, hogy azt azonnal vissza kell fizetni... aki pedig a részleteket sem tudja fizetni, az ugyan miből fizetné vissza az egészet egyszerre?

Odáig még egyik ügy sem jutott el, hogy ezt tisztázza.

Kb olyan ez mintha autóznál és hirtelen 3 lehetőség van előtted egy frontális karambol , balra egy szakadék, jobbra egy vízesés, megállni pedig nem tudsz.

Ebben az egész történetben olyan megoldást, hogy vki ebből jogi úton kimásszon, ha anyagi problémái vannak hát kb a lehetetlen kategória.

Bár pedzegetik ezt a csőd témát magánszemélyeknél is, de sok mindent nem hallani róla, csak időnként bedobják, hogy vizsgálódnak.

Ez már megint az Al Capone precedens.

Szvsz ezt most már nyugodtan vehetjük jogegységnek, mert ha jól látom, úgy tűnik, ebben a tekintetben konzisztens az álláspont. Viszont érdemes megnézni ezt az ítéletet azért, mert ez devizában folyósított hitelszerződés volt, nem pedig devizaalapú, és erre is jó volt az Al Capone precedens.

Ugyanakkor - megmondom őszintén - én most nem pontosan értem, hogy mi lesz ennek a semmisségnek a jogkövetkezménye, hiszen ezt a pénzt az adósnak devizában folyósították, nem pedig forintban. Márpedig ha devizában folyósították, akkor a semmisség esetén a devizát kell visszafizetnie, ami pont azt jelenti, hogy az egész olyan, mintha egyszerűen felmondta volna a szerződését. Ha úgy tetszik, azon múlik, hogy jól járt, vagy rosszul a felperes, hogy a számláján a pénz milyen devizanemben jelent meg, mert ha HUF-ban, akkor a semmisség a HUF visszafizetési kötelezettségét írja elő de HUF jegybanki alapkamatozás alapján a mai napig, viszont ha CHF-ben jelent meg a számláján és onnan váltotta át, akkor jól megjárja ezzel az ítélettel, mert akkor azt a CHF-et kell visszafizetnie, amit felvett, de mai árfolyamon...

Ha esetleg erről lenne bővebb info, akkor az a kíváncsiság okán érdekelne.

Hűha, de szépen véreznek el a bankok zsinórban a bíróságon.

Az érdekes lesz, ha jogerőre emelkednek az ítéletek.

ERSTE

A szerződés a Hpt. 213 § (1) d) pontja alapján semmis. /Elsőfok

A "tőke- és pénzpiaci kamatlábak" és a "bank forrásköltségeinek" változására hivatkozni ugyanis édeskevés!!!

a teljes ítélet itt:

https://docs.google.com/file/d/0Bwb-e5q4fpLcUGdnMmx0bUJrakk/edit?usp=sharing

Ügyvéd: 1000.sz. Ügyvédi Iroda

Bíró: dr Grácz Zsuzsanna PKKB

Úgy tűnik, hogy a Hpt.213.§(1) lesz az "Al Capone" precedens Magyarországon, azaz egy látszólag jelentéktelen, a többi bűncselekményhez képest érdektelen tényállással lehet elítélni az uzsoramaffiát és megszűntetni a törvénytelen szerződéseket.