Állítólag már leaszfaltoztak valahol egy utszakaszt ezzel, bárcsak tudnám hol?
Állítólag már leaszfaltoztak valahol egy utszakaszt ezzel, bárcsak tudnám hol?
http://index.hu/tudomany/2013/10/22/ne_aggodj_legy_szomoru/
Egészen érdekes és még a mai magyar valóságból is érthetőbbé tesz egy-két dolgot.
Vajon ebből mikor látunk valamit?
http://www.vg.hu/gazdasag/innovacio/uj-fejezetet-nyithat-az-utepitesben-a-magyar-talalmany-414213
1. Make an Observation
2. Define the Question
3. Form a Hypothesis
4. Perform Experiments
5. Analyze Data
6. Conclusion
"Mire mehet még egy óra alvással?
Index
2013. október 9., szerda 22:06 | aznap frissítve |
Címkékalvás, életmód, egyesült királyság, kísérlet
Egy átlagos brit hat és fél órát alszik naponta, ráadásul az Egyesült Királyságban évek óta csökken az alvással töltött órák száma. A BBC ezért hét önkéntes részvételével kísérletet szervezett a University of Surrey-n, ahol arra keresték a választ, hogy mi történne, ha naponta egy órával aludnának többet az emberek.
A jelentkezőket véletlenszerűen két csoportra osztották, és az egyik csoport hat és fél órát, míg a másik egy órával többet aludt egy héten keresztül. Ezt követően vérmintát vettek tőlük, majd akik addig kevesebbet aludtak, most egy hétig egy órával többet aludhattak, cserélve a másik csoporttal.
Kérem, vigyázzon a génjeire!
A kéthetes kísérlet számítógépes elemzése azt mutatta meg, hogy akik kevesebbet aludtak, rosszabban teljesítették a kreativitást, szervezőkészséget és önkontrollt igénylő feladatoknál. A legérdekesebb eredmények ugyanakkor a vérvizsgálatból derültek ki: a kutatás vezetője, Dr. Simon Archer szerint legalább 500 gént érintett az alvással töltött órák számának változása.
Leginkább azokat a génjeiket érintette a kevesebb alvás, amelyek az immunrendszerünk működésekor vagy a stresszre adott reakciónk során fontosak, de a cukorbetegség és a rák kialakulásában szerepet játszó géneket szintén befolyásolta az alvás csökkenése. A tanulság így az volt, hogy még egy óra extra alvástól is sokat javulhat az egészségünk.
Bámulatos információk az alvás működéséről
A BBC cikkéből ezen kívül még számos bámulatos információ derül ki az ember alvás közbeni működéséről, például hogy
vizsga előtt érdemes rendesen aludni, mert az agyunk a mély alvás szakaszában pakolja át az információt a rövid távú memóriánkból a hosszú távúba.
„Oké, akkor nem alszom hét közben, és majd hétvégén bepótlom” – egyből a trükközés jut az olvasó eszébe, persze arra nem gondol, hogy 24 órán belül kell felmásolni az agyi merevlemezre az emlékeket, hogy rendesen megmaradjanak.
A REM-fázisban képtelenek lennénk mozogni, hiszen a szemünkön kívül minden testrészünk lebénul (ezért hívják REM, tehát rapid eye movement ciklusnak, hiszen ilyenkor rendkívül gyorsan mozog a szemünk).
A REM-fázisban az egyik stresszért felelős anyag, a noradrenalin nem termelődik, így nyugodtan tudjuk feldolgozni az érzelmekkel kapcsolatos napközbeni élményeinket. Így ha nem alszunk eleget ebben a fázisban, másnap feszültek, ingerültek leszünk."
Múltkor munkahelyemről elmenőben azt látom, egy lány magassarkú cipőben ment előttem és épp az okostelefonjába mélyedt, amikos is elvágódott az előtte érkező fekvő rendőrben.
Ezek a járművek alighanem gondban lettek volna, ha hegyhez érnek.
Úgy tűnik minden tudományos-technikai felfedezésnek van egy fejlődési fázisa, amikor még igazán nem találták meg a helyét a gyakorlatban.
A repülés mára az 'érett' szakaszba lépett, az okos telefon még nem:
Egyre inkább az az érzésem, az átlagember gondolkodásának már csak szélessége van, mélysége nincs.
Ezt hivják vásárlónak.
"Több mint egymillió diák fog részt venni ősszel egy világméretű kísérletben, amely átrajzolhatja a felsőoktatás ma ismert szerkezetét: a legnevesebb amerikai egyetemek olyan online kurzusokat indítanak, amelyekkel azt szeretnék kipróbálni, miként szólíthatnak meg egy globális közönséget.
Két nagy presztízsű amerikai egyetem, a Harvard és a Massachuttes Institute of Technology (MIT) összefogva egy 60 millió dolláros programot indított, amelynek nagyratörő célja a "felsőoktatás forradalmasítása a világban". Az e célra létrehozott, edX névre keresztelt virtuális platformon különféle, a Harvard és az MIT világhírű professzorai által tartott interaktív online kurzusok lesznek elérhetőek egyelőre bárki számára, felvételi követelmények és fizetség nélkül. Az edX mellett, a Stanford, a Princeton és más neves amerikai egyetemek kezdeményezésében indul egy másik online kurzusokat kínáló felület is, a Coursera."
http://eduline.hu/felsooktatas/2012/6/25/Igy_szerezhettek_harvardi_bizonyitvanyt_ott_WOTSBX
A hír tavalyi, de azóta is aktuális. Diplomát persze így nem adnak, de nem is az a lényeg.
Ez nem sámli..
Fogasszerkezet a természetben. Ugye, milyen csodálatos az evolúció? :)
jobb jó pénzért szurkot figyelni mint csepelen a papírgyárba 3műszakban nyomatni..
"Ismétlés a tudás anyja – mindenki ismeri a mondást, és jó hírünk van azoknak, akik mindig is utálták ezt hallani: a kísérleti memóriakutatás friss eredményei szerint ugyanis az évezredes intelem hamis."
"Az úgynevezett teszt-hatás friss kutatási téma, a lényege, hogy a tanultakat semmi sem erősíti meg jobban hosszú távon, mint az, ha időnként leteszteljük a tudásunkat. Az ismétlés helyett tehát a teszt az, ami rábírja az agyat, hogy jobban megjegyezze a válaszokat és az összefüggéseket."
http://index.hu/tudomany/2013/09/02/teszteles_a_tudas_anyja_nem_az_ismetles/
"Egymillió dollárt ajánlott fel Andrew Beal texasi milliárdos bankár és műkedvelő matematikus egy húsz éve megoldatlan matematikai probléma, a saját magáról elnevezett Beal-sejtés bizonyításáért vagy cáfolatáért. A sejtést a 350 év alatt megoldott nagy Fermat-tétel inspirálta, és maga a kérdés feltevése annyira egyszerűen hangzik, hogy még matek érettségi sem kell ahhoz, hogy az ember megértse a feladatot – éppen ezért ennyire izgalmas, hogy a probléma 1993-as felvetése óta senkinek nem sikerült azt megoldania.
A Beal-sejtés az alábbi egyenlet körül forog:
Ax + By = Cz
Ahol A, B, C, x, y, z mind pozitív egész számok. Az amerikai matematikus sejtése az, hogy ha az egyenlet fennáll és x, y és z nagyobb mint 2, akkor a-nak, b-nek és c-nek van közös prímosztója. Ezt kellene bebizonyítani, vagy ellenpéldát találni pozitív egész számokkal.
Egyszerű számbehelyettesítős módszerrel mind a hat változó 1 és 1000 közötti értékeivel ellenőrizték már képletet, és nem sikerült olyan számokat találni, ahol bukott volna a feltevés. Ez azonban nem elég, bizonyítani kell, hogy nem is létezhetnek ilyen számok. Ez az, ami húsz éve egy matematikusnak sem jött össze, és az ő inspirálásukra dobta fel most Bael az egymillió dolláros díjat. Van neki miből, a vagyonát 8,5 milliárd dollárra becsülik. A matematika a hobbija, emellett híres pókerjátékos is, ő nyerte 2004-ben a játék történetének legnagyobb téttel járó partiját a Las Vegas-i Bellagio kaszinóban: 11,7 millió dollárnyi zsetont söpört be egyetlen leosztással.
A díj megnyeréséhez nem elég valahol egy iskolai táblára felírni a megoldást, el elismert matematikai szaklapban kell megjelennie, és a tudományos világnak két éve lesz utána arra, hogy elfogadja a levezetést.
"
http://index.hu/kulfold/2013/05/31/feldmar_homoszexualisok_nincsenek/
„Szerintem homoszexuálisok sincsenek. Férfival szeretkezni egy vágy, de attól, hogy azt csinálom, még nem vagyok az. Ha például kávét iszom, attól még nem leszek kávéivó. Ha aztán meg teát is iszom, pletykálni kezdenek rólam, hogy hát még azt is.” Feldmár szerint ez az emancipáció lényege, ezt kellene terjeszteni. Kezdetnek mondjuk minden kerületbe kellene egy Menedék, egy olyan hely, ahol a dolgozók nem félnek azoktól, akik fura dolgokat csinálnak – mondja.
Instant terápia ragtapasszal
Feldmár és Vekerdy a közönség kérdéseire is válaszolt, és maguk is felvetettek néhány izgalmas problémát. Szemlézünk, hátha az olvasó gondjai is egy csapásra megoldódnak.
— Ha a férjem a saját képére akarja nevelni a gyereket, nem hagyja kibontakozni, mit tegyek? – Lője le a férjét és meneküljön.
— Elsős kisfiam a tanóra alatt az ablakhoz sétál és kinézeget, amíg a tanár magyaráz. A tanár szerint ez nem normális. – Hölgyem, valószínűleg az Ön gyermeke az egyetlen normális az osztályban.
— Attól félek, a nevelésemmel autistát csinálok a gyerekből. Lehet ilyet? – Az autizmushoz nem elég a nevelés, kell hozzá egy bizonyos talentum is. Tudja, amilyen Mozartnak is volt. Mi, a normálisak, megengedjük a körülöttünk lévőknek, hogy baszogassanak minket. Az autisták szenzitívebbek, karba teszik a kezüket, és azt mondják, hogy nem.
— A kamasz fiam nem beszélget velem, ha pedig faggatom, hazudik. – Ha nem akarja, hogy a kamasz gyereke hazudjon, akkor ne kérdezzen tőle semmit. A faggatott kamasz hazudik, mert védi az éppen alakuló személyiségét.
— A fiam nem jön ki jól a családdal, állandó a konfliktus, de még nem költözhet el. – Hány éves a fia? 23? És nem költözik el? Nem szakad le anyuciról? Küldje Feldmárhoz terápiára Kanadába, a doki garantálja, hogy a gyerek nem jön minden nap haza.
— Dúlt a szerelem és jó volt a szex, amíg felesége meg nem szülte az első gyereket, most viszont már hozzá sem lehet érni? – Uram, azért, mert valójában Ön egy második csecsemő, a nejének viszont egy is elég.
— Felesége mellett szeretőt tart, és ezt titkolja is? – Ideje lenne kilépni a kamaszkorból, felnőni és leszakadni.