A +3% hiány az úgynevezett orthodox matematikában negatív értéket jelent arra a számra nézve, amelyre vonatkoztatják kedves Okoska, mivel a képletben a hiány szó jelenti a negatív jelzést :)
Ha emellé még egy "-" jelet is teszel, azaz "-3% hiány"-t írsz, az a kettős negatív jelzés (- és hiány) miatt pozitív értéket hordozna.
l
Tehát van a negatív többlet, amit te +-al jelölsz. Stimmel
Ha ehez a +-hoz hozzáteszünk még egy - -t, akkor az nem lesz dupla -, mert - és + az mindig -.
Isten bizony, elveszítettem a fonalat.
Én azt akartam írni, hogy tartottuk a hiánycélt, tehát 3% lett a hiány.
Mi az, ami ebben nem volt érthető? NO OFFENSE: TÉNYLEG NEM ÉRTEM! Én ugyanazt írtam mindenhol, tehát nem értem, hogy mire fel volt az a válaszod, ami. Légyszives magyarázzad el, köszönöm.
Ha elolvasnád a vonatkozó beírásodat, akkor most nem kellene megint négert-sikálni. Elkezdtél bűvészkedni az előjelekkel, aztán azt a cikket idéztem vissza, amit egy másik topicban te tettél föl, előjel nélkül. Így az egész magyarázkodásod mehetett volna a másodlagos nyersanyagok közé, de nem, neked akkor is nyomatni kell. (Egyébként semmi kifogásom ellene, legalább mi jót csevegünk.)
Közel négy évtizede vagyok adófizető állampolgár (bocsásd meg, ha én az átkost is annak tartom, de erről én nem fogok vitát nyitni) Nos azt tudom mondani, hogy a jelenlegi fidesznél nagyobbat kormányban még nem csalódtam, és döntően azért, mert náluk többet semelyik kormány nem vett még el az emberektől. És itt nem csak a pénzre gondolok, hanem azt, hogy a politika megítélésének soha nem látott mélységbe taszításával azt a kevés reményt és hitet is elvették a zemberektől, amit a választások előtt megcsillogtattak. Nem mondták el ugyanis, hogy a szebb jövő majd csak akkor jön el, ha a fideszes betonacélok belekötnek a betonba, és: emberek, amit ígérünk azt majd húsz év múlva kérjétek számon tőlünk, mert mi addig fogunk maradni.
Válasz - tudod 10 (max 12) sor.
Ui.: és ne mérgeskedj!
Te most érted amit írsz? Mert én ezek szerint nem. A cél a 3%-os ÁHT elvárás betartása volt, és ez sikerült. Most akkor mire fel szemtelenkedtél velem? Én ennyit írtam eredetileg, azt, hogy megfeleltünk Brüsszel eddigi elvárásainak. Nem azt mondtam, hogy ez hállelúja, hanem azt, hogy Európában egyrészt példátlan, másrészt ez az elvárás. És mivel az infláció magasabb ezen érténknél, ez annyit tesz, hogy szufficites Magyarország.
No, meg is jött a válasz: A nyolc éve tartó (!milyen érdekes véletlen egybeesés!) kötelességszegési eljárás bűntetőszakaszba fordul, mert bár tavalyelőtt és tavaly is, sőt, Brüsszel szereint még idén is meg fogunk felelni az elvárásnak, de elképzelhető, hogy 2013-ban nem(!), tehát bűntetni kíván minket.
Érted?
2010-ig nem egyszerűen magasról, hanem egy toronyház tetejéről sz@rták le, hogy 10%-os ÁHT hiány van (struktúrálisan!!!), soha nem volt a közelében a 3%-nak a hiány, de kit érdekel, megfelelő a kiszolgálás. Ha nem megfelelő a kiszolgálás, akkor kit érdekel, hogy 3% alatt van? Akkor majd keresünk valamit, amivel bele lehet rúgni azokba, akik nem adják át ingyen a budapesti közműveket, étkezési jegyeket, meg nem engedik kisíbolni a manyup, meg uzsora kölcsönök profitjait, sőt, a teljesne feleslegesen itt parkoló pénzekre se akar brutális hozamot adni. Az ilyen kormányt el kell taposni, hogy jöhessen a kiszolgálószemélyzet, és újra lehessen a népet sanyargatni a haverok helyett.
Én azt hittem megegyeztünk abban, hogy nekem nem írsz 10 (Kivételes esetben 12) sornál többet. Eddig a mértékig élvezettel olvasom azt a tömény marhaságot amit írsz, de az erre a célra szolgáló kapacitásom sajnos korlátozott, többet nem tud befogadni.
A 2,94%-os hiánycél alatt teljesül az uniós módszertan szerint számolt 2011-es költségvetési egyenleg - adta ki a nyugtató hangvételű közleményét kedd délután a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca azt is elárulja, hogy az egyszeri kiadási tételek nélkül 620 milliárd forintot tesz ki az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya.
A hiány azt jelenti, hogy több volt a kiadás, mint a bevétel. A hiány negatív ellentettje a többlet, és mint láthatod, a fenti idézetben nincsen előjel.
"- az önkormányzatok adósságát kifizette a kormány"
MAGYARORSZÁG szempontjából MINDEGY, hogy az adósságot hol mutatod ki, a kormánynál, vagy az önkormányzatnál. Az azonban nagyon nem mindegy, hogy azzal, hogy ha visszafizetik ezt, akkor azzal megszűnik a kamatfizetési kötelezettség, azaz ennyivel kevesebbet kell inenntől kezdődően permanensen költeni az önkormányzati szektorra.
"- rendeződött a MÁV helyzete"
Attól még nagyon messze vagyunk, ugyanakkor lásd fentebb: Ez annyit tesz, hogy kevesebbért kell refinanszírozni a hiteleket, vagyis kevesebb lesz a MÁV adósságszolgálata, vagyis kevesebb állami pénzt kell összességében a működésre fordítani. Más szavakkal: EZ EDDIG IS az ÁLLAM adóssága volt, csak nem volt összesítve. Most meg nem adósság, mert ki van fizetve. Vagy téged tényleg ennyire zavar, hogy ezentúl kevesebb kamatot kell fizetnünk az uzsorás szövetségnek?
"- van miből gazdaságot fejleszteni"
Igen, van. Tessék megnézni, hogy megnégyszereződött a pénzlehívás az Uniótól (különösen decemberben!), és egyre több és gyorsabb a kifizetés.
"- megszereztük a MOl pakkot (igaz, néhány 100 milliárddal most kevesebbet ér, mint mikor megvettük)."
De mint minden tőzsdés tudja, ez senkit sem érdekel addig, amig nem akarod eladni. Hasonlóképpen tehát nem lenne "haszon" az sem, ha most éppen 1000 milliárdot érne. Mellesleg, ennyivel több osztalékadó fog befolyni a költségvetésbe, tehát ennyivel kevesebb adót kell behajtani, és innentől garantált, hogy nem viszi el senki innen a MOL-t, mint egyik legnagyobb magyar adófizetőt, és magyar kézben marad az energiaellátást. Hogy úgy mondjam, nem az volt a hiba, hogy most ennyiért megvettük, hanem az, hogy ezt a részesedést soha nem lett volna szabad eladni.
"- egykulcsos (?) személyi jövedelemadó"
Ez várható volt.
"- az ÁFA nem folyik be, mert export után nem számolható fel"
Az ÁFA bevétel csökken, és nem arról van szó, hogy nem folyik be - hiszen egyrészt csökken a fogyasztás, másrészt nagy mennyiségű áfát helyeztek be visszaigénylésbe EGYSZERRE, harmadrészt export után soha nem volt szokás áfát fizetni. Ezek számodra tényleg újdonságok?
"- az export növekedése többek között (első sorban) annak is tudható be, hogy nincs belföldi kereslet, tehát ÁFA sincs."
Ezt a hülyeséget tényleg magadtól találod ki, vagy valaki oktatja neked? Az Export növekedés az iparnak tudható be, elsősorban és nagyságrendileg nagyrészt az autoiparnak. A belföldi kereslet egyebekben nagyon szerényen esett vissza a riogatók végítélet jóslataival szemben, az ÁFA bevételek pedig továbbra is az egyik legjelentősebb költségvetési bevételt képezik, hasraütve úgy 20-25%-át a teljes állami bevételeknek.
Egyebekben a belföldi keresletnek és az exportnak semmi köze egymáshoz és értelme sincs egy mondatban emlegetni, ha a belföldi keresletet kívánod emlegetni, akkor azt az importtal kapcsolatban kell egy sorban emlegetni, amely hála Istennek tényleg csökkent az üveggyöngy import terén, ámde értelemszerűen az is emelkedett az exporthoz kapcsolódó termékek esetében.
"Az, hogy a visszautalások magas szinten vannak, azt jelenti, hogy az állam 220 milliárd forintot törvénytelenül kivett a gazdaságból saját céljaira, (tudom, hogy Drazsé efftárs a bűnös) ezt a kormány szerint normális állapotot az Európai Bíróság megszünteti."
Nem akarlak elkeseríteni, de nem Drazsé elvtárs a bűnös, hiszen ez a jogszabály még az első Orbán(!) kormányhoz köthető, amikor is ezen jogszabály egyebekben semmiféle jogszabályt nem sérthetett, hiszen magyar belügy volt. Az egy más kérdés, hogy 2005-től ezt is meg kellett volna szűntetni, ámde nem ezt tették, hanem Gyurcsányék "trükközve" kívánták elrejteni Brüsszel elől, ámde teljesen felesleges volt a próbálkozás, hiszen Brüsszelben megindult a kötelességszegési eljárás, és minő csoda, pont amikor már nincsenek hatalmon, akkor meg is jött az ukáz, hogy ezt vissza kell fizetni.
Na így kell a jó elvtársakat, a jó kiszolgálószemélyzetet támogatni, hiszen most sürgősséggel vesznek napirendre minden olyan kérdést, amelynek az alapján legalább 5-6 éve rohadt keményen el kellett volna p*csázni az akkori kormányokat.
De akkor nem volt fontos valamiért... ugye érted miért?
Hurrá:
- az önkormányzatok adósságát kifizette a kormány
- rendeződött a MÁV helyzete
- van miből gazdaságot fejleszteni
- megszereztük a MOl pakkot (igaz, néhány 100 milliárddal most kevesebbet ér, mint mikor megvettük).
A tavalyi évtől elmaradó adóbevételek:
- egykulcsos (?) személyi jövedelemadó
- az ÁFA nem folyik be, mert export után nem számolható fel
- az export növekedése többek között (első sorban) annak is tudható be, hogy nincs belföldi kereslet, tehát ÁFA sincs.
Az, hogy a visszautalások magas szinten vannak, azt jelenti, hogy az állam 220 milliárd forintot törvénytelenül kivett a gazdaságból saját céljaira, (tudom, hogy Drazsé efftárs a bűnös) ezt a kormány szerint normális állapotot az Európai Bíróság megszünteti.
A +3% hiány az úgynevezett orthodox matematikában negatív értéket jelent arra a számra nézve, amelyre vonatkoztatják kedves Okoska, mivel a képletben a hiány szó jelenti a negatív jelzést :)
Ha emellé még egy "-" jelet is teszel, azaz "-3% hiány"-t írsz, az a kettős negatív jelzés (- és hiány) miatt pozitív értéket hordozna. Abban persze igazad van, hogy ez nem egyetemi anyag, nem mindenkinek kell ezt tudnia, hiszen nem mindenki végzi el az általános iskola felsőbb osztályait, amiben ezzel is foglalkoznak és ezt is megtanítják a kiválasztottaknak. Ez van.
Egyebekben írok egy köznapi példát, hátha ez alapján megérted: -10% adósság annyit tesz, hogy 10%-al csökkent az adósságod. Magyarán, pozitív a hatása a negatív előjelnek az adósságra nézve.
Capisce?
http://www.portfolio.hu/gazdasag/itt_a_vege_1700_milliard_felett_a_tavalyi_deficit.161113.html
"a tavalyi év utolsó hónapját több egyszeri kiadási tétel terhelte:
- a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása, mely mintegy 196 milliárd forint kiadást jelentett a központi költségvetésnek.
- ezen felül a MÁV Zrt. helyzetének rendezése kapcsán mintegy 50 milliárd forint összegű adósságátvállalás is megtörtént,
- továbbá sor került a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tőkehelyzetének 120 milliárd forintos megerősítésére
- a bevételi oldalon az Európai Bíróság döntése következtében mintegy 220 milliárd forintot kitevő ÁFA visszautalások kifizetése rontotta az egyenleget.
(SZERK: Ehhez adódik a MOL pakk ára)
A központi költségvetés december havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 360 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. Az alacsonyabb teljesülés hátterében főként a tavalyi összegtől elmaradó adóbevételek állnak, melyek közül elsősorban az általános forgalmi adóbevételek lettek kevesebbek az előző év december hónapjánál. Az elmaradás oka az Európai Bíróság döntése miatti visszautalások magas szintje.
A központi költségvetés december havi kiadásai közel 510 milliárd forinttal nagyobb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában. Ez elsősorban a helyi önkormányzatoktól és a MÁV Zrt-től történő adósságátvállalásoknak köszönhető (összesen 246 milliárd forint). Emellett meghaladták a tavalyi évet a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai is, mely előirányzaton került sor az MFB Zrt. tőkehelyzetének rendezésére (120 milliárd forint összegben). A fentieken túl 2011. év végén az ún. maradványtartási kötelezettség feloldásra került az intézményi tartozások csökkentése - s ezáltal a vállalkozások részére plusz források juttatása - céljából (kb. 25 milliárd forint).
A kamatkiadások 2011. decemberben 39,6 milliárd forintot tettek ki, 9,1 milliárd forinttal kevesebbet mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,8 milliárd forintos szintet értek el, 1,2 milliárddal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadások (32,8 milliárd forint) összességében 7,9 milliárd forinttal lettek kisebbek mint az előző évben."
Hát nem érdekes? Elszáll a forint és így is kevesebb a kamatkiadás, mint az előző évben. Mondjuk, ez éppen lehet "szezonális", azaz hogy idén decemberben éppen kevesebb volt a kifizetés, de akkor is figyelemreméltó.
Gratulálok, sikerült egy teljesen új matematikát kifejlesztened.
Az új, AT-i világkép szerint a +3% az Isteni pont, a 0!
Ismert világképünk ettől teljesen meg fog változni, még az is lehet hogy a negatív és a pozitív oldal (a mágnesességgel hasonló módon) időnként pólust vált. Van már valami előzetes meglátásod ebben a témában? Hidd el ennek akkora a jelentősége, hogy ezért még valószínűleg az Alkotmányba is bekerülhetnél.
109
"Nem illik részletes adatok nélkül publikálni a tényadatokat."
Nincs ellenemre, ha kedves szokásod szerint elkezdesz kötözködni. Nos ha az alábbi szó szerinti idézetben látsz olyan tényadatot, amit nem hivatkoztam, akkor még igazad is lenne.
Ha végigolvastad, leszel szíves utána megadni az optikusod címét, nekem is kellene egy olyan szemüveg, amelyik magától gyártja a cikkhez a tényadatokat.
(Megjegyzés: másnak nem szükséges végigolvasnia, kizárólag AT részére idéztem, "mert ő megérdemli")
Portfolio.hu Árfolyam Videó Pénzcentrum.hu REsource Konferenciák Portfolio Trader TraderSzoba InfoRádió
Portfolio.hu
BEJELENTKEZÉS REGISZTRÁCIÓ ENGLISH
Befektetés
Deviza/kötvény
Ingatlan
Makrogazdaság
Tőzsde
Vállalatok
Szolgáltatások
Előfizetés
Befektetési alap
Öngondoskodás
Külföldi alapok
Műtárgy
Privát bankok
Lemondott Járai, a Költségvetési Tanács elnöke - IMF a háttérben?
2012. január 10. | 09:26 English version
Küldés e-mailbenNyomtatható verzióHozzászólás
Lemondott tisztségéről Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke. A köztársasági elnök a testület új elnökévé kedd délelőtt nevezi ki Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék korábbi vezetőjét - írja az MTI. A nemzetközi szervezetek a KT megerősítését várják el a kormánytól az új hitelkeretért cserébe.
hirdetés
Mivel indokolja lemondását Járai?
Járai Zsigmond a lemondását az MTI-nek azzal indokolta, hogy a gazdasági stabilitásról szóló, ez év január 1-jétől hatályos, új törvény a korábbinál jelentősebb feladatokkal látja el a Költségvetési Tanácsot, és ezek elvégzése számára olyan helyzetet teremt, amely egyéb - a köz- és a magánszférában ellátott - funkcióival összeegyeztethetetlen.
Milyen a 2012-es büdzsé?
Járai Zsigmond úgy látja, hogy Magyarország 2012. évi költségvetése jelentős előrelépés a korábbi évek fegyelmezetlen, laza költségvetéseihez képest, a kitűzött célok helyesek és reálisak, a kormány gyorsan alkalmazkodott a folyamatosan romló külgazdasági környezet által diktált nehéz körülményekhez. Ezt a véleményt az Európai Unió 2011. decemberi jelentése is alátámasztotta.
Az igaz, hogy a kormány alkalmazkodott a romló külső feltételekhez és újratervezte a költségvetést, azonban friss növekedési prognózisát nem vezette át a költségvetésen, így a bevételi számok nem egyeztethetőek össze a felülvizsgált (0,5%-ra lecsökkentett) növekedési előrejelzéssel. Ebből az következik, hogy év közben senki sem fogja tudni megmondani, hogy a beérkező költségvetési számok hogyan viszonyulnak a tervekhez képest.
Az Európai Bizottság tavaly novemberben értékelte legutóbb Magyarország költségvetési folyamatait is. Igaz, hogy 3%-nál alacsonyabb hiányt vár az idei évre, azonban aggodalmának adott hangot a hosszabb távú kilátásokkal kapcsolatban.
Az azóta eltelt néhány hétben jelentős változások álltak be az európai és a magyarországi pénzügyi helyzetben, amelyek kezelése - fennmaradásuk esetén - újabb kihívásokat fog jelenteni a gazdaságpolitika számára. A költségvetésben lévő tartalékok egy bizonyos szintig megfelelő fedezetet jelenthetnek a gazdasági helyzet romlásából származó feszültségek kezelésére. További romlás esetén azonban szükség lehet a költségvetés további korrekciójára is, amelyre - Járai véleménye szerint - a kormány elkötelezett.
Ezzel Járai lényegében megismétli egy hónappal ezelőtti véleményét a költségvetésről, amikor már arra figyelmeztetett, hogy még a 0,5%-os növekedés is túl optimista lehet, ezért újabb intézkedésekre lehet szükség év közben.
2011.12.19 11:43 Újabb kiigazításokra kényszerülhet év közben a kormány (KT)
A 2010 végén átalakított Költségvetési Tanács eddigi felállásában töltött működésével kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a Költségvetési Tanács szeptember végén már elfogadta a kormány 2012-es költségvetési tervezetét és 2 az 1 ellenében nem tettek ellenvetést a tagok. Korábban azt írtuk: azzal, hogy december végén a kormány is belátta, hogy szükség van a költségvetés átírására, felvetődik az átalakított Költségvetési Tanács kudarca (működésének már az első évében).
Kovács Árpád az utód
Járai Zsigmond elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök kérésére továbbra is elmondja véleményét a gazdaságpolitika alakulásáról, ha arra a kormány kéri.
A köztársasági elnök a testület új elnökévé kedd délelőtt nevezi ki Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék korábbi vezetőjét, a Magyar Közgazdasági Társaság elnökét.
Volt az ügynek előzménye
Múlt csütörtökön már kiszivárogtak Járai Zsigmond esetleges távozásáról szóló hírek. Először sem megerősíteni, sem pedig cáfolni nem kívánták az értesülést az illetékesek, majd Missura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának titkárságvezetője mégis cáfolta Járai távozásának hírét. Járai Zsigmond nem mondott le a Költségvetési Tanácsban betöltött funkciójáról - mondta alig egy héttel ezelőtt Missura.
2012.01.05 15:47 Járai távozik a Költségvetési Tanácsból?
Az IMF a háttérben?
Az elmúlt napokban több értesülés is kiszivárgott azzal kapcsolatban, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió mit vár el a magyar kormánytól az új hitelkeretért cserébe. A múlt héten megjelent sajtóinformációk szerint a Nemzetközi Valutaalap a Költségvetési Tanács megerősítését várja el Magyarországtól. Korábban olyan hírek jelentek meg, hogy a nemzetközi szervezetek szerint a Költségvetési Tanács egy "bábtestületként" működik, a közpénzügyek átláthatósága gyenge, és javulás nem mutatkozik. (Erre utalt az, hogy tavaly szeptemberben a KT kettő az egy ellenben rábólintott a költségvetési tervezetre, pedig már akkor láthatóak voltak a jelentős kockázatok.)
Ezeket az elvárásokat már a magyar kormány is megismerhette a tavalyi informális tárgyalások előtt.
Az IMF azt róhatja fel a kormánynak, hogy 2010 végén átalakította a Költségvetési Tanácsot (és távolította el az akkori tagokat) és közben az új gazdasági stabilitási törvényben rendkívül erős felhatalmazást adott az intézetnek, pedig saját szakértői stáb nélkül működik (az MNB és az ÁSZ szakértőinek számításaira támaszkodhatnak a tagok). Ezért akár az is előfordulhat, hogy a későbbi évek költségvetési tervezése során nem megalapozott döntéssel tagadja meg a költségvetési tervezet elfogadását és ezzel ellehetetlenítheti a jövőbeni kormányok működését.
Érdekes időzítés
A Költségvetési Tanács kedden bejelentett elnökcseréjének fényében meglehetősen érdekes Kopits György Wall Street Journal-ban kedden megjelent véleménycikke. A 2010 végén átalakított KT egykori elnöke a tekintélyes gazdasági lapban élesen bírálta a kormány eddigi gazdaságpolitikáját. Úgy fogalmazott: még nem késő visszafordulni a frontális ütközéssel fenyegető útról. A fékek és ellensúlyok rendszerének szisztematikus lebontása nagyon hasonlít az argentin és venezuelai példára - vélekedett a volt jegybankár friss írásában.
Amely annyit tesz, hogy a struktúrális ÁHT hiány példátlan módon teljesült, és csak az egyedi tételek miatt lett ekkora a hiány.
Az egyedi tételek (MOL pakk [nem költségvetési pénzből, mégis ide kell elszámolni - 500 milliárd], önkormányzati adósságátvállalás [egyik állami zsebből a másikba, nem új adósság, de mégis ide kell elszámolni! - 200 milliárd], ÁFA vissaztérítés Brüsszel ukázára [200 milliárd], MÁV adósságátvállás [~100 milliárd]), vagyis körülbelül 600 milliárd lett a hiány, amely pontosan megfelel az év eleji elképzeléseknek.
Ettől még nem kell vigadni, de nem illik ezen részletes adatok nélkül publikálni a tényadatokat ;)
Pont ebben a pillanatban szerettem volna ezt én is idézni :)
Én ezt szerettem volna kihangsúlyozni:
"Magyarország 2012. évi költségvetése jelentős előrelépés a korábbi évek fegyelmezetlen, laza költségvetéseihez képest, a kitűzött célok helyesek és reálisak, a kormány gyorsan alkalmazkodott a folyamatosan romló külgazdasági környezet által diktált nehéz körülményekhez. Ezt a véleményt az Európai Unió 2011. decemberi jelentése is alátámasztotta."
Amely nyilvánvalóan csak akkor lehet ilyen, ha tényleg elhiszik a 3% közelében lévő hiányt. Az pedig annyit tesz (antigurunak címezve az alábbiakat), hogy semmiféle 2000 milliárdos költségvetési hiány nincs, még csak az esély szintjén sem, és ezt még az EU is visszaigazolta. Mellesleg, 2000 milliárdos hiány úgy 18-20% körüli AHT hiánynak felelne meg, amiért nemhogy az EU, vagy az IMF, de a teljes világ hördülne fel, amugy teljesen jogosan.
Lemondott tisztségéről Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke, helyére Kovács Árpád volt ÁSZ-elnök kerül.
Járai Zsigmond lemondását azzal indokolta, hogy a gazdasági stabilitásról szóló, ez év január 1-jétől hatályos, új törvény a korábbinál jelentősebb feladatokkal látja el a Költségvetési Tanácsot, és ezek elvégzése számára olyan helyzetet teremt, amely egyéb - a köz- és a magánszférában ellátott - funkcióival összeegyeztethetetlen.
Járai Zsigmond úgy látja, hogy Magyarország 2012. évi költségvetése jelentős előrelépés a korábbi évek fegyelmezetlen, laza költségvetéseihez képest, a kitűzött célok helyesek és reálisak, a kormány gyorsan alkalmazkodott a folyamatosan romló külgazdasági környezet által diktált nehéz körülményekhez. Ezt a véleményt az Európai Unió 2011. decemberi jelentése is alátámasztotta.
Az azóta eltelt néhány hétben jelentős változások álltak be az európai és a magyarországi pénzügyi helyzetben, amelyek kezelése - fennmaradásuk esetén - újabb kihívásokat fog jelenteni a gazdaságpolitika számára. ...
Gondaltfuttatásodra válaszolva elmondanám, hogy Gyurcsány és Bajnai alatt a fák nem nőttek az égig, ezért most meg kellett a struktúrát változtatni. Jelenleg a fák gyökereit a szél borzolja, míg leveleikkel foggal-körömmel kapaszkodnak az anyaföldbe.
De ennek kézzelfogható haszna is van, a gyümölcsöt így ki lehet ásni, és így természetesen nem fenyeget a leesés veszélye sem. A büdös zsizsikek ennek a jelentőségét még nem fogták föl, de te és lelkes kis csoportod (van?) már izgatottan várja a leeső állak koppanásának örömteli zenéjét.
Nincs igazad abban (sem), hogy ha Orbán távozni fog, azt a rendszert senki sem fogja visszasírni. Igenis, vannak és lesznek pár ezren, akik vissza fogják síni, de neked azért sem árulom el, hogy miért.
Az AB-val kapcsolatban pedig el vagy maradva, Orbán O.B-ra változtatta, és most egészségügyi célokat szolgál.
Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – 2011. december végi (vagyis 2011. évi teljes) hiánya 1734,4 milliárd forintra teljesült, mely az éves eredeti előirányzat mintegy 2,5-szeresét, a törvényi módosított előirányzatnak pedig 110,0%-át jelenti – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Elfelejted azt az igen lényeges különbséget, hogy fenn nevezett személyek vagy egyenesen dinasztiát kívántak alapítani, vagy eleve nem létezett az, hogy "választás".
Mindaddig, amig van választásra lehetőség, addig nem lehet sem diktatúráról, sem személyi kultuszról beszélni, ezt csak a HAMVAZS találja ki, hogy újra lerombolhassák az országot és az államhatalmat.
Ugyanis teljességgel nyilvánvaló, hogy egy demokratikus rendszerben, ha jön a következő vezető, akkor ő is pontosan ezekkel a jogokkal élhet majd akkoriban. Ez az általad felsorolt személyek esetében még elvi szinten sem létezett! És pont EZ a különbség. Az, hogy egy erős állam vezetője valaki, az nem diktatúrára törekvés, az, hogy csak ő lehet hatalmon, az a diktatúra. Amely egyébként, mint ahogy Egyiptom esetében látszik, legalábbis kétesélyes, hogy "jónak, vagy rossznak" lehet nevezni. Majd meglátjuk, hogy mennyire lesz világi a most megválasztott kormány, vagy mennyire lesz iszlám párti, és majd meglátjuk, hogy mit fog ehhez a nép szólni.
Mert ezt is elfelejted: Ott, azon helyeken most olyan változás lesz, hogy igen sokan fogják a régi RENDSZERT visszasírni, ez nálunk, amikor Orbán majd távozni fog, ez nyilván nem fordulhat elő.
Ezért nem érdemes ilyeneket leírni. Egyebekben gondolj meg valamit: Ha szétverték volna az országot, akkor pont nem lehetne diktatúráról beszélni, hanem anarchiáról kellene beszélni. Tehát nem verték szét, hanem éppen ellenkezőleg, megerősítették a központi hatalmat, vagyis éppen azon rendszereket alakították át, amelyek eddig egyébként sem működtek normálisan, és ezt egyébként mindenki tudta. Azt, hogy most jobb, vagy rosszabb lesz-e, azt még nem tudjuk, mert nem tudhatjuk.
De emlékeztetnélek arra, hogy az AB-t is azok szidták a leghangosabban, merthogy nem működik rendesen, akik egyebekben most azt pampogják, hogy az szét lett verve, és hogy most mi lesz? Hát a legrosszabb esetben is ugyanaz, azaz, nem fog semmi sem történni. Ezért kell ekkora palávert csapni?
A hét, amikor Magyarország belenézett a szakadékba
2012. január 08., vasárnap, 17:28
Szerző: hvg.hu
Elpattantak a húrok és Magyarország meglódult az összeomlás felé: beszakadt a forint, elszállt a CDS-felár, megugrottak az állampapírhozamok, és elkezdődtek a találgatások, mi lesz, ha csődbe megyünk. Megérkezett a harmadik leminősítés is, immár tökéletes bóvliország vagyunk. Az EU és az IMF nem köt kompromisszumot, a kormánynak meg kell hajolnia.
A héten az Orbán-kormány egyértelmű választ kapott, mi lehet a vége annak, ha továbbra is semmibe veszi a piaci szereplők, valamint a nemzetközi szervezetek elvárásait és figyelmeztetéseit. A forint látványos krízisen ment keresztül a héten: újabb és újabb történelmi mélypontra bukva csütörtökön 324-ig gyengült az euróval szemben. A svájci frank 265 forintra ugrott, a dollár pedig 251 fölé. Emiatt pénteken délelőtt Simor András kezdeményezésére válságtanácskozást is tartottak Orbán Viktor parlamenti dolgozószobájában.
A forinttal együtt a magyar országkockázat (CDS) szintén sorozatos rekordot döntött és csütörtökön 750 bázispont felett is járt.
Végül péntekre megérkezett a Fitch Ratings leminősítése is. Ez már a harmadik alig két hónapon belül, és immár vegytiszta bóvli országnak számítunk mindhárom meghatározó hitelminősítőnél.
Elpattant a húr az állampapírpiacon is, és jelentősen megugrottak a hozamok. Ez azt mutatja, hogy a befektetők csak egyre magasabb kamatért, egyre drágábban hajlandóak kölcsönadni a magyar államnak. Ez először is azért súlyos probléma, mert ha ez így marad, az állam nem fogja tudni visszafizetni az adósságait, mert ezt a hozamszintet a magyar gazdaság nem képes kitermelni.
A másik komoly probléma, hogy a héten megjelent kétszámjegyű állampapír-hozamok már-már a 2008 októberében látott lefagyást idézik, amikor Magyarország piaci finanszírozása fél évre megszűnt. Akkor, ha nem lett volna a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió hitelcsomagja, csődbe mentünk volna.
A kritikus magyar helyzetet elemezve ismét egyre többen tartanak az államcsődtől, ami könnyen valósággá válhat, ha a kormány nem állapodik meg az EU-val és az IMF-fel az újabb hitelcsomagról. Ugyanis ha nem lesz IMF-hitel, nem biztos, hogy vissza tudjuk fizetni az idén lejáró adósságainkat.
A piacon emiatt rendkívül nagy bizonytalanság alakult ki, mert a kormányzat homályos megszólalásaiból nem nagyon lehet kihámozni, hajlandó lesz-e elfogadni a kabinet a nemzetközi szervezetek feltételeit vagy ismét szakítás lesz a tárgyalások vége, mint 2010 nyarán, vagy legutóbb tavaly decemberben.
Reményt keltő ugyanakkor, hogy a kormány csütörtökön mintha visszavonulót fújt volna, és Fellegi Tamás, az IMF-tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszter azt mondta, a kabinet minél előbb megállapodást akar egy elővigyázatossági készenléti hitelről (utóbbi szintén nagy előrelépésnek számít, ugyanis a kormány több mint egy hónapig lebegtette, milyen hitelről hajlandó tárgyalni, ami ugyancsak a tárgyalások megszakadásával fenyegetett).
Felleginek azonban nem lesz könnyű dolga: jelzésértékű, hogy az Európai Bizottság nehezen talált időpontot arra, hogy fogadja őt. A miniszter szerdán IMF-hez is megy, hogy folytassa az informális tárgyalásokat.
Nincs kompromisszum. A készenléti hitel azt jelenti majd, hogy a kormánynak alá kell vetnie magát az EU és az IMF szigorú, negyedévente ismétlődő ellenőrzésének. Mindenekelőtt azonban vissza kellene vonnia a múlt héten elfogadott, a jegybank függetlenségét sértő MNB-törvényt és az egykulcsos adót kétharmados törvénybe betonozó stabilitási törvényt. Az Európai Bizottság ugyanis már a törvények elfogadása előtt közölte, nem hajlandó elkezdeni a hivatalos hiteltárgyalást Magyarországgal, ha nem vonja vissza a két kérdéses törvényt. Erről azóta sem tett le az Bizottság, és legutóbb már leplezetlenül azt üzente: ha Orbánnak kell a pénze, változtasson.
Az IMF szintén bekeményített, és egyértelműen jelezte, Magyarországgal nem köt kompromisszumot. A Nemzetközi Valutaalap kiszivárgott jelentése alapján az is valószínűsíthető, mit vár el a kormánytól az IMF. Ebben a Valutaalap azt tanácsolja a magyar kormánynak, hogy állítsa vissza a jegybanki függetlenséget, erősítse meg a Költségvetési Tanácsot, szigorítsa a költségvetési politikát, mérsékelje, majd vezesse ki a válságadókat, szüntesse be az ad-hoc gazdaságpolitikai intézkedéseket, vigye végig a tervezett reformokat, alakítsa át a szociális juttatások rendszerét, szervezze át a közösségi közlekedési vállalatokat és vezesse be a magáncsőd intézményét.
Indul a nyugdíjkampány. A Magyarországra zúduló nemzetközi bírálatok hangzavarában már-már eltörpült, hogy Selmeczi Gabriella belevágott az újabb magánnyugdíj-államosítási kampányba és belengette a magánkasszák feljelentését. Mint ismert, ismét megnyílt az állami nyugdíjrendszer kapuja a magánnyugdíjpénztáraknál maradt 100 ezer ember és 230 milliárd forintnyi megtakarításuk előtt.
A kormány ezúttal azzal ösztönzi a tagokat a visszalépésre, hogy a pénztártagok tagdíja megszűnik, és ha valaki maradni akar, önkéntes alapon kell támogatnia a pénztárát. Egy további ösztönző lehet, hogy ha valaki a pénztáránál marad, csak 75 százalék nyugdíjat kaphat, annak ellenére, hogy az összes járulékát az állami nyugdíjrendszerbe fizeti be.
Közel 200 ezren végtörleszthetnek. A bankok most kezdik összesíteni, hányan adták le az igényüket a végtörlesztésre, és körülbelül 200 ezres részvételre számítanak.
A Bankszövetség várakozásai szerint a 400 milliárd forintot is meghaladhatja a végtörlesztés miatti veszteség, ebből 100 milliárdot a költségvetésnek kell állnia, a bankok és a kormány tavaly év végén kötött megállapodása alapján.
Ben Ali, Mubarak, Kadhafi, Asszad egy rendszer megtestesítője. Képtelenség az eszménykép, a képviselő nélküli ideológia. Ahogy Bokros személyét a köztudat a megszorításhoz köti, Orbán/Matolcsy személye az ország, de legalább is a vidék tönkretevőjeként fog emlékezetessé válni.Ők csak pontot tesznek a mondat végére, amelyik a (fidesz által is megszavazott) 100 napos programmal kezdődött, és az őszödi beszéddel fojtatódott. A különbség csak az, hogy "két évig nem csináltunk semmit" helyett a "két év alatt szétvertük az országot" lesz az emlék róluk.
