A fronton mivel a tankok , teherautók sem elektromos meghajtásúak, meg az összes nem rakétás lövedék ami robban , vagy a termobárikus bombák, azok mind nagyon durva hatással vannak a klímára sztem.
Arról nem is beszélve, hogy az erdőket is teljesen letarolják, felégetik. Meg ilyen forróságban bőven akadnak olyan tüzek is,amiket normál esetben eloltanának, most meg leég tőle az egész mező, erdő.
van egy ilyen cikk: https://qubit.hu/2024/07/16/az-idei-juliusi-hohull...
csak erre tudok gondolni, vagy idén több a napkitörés... átlagban semmi nem változott, azon kívül, hogy több a háború a világban, ezáltal valami megkavarja a légkört...
Simán elképzelhetőnek gondolok egy ilyen összefüggést.
Nem tudom, létezik erről valamilyen tudományos elemzés is vagy csak az ominózus hőmérsékleti térkép?
Ez sztem triviális. Alapvetöen a rakétázásokkal az elhárító rakétákkal ( Patriot), a repcsi támadásokkal függ össze hiszen az eszközök rengeteg plusz részecskét és energiát juttatnak a légkörbe amik sztem megváltoztatják a légköri nyomást a területen. Az pedig bevonza a corioli erő északi csavarja miatt afrikából a meleg légtömegeket különösen mutatja ezt a fekete tenger. És még az iehet h müködik a haarp is a terület felett pluszban. Tehát amikor felgyorsul a rakétázó bombázó kampány támadási tevékenység akkor térül el a legjobban az időjárás sztem.
megkockáztatom, hogy ez már a háború hatása... ilyen hirtelen, ennyire meleg legyen...
Tesla gyár után, szerverközpontoknak is nekimehetnek a klímaharcosok... :)
Az "örök vegyi anyagokat" már régóta számontartják a kutatók, az Egyesült Államokban pedig idén szigorították is egyes, ezen csoportba sorolható kémiai vegyületek használatát.
Kapcsolódó cikkünkA szóban forgó PFA-knak több ezer különböző fajtája különböztethető meg.
Mivel a szerves kémia egyik legerősebb kötését (szén-fluor) tartalmazzák, a környezetbe kerülve ellenállóak a lebomlással szemben és könnyen tehetnek meg nagy távolságokat is a kibocsátási helytől.
Évtizedek óta alkalmazzák őket, hogy a bizonyos termékeket ellenállóbbá tegyenek különféle mechanikai hatásokkal, többek között vízzel és hővel szemben.
A PFA-k bizonyos alosztályát, a bisz-perfluoralkil-szulfonimideket elektrolitként és kötőanyagként használják a manapság egyre elterjedtebb lítiumion-akkumulátorokban.
A The Verge által szemlézett Nature Communications folyóiratban közzétett kutatás szerint
az akkumulátorgyártás során használt PFA anyagok mostanra megjelentek a gyárakat körülvevő talajban, üledékben és vizekben is.
Emellett, a szerzők állítása szerint a káros anyagok a hulladéklerakókból kioldódó folyadékokban is kimutathatóak.
A kutatók 2022 januárja és októbere között Észak-Amerikában és Európában 87 különböző helyszínen vettek víz-, üledék- és talajmintákat. Többek között olyan területeket céloztak meg, amelyek valamilyen "örök vegyi anyagokkal" dolgozó ipari létesítmény közelében vannak.
A tanulmány szerzői 17 különböző akkumulátort is megvizsgáltak, amelyek közel kétharmadában, 11 darabban mutatták ki a már említett PFA alcsoportba tartozó anyagokat.
A vizsgált minta mindennapi életben használt eszközökből, többek között laptopokból, okostelefonokból és elektromos járművekből származott.
Ez [a kutatás] semmiképpen sem tiszta vagy fenntartható energia ellenes szándékkal készült
- szögezte le Jennifer Guelfo, a Texasi Műszaki Egyetem adjunktusa és a tanulmány vezető szerzője, aki elmondta, hogy csak szerették volna felhívni a figyelmet a káros hatásokra.
Ez alapvetően egy kiindulópont. És remélem, hogy a tanulmány hatására nagyobb figyelmet kapnak ezek és más hasonló vegyületek
- tette hozzá P. Lee Ferguson, a tanulmány másik szerzője.
A lítiumion-akkumulátorok iránti kereslet várhatóan folyamatosan nőni fog a közeljövőben, az elektromos járművek gyártása, valamint a nap- és szélenergiában való felhasználás miatt.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240516/van-egy...
A geomérnökség az egyik módja annak, amivel az emberiség kezelni tudja a klímaváltozás valódi problémáját. A szokásos megközelítést ? amelyet a gazdag világ nagy része követ ? az jelenti, hogy megpróbálják csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, és a beruházásokat a nap- és szélenergiára irányítják át.
Ez a megközelítés azonban hihetetlenül nehezen megvalósítható és költséges is egyben, mivel a világ nagy részében még mindig lényegében fosszilis forrásokból állítják elő az energiát. A fosszilis energiahordozók használatának csökkentésére vonatkozó évtizedes politikai támogatottság ellenére a szén-dioxid-kibocsátás még mindig növekszik, és annak mértéke tavaly érte el a valaha mért legmagasabb szintet.
Ezzel szemben a geomérnökség közvetlenül a Föld hőmérsékletének csökkentésére törekszik.
Ennek egyik módja az lehet, amikor kén-dioxid sztratoszférába történő kibocsátásával hűtik le a bolygót. Számos bizonyíték van arra, hogy ez a megoldás működik: a kitörő vulkánok jellemzően részecskéket juttatnak a sztratoszférába, miközben minden egyes részecske visszaveri a napfényt az űrbe. 1991-ben a Pinatubo vulkán kitörése 18 hónapon keresztül mintegy 0,6°C-kal hűtötte le a Földet.
A Harvard kutatói nem próbálkoztak ilyen nagyszabású kísérletekkel. Egyszerűen csak egyetlen egy nagy magasságú léggömböt akartak felbocsátani, amely apró részecskéket bocsátott volna ki magasan a Föld fölé. Kísérletükkel adatokat gyűjtöttek volna arról, hogy a részecskék miként szóródnak szét, és mennyi napfényt vernek vissza.
Mivel a világnak eddig többnyire nem sikerült a klímaváltozást a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésével kezelni, észszerűnek tűnik más olyan szakpolitikai intézkedéseket is megvizsgálni, amelyek a probléma egy részét megoldhatnák. Még az ENSZ is elismerte 2019-ben, hogy a 2015-ös párizsi megállapodás ellenére ?az elmúlt évtizedben nem történt valódi változás a globális emisszió terén?. Azóta az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is új rekordokat ér el, és a Meteorológiai Világszervezet új jelentése szerint ?nem látni, hogy mikor lesz vége az emisszió növekedésének?. Egyszerűen nem vagyunk olyan helyzetben, hogy megengedhessük magunknak a klímaváltozás kezelését célzó bármelyik megoldás figyelmen kívül hagyását.
Sajnos, ahogy a The Harvard Crimson megállapította, a klímavédelmi aktivisták nyomása lehetetlenné tette ezt a tudósok számára.
A projekt vezető kutatója az aktivisták mellett a tudósok ?hangos kisebbségét? is hibáztatja, akik az aktivistákhoz hasonlóan úgy vélik: a geomérnökség ürügyet szolgáltathat arra, hogy ne csökkentsék a fosszilis enegiaforrások felhasználását azzal, hogy a klímaváltozás egy másik lehetséges megoldására mutat rá. Az ilyen tudósok közül Michael Mann klímakérdésekkel foglalkozó professzor azt állítja, hogy a geomérnökség káros és hamis megoldás, amelyet a szennyezők kínálnak fel, hogy továbbra is profitáljanak a fosszilis energiaforrásokból. A Számi Tanács ellenezte a Harvard kísérletét, mert a kutatás ?veszélyeztetheti a karbonmentes társadalmak eléréséhez szükséges globális erőfeszítéseket?.
Ez nem tudomány, hanem dogma. Az az elképzelés, hogy csak egyetlen helyes politika ? vagyis a szén-dioxid-kibocsátás rövid időn belül történő nullára csökkentése ? létezik, abszurdnak nevezhető, különösen akkor, amikor ez a politika globálisan kudarcot vall. Az igazság az, hogy a geomérnökség hihetetlenül hasznos innováció lehet, még ha kockázatok is övezik.
A geomérnökség az egyetlen megvalósítható módszer, amelyet az emberiség valaha is azonosított a hőmérséklet gyors csökkentésére.
Ha azt látnánk, hogy a nyugat-antarktiszi jégtakaró elkezd az óceánba csúszni ? ami globális katasztrófa lenne ?, akkor a fosszilis energiahordozókra vonatkozó semmilyen szokásos politika nem tudna jelentős változást elérni. Még ha az összes nemzet valamilyen lehetetlen módon néhány hónap alatt nullára csökkentené is az emissziót, a hőmérséklet akkor sem csökkenne, hanem csak megállna az emelkedése.
Ezzel szemben a geomérnökség elvileg megállíthatná a globális hőmérséklet emelkedését ? sőt, akár vissza is fordíthatná azt ? alacsony költségek mellett. A geomérnökség a XXI. században csupán több tíz vagy alig pár száz milliárd dollárba kerülhet a több tízezerszeresével több forrást felemésztő hagyományos politikával szemben.
Természetesen a világnak nem kellene egyhamar elkezdenie részecskéket pumpálni a légkörbe. De meg kell bizonyosodnunk arról, hogy ez a technológia működik-e, és tudnunk kell a használatából eredő esetleges negatív hatásokról is. Részben azért, mert valószínű, hogy egyes országok, sőt a világ is fontolóra akarja venni később ennek a megközelítésnek az alkalmazását, de azért is, mert a geomérnökség olyan olcsó, hogy fennáll a veszélye annak, hogy egyetlen ország, egy rosszszándékú milliárdos vagy akár egy igencsak önjáró nem kormányzati szervezet egyedül is alkalmazhatja a technológiát. Biztosítanunk kell, hogy a világ tisztában legyen a következményekkel. Ehhez kutatásokra van szükség.
E megfontolások miatt a Nature tudományos folyóirat és az Obama-adminisztráció is támogatta a geomérnökséggel kapcsolatos kutatásokat ? és még a Biden-kormányzat is felajánlott valamennyi támogatást erre a célra.
Mint minden más kutatás esetében, az emberiségnek e kérdésben is tudnia kell, hogy mi működik, és milyen problémák merülhetnek fel a jövőben. A klímavédelmet érintő kutatások átpolitizálása attól való félelmünkben, hogy az politikailag kedvezőtlen következményekhez vezethet, rosszat tesz a világnak.
https://index.hu/kultur/2024/05/10/szemet-atacama-...
Az észak féltekén használják, a déli féltekén kidobják.
