a logika jó, egy dologra érdemes figyelni pl saját esetem tavalyi év 30% feletti hozama volt pénztáramnak. Ez azért jóval jobb mint a hivatalos infláció, viszont ha egy-egy ilyen megugrás után a visszaesést kockázatmentesben vészeled át, jobb lehet a hozamod mint ha végig maradsz a magas részvényarányúban , és még inflációnál is, persze ha jól kapod el a hullámokat ami ugye nem garantált. :D
Viszont pont most készül Fidesz bevonni pénztári vagyont a közösbe, akkor mindegy lesz. :D
még nem futottam át a törvényi szabályozás szövegét, és hogy a nyp-k a garanciaalapba befizetett összeget a tagok befizetéseiből vonják e le, de egy következtetést tudok levonni:
Mem érdemes kockázatmentes porfólióban tartani a pénzt, mert garantálja az inflációkövető hozamot akkor is, ha valaki nyakig részvényben ül, és lenullázza a teljes portfólióját.
Fedezetnek elfogad egy kockázatos portfóliót, és cserébe kockázatmentes hozamot fizet.
Az esetleges részvénypiaci ralliból meg teljes egészében részesedhetek (kockázatmentes hozamgarancia mellett)
szerintetek?
és az OTP magánnyugdíjpénztártól a válasz:
Tisztelt....!
Az OTP Magánnyugdíjpénztárhoz beérkezett megkeresésére hivatkozva, az alábbi tájékoztatást adjuk.
A feltett kérdéseire választ adó, illetve az azokkal kapcsolatos jogforrás az 1997. évi LXXXII. törvény - a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról. A pénztárak úgynevezett garancia alapjáról, és a hozamgaranciáról a fent hivatkozott törvény 86. és 89.§-ai rendelkeznek. A garancia alapot a garancia alaphoz csatlakozott nyugdíjpénztárak hozták létre, és oda fizetik a garanciadíja. A garancia alap fizetoképességét pedig az állam garantálja. (1997. évi LXXXII. tv. 100.§)
A hivatkozott jogszabályok szövegezését a Magyarország.hu internetes portálon található jogszabálykereson keresztül tekintheti meg.
Engedje meg, hogy az alábbiakban összefoglaljuk a 2010. január elsejétol bevezetett hozamgarancia fogalmát.
A Pénztárak Garanciaalapja valamennyi korábbi tagdíjbefizetésre – vagyis a 2010 elottiekre is – garantálja az inflációnak megfelelo hozamot a nyugdíj igénybevételekor (egyösszegu és járadékszolgáltatás igénybevételekor egyaránt). A hozamgarancia akkor érvényesítheto, ha a felhalmozott megtakarítás (azaz a befizetések és azok pénztári hozama együtt) kisebb, mint az egyes befizetések idoközbeni inflációs rátával felszorzott értékeinek az összege. Ha egy pénztártag 2010-ben például 12 évi pénztártagságot követoen megy nyugdíjba, egyösszegu szolgáltatást kíván igénybe venni, és felhalmozott megtakarítása a számláján 3,7 millió forint, de a tagdíjbefizetéseket az inflációval megnövelve 4 millió forint lenne, a pénztártagnak a pénztár 4 millió forintot köteles kifizetni, a tag számlájáról hiányzó 300 ezer forintot pedig a Garanciaalaptól kapja meg. A hozamgarancia a pénztártagság kezdetétol a nyugdíj igénybevételéig tartó felhalmozási idoszak összesített befizetéseire vonatkozik, nem pedig az egyes befizetésekre vagy egyes évek hozamára. A hozamgarancia tehát csak akkor érvényesül, ha az összesített hozam az összesített infláció alatt marad, vagyis az önmagában kevés hozzá, hogy a befektetési hozam egy-egy évben nem éri el az infláció mértékét, ha a felhalmozási idoszak többi esztendejében viszont meghaladja azt.
A fentiekben taglalt hozamgarancia intézménye, jelenleg csak a magánnyugdíjpénztári üzletágat érinti, az Önkéntes pénztár ilyen jellegu szabályozás alatt nem áll.
Reméljük, hogy levelünkkel teljes köru tájékoztatást tudtunk adni.
Felmerülo kérdéseivel kapcsolatban, ügyintézonk készséggel áll rendelkezésére.
Tisztelettel:
......
Központi Ügyfélkapcsolati Osztály
Tisztelt Hölgyem / Uram!
Úgy hallottam, hogy 2010. év elejétől életbe lépett egy hozamgarancia (szolgáltatás), amely garantálja, hogy a teljes járulékfizetési időszak alatt összességében a hozam nem lehet kisebb, mint az egyes évek fogyasztói árindex növekedése. Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem:
1. Úgy tudom, hogy a HVG 2010-es TB különszámában jelent meg erről a pontos szövegezés. Sajnos ez nekem nincsen meg. Tudnának esetleg adni egy forrást, ahol a szó szerinti (törvény)szöveg elolvasható?
2. Ha jól értettem, akkor gyakorlatilag egy részvénytúlsúlyos portfólió is kockázatmentessé válik, mert az inflációval megegyező hozam mindenképpen garantált.
Egy egyszerűsített példával élve befizetek 5 millió forint járulékot 40 év alatt, aminek a fogyasztói árindex-szel növelt értéke 40 év múlva legyen 40 millió ft. Miközben én végig egy részvénytúlsúlyos portfólióban tartottam a pénzem. Tegyük fel, hogy nyugdíjazásom előtt egy nagyon sötét 20 év köszönt a világgazdaságra, és a portfólióm értéke még a befizetett járulékok összegét sem éri el, hanem csak 1 millió ft lesz.
De a hozamgaranciának köszönhetően én akkor is a 40 millió ft nyugdíjrészesedésre tarthatok igényt?
Sarkított és extrém forgatókönyvvel íródott a példa, de a működés elvét szeretném tudni, és azt jól mutatná a példa.
3. Ki állja a garanciát? Az állam, vagy maguk az egyes pénztárak? Létrehoztak mögé egy garanciaalapot, vagy mi fogja garantálni, hogy 30-40 év múlva folyósított nyugdíj esetében ez valóban így lesz?
4. Csak a magánnyugdíjpénztárra vonatkozik a hozamgarancia, vagy az önkéntes nyugdíjpénztárakra is?
Köszönettel:
XY
Év elején megjelent a hozamgarancia intézménye a magánnyugdíjpénztárnál. Nem tudom ki mit hallott róla. Szerintem nem volt túl nagy visszhangja a médiában. Mostanában gondolkodtam a nyugdíjpénztáram portfólióváltását (kockázatosból kockázatmentesbe). Beleástam magam alaposan a témába, hogy érdemes e váltanom (ugyanis túl gyakori váltogatásnál elveszik a hozamgarancia). Vagyis azt kellett mérlegelnem, hogy érdemes e.
Beszúrok ide nektek egy levelezést hamarosan, csak most el kell lépnem :)
Addig étvágy gerjesztőnek csak ennyi :)
