A világ devizapiaci forgalma megtriplázódott az elmúlt évtizedben, 2010 végén átlagosan 4200 milliárd dollárt tett ki naponta, ami a részvénypiacok forgalmának 14-szeresével egyenlő. A forgalom növekedésében kiemelkedően fontos szerepet játszott az automatikus számítógépes kereskedő programok elterjedése. Az algoritmikus kereskedő programok a legnépszerűbb piacokon már a forgalom közel 50 százalékát adják, a technikai fejlődéssel pedig népszerűségük egyre nő. Miközben az automatikus kereskedők biztosítják a likviditást a bankközi piacokon, a kisbefektetőket a bankok és brókercégek egyre inkább saját platformjukon keresztül szolgálják ki, így a globális forgalom egyre nagyobb hányadát az ilyen kisebb platformok adják.
Egy évtized alatt megtriplázódott a forgalom
A devizapiacok újabb mérföldkőhöz értek 2010 őszén, a piacok átlagos napi forgalma ugyanis új csúcsra jutott, meghaladva a 4200 milliárd dollárt - derült ki a BIS felméréséből. A tőzsdén kívüli- (OTC), az azonnali-, a határidős-, az opciós- és a swap devizapiac éves forgalmának elképesztő nagyságát mi sem szemlélteti jobban, minthogy az megfelel a világ 35 legnagyobb országa export és importjának 47-szeresével, GDP-je 22-szeresével, a részvénypiacok forgalmának 14-szeresével. De mi vezetett a devizapiaci forgalom ilyen jelentős bővüléséhez?
A devizapiacnak az egyik nagy löketet a számítógépes algoritmusok kereskedésének elterjedése adta. A számos technikai paraméter alapján programozott, automatikusan kereskedő számítógépek között egyre nagyobb verseny támadt, ami gyors fejlesztést, és a kereskedési rendszerek javulását eredményezte, végül alacsonyabb tranzakciós költségekhez vezetve. Az alacsonyabb költségek pedig további szereplők számára tette nyereségessé a devizakereskedést. Ezzel párhuzamosan egyre népszerűbbé vált a deviza, mint befektetési eszköz a hedge fundok és alapkezelők, majd az internetes platformok elterjedésével a kisbefektetők körében is. Összességében tehát az utóbbi évtizedben jelentősen nőtt a devizapiac szereplőinek száma.
A CFA magazin publicistái arra számítanak, a piaci forgalom további bővülése már lassulni fog, a további növekedést egyik oldalról az ügyfélkör bővülése, másik oldalról a devizakereskedés feltörekvő piaci elterjedése szolgáltathatja. Nagy kockázatot jelent viszont a szabályozás. A legnagyobb forgalmat bonyolító amerikai bankokat szabályozó törvény devizapiaci kiterjesztésének bejelentése ugyanis nyárra várható.
Hogy működnek az automatizált kereskedők?
A számítástechnika fejlődésével egyre nagyobb lehetőségek nyíltak meg az automatizált (vagyis emberi beavatkozást nem igénylő) kereskedő programok előtt. A kereskedő számítógépeket általában közvetlenül kereskedési rendszerekhez (ECN) kapcsolják, majd a gépek az egyes rendszerek árjegyzéseit folyamatosan összehasonlítva automatikusan adnak vételi vagy eladási ajánlatokat. Kereskedési rendszerekből több fajtát is találni a piacokon. Vannak a nagykereskedelmi brókerek (EBS, Thomson Reuters Matching), a multi-bank ECN-ek (Currenex, FXall), és a banki rendszerek (BARX, Citigroup’s Velocity). A kisbefektetők is kereskedhetnek számítógépes algoritmusokkal, ezeket azonban internet segítségével, kisbefektetői szolgáltatókon keresztül tehetik meg (ilyen például az FXCM vagy az OANDA).
Robotok veszik át az uralmat a devizapiacokon
Az algoritmikus kereskedést a hedge fundok például különböző statisztikai arbitrázs és globális makró stratégiákhoz használják, míg a pénzügyi intézmények főként a nagyobb volumenű ügyleteik feldarabolásánál nyúlnak az automatizált programokhoz, amivel csökkenteni tudják kereskedéseik ármozgató hatását. A devizapiaci brókercégek pedig ügyfeleik megbízásainak összepárosításához, illetve a nettó pozíciójuk hatékony kezeléséhez vesznek igénybe számítógépes algoritmusokat.
Az algoritmikus kereskedés egy speciális fajtája a "high frequency trading" (HFT), amelyet főként hedge fundok és befektetési bankok használnak rövid távú automatikus kereskedésre, melyet egy rendkívül bonyolult technikai elemző programmal támogatnak. A HFT során egy-egy tranzakciót gyakran a másodperc tört része alatt le is zárnak, hiszen céljuk sokszor csak a piaci likviditás biztosítása. Bár tevékenységüket nehéz mérni, a becslések szerint a devizapiaci azonnali kötések negyede a HFT-hez kapcsolódik - írja a CFA Institute magazinja. A HFT az egyes piacok likviditásának biztosításában is fontos szerepet játszanak, főleg miután rendkívül gyors kereskedéseikkel átvették a bankok helyét.
Hova vezet mindez?
A legnagyobb bankok - miután a gyors számítógépes kereskedők átvették a folyamatos likviditás biztosítás szerepét - felhagytak a bankközi piacon a folyamatos kétoldalú árjegyzéssel, és egyre többen inkább saját kereskedési platformot indítottak. Ezen platformoknál (ahol saját ügyfeleik megbízásait teljesítik) a vételi és eladási spread-et maguk biztosíthatják, az egyes ajánlatok összepárosításával.
Az olyan ajánlatokat, amelyekhez nem érkezett a platformon belül megfelelő mennyiségű ellentétes ajánlat, a bank saját számláról teljesíti és a külső, platformok közti (főként londoni) piacon fedezheti le. Míg az ezredforduló környékén a forgalom nagy részét a platformok közötti kereskedés tette ki, mára az ügyfelek megbízásainak 80 százaléka ilyen saját platformon teljesül, a bankközi piacokra emiatt már kevesebb megbízás fut be. Míg 2001-ben a világ devizaforgalmának 56 százaléka, 2010-re már csak a forgalom 35 százaléka kapcsolódott a bankközi (illetve nagy szereplők közötti) piacokhoz - a BIS adatai szerint. A bankok szerepe ugyanakkor nem csökkent a devizapiacon, sőt, egyre inkább köréjük koncentrálódik. A világ devizaforgalmának 40 százaléka a három legnagyobb bankon keresztül zajlott 2010-ben (míg 1998-ban még az ügyletek 19 százalékáért feleltek).
Robotok veszik át az uralmat a devizapiacokon
A számítógépes automatikus kereskedők normál időszakban folyamatos, nagyon rövid távú kereskedéssel jelentősen növelik a piacok likviditását és hatékonyságát, valamint csökkentik a vételi és eladási ár közti rést, a spread-et. Ráadásul egyes ECN-ek még fizetnek is nekik a vásárlások után, hogy javítsák a rendszer likviditását. Ugyanakkor számos kritika is éri őket, mivel egyesek szerint a likviditás bőség csak látszólagos, nehéz időszakokban ugyanis - a többi szereplő mellett - ők is hátrébb lépnek a piactól. Vagyis nem is annyira a likviditást, csupán a forgalmat növelik.
A technikai fejlődés, az alacsonyabb költségek és alacsonyabb árrések viszont a HFT-k kedvező hatásaiként sorolhatók, amely egyre több új szereplőt vonz a devizapiacokra, javítva azok likviditását, a piacok mélységét. A devizapiaci forgalom ráadásul nem csak a fejlett országokban, de egyre inkább a feltörekvő országokban is ígéretesen növekszik, így például Hongkongban, Szingapúrban, Brazíliában vagy Indiában.