Tudod: "JOBBAN ÉLÜNK MINT NÉGY ÉVE! IGEN! MEGCSINÁLTUK!" ez volt a XXI. század legundorítóbb csasztuskája, amivel végighaknizták az országot. Az emberek többsége nem hitte el, hogy LEGALÁBB azon a színvonalon nem tudja tovább élni az életét. Egyszerűen nem hitték el. A magyarok gyarapodni akartak, jobban élni, és szépen be is húzták őket a csőbe. Elég csak megnézni a bájgúnárt és libajnait, a mai napig tovább akarják szolgaságba dönteni az országot, mert azt mondják, a mai napig van mocskos pofájuk azt mondani, hogy a nagyobb szolgaság vezet a jóléthez.

Egyébként:

"És ha a tettek alapján kell ítélni, akkor szabadságszeretetünk valójában nulla, hisz inkább leszünk adósrabszolgák, mint hogy szerényebben legyünk szabadok."

Senki sem mondta el nekik, hogy ez az adósrabszolgaság. MOST megtanulta a nép, és egyre inkább látszik, ahogy szembefordul a magyargyűlölőkkel, hiszen a marxisták a szavazatok nagyjából 30%-án maradkodnak.

http://www.privatvagyonkezeles.hu/alapblog/24-napi-feny/1997-mennyit-tegyek-felre-hogy-tobbe-ne-kelljen-dolgoznom

A másik: nagy vonalakban átfutva a vitát a definíciós egyetértés alakul és Margaretta foglalta össze: „De egy vagyoni szint felett, aminek mértékéről sokaknak sokféle elgondolása van és nem lehet rábökni egy összegre, azok a gazdagok akik " ott élnek és úgy, ahogy nekik megfelel".

Ebbe belefér az is, akinek nagy vagyona van, de szerényen él; s az is, aki nagylábon él, mert van miből.”

Egyetértek, és ők élnek és költenek kedvük szerint, de mi van az úm középosztállyal? És különösen érdekelne h a megtakarításaik milyen arányú felhasználását vagy tartalékolását tartjátok helyesnek? Ott ahol nincs annyi megtakarítás ami 1 életre az utódokat is támogatva kitartana, hanem vállalkozásból munkából élnek ami megszűnhet, viszont amúgy tehermentesek és vmi megtakarítással rendelkeznek. Itt is vannak tücskök h költsünk bátran mert majd megélünk ahogy most is, és hangyák h rakosgassunk mindent félre mert ki tudja h mit hoz a zord jövő – és befektet, nem fogyaszt. Ezek a szélsőségek, ami közt élni kéne úgy, hogy vmi az úm „élet”-re fussa, akár 1 lakókörnyezet felújítására, akár szórakozásra élvezetekre, ha perverzió is másokra, gyerekszemek nyitogatására utaztatásra.

Szal a kérdés, h ilyen állásból a megtakarításokat milyen arányban élnétek fel?

És ehhez 1 tanári példa: szülei lakásra gyűjtöttek de úgy elértéktelenedett közben a pénz h vmi öröm is legyen a végén vettek belőle 1 karácsonyfát :-) éshát ez is benne lehet, szal a kérdés h a kiszolgáltatott középosztály mennyiben és milyen arányban fogyaszthat és milyen arányban tartalékoljon véleményetek szerint? :-)

Először is: a gyerekvállalásról. Ami az ember kódolt üzenete parancsa h szaporodj, hormonok összözöne zúdul rád ezért h tedd, de mert gondolkodással megvert individuum is vagy jön a kétség a meggyőződés h nem lehet, nem tudom, nem tarthatom el. A görög sorstragédiáknál súlyosabb dilemma ez: szüljek-e koldust éhezőt szenvedőt. Holott az élet a legnagyobb érték a legnagyobb kaland, szülnél mint nő akárhányat minél többet h megadd erre a lehetőséget h élhessen – és jön a nem, a nem bírjuk eltartani felnevelni, a ne csesszünk ki a már meglevőkkel (megszületettekkel) követelménye, legalább őket indítsuk méltóképp el.

Sok ilyet láttam... anyai sírást abortusznál h ugyanúgy az enyém mint aki már él de őt el kell vetetnem mert tényleg nem tudnánk felnevelni, ha ő megszületik a többinek kevesebb jutna a kevésből ami már így sincs. Ott fönt meg villóznak h nanemár abortuszt, zsóti h lövöldöz valszeg azt se tudja madarakat v angyalokat talál-e el elborultságában…

Cigóknál nincs ilyen gond, 30e a küret a szülés meg ingyenes, akkor inkább megszülöm, lesz ami lesz. Megszokta h vmi lesz eltartja a társadalom – a tudatosabb szegény már tudja h nem. Láma, nagyon mélyen és a gyökerénél fogtad meg.

Ami kb így fordítható a mindenkor regnáló hatalom felé: Kedves hatalom, adok neked minőségi utánpótlást, én magam nevelem neveltetem fizetve (az iskolai hiányokat pótolva: zenére nyelvre emberségre, meg amire még kell, mert a ritka külföldre nem menekült polgárból való vagyok, és nem is segílyes gyerekgyártó), de itt jön kedves Láma amit nem mondtál ki keserűségedben: h mint polgárnak ezért a szolgáltatásért jogom van követelni. Állampolgárt adok nem rabszolgát. Tudással gondolkodással és nemzeti érzelmekkel felszerelteket adnak akiket ismerek – amiért a minimum vmi kompenzáció a nyugdíjbesorolásnál. Ismerek olyat aki 5 mára nagy karrierívet befutott fiút nevelt fel, özvegy, mind támogatná de 1 Ft-ot se fogad el tőlük, mondván a szülő csak adjon. A természet törvényei alapján igaza van, a társadalomnak kellene az állami elosztásból amit (mint htb) nyújtott adnia, és mindazoknak akik nem kevesen most is kompenzálnak így.

mindkettőtökkel egyetértek, végre egy olyan párbeszédet is olvastam itt hosszú idő után, ami hasznomra van és elgondolkoztat, köszönöm

"Nevelek 3 rabszolgát akiket további 40

évig lehet szénné adóztatni, hogy a felső 10e és a sleppje gondtalanul élhesse

világát. Mit kaptam érte? Költséget vastagon. Mivel járulnak hozzá a

rabszolgák nevelési költségeihez? Azzal, hogy kevesebbet vesznek el saját

céljaikra az én munkám gyümölcséből, mert nevelek nekik 3 fejőstehenet. KÖSZI."

Erről, illetve _AT_ Matrixsta akarom mondani Marxista írásáról ez a film jutott eszembe:

(Fogyassz, engedelmeskedj, házasodj és szaporodj, aludj ne ébredj fel, pénz a te istened, ne legyenek gondolataid)

És jajj annak, aki LÁT!

x

_AT_: "Namármost a 10-100 kategória az, ami Magyarországon teljességgel kezelhetetlen, egyszerűen azért, mert ebbe SZINTE MINDENKI BELEESIK(!), és ezt mindenki másképpen éli meg. Van aki úgy, hogy az egész pénzét tőzsdére viszi, van, aki házat vesz erőn felül, de ez a kategória egyértelműen a középosztály, az a középosztály, amely a befektetéséből NEM TUD megélni, tehát mindenképpen DOLGOZNIA KELL, sőt, annyira dolgoznia kell, hogy azért kell dolgoznia, hogy a vagyonát meg tudja tartani. "

_AT_: "Én úgy vélem, hogy ebben a besorolásban a középsztály ALJA az, a BELÉPŐSZINT, amit ő a tetejének ír(!) és a felső széle van mondjuk valahol 500-1000 millió forint összvagyon között. Azaz a felső osztály valahol 1 milliárdnál indul, és azon belül is alapvető különbségek vannak, gondolom ott is érezhető, hogy az 500 millió hogy aránylik a 200 milliárdhoz."

Akkor most mennyi az annyi?

"Kicsit szégyenletes dolog, hogy egy hosszú, hosszú láncot mi szakítsunk meg önként a saját döntésünkkel, ami biológiai őseink mérhetetlen hosszú során át hozzánk vezetett.

Ez gyávaság! "

Hmmm, ne ítélj,hogy ne ítéltess. Kérdezek valamit? Ha tudnád, hogy a mostani sok rossz,és szenvedés, gyermektelenség következménye az lenne, hogy 530 év múlva Magyarország egy virágzó népes ország lesz, akkor is ez lenne a véleményed? Nem-e lehetséges, hogy a jövő jólétének záloga egy mostanában eljövő katarzis? Mint ahogy Júdás árulása se volt hiába való (és ezt Jézus tudta), és ezért rossz, lehet ezen rosszak előfeltételei a jónak.

("... Péter hitvallásának a Máté evangéliumából ismert leírásának mintegy antitéziseként Júdás az, aki feláll és felismeri Jézus igazi mivoltát. Jutalmul Jézus, kizárólag Júdásnak, kifejti „a tanítványok Istenénél magasabb rendű királyság titkait”. Elárulja Júdásnak, hogy az „elárulja” majd őt, de „árulása” épphogy a jézusi mű kereszthalál általi beteljesítése, Jézus lelkének a testéből való kiszabadulása lesz, s Júdás, noha sok időn át lesz kitéve a többi félrevezetett tanítvány és követőik gyalázkodásának, végül megdicsőül majd.") http://hu.wikipedia.org/wiki/Júdás_evangéliuma).

Nos?

"De attól még nem az az optimális, ha így vagy úgy de nem adjuk át az élet stafétáját."

Ilyet itt nem is olvashattál senkitől, hogy ez lenne az "optimális". Lásd meg a valódi mondanivalót (lámáét). Amiről te beszélsz, azt az emberek pár százaléka meg tudja valóstani, de ezért nemkell a maradék 90%-ot kárhoztatni. Egy pártól aki akinek nettó 130e bizonytalan jövedelme van (ÖSSZESEN), nem várható el, hogy erre a létminimumra vállaljanak be gyereket, pláne, hogy létbizonytalanságuk miatt idegállapotuk sem alkalmas a gyereknevelésre, egyszerűen nem tudnának rá figyelni, és idegességük (szülői létük miatt) csak tovább eszkalálódna. Ez nem optimális, de tényszerű, reális, elfogadható döntés. Mint az üszkös láb amputálása. Nem optimális, de a helyzetre való tekintettel, a szervezet védelmére nem bevállalható a megtartása.

Erre sokan mondhatják, hogy reál értelemben régen sem jutott több. Lehet, de az biztosabb volt. Ráadásul nem az a kérdés mi micsoda tényszerűen, hanem, hogy hogy élik meg az emberek. Japán jómódú társadalmo, mégis az elöregedéssel néznek szemben mint mi és a nyugat, pont a hangulat miatt, és a hangulatot nem lehet befolyásolni, az kialakul.

"Kicsit szégyenletes dolog, hogy egy hosszú, hosszú láncot mi szakítsunk meg önként a saját döntésünkkel, ami biológiai őseink mérhetetlen hosszú során át hozzánk vezetett."

137 év múlva ez a kérdés már nem fog érdekelni téged, és ahogy Popper Péter mondaná: "Egy valamit mindenkinek ígérhetek: A földön megszerzett javakat,és megismert embereket mindenki el fogja veszíteni" Ráadásul ez a lánc egy egy aszteroida becsapódással is megszakadhat. De nem a hülyét játszva értem mit akarsz mondani, de az egyéntől nem várható el a mártíri döntés. Csinálja ahogy érzi: ha bevállalja, bevállalja, ha nem akkor, nem. Nem lehetsz okoskodó, hogy tudod,hogy a másiknak, hogy kéne csinálnia, még a közösségi érdek miatt se. Tégy azért, hogy a közösségi gondolkodás más legyen! Nagy különbség. A Te feladatod az, hogy tégy amit tenned kell, nem az hogy a másik sorsába beavatkozz! Tudom, én hogy mindenki mindenben okos a másikkal kapcsolatban...

Egyébként a kihalás veszélye nem áll fenn, nem tudom miért vészmadárkodsz! 7 milliárdan vagyunk.

"Ez gyávaság! És az is gyávaság, hogyha nemtudunk vip ellátást és képzést biztosítani gyermekünknek, akkor inkább nem merünk soha a gyermekünk szemébe nézni."

VIP?! Olvasd el _AT_ írásait: Számításai szerint a minimálbért sem éri el az egy főre jutó bevétel (adósságok miatt) itthon, és az is bizonytalan.

Még azt hozzátenném, hogy az eladósítás mellett, azzal is átmosták az emberek (nők) agyát, hogy ha nincs diplomád, karriered és nem diplomás a párod, akkor senki vagy. Ez a legnagyobb bullshit amit elkövettek, ráadásul ezen bullshit képzőből kijött diplomások fizetése, annyi amennyin egy melós is csak nevet, sőt....!

Szóval az egyén értékrendjéért bár az egyén a felelős, de az irányításé is erősen. Amellett hogy az irányítás sír, hogy a demográfiai korfa romlik, amellett szépen elrohasztotta azon képzéseket, merre lenne igény és 20-25 éves kor alatt vígan kitanulható. Szóval a yuppie, szingli, bullshit élet fentről jött, tudatos manipulálás volt (fogyasztás növelése miatt). Ennek megváltoztatása is fenntről várható nagy arányban.

Amúgy meg honnan veszed, hogy minden gyermekből, a társadalom hasznos tagja lesz?

"Egy dolgot kell mindenképp átadni. Egyfajta kimeríthetetlen lelki tüzet és hitet."

Ha erősebb vagy mint a külső ingerek, amelyek a gyermekeket érik (többi gyerek, facebook, TV, stb).

Az lehetséges, hogy nincsennek hiteles személyek akik erre kondicionálnák az embereket, főleg a fiatalságot.

De attól még nem az az optimális, ha így vagy úgy de nem adjuk át az élet stafétáját.

Kicsit szégyenletes dolog, hogy egy hosszú, hosszú láncot mi szakítsunk meg önként a saját döntésünkkel, ami biológiai őseink mérhetetlen hosszú során át hozzánk vezetett.

Ez gyávaság! És az is gyávaság, hogyha nemtudunk vip ellátást és képzést biztosítani gyermekünknek, akkor inkább nem merünk soha a gyermekünk szemébe nézni.

Annyira soha, hogy létre sem merjük hozni őt.

Nem vehetjük meg a jövőt az összes generáció számára. Harc mindig is volt és mindig is lesz. Mindig rengeteg megpróbáltatás lesz. Minden információt sem fogunk tudni átadni amire szükség lesz. Egyfelől azt sem tudjuk, hogy mire lesz igazán szükség x idő, vagy generáció múlva.

Egy dolgot kell mindenképp átadni. Egyfajta kimeríthetetlen lelki tüzet és hitet.

Hitet miben?? Önmagunkban és hogy lehetséges.

Persze ha ez semmi és csak babona akkor nincs miről beszélni. :)

Sajnálom, hogy ketté szakadt a topic, pedig a másikban is jó vitára alkalmas nézőpontok vannak. Egyet be is linkelek:

ibiza:

Már gyerekkorban az óvodában látszik kiben milyen kockázatvállalás és vezetői képességek vannak. Van aki le mer ugrani a hintáról van aki nem...vagy csak alacsonyabbról..van aki mellé csapódnak az emberek...van aki szürke egér..nem tudják ott volt egy eseményen vagy sem.

Nincs gond azzal ha valaki alkalmazott tanul fejlődik és tisztességesen elvégzi a munkáját..egy egészséges társadalomban ezt megfizetik, nem csak a munkavégzéshez szüséges energiát tudja visszapótolni a keresetével hanem a 8 óra mellett 8 órát pihen és 8órát alszik..kisebb vágyait is tudja teljesíteni..gondoskodhat az utódjáról..nyugdíjas korára is biztonságban van.

A munkavállaló bérbe adja a munkaerejét tudását, a munkaidő lejártával nem veszi magára munkaadója terheit gondjait...kiesik a szerszám a kezéből és a saját életével foglalkozik. Ebben is van ráció.

Akkor vannak a lázadások amikor már nincs mit veszíteni..semmibe veszik a jogaidat és napi 12 óra munka mellett is létbizonytalanságban vagy. "Okos" rabszolgatartó a lázadási szint alatt tartja a rabszolgáit.

Én azt vallom az alkalmazottakat be kell vonni a cég életébe..tudjanak a gondokról és az eredményekről..a jó eredményekből részesedjenek..de a gondokból is valamilyen szinten.

Ezért jó ha az alapfizetésen felül van egy mozgó rész..ami adható..

Egy fix pénzes munkavállaló érdeke, hogy minél kevesebbet dolgozzon ezért a pénzért..8órából jó ha 6ot dolgozik..azt is az éppen elvárt mennyiségig..

Egy alkalmazott életpályája behatárolt.. 20-25éves korában a végzettsége alapján elég pontosan kiszámítható a vagyontermelő képessége..

lagwagoner

"Van aki le mer ugrani a hintáról van aki nem..."

Van aki pedig lábával légellenállást kifejtve megállítja a hintát :-) (többet ésszel)

"van aki mellé csapódnak az emberek...van aki szürke egér..nem tudják ott volt egy eseményen vagy sem."

Igen, a jópofa, társaság középpontjából lesznek a sumák, műmájerek vagy szakszervezeti képviselők :-) a szürkékből meg esetleg a névtelen jómódúak sőt maguk az irányítók.

"van aki szürke egér..nem tudják ott volt egy eseményen vagy sem."

Igen a forma 1-en is mindenki a vezetők tehetségét élteti, a mögöttük álló mérnökgárdáét már nem. És ez így van jó, hisz a plebsz úgy is a felszínt élteti, a működtetők pedig a hátteret. De ha megnézed a világ valódi irányítóiról nem hallasz semmit (mert nem akarják, hogy hallj), csak a kirakat emberekről (elnökök, top 100 üzletemberek).

"A munkavállaló bérbe adja a munkaerejét tudását, a munkaidő lejártával nem veszi magára munkaadója terheit gondjait...kiesik a szerszám a kezéből és a saját életével foglalkozik. Ebben is van ráció."

Aki normálisan meg akar élni munkájából, annál abszolút nem így van, rosszul látod. Számos mérnök, technikus van állandóan készenlétben, mobil közelségben vagy VPN kapcsolatban cégével és ingyen túlórával biztosítja a cég működését. Cégeknél (termelő vállalatoknál) is már dívik a jó gazda szellem, hogy egy kinevezett technikus/mérnők nyitott szemmel járjon és minden tőle telhetőt megtegyen. Az egyszerűbb hibákat, TMK-kat maga végezze el, ne várjon a karbantartókra. Természetesen vannak a betanított munkások (robothelyettesítők), náluk így lehet, de ők nem is fognak normális egzisztenciát kialakítani.

"és napi 12 óra munka mellett is létbizonytalanságban vagy. "

Nem a napi 12 órát dolgozókra igaz ez.

"Én azt vallom az alkalmazottakat be kell vonni a cég életébe..tudjanak a gondokról és az eredményekről..a jó eredményekből részesedjenek..de a gondokból is valamilyen szinten."

Ez pontosan így is van.

"Ezért jó ha az alapfizetésen felül van egy mozgó rész..ami adható.."

Ez is sok helyen így van, és ez nem feltétlenül jó a visszaélések miatt. Amire te gondolsz azt az év eleji (óra)béremeléseknél lehet megjátszani.

"Egy fix pénzes munkavállaló érdeke, hogy minél kevesebbet dolgozzon ezért a pénzért..8órából jó ha 6ot dolgozik..azt is az éppen elvárt mennyiségig.."

Lehet, de attól meg is vállnak egy idő után. Nálunk mostanában gyönyörűen építik le a marketinges, referenses dolgozókat.

"Egy alkalmazott életpályája behatárolt.. 20-25éves korában a végzettsége alapján elég pontosan kiszámítható a vagyontermelő képessége.."

Súlyos tévedés, még azonos bérezéssel sem igaz.

"Szerintem meg kell tanítanulni, és meg kell tanítani a gyermekert is küzdeni, úgy hogy örülni tudjon egy kósza apró emberi örömnek is. Meg kell tanítani a dacolással árral, viharral. Meg kell tanulni túléllni. És várni hogy kisüssön a nap."

1. Ez valahol adottság. 2. Csak az tudja ezt megtanítani gyerekének, aki maga is képes erre (enélkül bort iszik és vizet prédikál), különben a gyerek hiteltelennek tekinti a szülőt? És most komolyan, szerinted a szülök hány százaléka tud küzdeni, örülni az apró dolgoknak, és túlélni?

"Soha , de soha nem volt ez a világ az a hely ahol a sültgalamb az átlagember szájába repült volna."

Pedig az elmúlt 40 év ebbe az illuzióba vitte az embereket, és valljuk be az (átlag)magyarnak soha nem volt olyan "jó" és kényelmes dolga, mint a 70-es évektől 2008-ig. Annak ellenére, hogy (kisebb nagyobb) hazugságon alapult ezen időszak. De valóban, amit mondasz a küzdésről nagy-, déd-, ükszüleink erre a tanításra hitelesebbek lettek volna.

"Ki mondta hogy csak az lehet boldog aki a kulturális exisztenciális normáknak nagyon jól megfelel?? "

A magyarok nagy része. és ők szerinted mit adnának át? Hogy csak úgy lehet 50 millás házad, ha csalsz, lopsz. Mert nem azt adja át, hogy lányom/fiam "én rossz úton jártam, nem az anyagiakon múlik a boldogságod", hanem azt "látod fiam,fizettem a törlesztőket és hogy jártam" Légy agresszív és sumák, menj külföldre" Szóval tévutat, tévutra halmoznak.

Még nem olvastam el az összes megjegyzést arra amit kiemeltem idézőjelek közepette.

De átfutottam.

Persze nincs semmi baj a hozzáállásotokkal, de mintha mindannyian budhisták lennétek. Persze lehet hogy semmit sem értek, szerzetes sem vagyok... de az sem aki nyugodt bölcsességgel nyugszik bele hátradőlve az elmúlásba.

Szerintem meg kell tanítanulni, és meg kell tanítani a gyermekert is küzdeni, úgy hogy örülni tudjunk egy kósza apró emberi örömnek is. Meg kell tanítani a dacolásra árral, viharral. Meg kell tanulni túléllni. És várni hogy kisüssön a nap.

Soha , de soha nem volt ez a világ az a hely ahol a sültgalamb az átlagember szájába repült volna. Legyünk egy kissé fanatikusabbak a jó értelemben szerintem. És igen is túl kell élni, akkor is ha nemjárhatunk egyetemre, nemlehet 50millás házunk,és nembírnánk a rezsijét, ha nem lehet új, de akár semilyen autónk sem! Kinek jó ha mi feladjuk???

Ki mondta hogy csak az lehet boldog aki a kulturális exisztenciális normáknak nagyon jól megfelel?? Hogy ezt a felfogást képesek legyenek meglátni, ezt a fajta humán-tőkét is át kell adni a gyermekeknek szerintem. A világ nem az a hely ahol minden változatlan. Egyszer fent egyszer lent. -és ha lent? Attól még nem kell a passzív eutanáziába menekülni ! (ezt a passzív eutanáziát egy kicsit tágabban értelmezem mint az eredeti fogalom).

Szerintem az, hogyha nem vagyunk benne a sleppbe , -akkor nincs értelme élni ez enyhénszólva nagyon , (és persze mindezt teljes jóindulatból mondom,) de nem egészséges felfogás.

Még nem olvastam el az összes megjegyzést arra amit kiemeltem idézőjelek közepette.

De átfutottam.

Persze nincs semmi baj a hozzáállásotokkal, de mintha mindannyian budhisták lennétek. Persze lehet hogy semmit sem értek, sem szerzetes nem vagyok... de az sem aki nyugodt bölcsességgel nyugszik bele hátradőlve az elmúlásba.

Szerintem meg kell tanítanulni, és meg kell tanítani a gyermekert is küzdeni, úgy hogy örülni tudjon egy kósza apró emberi örömnek is. Meg kell tanítani a dacolással árral, viharral. Meg kell tanulni túléllni. És várni hogy kisüssön a nap.

Soha , de soha nem volt ez a világ az a hely ahol a sültgalamb az átlagember szájába repült volna. Legyünk egy kissé fanatikusabbak a jó értelemben szerintem. És igen is túl kell élni, akkor is ha nemjárhatunk egyetemre, nemlehet 50millás házunk,é s nembírnánk a rezsijét, ha nem lehet új, de akár semilyen autónk sem! Kinek jó ha mi feladjuk???

Ki mondta hogy csak az lehet boldog aki a kulturális exisztenciális normáknak nagyon jól megfelel?? Hogy ezt is képesek legyenek meglátni, ezt a fajta humán-tőkét is át kell adni a gyermekeknek szerintem. A világ nem az a hely ahol minden változatlan. Egyszer fent egyszer lent. -és ha lent? Atól még nem kell a passzív eutanáziába menekülni ! (ezt a passzív eutanáziát egy kicsit tágabban értelmezem mint az eredeti fogalom).

Pedig ebben kivételesen igaza van a főkomcsinak, ha valaki nem képes megteremteni az anyagi feltételeit, igenis ne vállaljon gyereket. A gyerek eleve sok mindent a szüleitől tanul, nem kellene újratermelni a nyomort.

Húúú, kemény igazság volt. Valahogy nekem is ez az érzésem....és egyre többünknek.

"Milyen hozzáállás az , ha nem teremtjük meg a jövőt?"

Attól függ milyen jövőt?

Mennyire fenntartható? Rossz a kérdés...Ez megint a gondoskodó állam irányába viszi a "megoldást" Az én jövőmet ne az szabja meg, hogy a szomszéd szül-e gyereket vagy sem. Mindenki jobb, ha maga teremti meg a jövőjét a legjobbakban bízva és a legrosszabbra számítva. Úgy hogy a jövő te magad vagy. Gyerekeinknek meg lesz elég bajuk, elég csak rájuk nézni. A mostani Z generáció fele már azt is bánja, hogy megszületett. Mit látnak elhanyagolják őket: anya ideges a hitel miatt, apa robotol a megélhetésért. Feszült a hangulat otthon. Ő erre "természetesen" hogy reagál? Bandázás, drog, szexuális kicsapongás.

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/13-15_milliot_kolt_a_szulo_a_gyermekere_mire_felno.547675.html

"És hogy ez mennyire fenntartható hozzáállás.

Milyen hozzáállás az , ha nem teremtjük meg a jövőt? A jövő generációt."

Milyen? Realista. Ha az érzelgős maszlagtól, pátosztól sikerül megtisztítani

és így végiggondolni, akkor mit látunk? Nevelek 3 rabszolgát akiket további 40

évig lehet szénné adóztatni, hogy a felső 10e és a sleppje gondtalanul élhesse

világát. Mit kaptam érte? Költséget vastagon. Mivel járulnak hozzá a

rabszolgák nevelési költségeihez? Azzal, hogy kevesebbet vesznek el saját

céljaikra az én munkám gyümölcséből, mert nevelek nekik 3 fejőstehenet. KÖSZI.

Mit veszítettem? Azt a megtakarítást, amit beforgattam, beforgatok a 3

rabszolga nevelésébe, átlag 20, -de inkább több- éven keresztül. Mennyi lehet

ez? Nagyon sok. Mire lenne elég? Cirka arra, hogy 10 évvel ezelőtt

befejezhettem volna aktív pályafutásomat és a jelenlegi életszinvonalon életem

végéig lógathatnám a lábam valamelyik mediterrán tengerparton, a

megtakarításaimat felélve. El se fogyna halálomig. Akkor most én

megteremtettem a jövőt? Kinek a jövőjét? Az enyémet biztosan nem. Azt

éppenhogy beáldoztam. Ha a felnevelt rabszolgák nem tudnak kitörni, és

bekerülni legalább a sleppbe, akkor az övékét is beáldoztam. De legalább

tettem valamit a jövő generációért. Hurrá. Nem marad rabszolga nélkül a

következő kizsákmányoló generáció, akik maguknak szavazzák meg a

javadalmazást, az aktuális agymosott birkák menetelő tömegeinek támogatását

élvezve. Remek. Büszke vagyok magamra. Felnéztem és komolyan mondom, látom a

glóriát a fejem fölött. Megtettem, amit megkövetel a haza. Picit be is

csurrantottam a gyönyörűségtől. Arra gondoltam, milyen szerencsés vagyok, hogy

elég az aktív időszakom felét beáldozni a jövő oltárán. Hisz küldhettek volna

a Donkanyarba is. Én már talán megúszom ezt, de megússza-e a jövő generáció?

Lehet, hogy sírva átkozzák majd fogantatásuk percét, mikor eltemetik éhenhalt

gyerekeiket? Csodálkozunk, hogy egyre többen választják a szingli létet? Most

még ráadásul kiderült, hogy 26 év párkapcsolat után 3 gyerekkel nincs is

családom, mert a lövöldözőszsóti aszonta. Mert ő keresztény ám. Bezony. Vazze.

Hivatalosan így sincs családom, meg akkor se lenne, ha egyedül élnék most a

horvát tengerparton egy kis házban és a csajokat stírölgetve sétálgatnék a parton. :(

Nincs abban semmi meglepő, ha bárki fiatalon, még az érzelmi és gazdasági

béklyók előtt levezeti ezt az egyenletet és a maga ura marad. Nagyon drága úri huncutság a családfenntartás és a gyereknevelés. Pláne, ha kiderül negyed

évszázad után, hogy a családod hivatalosan olyan kincs ami nincs és a semmire

konvertáltad a vagyont. :(

No. Már csak annyi van hátra, hogy általunk szeretve tisztelt lángpallosú

topikindítónk kellőképpen szokatlannak ítélje a választ a vagyonról, minek

neve: család.