Oldalunkon a felhasználói élmény javítása és egyes szolgáltatások elérhetővé tétele érdekében
HTTP cookie-kat (sütiket) használunk.
További információk
usában csinálták amikor nagyon bezuhantak ingatlan árak inkább eldobták a házat, főleg ha változó kamatozású volt a hitele. Ha jön válság, ketten vannak egyiknek felmondanak akkor is borulhat, de erre is vannak hitelbiztosító cégek..stb stb.. Usában láttam filmeket, vakon licitálnak a bedőlt lakásra, nem lehet belépni, megkapod az adatokat a korábbi banki adatokat és ennyi..ha akarsz licitálsz.. lehet belül szétvert széthordott szar vagy carrarai márvány szép medencével. Nálunk is az kellene, van egy minősítésed és fedezeted és ehhez veheted fel a hitelt az ingtlanra.
A házad az autód a hajód jelzálogon van, ha nem fizetsz elviszik, egyik sem függ össze a másikkal, csak ha azonos bnknál vagy.
Csak példának, usa, faszi vett házat 100.000usd jelzálog meg minden, bank értesíti a háza most 150.000et ér kap egy hitelkártyát költhet plusz 40.000et.. vesz egy jó autót.. megint kap értesítést a ház már 200e-et ér kap hitelkártyát költhet megint 40e-t vesz egy hajót..stb stb.. mert virtuálisak a számok a kamat az realisztikus, megy a bankhoz a munka fedezetű valódi pénz. Ha bedől bedől, lefedezik befektetési papírokkal amikre rárajzolják a AAA-t és szétporlasztják a világban..és még ott vannak a hitelbiztosítók.. válságban a bankok leírják a majdani nyereségükből a zsetont.. ha minden le van fedezve a pénzpiacokon tőzsdéken oszlik el a "bukta" és más befektetések is hoznak.. tőkeáttéttel lehet pénzeket forgatni..én nem hinném egy bank is bedőlhet..akármilyen válság van. (csak ha szándékos vagy egyikre rá akarják nyomni a veszteséget)
azért egy fiatal pár aki jól képzett, piaci tudása van az keres fejenként 250-350ezret minimum. 600.000nettóból azért kifutja egy 150-200ezer/hó lakás meg 60-100e rezsi..megélhetésre és még megtakarításra is futja, ez arányosan nyugaton sem több. Nyugaton sem saját lakásban laknak a népek, örül ha öreg korára megszerzi
nem ez a baj, a kormány belenyúl, csak a fizetésedhez képest vehetsz fel hitelt. tiszta szoci..megkímélik az embereket a gondolkodástól. Akartam 3 ingatlanra jelzálogot, kérdezték mennyi a fizetésem.. mondom a kérdés az mennyi a hitel.. mondják a fizetéstől függ nem a fedezettől..anyád.
már párszor írtam a jelzálog hitel a világ legfontosabb hitele, holt tőkéből működőt csinál. Legfontosabb eleme az elsétálás joga, a lényeg csak a jelzálog tárgya a fedezete a hitelnek.. ha bedőlsz akkor elárverezik. bankoknak megvannak a számok kb mennyi ingatlanból mennyi bukik be és mennyi idő alatt. Veszel ingatlant 20% önrésszel 80% hitellel, fizeted a törlesztőt valameddig, bedőlsz.. a banknál ott van az ingatlan eladási ára ami ha a vételár 80%-a akkor már nulla, és ott a törlesztett összeg az eladási ár lehet magasabb is ha jó befektetés és az árak fölfelé mentek.. tehát bank jól jár és még a tulaj is kaphat vissza valamennyit. Ingatlanárak nem nőnek az égig, ezt a banknak kell tudnia.
Az elsétálás joga megvolt a fidesznél de a bankok lealkudták a bankadónál, meg amúgy sem akarták a sok szoci gondolkodású emberrel ezt megcsinálni mert hiába fasz a gaz orbán tehet erről..aggya vissza a pénzét meg a lakását..
a bankok ma már nem hülyék. A hitel fedezete az általában legalább 1,5-szer magasabb, mint a hitel összege.
Ergo, ha nem bírod fizetni és végrehajtás van és még ha esne is az ingatlanok ára, akkor a bank nem fog bukni semmit.
A lakás hitel az gyakorlatilag egy margin call. Ha gond van és rossz irányba mennek a dolgok, akkor elbukhatod a befektetett összeget, ha minden oké akkor többszörözöl.
Én mondjuk Budán lakom, de 100 m2 vagy afeletti lakásra nekem a hirdetés figyelőben nem dob fel már millió körüli m2 árakat, csak a tényleg szar lakásoknál. Lehet látni, hogy le van pusztulva, vagy rossz a lokáció, vagy rossz a lakás elrendezése, vagy maga a ház is gázos.
Amik olyanok, hogy odaköltözne az ember, azok 140-200 (250) között vannak..
Nagyon sajnálom a fiatalokat , mert míg a mi generációnknak amiatt fájt a feje, hogy az előző generációnak mennyivel könnyebb volt vállalkozást indítania a 90-es évek elején, vagy mennyivel könnyebb volt angol tudással vezetői poziciót szereznie huszonévesen egy multinál, a mai fiataloknak még nehezebb vállalkozni és most már a lakhatásnak is olyan brutál ára van, hogy venni lehetetlen, bérelni meg szinte lehetetlen- vagy ha bérelsz , akkor nem marad megtakarításod. Éljen az önkéntes rabszolgalét.
de ha viszi a végrehajtó, akkor a bankok is fussák a kockázatot, hogy bebukták a hitelt, kulcs visszaad oszt csókolom... :)
...
Vásárláson is gondolkodom, meg eladáson is, felújítottam egy lakást, 15 volt 2020ban, annyira le volt lakva, most már 40ért simán elmenne így felújítva. habár ráment egy évem. Befektetésként, kiadásba gondolkodtam, de a mostani piaci viszonyok kezdenek elbizonytalanítani, lehet jobb lenne eladni oszt várni pár évet.. meg már költöznék nagyobba is, akár a város szélére, vagy egy jól árasított nyaraló, de olyan árakon adnak mindent, ami irreális... kis nyaraló 30-40milla+felújítás min10milla. nem normálisak.. oké felejtős... bp-en 100nm körül 120-150milla... nóóórmális? és van amire bőven rá kell költeni... nálam várakozás van, egy billegő ingatlannal...
én azt látom, hogy az 1guriga feletti nm áras ingatlanok zöme nem éri meg az árát. (megéri ha feljebb megy, de a jelenlegi bérek mellett nem normális) Azt gondolom nagyon a tetején vannak most az árak, azok veszegetnek akiknek hirtelen termett a pénz és befektetik. Mint a parkolós gyerek, beugrott pár millióért majd megint oszt megint, így elég könnyű építkezni vagy lakást venni.
Párszor kilátszottak a dolgok, azért ne feledjük miket lengettek be.
Majd mondják mészárosékra van kihegyezve meg a gazdagokra akik loptak, de ma már egy 50nm panel is 30guriga , tehát lesz sírás rívás ha úgy alakul. Amúgy már már az kellene nyerjen ez a katyvasz, várom szeretettel a lepattanó labdákat.
Lenne ráció abban, hogy piaciak a bérek piaci minden ár, és mint nyugaton kevés ember lakik saját lakásban, bérelnek vagy életük vége felé lesz az övék. Én benne vagyok, legyen minden piaci, de nem kell nyafogni ha végrehajtó viszi a házat mert nem fizettél.
A lakásvásárlás előtt állók teljesen új helyzetben vannak, sokkal
nagyobb a bizonytalanság, több tényezőre kell odafigyelniük. A különböző
élethelyzetben lévők számára más lehet az ideális döntés:
Az önerőből vásárlók számára érdemes lehet kivárni. Számukra a lakásárak várható csökkenése komoly lehetőséget hordozhat.
A támogatásból, támogatott hitelből vásárlók is kivárhatnak, számukra azonban fontos szem előtt tartani, nyomon követni a támogatások igénylési határidejét.
A piaci hitelből vásárlóknak nem érdemes kivárni, a hitelkamatok emelkedése ugyanis messze kompenzálhatja a lakásárak csökkenését. (Természetesen azon is múlik a dolog, hogy mekkora hitelösszegre lenne szükség.)
A magas fokú bizonytalanság miatt is elhalaszthatják a komolyabb
pénzügyi döntéseket. (A fenti tényezőktől függetlenül.) Ebben a
helyzetben azonban érdemes átgondolni azt, hogy ennek a lépésnek adott
esetben milyen pénzügyi hatása lehet.)
Az ismerőseim körében többen is vannak, akik rendre kérdezik, hogy mégis hogy mehetnek még mindig föl a lakásárak (és a lakbérek), miközben egyre nagyobb az infláció is? A kérdés igen összetett, a témában részletes elemzést is írtunk, aminek kapcsán kisebb szakmai vita is kibontakozott. Az egyik válasz a befektetői szándékban rejlik, hiszen az ingatlan hagyományosan jó befektetésnek számítanak, főleg az infláció ellen - de vajon tényleg annyi befektető van a piacon, hogy az ő hatásuk ennyire érződjön a lakásárakon? Főleg úgy, hogy nálunk nincsenek is jelen hatalmas intézményi befektetők, mint nyugaton? A Duna House adatai segítségével megvizsgáltuk mekkora arányt is képviseltek a befektetők az elmúlt 10 évben a budapesti és az országos lakáspiacon.
Mint azt mindenki jól tudja, a lakásárak 2014 óta valósággal kilőttek Magyarországon - olyannyira, hogy 2010-es bázison vizsgálva Európa legnagyobb növekedését produkáltuk (folyó áron). A lakásárak növekedésében a 2014-15-ben kezdődő gazdasági fellendülésen kívül hatalmas szerepet játszottak a kormány lakástámogatási programjai (CSOK, Falusi CSOK, lakásáfa csökkentése és elengedése stb.).
A gazdasági fellendülésre és az állami támogatások miatt megugrott lakossági, magánfelhasználói keresletre gyorsan rárepült a befektetői réteg is. Az alábbi grafikonon az látható, hogy az adott hónap összes lakásvásárlásában mekkora aránnyal képviselteti magát a befektetői célzatú vásárlás (szemben a magáncélú felhasználással - ez olyan külön kategóriákra van bontva az első vásárlás, a nagyobba/kisebbe költözés, vagy a generációk különválása).
A grafikonon jól kivehető, hogy a befektetések arányainak növekedése eleinte egybeesik a lakásárak növekedésével is. Az arány aztán 2016-tól kezdve platózni kezd és nem tudja tovább követni az áremelkedést. A befektetői arányok Budapesten 2013 elején voltak a legmélyebben, amikor többször is 20% alá esett az arány, vidéken 2014 közepén volt a mélypont.
A befektetői célzatú lakásvásárlások aránya 2013-ban kezdett emelkedni, mely 2016 elejéig töretlenül ki is tartott. Az arány ekkor átlépte a 40%-ot és innentől kezdve akörül is ingadozott tovább. Ekkortól kezdve Budapesten rendre a befektetési célzatú lakásvásárlás képviseltette magát a legnagyobb arányban (egészen a járványos évekig, amikor a trend megtört). Kiemelkedő volt e tekintetben 2018 és 2019 fordulója, amikor egymás után két hónapban is 50% fölé emelkedett az arány a fővárosban. Vidéken is ugyanekkor érkezett a csúcs, amikor az arány többször is átlépte a 30%-ot.
A lakáspiaci befektetések bezuhanását a Covid-19 számlájára írhatjuk - ez két oknak köszönhető: egyrészt a hazai befektetők is óvatosabban tették lakásba a pénzüket a bizonytalan gazdasági helyzet miatt (melyben nagy szerepe volt a turizmus átmeneti kvázi megszűnésének), de ennél sokkal fontosabb a külföldi befektetők eltűnése is a piacról. Mint, ahogy azt korábban már megírtuk,
A KSH TAVALY NOVEMBERI ADATAI SZERINT 2020-BAN ALIG TÖBB, MINT 5000 KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁR VÁSÁROLT LAKÁST HAZÁNKBAN, AMI KÖRÜLBELÜL 37,5%-OS VISSZAESÉST JELENT 2019-HEZ KÉPEST.
A jelenség a vidéki arányokat kevésbé érintette, hiszen ott elsősorban a németek, a szlovákok és a románok vásárolnak lakást, a földrajzi közelség pedig sokat enyhített a járvány tőkemozgást visszavető hatásán. A nagy fővárosi visszaesés elsősorban a jelentős kínai, vietnami és izraeli befektetők otthon maradásából ered.
A járványhelyzetet azonban (egyelőre) maga mögött hagyta az ország, így A befektetők aránya a fővárosi lakáspiacon 2021 végére újra visszatért a 2019-es, 40% körüli szintre.
Mindent összevetve tehát az látható, hogy Magyarországon konjunktúra-időszakban a havi lakásvásárlásokban a befektetői célzatú vételek Budapesten körülbelül 40%-ot képviselnek, míg vidéken 20-30% között mozog az arány.
A MOSTANI KIEMELKEDŐEN MAGAS INFLÁCIÓS KÖRNYEZETBEN ÍGY TOVÁBBRA SEM MEGLEPŐ, HOGY EMELKEDNEK A LAKÁSÁRAK, HISZEN SOK BEFEKTETŐ MENEKÍTI LAKÁSOKBA A PÉNZÉT
- az ingatlan mindig is jó eszköz volt az infláció elleni védekezésben. Amennyiben a befektetők körében megnő a lakások népszerűsége, úgy a közeljövőben még tovább is emelkedhet az arányuk a lakásvásárlásokon belül.
Nagyot fordult a világ, csökkenhetnek a lakásárak, de miért
Március 7-én jelent meg az a véleményem, hogy az erősen megváltozott gazdasági környezett miatt a hazai lakásárak az év közepétől 3-5%-os csökkenést szenvedhetnek el. A reakció gyors volt: „az ingatlanárak inflációs környezetben definíciószerűen nem tudnak csökkenni…"; „hogyan csökkenhetnének a lakásárak, ha masszívan emelkednek az építőanyag költségek...". 7 év Európa-bajnok áremelkedését követően valóban nehéz elhinni, hogy az árak csökkenni is tudnak. Jelen írásomban a véleményem számszerű alátámasztása következik konkrét, múltbeli statisztikákkal.
Bevezetés helyett
Szinte napra pontosan fél évvel ezelőtt jelent meg a Portfolio hasábjain az átfogó ingatlan és hitelpiaci elemzésem, melyből újra idézek: „Érdemi visszaesés [a lakásárakban] pusztán jelentős külső sokk hatására képzelhető el, ami legfőképpen egy nagyobb nemzetközi válság kibontakozása, vagy újabb egészségügyi vészhelyzet lehetne.” Talán jogosan hívhatjuk az orosz-ukrán háborút, mely 1945 óta nem látott mértékű fegyveres konfliktus Európa területén jelentős külső sokknak.
Ezt az anyagot követte március 7-én az az írásom, mely végtelenül tömören felhívta a figyelmet a gazdasági kilátások olyan mértékű romlására (gazdasági növekedés várható visszaesése, újabb erőteljes inflációs lökés a háború miatt, magyar költségvetés kiigazítási kényszere a választások után, masszívan megugró lakáshitel kamatok stb… hogy csak a legfontosabbakat emeljem ki) és az emiatt várható lakásárcsökkenésre. Jelen írásom célja ezen utóbbi állításom tételes alátámasztása.
Mit mutat a múlt? A lakásárak tényleg tudnak CSÖKKENNI?
A 2010 és 2020 közötti években az Eurostat adatai alapján vizsgáltam az egyes országok lakásár változásait az egyes években. Ezt a 11 éves időszakot két szakaszra érdemes bontani: (1) 2010-2014: az európai pénzügyi lazítást, pénznyomtatást megelőző időszakra és (2) 2015-2020: a pénznyomtatás időszaka. A pénznyomtatás 2021-ben sem állt le, de hivatalos összesítő statisztikák erre az évre még nem állnak rendelkezésre.
Az EU országaiban 2010 és 2020 között az esetek 27%-ában a lakásárak az adott évben csökkentek
Ha külön vizsgáljuk a pénznyomtatás előtti időszakot (2010-2014: a 2008-as pénzügyi válság negatív hatásaival jellemzett időszak), akkor itt az esetek 47%-ában, azaz közel félében következett be a lakásárak csökkenése, míg 2015-2020 között csak az esetek 10%-ában
Érdemes talán azt is megjegyezni, hogy 2010 és 2014 között az ingatlanárak növekedése masszívan elmaradt a részvénypiaci befektetések hozamától is.
A FENTIEK TÜKRÉBEN BÁTRAN KIJELENTHETJÜK, HOGY AZ INGATLANOK ÁRA IS TUD CSÖKKENI, SŐT EGY VÁLSÁG IDŐSZAKOT KÖVETŐEN ENNEK ELŐFORDULÁSI ARÁNYA IGEN MAGAS (KÖZEL 50%).
2010-2014 közötti, a 2008-as nagy pénzügyi válság negatív hatásaival terhelt időszak meglehetősen konkrét tanulságokkal szolgál:
az ekkor bekövetkezett árcsökkenések átlagos mértéke 4,47% volt (az EU országok átlaga és a Magyarországon tapasztalt árcsökkenés (4,50%) szinte pontosan azonos mértékű volt)
az esetek egy harmadában az árcsökkenés mérsékelt, 2% alatti maradt
a következő egy harmad 2-5% közötti csökkenést mutat
az utolsó egy harmad ért el csak 5% feletti árcsökkenést
a 2010-2014-es időszakon belül 2011-2012-ben a lakásár csökkenést elszenvedő országokban az infláció is jelen volt (átlagosan 3,1%/év mértékben) és a lakásárak minden további hezitálás nélkül tudtak csökkeni az 5%-ot meghaladó infláció esetén is.
Előrejelzésem szerint a hazai lakásárak 2022 közepétől várható csökkenése nagyon hasonlóan a 2010-2014-es időszakhoz, 3-5%-os csökkenést mutathatnak annak ellenére, hogy a 2010-14-es időszakban hazánkban az árcsökkentés irányába ható tényezők mibenléte érdemben eltért a maitól.
MA MAGYARORSZÁGON AZ ÁRCSÖKKENTÉST LEGINKÁBB MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐ A PIAC TÚLFŰTÖTTSÉGE, TÚLÁRAZOTTSÁGA, MELY TÖKÉLETES TÁPTALAJ A KÜLSŐ KÖRNYEZET RADIKÁLIS VÁLTOZÁSA MELLETT A PIACI FORDULATHOZ.
A magyar lakáspiac túlfűtöttsége
A legfőbb megállapítások:
2015-ben indult Európában a „nagy pénzügyi lazítás”, mely a szuper alacsony, 0%-os kamatok világának a jegybanki pénznyomtatással történő összekapcsolódását hozza el
Mindez gyakorlatban egyet jelent a (1) nagyon olcsó hitellel és (2) a gazdaságba beáramló többlet pénzzel, mely keresi a helyét és végül értékpapír befektetésekben, vagy ingatlan befektetésekben landol
A magyar gazdaságban is végbement mindez, sőt:
2015 után folyamatosan csökkenő kamatszint, élénkülő lakossági hitelkihelyezés
lakossági és vállalati oldalon is a gazdaságélénkítés elsődleges eszközei voltak a kedvezményes hitelek és a támogatások (a növekedési hitelprogram pl. jegybanki pénzpumpa hazai megvalósulásának egy klasszikus formája)
fentiekhez magyar specialitásként társult a nagyon erőteljes és folyamatosan bővülő családtámogatási program (CSOK, falusi CSOK, CSOK-hitel, babaváró, felújítási támogatás, támogatott felújítási hitel, Zöld-hitel…)
az ingatlanpiacon a kínálat NEM tud gyorsan növekedni a támogatások és kedvezményes lakáshitelek megjelenése miatt, így a többlet vásárlóerő szinte teljes egészében előbb-utóbb megemelte a lakásárakat
az Európa-szerte egyedülálló család- és lakástámogatási program, így párját ritkító áremelkedést generált hazánkban (lásd fenti ábra)
Amennyiben a piac egy agresszív áremelkedésen van túl és az abszolút árszint meghaladja a gazdaságilag indokolható szintet (az MNB elemzései alapján a budapesti lakáspiac árszintje 14%-os túlárazottságot mutat, ugyanez országos átlagban 8%) és az átlagos jövedelem nem elegendő (jövőben vállalt gyermek nélkül) az átlagos család számára egy átlagos lakás megvásárlásához szükséges hitelfelvételhez (szintén Budapest), akkor bekövetkezhet, hogy az infláció ellenére is csökkeni tud az ingatlanár.
7 év áremelkedése után nyilvánvalóan egy kicsit nehezebb elhinni, de érdemes belátni: nincs egyetlen olyan befektetés (részvény, kötvény, ingatlan), melynek az ára ne tudna csökkenni.
Hogyan történhet meg a lakásárak csökkenése, ha az építőanyag árak emelkednek?
2022 elején is egyértelműen emelkedtek az építőanyag árak (10-15% közötti mértékben), majd az orosz-ukrán háború kitörését követően újabb áremelkedési hullám indult (az orosz és ukrán piac jelentős szerepet kap(ott) az építőipari alapanyagok termelésében), melyhez társulva már részleges áruhiány, illetve rendelhető mennyiségek korlátozása vegyült. Jogos hát a kérdés, hogyan csökkenhet a lakások ára, ha az előállítási költség emelkedik?
A válasz előtt néhány meghatározó statisztika:
Az építési költségek Magyarországon 2021-ben már 4,4-szeresen haladták meg az EU-ban tapasztalt átlagos költségnövekedést az MNB által közölt adatok alapján (és nem mellesleg több, mint kétszeresen haladja meg a hazai költségnövekedés a második helyet elfoglaló Ausztriában mért értéket). Az extrém áremelkedés elsődleges magyarázata lehet, hogy 2021-ben már egy kapacitáshiányos állapotban érkezett meg a piacra a felújítási támogatás (és a kapcsolódó kedvezményes hitel), mely újabb lökésszerű drágulást eredményezett.
Az építési költségek ilyen mértékű emelkedését már az építőiparban érdekelt cégek is nehezen menedzselik. Jól szemlélteti mindezt, hogy 2020 második negyedévétől (immár 2 éve) az építőipari költségek emelkedése nem érvényesíthető teljes egészében a lakásárakban. Mindez nem jelent mást, mint a lakásépítéseken elérhető profitszint csökkenését.
A jövőre vonatkozóan azonban a fentieknél még sokkal jelentősebb változások várhatók:
a folyamatban lévő, már megkezdett lakóingatlan projektek többsége végig fog futni
az ezeken elérhető profit már érdemben kisebb lesz (jónéhány pedig veszteségessé válik)
a piaci szereplők felismerik, hogy a vevők nem lesznek képesek megfizetni (az egyébként általuk indokoltan kalkulált) árszintet
jelentősen vissza fog esni az újépítésű lakóprojektek száma
VÉLEMÉNYÜNK SZERINT TEHÁT AZ ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEK NÖVEKEDÉSE NEM ÉRVÉNYESÍTHETŐ KORLÁTLANUL, ÍGY NINCS MÁS PIACI LEHETŐSÉG, MINT A FEJLESZTÉSEK SZÁMÁNAK VISSZASZORULÁSA.
Mit mutat a múlt?
Ugyanez a folyamat játszódott le a 2008-as pénzügyi válságot követően is
A vevői oldalt akkor a munkanélküliség és a lakáshitel felvétel ellehetetlenülése sújtotta (ebben a vonatkozásban ma teljesen más a környezet) és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság
A végeredmény azonban azonos volt: mivel a vevők nem fizették meg a profitot is tartalmazó árat, a folyamatban lévő projektek kifutása után az építések háromnegyedével estek vissza!
2008 szeptemberében robbant ki a válság, már ezen év október-novemberében egy teljesen más környezet jellemezte a piacot. A lakóingatlan építések visszaesésére azonban a korábban megkezdett projektek kifutásának lezárásáig, azaz még további másfél évig kellett várni, akkor azonban meglehetősen markáns változás következett. (Természetesen mindez az átlag, mely mögött lesznek olyan építkezések, amik leállnak, lesznek projektszintű kényszerértékesítések stb).
Ma sem gondoljuk azt, hogy a piac másként tudna reagálni. A beruházókat nem fogja meghatni, hogy 100 ezer új építésű lakás létrehozása indokolt lenne a lakásállomány struktúrájának egészségesebbé tételéhez.
Kínába, a legtöbb lakás üresen áll, mert befektetésként vették, hogy majd a jövőben eladják magasabb áron... szerintem, inkább van közelebb a 2008as amcsi ingatlan lufihoz, mint a magyarhoz...
ha az ingatlanod ára érdekel: nem írtad hány éves, mire néz, mit látsz az erkélyről. (7nm az erkély még ha nem is ez a definiciója) hány emeletes az épület és hanyadik emeletes a tiéd. Van vagy nincs kertkapcsolat kerthasználat. Busz vagy közért iskola milyen messze, . azért kb 850-1150eFt/nm lehet az ára. az ingatan.com szerint 928-983e Ft/nm. Ha annyiért adod mint a többiek akkor egy vagy a sokezerből.. árulni akarod vagy eladni. Van aki felrakja 1.2M-ra ha jön vevő jó ha nem akkor nem. Ha eladni akarod akkor láthatóan, érezhetően olcsóbban kell adni mint a többiek. Soha ne értékeld túl a saját munkád vagy a magasabb minőségű burkolatokat, extrákat, ez lesz@rják, ez csak annyi, hogy gyorsabban l tudod adni. Megfizetni soha nem fogják. a google az jó cimboránk. diósárok út lakás eladó - Google-keresés Eladó tégla lakás - XII. kerület, Istenhegyi út #32703858 (ingatlan.com) kb 3,5perc.
amúgy egy-egy mikroklima lehet egy-egy utcán vagy kis területen belül is ami sokkal jobban megy. Kisugárzás, melegebb, jobb levegő.. kicsit arrébb meg hidegebb, rideg mint egy temető..
Nem hinném, nagy lenne a nyüzsi a millió feletti nm áron. Ezek fognak beragadni. 1-2 évet elcsúsztak. Felment a szakemberek és az építőanyagok ára. Így jártak. Ezekből lesznek hosztelek vagy bérlakások. Most románokkal, ukránokkal akarják befejezni. Látom az igénytelen kivitelezéseket, az elmaradt szigeteléseket.
