Radikális fordulatra készül a kormány a lakáspolitikában, nagy változás jöhet a családtámogatásoknál
Önkritikák
A megújuló lakástámogatási rendszert és annak esetleges korai eredményeit a kormányzat (és a Fidesz) a 2026-os választási kampány egyik fontos elemének szánja ? írja a Telex. A lap birtokába jutott 36 oldalas előkészítő anyag elismeri:
- az elmúlt 10 évben Magyarországon váltak az egyik leginkább nehezen elérhetővé az egyes lakhatási alternatívák az Európai Unióban,
- számos társadalmi célcsoportot és családi élethelyzet lakhatásai céljait a mostani lakáspolitikai termékek kevésbé vagy egyáltalán nem képesek kezelni,
- a magyar államnak az eddigieknél egy aktívabb és határozottabb ? sokkal változatosabb lakhatási megoldásokra építő ? lakáspiaci beavatkozásokkal jellemezhető politikát kell folytatnia,
- erőteljesebb állami szerepvállalás kell azon, főleg foglalkoztatott igénybe vevők esetében, akiknek életét átmeneti vagy tartós sokkok rázták meg (pl. válás, haláleset, testi vagy szellemi fogyatékossá válás),
- a családalapítási és gyermekvállalási hajlandóság erősítése érdekében a kormányzatnak némileg el kell rugaszkodnia a demográfiai alapú lakáspolitikai konstrukciók teljes dominanciájától,
- ehelyett innovatív lakáspolitikai konstrukciókkal, sokszínű lakhatási támogatási programokkal kell előjönnie a kormánynak,
- a CSOK Pluszhoz csak a rendszeres, átlag feletti munkajövedelemmel és megfelelő fedezettel bíró családok férnek hozzá, a kistelepüléseken elérhető kamattámogatott CSOK-hitel nem tartalmaz elégséges születésösztönzőket, a babaváró hitel már egy gyermek esetén rendkívül kedvező (sőt, sokan befektetési célra vették fel), és költségvetési értelemben pazarló termék akár évi 200 milliárd forintos kiadási determinációval).
Új célok
A háttéranyag célként jelöli meg az alábbiakat:
- lakásépítések számának növelése évi 15-18 ezerről 25-30 ezerre,
- lakásbővítések, felújítások és korszerűsítések felpörgetése,
- a GDP-arányos lakásberuházási ráfordítások növelése 2,5%-ról 3%-ra, majd 2035-re 5%-ra,
- nagyszabású szolgálatilakás-programok indítása évi 3-5 ezer új szolgálati lakás építésével és felújításával,
- munkáltatók ösztönzése a béren kívüli juttatások rendszerének újranyitásával, így évi legalább 100 ezer dolgozó venné igénybe az új lakhatása cafeteriaelemet,
- osztott tulajdonú lakáskonstrukció bevezetése: résztulajdon és bérleti díj fizetése után a ?futamidő? végén szerezne teljes tulajdoni hányadot a kedvezményezett,
- fiatalok önállósítása: 52%-ról 40%-a szorítanák le 2035-re a szüleiktől anyagi támogatást kapó fiatalok arányát,
- rendszeres lakáscélú megtakarításokat ösztönző pénzügyi termék bevezetése: legalább évi 150 ezer forint állami hozzájárulással ösztönzé a lakáscélú öngondoskodást, évente legalább 50 ezren vennék igénybe,
- magyar beszállítói hányad emelése: a hazai építőipari szereplők részvételének 50% fölé emelése.
Változatlanul kiemelt cél lenne az építőipar élénkítésétől várt gazdasági multiplikátorhatás révén a GDP növelése, a fiskális bevételek növelése.
Néhány konkrét elképzelés
Az anyag javaslatot tesz többek között az alábbiakra:
- Zöld CSOK Plusz bevezetése a legalább A+ energetikai besorolású ingatlan építésére/vásárlására, a jelenleginél még kedvezőbb kamattal, magasabb igényelhető hitelösszeggel,
- CSOK Plusz ?rávezető? program elindítása: a 18?30 éves, együtt élni szándékozó fiataloknak komfortos és olcsó bérlakás biztosítás 5 évig azzal a feltétellel, hogy vállalják, utána igényelni fogják a CSOK Pluszt,
- kínálat- és keresletoldali eszközök széles mixe a nagyipari térségekben, például ?szabályozott lakáspiaci övezetek? kialakításával,
- lakásügynökségi modell bevezetése (ugyanakkor megjegyzi az anyag, hogy a szolgálati lakások bérletidíj-támogatása és a property management szolgáltatásainak a fenntartása drága az államnak),
- Kollégiumépítési és -fejlesztési program: az állam a következő tíz évben évente legalább ezer kollégiumi szobát építtetne.
- piaci alapú lakásbérlet támogatása, közösségi tulajdonú lakások/házak kedvezményes bérbeadása, állam vagy egyéb szervezet tulajdonában álló korszerűtlen lakások tömeges felújítása,
- opcionálisan meghosszabbítanák a babakötvény előző évi infláció + 3 százalékpont szerint kamatozó időszakát úgy, 25 éves korig lehetne gyűjteni, cserébe a megtakarítások legalább felét lakóingatlan vásárlására vagy építésére kellene fordítani.
Ha a 2026-os kampányban már eredményekkel akar büszkélkedni a Fidesz, akkor a november elején készülő jövő évi költségvetésben hozzá kell rendelni a forrásokat az új eszközökhöz - jegyzi meg a lap.
