Az MFB november közepén meghirdeti az élelmiszeripari cégeknek azt a 6 milliárd forintos forgóeszközhitel-keretet, amelyből 6 éves futamidővel, 3 éves türelmi idő mellett 5-500 millió forint összegű hitelhez lehet jutni - mondta a vidékfejlesztési tárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

A zöldség-gyümölcs ágazat 8 milliárd forintos forgóeszközhitel-keretéből még rendelkezésre álló 2,2 milliárd forinthoz pedig a jövőben hozzájuthatnak az állami elismerésű termelői csoportok is, tevékenykedjenek azok a gabonatermelésben, az állattenyésztésben vagy a szőlészet-borászat területén - tette hozzá Feldman Zsolt.

A magyar közgazdászok megszólaltatták a vészcsengőt. Az ország 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz anyagi haszon helyett növekvő veszteségeket hozott a nemzetgazdaság számára. A hatóságok kénytelenek voltak példátlanul kemény protekcionista intézkedésekkel megvédeni a saját termelőiket.

Úgy tűnik, hogy a Budapest és Brüsszel közötti ellentét csak súlyosbodni fog. Továbbá az egyre növekvő konfliktusban Magyarországot támogathatják a kelet-európai régió szomszédos országai is.

Egészen az 1980-as évekig Magyarország vezető szerepet töltött be Közép- és Kelet-Európa mezőgazdasági területén. Ehhez hozzájárultak a kedvező éghajlati feltételek (Pannon-síkság), valamint a szocialista államok rendszerében kialakult munkamegosztás.

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) összeomlása megsemmisítette a hasonló modellt. Magyarország figyelme az új piacok keresése során nyugat felé fordult. Azonban nem sikerült fájdalommentesen irányt változtatni. Miután elvesztette a keleti piacot, Magyarországnak nem sikerült teret nyernie az uniós rendszerben. Amíg a KGST-ben a magyar húst a minősége miatt értékelték, addig az EU-ban az alacsony ár számított. Ennek eredményeként a magyar sertéshús és szalonna lemaradt a dán és holland hús mögött. Nem a minőség szempontjából marad alul, hanem a termelő országok ”szállítószalagjának” olcsósága miatt, ahol olcsó és mesterséges tápot használnak.

Az EU-ba való belépés után nemcsak Magyarországon találkoznak hasonló problémákkal, hanem a régió más országaiban is, amelyeket gyakorlatilag megfosztottak a gazdasági függetlenségüktől, a saját iparuktól és mezőgazdaságuktól, továbbá a hagyományos piacaiktól. Ez újabb érv az Oroszországgal, továbbá az Európai Unióval való kapcsolat átfogó újragondolására – jegyezte meg az Oroszország Hangjával folytatott beszélgetésében Konsztantyin Nyikiforov, az Orosz Tudományos Akadémia Szláv Tanulmányok Intézetének igazgatója:

Itt az ideje átgondolni azt, hogy mi történt két évtizeddel ezelőtt, és mit hoztak mindannyiunk számára ezek az évek. Oroszországban erre gondolunk, hiszen Oroszország a régió része, amelyet ”egykori” Kelet-Európának neveznek.

A protekcionista intézkedések bevezetésével és az EU-val való konfrontációval Orbán irritálja legjobban a brüsszeli bürokráciát. Neki tulajdonítható a következő ékesszólás: "Mi, magyarok tisztában vagyunk azzal, hogy Oroszország milyen fontos partnerünk. Tisztában vagyunk Oroszország súlyával és jelentőségével is". Egy ilyen kölcsönösen előnyös szövetség megváltást jelenthet a nemzeti gazdaságok számára, amelyek az európai normák csapdájába kerültek.

http://www.stocklandyard.hu/blog/show/2925 lehet örülni

"Néhány hete nagy port kavart, amikor a világ élelmezési gondjainak megoldását jutalmazó World Food Prize díjat két géntechnológiai óriáscég, a Monsanto és a Syngenta kutatói kapták. Ekkor a brit környezetvédelmi miniszter nyíltan kiállt a génmódosított növények termesztése mellett, és azt állította, hogy a gm növények nélkül Európa lemarad. Egy nemrég megjelent kutatás viszont azt mutatja, hogy a valós helyzet ezzel pont ellentétes: a génmódosítás-mentes európai mezőgazdaság jobban teljesít, mint a gm növényekre alapozó amerikai."

http://www.greenfo.hu/hirek/2013/08/18/a-genmodositas-mentes-europa-jobban-teljesit

Jó ennek a topicnak is a címe, hogy "mik a lehetőségek az EU-présben"? Jó vicc. betolnak ide mezőgazdaságitámogatásban éves 400 milliárdot, sosem volt emiatt ilyen nyereséges a növénytermelés Magyarországon. EU-prés, LOL, sőt MEGALOL

Kifizette a Hajdú-Bét és a Novofarm károsultjait a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), jóval a rendeletben meghatározott véghatáridő előtt 233 millió forintot folyósítottak a jogosultaknak - tájékoztatta a tárca hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint a VM saját forrásaiból különítette el az összeget.

A támogatások folyósítását július 11-én kezdte meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Augusztus 19-éig összesen 233 millió forintot fizettek ki a károsultaknak. Egy-egy kérelmező maximum 2,2 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatott - közölte a minisztérium.

A beérkezett több mint 230 kérelem közül 69-et kellett elutasítani. Ezek az igénylések ugyanis nem feleltek meg a feltételeknek, mivel a rendelkezésre álló dokumentumok vagy azt igazolták, hogy a termelők nem a Hajdú-Bét Rt.-vel, illetve a Novofarm Rt.-vel álltak kapcsolatban, vagy nem élőállat-beszállításról szóltak. A támogatási kérelemre vonatkozó döntést minden érintett megkapta - tájékoztatott közleményében a minisztérium.

http://www.delhir.info/cimlap/friss-hireink/12019-orban-rahel-hozomanya

http://greenr.blog.hu/2013/08/04/lehet-e_vegyszer_nelkul_szolot_termelni_uram_bocsa_bort_kesziteni

Költői kérdés.

És már csak idő kérdése, amikor a monsantó nevű internáci nemzetközi terrorista szervezet színre lép a megoldással, a génkezelt vetőmagjával.

http://indavideo.hu/video/Megvan_a_mehgyilkos

"A méhek, és ezen keresztül a mezőgazdaság megmentésének elengedhetetlen első lépése a méhekre halálos rovarirtó vegyszerek betiltása. A Greenpeace több, elsőként betiltandó, a méhekre halálos anyagot is megjelölt: A listán szerepel imidakloprid, tiametoxam, klotianidin, fipronil, klórpirifosz, cipermetrin és deltametrin.

2013 áprilisában a legtöbb európai ország támogatta az Európai Bizottság javaslatát, amely három, a méhekre jelentősen és bizonyítottan káros, a Bayer és a Syngenta vegyipari vállalat által előállított rovarirtó átmeneti betiltását szorgalmazta. A neonikotinoidokat Olaszország, Franciaország, Németország és Szlovénia már részben korábban is betiltotta, és ez, miközben semmilyen jelentős negatív hatást nem gyakorolt a mezőgazdasági termelésre, valamelyest javította a méhek egészségi állapotát.

Ez azonban még kevés. A méhek életben maradásához szükséges környezet kialakítása érdekében a termőterületek biológiai sokféleségének fokozására tett intézkedésekre és az érintetlenül megőrzött ökoszisztémák védelmére is szükség van. A sövénytelepítés, a vadvirágos területek és az egymással összeköttetésben lévő élőhelyek is előnyösek a méhek számára, de a rájuk nézve halálos rovarirtók betiltása megkerülhetetlen első lépés az európai méhek, és ezen keresztül a mezőgazdaság megmentéséhez."

http://mehpusztulas.hu/

Tojást nem semmi áron adja.

"Egy egyetemi munkaszerződés és magyar felesége hozta 1995-ben Gödöllőre az angol Matthew Hayes-t, aki a magyarországi biokertészet egyik úttörője lett. Tizenöt évvel később már saját földjén gazdálkodva újfajta, közösségi értékesítési rendszert dolgozott ki, aminek révén nemcsak a tehetősebbek kiváltsága az ökológiai szempontból tiszta élelmiszerek megvásárlása. Egy jellegzetes arc a magyar ökokertészeti szférából, aki feltehetően végleg itt marad."

http://hvg.hu/kkv/20130731_A_zsamboki_angol_okoveteran

Most, hogy már kiszorították az európai kistermelőket, termelői piacokat, vagy az EU a hülye szabályaival ellehetetlenítette aháztáji gazdálkodást (jó nem lehetetlenítette el, csak korlátok közé szorította), na most jöhet majd az árDRRRRRÁÁÁÁgulasch...

Ezt olvastam, csak nem tudom, hogyan lesz, mert nő majd a kereslet arrafelé az energiára is, meg minden egyébre. Pár éve azzal foglalkoztak, ha kínában és indiában eu átlag lenne az autó, a mai gumitermelés kevés lenne azoknak az autóknak. És akkor lesznek itthon szép autók gumi nélkül.

Ha az ottaniak lerabolják a világot, rengeteg probléma lesz még.

http://www.penzcentrum.hu/vasarlas/megszolalt_a_tesco-vezer_jon_a_dragulas.1037154.html

Megszólalt a Tesco-vezér: jön a drágulás!

Ijesztő jövőképet vázolt egy interjúban Philip Clarke, a Tesco vezérigazgatója. A brit üzletember - aki egyben a világ kiskereskedelmének egyik legfontosabb alakja - úgy fogalmazott: "Végéhez közelít az olcsó élelmiszerek kora."

hirdetés

Izgalmas interjút adott a napokban a The Observer című brit hetilapnak Philip Clarke, a Tesco vezérigazgatója. A globális kiskereskedelem egyik vezéralakja szerint végéhez közelít az olcsó élelmiszerek korszaka, hamarosan eljön az az idő, amikor a fokozódó élelmiszer-szükségletet már nem lehet az alacsony árú termékekkel kielégíteni - ez pedig általános dráguláshoz vezet.

Clarke szerint hosszú távon egyre többet költünk majd jövedelmünkből élelmiszerre, ennek jelei már most is látszanak. A gazdasági törvényszerűségek miatt a kereslet növekedése azt kell, hogy jelentse, hogy az árak emelkedésnek indulnak.

A vezérigazgató ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a felmérések szerint a brit fogyasztók hajlandóak lennének többet költeni élelmiszerre, ha tudnák, hogy hazai termelőtől, hazai alapanyagból származik az élelmiszer, és ha az árkülönbség bizonyítottan eljutna a gazdákhoz.

Tényleg jöhet a drágulás

Élelmiszer-ipari kutatások is megerősítik a Tesco-vezér álláspontját: egyes prognózisok szerint a globális árak 40 százalékkal is nőhetnek a következő évtizedben, elsősorban azért, mert a fejlődő országokban, mint például Kínában vagy Indiában megerősödnek a középosztálybeli családok, többet keresnek a szülők, így többet is költhetnek. A fentebb említettekből kiindulva ez pedig azt jelentheti, hogy ha nő a kereslet, emelkednek az árak is.

A kajszibarack az idén jobban terem, mint tavaly, 23-25 ezer tonna lehet a termés mennyisége az idén - mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke kedden az MTI-nek.

Az elnök a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézetben megtartott évenkénti tanácskozás és fajtabemutató után nyilatkozott az MTI-nek.

A FruitVeB első embere emlékeztetett: az idén mintegy 4 ezer hektáron terem kajszi Magyarországon. A termés közepes lesz, de lényegesen jobb, mint a múlt évi, amikor a kedvezőtlen időjárás, a nagy fagy miatt a kajszibaracktermés az éves átlag mintegy 30 százaléka volt, mintegy 9 ezer tonna.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a pultállóság és a jó terméshozam mellett ügyelni kell a magyar kajszibarack híres íz- és aromaanyagainak megőrzésére. Jelezte: 70 százalékban magyar fajtákat termesztenek, a kivitel jelentős, főként Ausztriába és Németországba.

A kutatóintézetek a jelenlegi ismeretek szerint visszakerülnek a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai irányítása alá, hogy elindulhassanak a hosszú távú, 10-15 éves kutatási programok. Így az értékes magyar fajtákból, törzs- és begyűjtött anyagokból újabb további magyar fajták születhetnek.

A FruitVeB annak érdekében, hogy belföldön ismét megkedveljék a magyar kajszibarackot, a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. áruházaiban csütörtöktől kajszibarack-kóstoltatást rendez - tájékoztatott Mártonffy Béla.

http://www.hobbikert.hu/magazin/biopiacok-listaja-elerhetoseg-es-nyitva-tartas.html

http://index.hu/gazdasag/2013/06/03/suttyomban_itt_a_genmodositott_kukorica/

"Azonnali hatállyal átfogó vetőmag-, illetve vetésellenőrzést rendelt el a vidékfejlesztési miniszter, mert tudomására jutott, hogy az ország keleti határain keresztül bizonyos mennyiségű génmódosított (gmo) kukorica-vetőmag érkezett illegálisan Magyarországra,"

"Budapest négy közösségi kertjének körülbelül 250 parcelláján hat-hétszáz ember termel ma zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényeket a saját hasznára. Idén a fagyok miatt csak április végén indult meg az ültetés, a legtöbb parcella már be van vetve, de vannak néhányan, akiknél még a tavalyi gaz sincs kihúzva. Nekik igyekezniük kell az első kapavágásokkal, mert a nyilvántartás szerint legalább százan várnak a helyükre."

http://index.hu/kultur/2013/05/04/ez_az_igazi_roghoz_kotes/