Tesla gyár után, szerverközpontoknak is nekimehetnek a klímaharcosok... :)
Az "örök vegyi anyagokat" már régóta számontartják a kutatók, az Egyesült Államokban pedig idén szigorították is egyes, ezen csoportba sorolható kémiai vegyületek használatát.
Kapcsolódó cikkünkA szóban forgó PFA-knak több ezer különböző fajtája különböztethető meg.
Mivel a szerves kémia egyik legerősebb kötését (szén-fluor) tartalmazzák, a környezetbe kerülve ellenállóak a lebomlással szemben és könnyen tehetnek meg nagy távolságokat is a kibocsátási helytől.
Évtizedek óta alkalmazzák őket, hogy a bizonyos termékeket ellenállóbbá tegyenek különféle mechanikai hatásokkal, többek között vízzel és hővel szemben.
A PFA-k bizonyos alosztályát, a bisz-perfluoralkil-szulfonimideket elektrolitként és kötőanyagként használják a manapság egyre elterjedtebb lítiumion-akkumulátorokban.
A The Verge által szemlézett Nature Communications folyóiratban közzétett kutatás szerint
az akkumulátorgyártás során használt PFA anyagok mostanra megjelentek a gyárakat körülvevő talajban, üledékben és vizekben is.
Emellett, a szerzők állítása szerint a káros anyagok a hulladéklerakókból kioldódó folyadékokban is kimutathatóak.
A kutatók 2022 januárja és októbere között Észak-Amerikában és Európában 87 különböző helyszínen vettek víz-, üledék- és talajmintákat. Többek között olyan területeket céloztak meg, amelyek valamilyen "örök vegyi anyagokkal" dolgozó ipari létesítmény közelében vannak.
A tanulmány szerzői 17 különböző akkumulátort is megvizsgáltak, amelyek közel kétharmadában, 11 darabban mutatták ki a már említett PFA alcsoportba tartozó anyagokat.
A vizsgált minta mindennapi életben használt eszközökből, többek között laptopokból, okostelefonokból és elektromos járművekből származott.
Ez [a kutatás] semmiképpen sem tiszta vagy fenntartható energia ellenes szándékkal készült
- szögezte le Jennifer Guelfo, a Texasi Műszaki Egyetem adjunktusa és a tanulmány vezető szerzője, aki elmondta, hogy csak szerették volna felhívni a figyelmet a káros hatásokra.
Ez alapvetően egy kiindulópont. És remélem, hogy a tanulmány hatására nagyobb figyelmet kapnak ezek és más hasonló vegyületek
- tette hozzá P. Lee Ferguson, a tanulmány másik szerzője.
A lítiumion-akkumulátorok iránti kereslet várhatóan folyamatosan nőni fog a közeljövőben, az elektromos járművek gyártása, valamint a nap- és szélenergiában való felhasználás miatt.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240516/van-egy...
A geomérnökség az egyik módja annak, amivel az emberiség kezelni tudja a klímaváltozás valódi problémáját. A szokásos megközelítést ? amelyet a gazdag világ nagy része követ ? az jelenti, hogy megpróbálják csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, és a beruházásokat a nap- és szélenergiára irányítják át.
Ez a megközelítés azonban hihetetlenül nehezen megvalósítható és költséges is egyben, mivel a világ nagy részében még mindig lényegében fosszilis forrásokból állítják elő az energiát. A fosszilis energiahordozók használatának csökkentésére vonatkozó évtizedes politikai támogatottság ellenére a szén-dioxid-kibocsátás még mindig növekszik, és annak mértéke tavaly érte el a valaha mért legmagasabb szintet.
Ezzel szemben a geomérnökség közvetlenül a Föld hőmérsékletének csökkentésére törekszik.
Ennek egyik módja az lehet, amikor kén-dioxid sztratoszférába történő kibocsátásával hűtik le a bolygót. Számos bizonyíték van arra, hogy ez a megoldás működik: a kitörő vulkánok jellemzően részecskéket juttatnak a sztratoszférába, miközben minden egyes részecske visszaveri a napfényt az űrbe. 1991-ben a Pinatubo vulkán kitörése 18 hónapon keresztül mintegy 0,6°C-kal hűtötte le a Földet.
A Harvard kutatói nem próbálkoztak ilyen nagyszabású kísérletekkel. Egyszerűen csak egyetlen egy nagy magasságú léggömböt akartak felbocsátani, amely apró részecskéket bocsátott volna ki magasan a Föld fölé. Kísérletükkel adatokat gyűjtöttek volna arról, hogy a részecskék miként szóródnak szét, és mennyi napfényt vernek vissza.
Mivel a világnak eddig többnyire nem sikerült a klímaváltozást a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésével kezelni, észszerűnek tűnik más olyan szakpolitikai intézkedéseket is megvizsgálni, amelyek a probléma egy részét megoldhatnák. Még az ENSZ is elismerte 2019-ben, hogy a 2015-ös párizsi megállapodás ellenére ?az elmúlt évtizedben nem történt valódi változás a globális emisszió terén?. Azóta az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is új rekordokat ér el, és a Meteorológiai Világszervezet új jelentése szerint ?nem látni, hogy mikor lesz vége az emisszió növekedésének?. Egyszerűen nem vagyunk olyan helyzetben, hogy megengedhessük magunknak a klímaváltozás kezelését célzó bármelyik megoldás figyelmen kívül hagyását.
Sajnos, ahogy a The Harvard Crimson megállapította, a klímavédelmi aktivisták nyomása lehetetlenné tette ezt a tudósok számára.
A projekt vezető kutatója az aktivisták mellett a tudósok ?hangos kisebbségét? is hibáztatja, akik az aktivistákhoz hasonlóan úgy vélik: a geomérnökség ürügyet szolgáltathat arra, hogy ne csökkentsék a fosszilis enegiaforrások felhasználását azzal, hogy a klímaváltozás egy másik lehetséges megoldására mutat rá. Az ilyen tudósok közül Michael Mann klímakérdésekkel foglalkozó professzor azt állítja, hogy a geomérnökség káros és hamis megoldás, amelyet a szennyezők kínálnak fel, hogy továbbra is profitáljanak a fosszilis energiaforrásokból. A Számi Tanács ellenezte a Harvard kísérletét, mert a kutatás ?veszélyeztetheti a karbonmentes társadalmak eléréséhez szükséges globális erőfeszítéseket?.
Ez nem tudomány, hanem dogma. Az az elképzelés, hogy csak egyetlen helyes politika ? vagyis a szén-dioxid-kibocsátás rövid időn belül történő nullára csökkentése ? létezik, abszurdnak nevezhető, különösen akkor, amikor ez a politika globálisan kudarcot vall. Az igazság az, hogy a geomérnökség hihetetlenül hasznos innováció lehet, még ha kockázatok is övezik.
A geomérnökség az egyetlen megvalósítható módszer, amelyet az emberiség valaha is azonosított a hőmérséklet gyors csökkentésére.
Ha azt látnánk, hogy a nyugat-antarktiszi jégtakaró elkezd az óceánba csúszni ? ami globális katasztrófa lenne ?, akkor a fosszilis energiahordozókra vonatkozó semmilyen szokásos politika nem tudna jelentős változást elérni. Még ha az összes nemzet valamilyen lehetetlen módon néhány hónap alatt nullára csökkentené is az emissziót, a hőmérséklet akkor sem csökkenne, hanem csak megállna az emelkedése.
Ezzel szemben a geomérnökség elvileg megállíthatná a globális hőmérséklet emelkedését ? sőt, akár vissza is fordíthatná azt ? alacsony költségek mellett. A geomérnökség a XXI. században csupán több tíz vagy alig pár száz milliárd dollárba kerülhet a több tízezerszeresével több forrást felemésztő hagyományos politikával szemben.
Természetesen a világnak nem kellene egyhamar elkezdenie részecskéket pumpálni a légkörbe. De meg kell bizonyosodnunk arról, hogy ez a technológia működik-e, és tudnunk kell a használatából eredő esetleges negatív hatásokról is. Részben azért, mert valószínű, hogy egyes országok, sőt a világ is fontolóra akarja venni később ennek a megközelítésnek az alkalmazását, de azért is, mert a geomérnökség olyan olcsó, hogy fennáll a veszélye annak, hogy egyetlen ország, egy rosszszándékú milliárdos vagy akár egy igencsak önjáró nem kormányzati szervezet egyedül is alkalmazhatja a technológiát. Biztosítanunk kell, hogy a világ tisztában legyen a következményekkel. Ehhez kutatásokra van szükség.
E megfontolások miatt a Nature tudományos folyóirat és az Obama-adminisztráció is támogatta a geomérnökséggel kapcsolatos kutatásokat ? és még a Biden-kormányzat is felajánlott valamennyi támogatást erre a célra.
Mint minden más kutatás esetében, az emberiségnek e kérdésben is tudnia kell, hogy mi működik, és milyen problémák merülhetnek fel a jövőben. A klímavédelmet érintő kutatások átpolitizálása attól való félelmünkben, hogy az politikailag kedvezőtlen következményekhez vezethet, rosszat tesz a világnak.
https://index.hu/kultur/2024/05/10/szemet-atacama-...
Az észak féltekén használják, a déli féltekén kidobják.
https://infostart.hu/tudomany/2024/01/06/gyemantba...
Csodálkoznék, ha nem zajlanának már most egyezkedések a háttérben, hogyan részesedjen az olajmaffia a fúziós energiatermelés hasznából azért, hogy hajlandóak legyenek kihátrálni a jelenlegi helyzetből?
Azt sem tartom kizártnak, hogy az aktuális fejlődés üteme ezektől az egyezkedésektől függjön.
És az egészből a lényeg az erőforrások korlátozottsága.
Az erre való reakció pedig a személyiség integritásának kikezdése.
No!
Akkor itt el lehet kezdeni, bár a kvantumkocka fogalmát még itt sem említik:
Csinálni kell, majd lesz valahogy... :))
Mintha Edison, vagy talán Tesla?? mondott volna valami olyasmit anno, hogy nem bukott el egyszer sem, csak talált tízezer utat, ami nem járható...
