2011 Madoff felakasztja magát
2012 facebook 40milliárdos kibocsájtása
2013 Flash Crash 3: a Dow-ban 4000pontos esés számítógépes hiba miatt, ezért a kongresszus betiltja magas frekvenciájú kereskedést
2018 ismét 7% alatt az amerikai munkanélküliség
2020 wall mart eladása átlépi az 1trillió dollárt
Csak gyorsan, mielőtt a válság elviszi az balekok összes pénzét.
A CIG Pannónia Életbiztosító igazgatósága döntött arról, hogy a társaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakul át. A CIG közleménye szerint az igazgatóság döntött az alaptőke új részvények nyilvános forgalomba hozatala révén történő megemeléséről is. A részvényeket a pesti tőzsde B kategóriájában tervezik bevezetni, a kérelmeket szerdán nyújtják be a PSZÁF-nak.
http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/08/31/tozsdere_megy_jarai_biztositoja/
A legrosszabb hónap közeleg - most kell kiszállni?
Szeptember hagyományosan rossz hónap a részvénypiacok számára - ez igaz a hosszú távú statisztikák alapján a Wall Streeten, de Budapesten is. Ez azonban önmagában még nem ok az eladásra.
A részvénypiac szempontjából talán október és szeptember verseng a legrosszabb hónap címéért a tőzsdei befektetők körében - nem véletlenül. Az elmúlt évek szeptemberei közül ugyan nem mindegyik hozott áresést a tőzsdén, de a nagyobb összeomlások közül nem egy erre az időszakra esett, így a hónap átlagos teljesítménye elég gyenge. A szeptember és az október rossz híre többek szerint az 1929-es depresszióig nyúlik vissza, hiszen a nagy gazdasági válság akkor az őszi tőzsdei összeomlással kezdődött.
A Wall Streeten a statisztikák értelemszerűen hosszabb időszakra nyúlnak vissza, mint itthon, így ott már értelmezhető mennyiségű adat áll rendelkezésére a statisztikusoknak ahhoz, hogy divatos teóriákat gyártsanak. Az adatok szerint 1896-tól 2008-ig az amerikai részvénypiac - ha a Dow Jones Industrial indexet vesszük benchmarknak - havonta átlagosan 0,7 százalékos hozamot biztosított, a szeptember hónapok egyenlege viszont mínusz 1,2 százalék volt.
Más megközelítésben még rosszabb a helyzet. Az 1900 óta eltelt 11 évtizedből az átlagos hozamokat tekintve 6 évtizedben volt a szeptember a leggyengébb hónap, kétszer végzett a tizedik helyen, egyszer volt a kilencedik, s egyszer a nyolcadik. 1911 és 1920 között viszont a második legjobb hónapnak számított a Wall Street-i kereskedésben.
Budapesten sem igazán jó a hónap átlagos teljesítménye - az, hogy a BUX értéke háromszorosa a 10 évvel ezelőttinek, nem a szeptembereknek köszönhető. 1997 óta a BUX átlagosan mínusz 1,8 százalékos hozamot ért el az év kilencedik hónapjában. A pluszos és mínuszos szeptemberek mérlege sem mutat túl sok jót: 8 alkalommal csökkent, 5 alkalommal emelkedett az index értéke szeptember és október elseje között. Ebből négy alkalommal viszonylag durva lejtmenetet produkált az index, 1998-ban közel 13, 1999-ben 9,5, 2002-ben 7,3 végül 2008-ban 10,2 százalékkal csökkent a BUX értéke.
Az amerikai piacok rossz szeptemberi teljesítményével kapcsolatban számos elmélet született már, néhány egészen vad is, vannak olyanok, amelyek szerint az iskolakezdés miatt a tőzsdéről kivont pénzek okozzák a hónap gyenge szereplését. Tény, hogy a nyári szabadságolások után az élet a szeptember első hétfőjére eső Labor Day miatti hosszú hétvége után indul el az amerikai piacokon, ez rendszerint jelentős forgalom növekedéssel jár a nyári pangás után. Az ünnep idén szeptember 6-ára, jövő hét hétfőre esik, így az események felgyorsulására valószínűleg még egy hetet várni kell.
Persze a statisztikákkal az a legnagyobb probléma, hogy sosem lehet tudni, éppen az adott hónapban működnek-e.
Országcsődök lesznek, a kérdés, hogy hogyan?
2010.08.30 14:58
Az egyes országok államadósságának mérésére használt államadósság-ráta adekvátságát vitatja a Morgan Stanley, vagyis a GDP-hez mért államadósság meghatározását. Az egyik legnagyobb probléma, hogy az államadósság-ráta a múltba tekint, ezen kívül megfelelőbb, esetenként kevésbé riasztó volna az adósságot az államháztartás bevételeihez mérni.
hirdetés
Ha a mostani, rendkívül magas államadósság-rátákat nézzük láthatjuk, a történet nem egyedi. Az országok eladósodottsága nagy megrázkódtatások (pl.: háború) esetén jellemzően felduzzad. Megvizsgálva például az Egyesült Államokat és Egyesült Királyságot, a második világháborút követően előbbi államadóssága a GDP 110%-ára nőtt, utóbbié 250%-ra. Ráadásul mióta létezik a fogalom az Egyesült Királyságságban (1693. óta) az államadósság-ráta átlagosan 100% körül mozgott. Ezen időszak alatt mégsem következett csőd az országra egyszer sem. Franciaországban (ahol 1789. óta létezik a nemzeti adósság fogalma) pedig 280% az átlag, és az ország csak egyszer ment csődbe, 1797-ben.
Ezen ismeretek alapján nem is kellene aggódnunk az európai adósságválság miatt? A Morgan Stanley figyelmeztet: a múlt tapasztalataiból nem nyerhetünk megfelelő biztosítékot a jövőre, pláne nem a mostani helyzetben.
A négy ok, amiért az államadósság/GDP nem megfelelő:
Bruttó vs. nettó adósság: Az államadósság/GDP, vagyis az államadósság-ráta a bruttó eladósodás mérőszáma. Ezért ez a mutató túlbecsüli az állam nettó pénzügyi kötelezettségeit. Kevésbé riasztó képet ad a nettó adósság, az Egyesült Királyság esetében ez a GDP 17%-a. Jó hír, de ezt se becsüljük túl.
Kimaradó kötelezettségek: Az államadósság-rátába nem tartozik bele minden, ami egy állam adóssága lehet. Visszatérve az Egyesült Királyság példájára, a közszférában a függő nyugdíjkifizetések a GDP 58%-át teszik ki, és ezt az államadósság-ráta nem tartalmazza. A ráta általában nem tartalmazza az esetleges kötelezettségeket sem.
Nem a GDP, hanem a bevétel számít: Attól függetlenül, hogy mekkora egy állam tartozása, a lényeges az, hogy ezt mihez mérjük, vagyis mi a forrása a finanszírozásnak. Ahelyett, hogy a GDP-hez mérnénk az adósságot, inkább az államháztartási bevételekhez kellene, véli a Morgan Stanley. Még pontosabb képet kapunk a fizetőképességről, ha az összehasonlítást az elérhető maximális bevételekhez végezzük el. A lenti táblázatban kitűnik, mennyire más mértéket képvisel így pl. az USA államadóssága.
Az államadósság-ráta a múltba néz: A fő probléma ezzel a mutatóval, hogy a múltat tükrözi, a múltban keletkezett adósságokat követi le. A mostani válság nyomán keletkezett eladósodás főleg abban tér el a korábbitól, például a második világháború utáni esettől, hogy akkor, az ötvenes években a háborús időkben keletkezett magas deficit nyomta fel az államok adósságát, a háború után viszont a kormányok többé nem produkáltak magas deficitet.
A jelenlegi helyzet jellemzője viszont, hogy a strukturális deficit nőtt meg, a mostani adósságszinthez további adósságok rakódnak le évről évre, ameddig a kormányok radikális változtatást nem hajtanak végre a gazdaságpolitikán keresztül.
A kormányzati munka "nettó értéke"
A kiinduló államadósságra rászámítva a strukturális deficitet, illetve demográfiai, gazdasági előrejelzésekkel (grafikonon időköltség) kalkulálva rögtön kirajzolódik, miért lehetünk pesszimisták Görögország vagy Írország jövőjével kapcsolatban. Pontos összegek nélkül, a rendkívül magas adósságok, és az országok sorrendje is beszédes. Az időköltség, vagyis a várható demográfiai, gazdasági folyamatok rendkívül felnyomhatják az eladósodottságot; ezen számítások ugyanakkor nem tudnak számítani a jövőben végrehajtásra kerülő, például egészség- és nyugdíjreformokkal. A Morgan Stanley szerint két dologra következtethetünk: az adósságválság nem európai jelenség, hanem globális, és még messze van a vége.
Hindenburg is bejelzett! Remélem érdeklődés hiányában nem fog elmaradni ez az ígérgetett II. felvonás!
Rémes kilátások! - A visszaesés nehezen elkerülhető
2010.08.26 16:23
Ismét megszólalt a válságot már idejekorán megjósoló professzor, Nouriel Roubini. A jósprofesszor ezúttal az újabb gazdasági recesszió valószínűségét 40 százalékra tette, amit elsősorban a megszűnő kormányzati gazdaságélénkítő programok negatív hatásaival és a jegybank gyengülő hatékonyságával magyaráz. A világ legnagyobb kötvényalapjának vezetője, Mohamed El-Erian szintén borúsan látja az amerikai gazdaság jövőjét, véleménye szerint a lassú gazdasági növekedés és az esetleges defláció vonzóvá teszi a kötvényeket, így nem lát buborékot a piacon.
hirdetés
40 százalék az esélye az újabb recessziónak
Ismét megnyilatkozott a globális pénzügyi válságra már korán figyelmeztető professzor, Nouriel Roubini, aki pesszimista jóslataival ijesztgeti továbbra is a befektetőket. Legújabb megszólalásában a szakember annak a véleményének adott hangot, miszerint az Egyesült Államok gazdasági növekedése a harmadik negyedévben nem éri majd el az 1 százalékot sem, miközben egy újabb recesszió (double-dip) kialakulását, vagyis a "W" alakú gazdasági visszaesés valószínűségét 40 százalékra tette.
A professzor szerint a lassabb növekedési várakozást erősíti, hogy a kormány is 1.2 százalékra csökkentheti az idei évre vonatkozó gazdasági növekedésről szóló legoptimistább várakozását (2.4 százalékról). Az első féléves gazdaságélénkítési programok, mint például a 814 milliárd dolláros élénkítési terv, a népszámláláshoz felvett tömegek, valamint az első lakásvásárlóknak nyújtott adótámogatás egyaránt segítette a növekedést az év első felében, viszont hátráltatják a növekedést a későbbiekben. A programok ugyanis növelték a bázis értéket, így befejeződésükkel nem csak hogy nehezebb lesz felül teljesíteni a bázist, de a hiányuk okozta csökkenést is ki kell termelni - mondta a professzor a Bloombergnek.
A lassabb növekedés viszont hatással lesz a tőkepiacok hangulatára is, amely így a tőzsdék gyenge teljesítményéhez vezethet Roubini szerint. Ahogy megnőnek a banki marzsok, esnek a tőzsdék, lecsökken a globális kockázatvállalási hajlandóság is, ami viszont visszahathat a reálgazdaságra. A kockázatosabb eszközök áresése egy újabb recesszióba taszíthatja a gazdaságot.
Márpedig egyrészt a kormány már nem növelheti tovább jelentősen a 10 százalék körüli költségvetési hiányát (például 15-20 százalékra), másrészt a jegybanki likviditás bővítő intézkedése hatékonysága is egyre gyengébb. Hiába tartja ugyanis alacsonyan a kamatokat a Fed, nem tudja serkenteni a gazdaságot, ha a bankok nem hajlandóak hitelezni. Az USA egy japánhoz hasonló likviditási csapdával néz szembe, ahol a legnagyobb fenyegetést a defláció jeleni - nyilatkozta Roubini a CNBC-n.
El-Erian sem látja sokkal pozitívabban a helyzetet
A Pimco vezérigazgatója, Mohamed El-Erian szerint a legújabb munkaerő-piaci adatok jobbak ugyan a korábbiaknál, de továbbra sem adnak okot a bizakodásra. Az amerikai GDP ugyanis továbbra is egyre lassabban nő, és a Pimco által vizionált új norma szerint, vagyis hogy a gazdaság nem tér már vissza a korábbi növekedési pályára, nem várhatunk sokkal szebb jövőt. Ezentúl nehezebb környezetben kell majd ügyesen lavíroznunk - mondta El-Erian a CNBC-n.
A Pimco guruja teljesen egyetért Roubinivel abban, hogy az USA gazdasági növekedése lelassulhat, és a kormányzatnak egyre korlátozottabb eszközök állnak rendelkezésére a gazdaság serkentésére. Egy likviditási csapda kialakulásánál a jegybank teljesen tehetetlen, hiszen nem kényszerítheti a bankokat, hogy hitelezzenek, és nem kényszerítheti a vállatokat, hogy beruházzanak - mondta a szakember. Egy újabb gazdasági sokk ezért komoly gondokat okozhat.
A világ legnagyobb kötvényalapját is működtető Pimco vezetője a kötvénypiaci lufi kialakulásával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ilyen alacsony növekedés és infláció valamint tartósan alacsony kamatok mellett, teljesen normális, hogy sokan keresik a kötvényeket. Véleménye szerint a jövőben nagyobb hangsúly helyeződik majd a kötvényre, miközben a részvények népszerűsége csökken. El-Erian szerint ráadásul azok számára, akik inkább deflációt, mint inflációt várnak, a kötvény piac még olcsónak is számít.
Kíváncsi leszek mi lesz ebből:
Abban egyet értünk, hogy mesterséges volt a válság annak érdekében, hogy a munkavállalókról megint lehúzzanak egy újabb bőrt.
Viszont a hatékonysággal kapcsolatban érdekes tény, hogy míg kb. 100 évvel ezelőtt egy átlag munkavállaló éves szinten alig 1000 órát dolgozott, addigra ma ez a szám majdnem a kétszeresére nőtt, míg a munkavállalók száma nem is tudm, de biztos, hogy legalább meg 10-szereződött...
A technológiai fejlődésről nem is beszélek.
Akkor ez az irdatlan mennyiségű output javulás mellett hogy a francban van az, hogy ma is ennyi ember éhezik és él nyomorúságos körülmények között?
Mi az az összeg, ami a világ urait -akikhez nyilvánvalóan ez az extra output többlet vándorol kielégítené, és azt mondanák: na jó adunk egy kicsit a többieknek is, vagy na jó, nem szennyezzük tovább a környezetet...
Brutálisan elgondolkodtató adatok ezek, szerintem.
erre is válasz..
igaz amit ír..csak más az ok.. nem a gazdaság gyenge hanem a cégek lettek hatékonyak.. kevesebb emberrel végzik u.azt a munkát.. eszük ágában sincs visszavenni az embereket..inkább csúcsra járatják őket..van ismerősöm biztosítónál kétóránként kap 15p pisiszünetet..amit le kell dolgozniuk.. a monitoros munka miatt járna szünet ezt iratrendezésre használhatják...
elméletem szerint mesterséges volt a válság.. ez hosszú történet..de az egyik célja az volt csont nélkül (szaxervezeti xarakodás nélkül) hatékonyabbá tenni a cégeket és megcsinálni a tulajdonosi szerkezet módosításait..
1. Szerintem nincs is eufória.
2. Az ilyen gurus jóslatokról nekem mindig Nostradamus jut eszembe.
Beazonosítottak egy 419 hetes ciklust... Ezt tényleg komolyan veszi valaki? Bár nagyon keveset láttam még a tőzsdéből, de akkor is, nekem ez szimpla parasztvakításnak tűnik.
Nem inkább a piac manipulálása a célja ennek a gurunak?
Minden nyugati társadalom "csak" jólélni akar. Senki nem akar dolgozni, sőt le is nézik egy kicsit aki munkával pénzt keres. Mennyivel trendibb az, ha valaki csak simán celebségéből él, vagy épp elmegy playmate-nek.
Azonkívül iszonyat individualista, egosita az egész társadalmunk.
Nem csoda , hogy az egész nyugati civilizáció haldoklik gazdaságilag. Ha mindenki a másiktól várja el, hogy kimossa a xaros lepedőt, akkor senki nem fogja a melót elvégezni. Még rosszabb lenne a helyzet a nyugatiaknál, ha nem lennének bevándorlók.
Miért dolgozik egy kínai, vagy ázsiai akár "egy tál rizsért is"?
És miért van az, hogy bárhova megyek a világon a legdurvább yachtok a kikötőben mind angolok?
Még sosem volt olyan rossz a helyzet az USA-ban, mint most
2010.08.15 18:52
Beigazolódni látszanak azok a félelmek, amelyek szerint az amerikai gazdaság még a válság lecsengését követően sem lesz elég erős ahhoz, hogy a foglalkoztatottság emelkedni tudjon - írja az Economist.
hirdetés
2010 júliusában a mezőgazdaságon és a kormányzati szektoron kívül 52 ezerrel volt kisebb a foglalkoztatottak száma az USA-ban, mint egy évvel korábban - derül ki az Amerikai Munkaügyi Minisztérium legutóbbi foglalkoztatottsági-munkanélküliségi jelentéséből. Az Economist összeállítása szerint a munkaerőpiaci összkép egyetlen korábbi válságot követően sem volt olyan rossz, mint most.
Jó kis cikk. Szépen összefoglalja a veszélyeket, eléggé pesszimista.
http://vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/visszaterhet-a-recesszio-324453
Már csak négy hetünk van az összeomlásig a guru szerint
2010.08.09 09:40
Szeptember elejéig tarthat a jelenlegi jó hangulat, a részvénypiaci tetőépítés után azonban évekig tartó esés jöhet, mondja Peter Eliade.
hirdetés
A 2008-as tőkepiaci összeomlást megjósoló guru, Peter Eliade szerint a részvénypiacok jelenleg tetőépítésben vannak, és már nem tart sokáig a jelenlegi eufória. Az általa kidolgozott rendszer szerint a piacok ciklusokban mozognak, és ezek a ciklusok meghatározott időközönként váltják egymást. Az 1930-ig visszanyúló vizsgálataik alapján beazonosítottak egy 419 hetes ciklust, ami alapján a következő nagy fordulópont 2010 szeptember 3-án lehet. Az akkori piaci csúcs pedig egy olyan szintet jelölhet ki, amelyet akár évekig nem látunk ismét.
Eliade egyébként már a 70-es években felhívta magára a figyelmet, pontosan előre jelezte ugyanis az 1974-es piaci aljat is a Dow Jones indexben. Azóta a módszereit tovább finomította, hírlevelét piaci szereplők, többek között alapkezelők olvassák, írja a Marketwatch.
WSJ: Orbán őrült vagy zseni?
A Wall Street Journal a magyar kormány gazdaságpolitikáját elemzi.
hirdetés
Kapcsolódó linkek
Kiszáradhatnak a magyar pénzcsapok
Rovat cikkei
Leállítja a gabonaexportot Oroszország
Rosszak az előjelek - pánik lesz pénteken?
Tömeges elbocsátások lesznek Pozsonyban
Elosztják vagyonukat a milliárdosok
Itt az ECB-kamatdöntés!
Targetált linkek
Link szponzoráció
Hirdessen Ön is nálunk, a részletekért kattintson!
http://www.napi.hu/szponzorlink
Hirdetőknek
Budapesti skizó, avagy olcsó pénz helyett növekedés címmel szerkesztőségi elemzésben foglalkozik a kormány gazdaságpolitikájával a Wall Street Journal (WSJ). Orbán Viktor zseni vagy bolond? felütésű jegyzet szerint Magyarország miniszterelnökéről ezt is, azt is gondolhatnánk azután, hogy Orbán csalódott az IMF-EU páros által elvárt megszorító politikában, és úgy döntött, hogy a gazdasági növekedés élénkítése hasznosabb, mint a nemzetközi szervezet olcsó hitele.
Tény, hogy az IMF követelményei évtizedeken át számos országot kárhoztattak stagnálásra, ám a kormányfő saját eléképzeléseinek egy része is éppen a deklarált célokkal szemben hat. Ilyen az egymilliárd dolláros bankadó, amelyet joggal kritizált a Valutaalap, és amely inkább szól a nép ámításáról, mint alapos gazdasági megfontolásokról.
Ha a külföldi tőkére szoruló Magyarország bünteti a bankokat, akkor aligha számíthat arra, hogy hitelezni fognak az országban - folytatja a WSJ. Hasonlóan kontraproduktívak Orbán Viktor kísérletei a monetáris politika manipulálására és az MNB elnökének bűnbakká tételére.
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az új kormány perpatvara az EU-val és az IMF-fel csak erősít Orbánék népszerűségén, hiszen a külföldi hatalmakkal szembeni ellenállás 500 éve hálás politikai téma Magyarországon. Eddig a piac is megőrizte a nyugalmát, ami megmutatkozik a vártnál sikeresebb kötvénykibocsátásokban és az átlagnál alacsonyabb hitelköltségekben is.
Orbán Viktor azzal szerzett nevet magának 20 évvel ezelőtt, hogy ajtót mutatott a szovjet csapatoknak, ami nemes cselekedet volt, ám ezt egy hordószónok módjára tette, ami azóta sem áll távol tőle - jut el mondanivalója végéhez a WSJ. Újabb merész játszmájában arra tesz, hogy a piacokat jobban érdekli a gazdasági növekedés, mint az IMF intelmei, ám legalábbis bizonyos dolgok, amiket mond és csinál nem javítják sikere esélyeit. A WSJ szerint az elmúlt időszakban a "gazdasági szabadságharcos" szerepében feltűnő Orbánnak még így is van esélye a győzelemre, ha végre maga mögött hagyja a populizmust, és kitart a gazdasági növekedésről szóló mantrája mellett.
A Wall Street Journal eközben megszellőztetett egy korábban nem közölt dokumentumot is. Eszerint az IMF júliusi elutasítása az Orbán-kormány részéről meglepte a piacokat, de érthetőbbé válik az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egy új államkötvény-kibocsátási tervének fényében. Az ötoldalas prezentáció összegeket, menetrendet és hiteleszközöket jelöl meg egy olyan finanszírozási program számára, amely az illetékesek reményei szerint továbbra is megnyeri a befektetők bizalmát - foglalta össze a hírt az MTI Eco.
Az ÁKK terve azt tükrözi: az Orbán-kormány bízik abban, hogy az ország adósságfinanszírozása biztosított erre az évre. A terv szerint a kormány 2010-re megcélozza az IMF és az EU közös 3,8 százalékos államháztartási hiánycélját, de a jövő évi finanszírozás nem világos, mivel Magyarország nem kötelezte el magát hiánycél mellett. Pedig 2011-ben esedékes lesz az IMF-EU hitelek visszafizetésének megkezdése.
Az idei első félévben Magyarország nettó kötvénykibocsátása elérte a 340 milliárd forintot (1,6 milliárd dollár). Ez kétszer annyi, mint amit az előző kormány 2010 egészére tervezett. Augusztusban és októberben nagy mennyiségű forintalapú kötvény jár le, így az ÁKK felülvizsgálja az egész évi tervcélt, amely 298 milliárd forint nettó kötvénykibocsátásról szól.
éljen az ingyenpénz:D
lehet miből új athra huzni a piacokat:)
Újabb gyenge adatok a tengerentúlról, mégsem esik a piac?!
Az amerikai folyamatban lévő lakásértékesítések rekordszintű alacsony értéket értek el júniusban, a májusi felülbírált 77,7 pontról 75,7 pontra esett a mutató, mely 2,6%-os gyengülésnek felel meg, holott az elemzők 0,6%-os növekedéssel számoltak.
A feldolgozóipari megrendelések a várt 0,5%-nál is nagyobb mértékben, 1,2%-kal estek vissza. Júniusban az új megrendelések is legalább ilyen mértékben, jóval a várakozások felett csökkentek. Ez volt sorozatban a második hónap, hogy ilyet tapasztaltak.
A májusi 1,4%-os visszaesést most 1,8%-ra lefelé módosították, amely szintén rossz hír. A májusi adatot egy a szállítóeszközök piacán megtapasztalt egyszeri visszaesés a megrendelésekben, érintette nagyon negatívan. A júniusi hónapban ez az egyszeri negatív hatás nem jelentkezett már, hiszen a szállítóeszközök nélkül 1,1%-os visszaeséssel kalkuláltak az ipari megrendeléseknél. A tartós cikkek esetében összesen a korábban jelzett 1%-os visszaesés helyett 1,2%-os csökkenést mértek. Az elektronikai ipari megrendelések 1,7%-kal maradtak el az előző havitól, a gépipari megrendelések pedig 1,9%-kal fogyatkoztak meg. A nem tartós cikkek kereslete is várakozások feletti mértékben, 1,3%-kal mérséklődött havi szinten. A szállítások a feldolgozóiparban 0,8%-kal csökkentek júniusban. A raktárkészletek 0,1%-kal fogyatkoztak meg. Mindkét mutató már a második soron következő hónapja ereszkedik.
Következtetés:
A gyenge adatok önmagukban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a részvényindexek emelkedő lendületét megtörjék. Talán a nap legfelkapottabb híre az, hogy a Fed valószínűleg újabb monetáris lazításokra, ösztönzőkre kényszerül (majd augusztus 10-én megtudjuk, így van-e), mert a mostani adatokból világossá válik, hogy amit eddig tevékenykedtek, az nem elégséges ahhoz, hogy az amerikai gazdaság teljes mértékben a saját lábára támaszkodjon. A kötvénypiacot nem fogja a Fed ezek alapján beborítani, s hozamemelkedést okozni, ráadásul az irányadó ráta maradhat valószínűleg a zéró szint közelében akár a jövő év első felében is, ha számottevő inflációs nyomás nem érkezik – márpedig a fogyasztási és GDP statisztika ezt a tényt erősíti. Summa summárum azt a következtetést lehet levonni, hogy amennyiben a monetáris politika e felé hajlik, úgy a dollár alól újra és újra kihúzzák a talajt, a részvénypiacot favorizálják a kötvénypiaccal szemben – jóllehet a vállalatok növekedési kilátásainak sem kedvez az amerikai gazdaság lassulása, így a részvénypiaci emelkedés sem teljesen racionális. Egy biztos, a dollárral szemben a magasabb kamatozású devizák – gondolhatunk a fejlett piaci fizetőeszközök közül most az euróra, a fontra, a nyersanyagdevizákra (AUD, CAD, NZD, NOK) – illetve a feltörekvő piaci devizák továbbra is profitálhatnak.
