Re: A génmódosítás-mentes Európa jobban teljesít

A magyar közgazdászok megszólaltatták a vészcsengőt. Az ország 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz anyagi haszon helyett növekvő veszteségeket hozott a nemzetgazdaság számára. A hatóságok kénytelenek voltak példátlanul kemény protekcionista intézkedésekkel megvédeni a saját termelőiket.

Úgy tűnik, hogy a Budapest és Brüsszel közötti ellentét csak súlyosbodni fog. Továbbá az egyre növekvő konfliktusban Magyarországot támogathatják a kelet-európai régió szomszédos országai is.

Egészen az 1980-as évekig Magyarország vezető szerepet töltött be Közép- és Kelet-Európa mezőgazdasági területén. Ehhez hozzájárultak a kedvező éghajlati feltételek (Pannon-síkság), valamint a szocialista államok rendszerében kialakult munkamegosztás.

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) összeomlása megsemmisítette a hasonló modellt. Magyarország figyelme az új piacok keresése során nyugat felé fordult. Azonban nem sikerült fájdalommentesen irányt változtatni. Miután elvesztette a keleti piacot, Magyarországnak nem sikerült teret nyernie az uniós rendszerben. Amíg a KGST-ben a magyar húst a minősége miatt értékelték, addig az EU-ban az alacsony ár számított. Ennek eredményeként a magyar sertéshús és szalonna lemaradt a dán és holland hús mögött. Nem a minőség szempontjából marad alul, hanem a termelő országok ”szállítószalagjának” olcsósága miatt, ahol olcsó és mesterséges tápot használnak.

Az EU-ba való belépés után nemcsak Magyarországon találkoznak hasonló problémákkal, hanem a régió más országaiban is, amelyeket gyakorlatilag megfosztottak a gazdasági függetlenségüktől, a saját iparuktól és mezőgazdaságuktól, továbbá a hagyományos piacaiktól. Ez újabb érv az Oroszországgal, továbbá az Európai Unióval való kapcsolat átfogó újragondolására – jegyezte meg az Oroszország Hangjával folytatott beszélgetésében Konsztantyin Nyikiforov, az Orosz Tudományos Akadémia Szláv Tanulmányok Intézetének igazgatója:

Itt az ideje átgondolni azt, hogy mi történt két évtizeddel ezelőtt, és mit hoztak mindannyiunk számára ezek az évek. Oroszországban erre gondolunk, hiszen Oroszország a régió része, amelyet ”egykori” Kelet-Európának neveznek.

A protekcionista intézkedések bevezetésével és az EU-val való konfrontációval Orbán irritálja legjobban a brüsszeli bürokráciát. Neki tulajdonítható a következő ékesszólás: "Mi, magyarok tisztában vagyunk azzal, hogy Oroszország milyen fontos partnerünk. Tisztában vagyunk Oroszország súlyával és jelentőségével is". Egy ilyen kölcsönösen előnyös szövetség megváltást jelenthet a nemzeti gazdaságok számára, amelyek az európai normák csapdájába kerültek.