400 tonna aranytól szabadul a Világbank

http://www.piacesprofit.hu/gazdasag/vilaggazdasag/400_tonna_aranytol_szabadul_a__vilagbank.html

1tonnát simán elbírna a födémünk, hozzánk hozhatják, akár a pincében is csinálok helyet! :)

NA, erre a hirre van az indexben egy +10%, szerintem :)))

Nem használ a pénzügyi mentőcsomag

* Portfolio.hu

2008. október 24., péntek 12:34 | Frissítve: 2008. október 24.

Az amerikai döntéshozók nem jó úton haladnak a pénzügyi problémák megoldása felé -mondta a Wall Sreet Journalnak a most 92 éves Anna Schwartz. Schwartz a Nobel-díjas Milton Friedman mellett a huszadik század egyik legjelentősebb gazdasági művének, az "Egyesült Államok monetáris történetének" szerzője. A két neves közgazdász szerint az 1929-33-as gazdasági világválságot elhibázott monetáris döntések váltották ki.

Anna Schwartz 1941 óta a National Bureau of Economic Research New York-i irodájában dolgozik. A közgazdász jelenleg tolószékben ül és gyengeségére panaszkodik, de szellemileg ugyanolyan fitt, mint korábban. Szenvedélyesen, ugyanakkor egy kis beletörődéssel mesélt a Wall Street Journalnak a jelenlegi pénzügyi helyzetről. A beszélgetés során kiderült, hogy egyáltalán nincs jó véleménnyel a jelenlegi döntéshozók lépéseiről.

A hitelezési válság kirobbanása óta az amerikai pénzügyminisztérium és a Fed számos olyan intézkedést hozott, amelyek a hitelezés fellendítését szolgálták, de hiába – véli Anna Schwartz. A neves közgazdász szerint ugyanis a hatóságok minden erőfeszítése ellenére a befektetők, a hitelezők és a potenciális hitelnyújtók kedélyei nem nyugodtak meg. Nem is nyugodhattak meg, hiszen a hitelpiacokon továbbra sem mutatkoznak az "olvadás" jelei, a világ tőkepiacai még mindig nyomás alatt vannak, miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy a gazdaság nem kerülheti el a súlyos recessziót.

Nem értik a problémát

Az Egyesült Államok monetáris története című műben (1963) Friedman és Schwartz a nagy gazdasági világválság okait vizsgálták. Ebben azt állították, hogy az elhibázott monetáris döntések álltak a nagy gazdasági világválság kialakulásának hátterében (monetarista elmélet). Korábban Ben Bernanke Fed elnök a nagy gazdasági világválság lehető legjobb összefoglalójaként értékelte a művet, mégis úgy tűnik, hogy nem tanult belőle – véli Schwartz.

Ahhoz, hogy megértsük, hogy miért is gondolja ezt így, először a jelenlegi pénzpiaci problémák természetét kell megértenünk – mondja Schwartz. Nap, mint nap arról szólnak a hírek, hogy a bankok ódzkodnak attól, hogy egymásnak kölcsönt nyújtsanak, vagy ha mégis így tesznek, akkor kizárólag magas kamatok ellenében. Ennek következtében a hitelfelárak (a különbség aközött, amilyen áron az állam illetve a magánszféra hitelhez juthat) soha nem látott magasságba emelkedtek.

Schwartz szerint ennek hátterében nem a kihelyezhető pénzmennyiség szűkössége, hanem a bizalom hiánya (vagyis az attól való félelem, hogy az adósok nem tudnak eleget tenni kötelezettségüknek) áll. A Fed azonban abból indult ki, hogy a likviditáshiány jelenti a problémát. Pedig nem ez az alapvető gond. A probléma a pénzintézetek mérlegeivel kapcsolatos bizonytalanságból adódik.

Annak ellenére, hogy a Fed jelentős mennyiségű pénzt pumpált a pénzpiacba, a hitelfelárak nem változtak, ami arra vezethető vissza, hogy az egyes bankok fizetőképességi (szolvencia) helyzetét igen nagy bizonytalanság övezi. Ez a bizonytalanság a hitelpiac legnagyobb problémája. A hitelpiac akkor fagy be, ha a hitelnyújtók nem biztosak abban, hogy a potenciális hitelfelvevők vissza tudják-e fizetni adósságukat. A probléma valójában nem a likviditás szűkösségéből, hanem innen ered.

Ezért nem tudják a megoldást

A tévedés valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy a ’29-’33-as világgazdasági válságot éppen a likviditás hiánya váltotta ki. Akkor egyik bank csődje követte a másikat, ugyanis a betétesek azáltal, hogy vagyonuk elvesztésétől félve kivették pénzüket a bankokból egyfajta öngerjesztő folyamatot generáltak. A Fed pedig semmit sem tett, így még több betétes vette ki pénzét és még több bank jutott csődbe.

Jelenleg azonban nem egy ilyen folyamat játszódik le a piacon – figyelmeztet Schwartz. A probléma a bankok eszközoldalán pontosan azoknál az értékpapíroknál keresendő, amelyekről nem tudja a piac, hogy valójában mennyit is érnek.

Schwartz szerint ezekkel az értékpapírokkal több gond is van: nem lehet őket eladni, értéküket megbecsülni, rontják a bankmérlegek hitelességét és befagyasztják az egész piacot. Ebből adódóan a pénzintézetek nem tudják, hogy kiben bízhatnak meg és kinek adhatnak kölcsön. A problémával egészen addig biztosan számolnunk kell, amíg a bankok meg nem szabadulnak meg az említett eszközöktől. Henry Paulson korábban a pénzügyi mentőcsomag keretében már javaslatot tett erre, konkrét döntés azonban még nem született.

Schwartz az árazással kapcsolatban egy másik kevésbé nyilvánvaló problémára hívta fel a figyelmet: amennyiben ezek az eszközök jelenlegi piaci értéküknek megfelelően kerülnének beárazásra, úgy eladásuk számos pénzintézetnél azonnali fizetésképtelenséghez vezetne.

A Fed meghosszabbítja a válságot

A közgazdász szerint ez lehet az oka annak, hogy az elértéktelenedett eszközök felvásárlása helyett (Henry Paulson pénzügyminiszter néhány héttel korábban még erről beszélt) közvetlenül pumpál tőkét a bankokba az állam. Ez azt jelzi, hogy a bankrendszer megmentésével szemben a bankok megmentését helyezte előtérbe a pénzügyi tárca -véli Schwartz, szerinte ugyanis nem ugyanarról van szó.

Az egyébként fizetésképtelen bankok életben tartásával a Fed és a pénzügyminisztérium meghosszabbította a válságot. A közgazdász úgy gondolja, hogy ezeket a (a rossz döntéseket hozó) bankokat nem kellett volna újratőkésíteni, hanem hagyni kellett volna, hogy csődbe menjenek.

Schwartz szerint ugyanis minden jobban működne akkor, ha az adott pénzintézeteknek viselniük kellene elhibázott döntéseik következményeit. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban nem ezt mutatják, helyette egyre többet hallhattunk a rendszer szintű kockázatokról, vagyis arról, hogy egyetlen bank csődje egyébként egészséges intézetek tömegeit sodorhat bajba.

Anna Schwartz egészen másként vélekedik erről, szerinte nem indokolja a pénzügyi nehézségekkel küzdő intézetek tevékenységének beszüntetését az, hogy bizonyos (más pénzintézetekkel szemben fennálló) kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni. Mindenkinek saját felelőssége, hogy kinek nyújt hitelt és ehhez az államnak semmi köze – véli Schwartz. Főleg nem úgy, hogy az állami beavatkozások az elmúlt hónapokban igencsak ad hoc jellegűek voltak. Ebben a helyzetben a piac nem tudja, hogy mire vélje azt, hogy míg a Lehman Brothers hagyták csődbe jutni, addig számos más pénzintézetet nem. Schwartz szerint a kiegyensúlyozott piaci működés feltétele, hogy a döntéshozók előre lefektetett elvek szerint és tudatosan cselekedjenek.

ahogy a magyart se... :))

http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=121412 hsbc :) tuti tipp

50% na persze. Álmodj királylány..........:))))

http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=121424

Megmeri saccolni valaki, hogy mennyi is lehet valójában:))

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=420707&place=

Éves mélyponton a magyar államcsőd kockázata - mi van a forinttal?

http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=2&k=3&i=121392

A legjobb:

Forgalommal szemben az M7-esen - az idős sofőr nem látott, nem hallott semmit

http://www.stop.hu/articles/article.php?id=544362

Valakik megfogadták: :))

Fegyveres pénzszállító-támadás az M1-esen

http://www.fn.hu//baleset_bunugy/20090918/fegyveres_penzszallito_tamadas_m1/

A bizonyítás kicsit sántít de a viccel jó a párhuzam ...

;)

Az, hogy a kapitalizmus a végóráit éli azt Mo történelme is bizonyítja:

Küzdöttünk a törökök mellett a Habsburgok ellen, a verhetetlen szuperhatalomnak tűnő törököket kiverték az országból.

Aztán harcoltunk a Habsburgokért az I VH alatt az esélytelen Szerbia ellen. A VH végén megszűnt a Habsburg birodalom

Aztán harcoltunk a németek mellett 1941-től kezdve. 1942-ben megfordult a háború menete és az Európát előtte 1 hónap alatt leigázó német Birodalom 45-re ketté lett osztva.

Nos mi beálltunk a mindent elsöprő Szovjet Birodalom szövetségi rendszerébe, amíg szét nem esett a SZU.

Most meg az Amerikai Egyesült Államok mellett léptünk háborúba az esélytelennek látszó iraki-afgán terroristák ellen...

Hát ez nem sok jót sejtet az USA-nak.

Valahogy eszembe jut erről egy vicc...

Az öreg Kohn a halálos ágyán fekszik, mellette a felesége.

Mire Kohn:

- Te Sára, te mindig ott álltál az életben mellettem. Az I VH frontján ismerkedtünk meg mikor elvesztettem az egyik karomat, ott voltál, amikor utána a 2. VH alatt a németek elvittek minket a táborba, aztán hazajöttünk és ott voltál, amikor államosították a boltunkat és utána mikor megromlott az egészségem akkor is ott álltál végig mellettem...

Te, tudod mire gondolok?

- Nem szívecském, mire?

- Hát kurv@ra nem hoztál nekem szerencsét...

"Mark Faber úgy véli, 5-10 éven belül a most kezeletlenül hagyott, rendszerszerű problémák olyan méretet ölthetnek, hogy az egész kapitalista világgazdaságot maguk alá temetik. A guru által lakonikusan csak a "vég"-ként emlegetett momentumra egyféleképp lehet felkészülni: vegyünk egy tanyát, tárazzunk be élelmiszerből s fegyverből, valamint törekedjünk az önellátásra."

Lassan féléve kb. ugyanezt jósoltam, csakhogy én nem vagyok tőzsdeguru és szinte senkit nem érdekelt ...

Volt egy vitám - sajna már nem tudom kivel - a zárt élttérben de élelmiszerrel ellátott egerek túlszaporodásával kapcsolatban. Ennek ellenére agreeszívek lettek egymással szemben.

Ha figyelembe veszem, hogy nem csak az élettér de az élelmiszer és energia ellátás is rohamosan csökken akkor az olyan inteligens faj mint az ember, rövid időn belűl kiirtja önmagát.

Csak por és hamu marad ...

kb:)

ez durva http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=420522&place=vezeto_anyag_bal

http://index.hu/gazdasag/blog/2009/09/17/augusztusban_tovabb_csokkent_a_forgalomba_helyezett_uj_autok_szama/ ejhaj

pukkadhat a likviditási lufi (Generali) (2009. szeptember 16. 16 óra 44 perc)

Ajánlások száma: 4

Ajánlom

PiacA BUX 20 ezer pontos, lélektanilag fontos szintje ugyan megér egy pezsgőbontást, ha valaki 10 ezernél szállt be, de észre kell venni, hogy a részvénypiacokat globálisan jellemző rali számos kockázatot rejt - vélekedett Pallag Róbert, a Generali Alapkezelő portfoliómenedzsere. Az eszközárak elszakadtak a fundamentumoktól, vagyis jövőbeli profitokat áraz a piac, másrészt a reálgazdaság talpra állásakor felerősödhet az inflációs veszély, ami a mostani, jegybankok által pumpált likviditás lufi kipukkadásához vezet.

TőzsdeFórum

* Kipukkadhat a likviditási lufi (Generali)

* Felhajtják az arany árát az 1000 dollár fölötti long pozíciók

* Horvátország előzhet az euróbevezetéssel

* PannErgy: megérkeztek az új fúrógépek

* Indokolt volt a MOL projekthalasztása (Concorde)

A Tőzsdefórum annak kapcsán kérdezte a Generali Alapkezelő portfoliómendzserét, hogy a BUX ismét elérte a 20 ezer pontos szintet, s ezzel a válság előtti magaslatokra kapaszkodott.

Elsősorban lélektanilag fontos ez a szint, s ha valaki 10 ezer pontnál beszállt, annak egy pezsgőbontást biztosan megér a duplázás - mondta Pallag Róbert, hozzátéve: nem is annyira az elért szint, sokkal inkább a részvénypiacok hónapok óta tartó, fundamentálisan nem alátámasztott emelkedésének lehet egyfajta szívóhatása, amennyiben a benchmark folyamatos emelkedése belépésre késztetheti a partvonalon állókat, illetve a részvénykitettségük növelésére ösztönözheti az alulsúlyozottakat.

Mint mondta, észre kell venni, hogy a részvénypiacokat globálisan jellemző rali számos kockázatot rejt. A jegybankok ugyanis a bankrendszer összeomlását elkerülendő, likviditást pumpáltak a rendszerbe, minek nyomán a forrásokhoz jutó bankok nem annyira a hitelezési és betétgyűjtő tevékenységüket futtatták fel, hanem a negyedéves jelentésekben is tetten érhető módon, a trading-investment tevékenységet erősítették. Ez ugyan jelentékeny eredménynövekedést okozott a bankok oldalán, másrészt a részvénypiacokon is hónapok óta fűti az árfolyamokat. Mégis kockázatot jelent, hogy egyfelől, az eszközárak elszakadtak a fundamentumoktól, vagyis már jövőbeli és reménybeli profitokat áraz a részvénypiac. Másfelől, amint a reálgazdaság talpra állása megkezdődik, felerősödik az inflációs veszély, ami az árstabilitás felett őrködő jegybankokat a likviditási csapok elzárásra késztetheti.

Arra lehet tehát számítani, hogy a kilábolás során kipukkad a mostani rövidtávú likviditás lufi, melynek ráadásul a reálgazdasági multiplikátorhatása elenyésző, bár ezt egyelőre, a jelenlegi nyomott keresleti szint mellett, elfedik az állami infrastruktúra programok és a természetes készletfeltöltések.



A Renault megvált a Briatore, Symonds párostól

http://f1hirek.hu/hir/A_Renault_megvalt_a_Briatore__Symonds_parostol_200909161352

Ez látom, mindenkit megfogott:)

http://www.fn.hu/penzugy/20090916/egy_sms_miatt_lett_vilagvalsag/