Láttam ezt a hsz-t frissiben és még gondoltam is h írok rá – hol volt benne csúfolódás? épph pozitív volt, tetszett a felvetésem és érdemi választ remélt – ilyen nehéz a neten értve olvasni? :-) De aztán inkább érdekelt h merre megy az önmozgás, hátt látom… :-( Régi közhely nem neked félre ne értsd: azt kéne keresni ami összeköt nem azt ami szétválaszt, és nem keresni támadást ott ahol nincs…

+ a munkaadók sem szeretik az életrajzban a túl sok munkahelyet olvasni ráadásul hézagos időkkel>>ebből már következtetnek.

"Ezek után, ha ez meg van, akkor meg kell csinálni azt a listát, hogy AZ, AMIT FENN AKARUNK TARTANI, az mennyibe kerül. Ezt a listát pedig úgy érdemes összeírni, hogy mi az, amit tíz éven belül szeretnénk, hiszen az a negyven éves kor határa. Ami addig nincs meg, az többnyire már nem is lesz, sőt mi több, olyankor már érdemesebb a fenntartásra koncentrálni és nem a gyarapodásra.

Há ránézünk a papírra, és megnézzük, hogy mennyibe kerül, akkor azt most osszuk le szépen 120 hónapra. Ha ekkor egy olyan szám jön ki, amitől jojózni kezd a szemünk, akkor felejtsük el ezt a papírt is és kezdjük újra úgy, hogy újra felírjuk, hogy mit tudunk megvenni, és ezt egészen addig kell írni, amig ki nem jön, hogy mi az, ami ELKÉPZELHETŐ."

Ez nem tiszta nekem. Leírnád másképp?

" Ha viszont erre a szintre lövi be az életmódját, akkor MINDIG azt fogja érezni, hogy annál többje van, többet engedHETNE meg magának, de már igénye sem lesz rá, hiszen meg van az a szint, ami neki való, amin nyugodtan és boldogan élhet. "

Igen, és sokaknak ez a nehéz.

"annál nagyobb és annál hosszabb ideig tartó jövedelem nélküliségre kell készülnie."

vagy szépen elvállalja a 130e-es állást, eladja a korábban fenntarthatónak hitt autót, lezár pár szobát/felső emeletet (fűtés), és nem mennek nyaralni (annyiszor). A jövedelemnélküliségi időt nem lehet bepótolni az esetleges, későbbi jobb jövedelmi többlettel.

Szóval, jobb 24x 130e-et keresni, mint 12x 200-at. Ráadásul a munkarutinból is kiesik, ami rugalmatlanná teheti (napi időben kelés, hiearchiában való munka stb).

Egyébként, elgondolkodva pár dolgon arra jutottam, hogy alapvetően Magyarországon nem is az a kérdés általában, hogy hogyan legyen valaki vagyonos, hanem egyszerűen arról, hogy:

hogyan lehet egzisztenciát építeni. Sőt mi több, már ott baj van, hogy "mi az az egzisztencia". Mert ha jobban megnézzük, akkor itt is jól láthatóan a "lakás, auto, utazás", röviden a PÉNZKÖLTÉS körül forognak az agyak, nem csoda a vagyonosodás, a gyors meggazdagodási vágy receptjének a keresése, méghozzá abban a formában, hogy gyakorlatilag SZINTEKET sem lőnek be az emberek, hogy mégis mire gondolnak?

Mindenki más, más életkorban van, máshonnan jön, mások a képességei, lehetőségei, oszt valahogy mégis oda érkezik az egész, hogy "lakás+auto+utazás+pénzköltés" és a "minél több, annál jobb" az egész, amit elő tudnak ez ügyben adni.

Holott, egészen más vidéken egy földműveléssel foglalkozó család élete és teljesen más egy budapesti család élete, mondhatni talán nagyobb a különbség ezen két csoport életformája között mint bármikor a történelemben.

Ha valaki Budapesten és az agglomeráción kívül él, akkor például egészen más lehetőségekkel találkozik és a lehetőségek is egészen más formában kerülnek elő. Például a közlekedési lehetőségek is mások, a távolságok is mások, oszt mégis univerzális egyenletet akarnak sokan felírni.

Erre többször írtam, hogy ez nem fog működni.

Most viszont szerintem rájöttem ennek az okára - az ok pofonegyszerű: Hiszen az emberek többségének nem vagyonosodási, még csak nem is egzisztenciális problémája van, hanem egyszerűen NETTÓ ÉRTÉKVÁLSÁGA.

Éppen ezért most nem a vagyonosodásról fogok írni, mert erre megadom a választ: Aki azt kérdezi, hogy ezt hogyan kell csinálni, az soha nem lesz az. Aki pedig tanulni akarja, annak azzal megy el az ideje, hogy tanuljon, ahelyett, hogy pénzt keresve vagyonosodna.

Ugyanis vagyonosodni úgy lehet, ha meghaladja az életszínvonalad, az egzisztenciális elvárásodat a jövedelmed. Mert akkor kezdődhet el a felhalmozás, befektetés, vagyonosodás, hiszen ez az eset, amikor már magától elkezd halmozódni a jövedelem és elkezd önálló életet élve jövedelmet termelni.

Tehát az első dolog az, hogy az álmodik a nyomort el kell felejteni. Utána bele kell nézni egy szép, egész alakos tükörbe, végignézni magunkat, majd leülni meditálni legalább egy órára saját magunkról. Megnézni kívül-belül azt, hogy mit is ér valaki. Amikor ezzel már legalább azon a szinten túl van valaki, hogy nem hazudik orrba-szájba magának, és legalább csak szépíteni akarja a dolgokat, akkor szépen megméreti magát, hogy körülbelül mire van predesztinálva, mi az, amivel rendelkezett, amikor az életbe belekezdett (család, nevelés, örökség), mi az, ami van (az előzőhőz képest) és mi az, amit szeretne.

És itt jön az a lényeges dolog a képbe, hogy NAGYON KOMOLY ÖNISMERET kell ahhoz, hogy ide ne "a sok pénz" kerüljön, hanem a valós elképzelés. Az, amit a tudás/jövedelem/külalak VALÓSZÍNŰSÍTHETŐEN lehetővé tesz. Namármost, ez az az életmód, amit meg kell fogni a meditációban, és most van az a pillanat, amikor elő kell venni egy papírt, amire fel kell írni ezeket a vágyakat, majd utána összeadni őket egyszer úgy, hogy "mennyibe kerül", egyszer pedig úgy, hogy "mennyibe kerül a fenntartásuk.

NAMÁRMOST, ezek után rá kell nézni arra, hogy mennyi a TÉNYLEGES (és nem jövőbeli, vágyott, hitt) jövedelem, felírni azt, hogy mennyibe kerül az az életmód, amit élni szeretnénk (rezsi+szórakozás) és ha ezek alapján nem jön ki az, HOGY NEM TUDJUK FENNTARTANI(!) azt amit felírtunk a papírra (harminc egész nulla évesen megcsinálva a listát), akkor azt el kell felejteni.

Ekkor tehát a listát újra kell írni, és egészen addig kell írni, amig nem jön ki az, hogy képes valaki fenntartani a jövedelméből ebbe beleértve az életmódot is.

Ezek után, ha ez meg van, akkor meg kell csinálni azt a listát, hogy AZ, AMIT FENN AKARUNK TARTANI, az mennyibe kerül. Ezt a listát pedig úgy érdemes összeírni, hogy mi az, amit tíz éven belül szeretnénk, hiszen az a negyven éves kor határa. Ami addig nincs meg, az többnyire már nem is lesz, sőt mi több, olyankor már érdemesebb a fenntartásra koncentrálni és nem a gyarapodásra.

Há ránézünk a papírra, és megnézzük, hogy mennyibe kerül, akkor azt most osszuk le szépen 120 hónapra. Ha ekkor egy olyan szám jön ki, amitől jojózni kezd a szemünk, akkor felejtsük el ezt a papírt is és kezdjük újra úgy, hogy újra felírjuk, hogy mit tudunk megvenni, és ezt egészen addig kell írni, amig ki nem jön, hogy mi az, ami ELKÉPZELHETŐ.

Mert nem szabad se csodára, se lottó ötösre, se tözsdére, se örökségre életet, életmódot feltenni. Nem mellesleg, általában az örökségek nem szokták alapvető vagyoni osztályok között mozgatni az embereket, vagyis ha megérkezik, akkor az is legfeljebb csak megerősíteni fogja a terveket, meggyorsítani a megvalósulásukat, de nem fogja megváltoztatni a méreteket, ha következetes tud valaki maradni. Amennyiben ugyanis megváltoztatja, akkor az egész papírozás kezdődik előlről, hiszen az egyszeri tételeket sokaknak TALÁN JOBB IS ha elpocsékolják, mintha azon valamit vesznek, amire még később költeni is kell. Ennél már csak az tud drámaibb lenni, amikor adósság önrészének használják fel...

Mi tehát a fentiek érdekessége? Az, hogy a második pont szerinti lista készült el később. Amiből az következik, hogy nagy valószínűséggel kevesebb lesz a fenntartási költsége, amint amit elsőnek számoltunk vagyis azonnal adódni fog egy havi többlet. Na ez az a pillanat, AMIKOR NE SZÁMOLJUNK ÚJRA. Ugyanis ez az a pillanat, amiben azt szokták csinálni az emberek, hogy EHHEZ a pénzhez MÉG HOZZÁÁLMODNAK valamit és ezek után eladósodnak. NEM! Pont az a lényeg, hogy ezt nem szabad megcsinálni.

Ugyanis ha nem csinálja meg valaki, és a fennmaradó jövedelmet mindig szépen félreteszi, az bizonyosan úgy fogja érezni, hogy közeledik a céljához és hogy napról napra gyarapodik, hiszen mindig több pénze van, mint amire szüksége van. Ugyanis mindig félre tud tenni. Ez a zsenialitás például az, ahogy az idős emberek a nyugdíjból is képesek félretenni úgy, hogy a rezsi majdnem annyi, mint a nyugdíj. Mert ez mentalitás kérdése, a fenti gondolkodásmódé. Azé, hogy nem akar jobban élni, mint amit megengedhet magának, éppen ezért valójában egyáltalán nem kuporgatás, amit félretesz, hanem ez számára a természetes.

Namármost, ha valaki jól megy férjhez, jól nősül be, akkor lehet megint újraírni a képleteket, de lényegében véve - és jellemzően - nem fognak csodák történni.

Ami még talán ide tartozik az az, amikor - valamiért - látványosan megemelkedik a jövedelem szintje. Ez az a pont, ami sokakat el tud bizonytalanítani. Nos, itt megint az önismeret számít, ugyanis tudni kell azt, hogy az a többletjövedelem rendszeres lesz, számítani lehet rá, MINDIG lehet rá számítani, vagy csak valameddig lehet rá számítani. Mert ha mindig lehet rá számítani, akkor lehet újraírni a papírokat de ha nem biztos, akkor ragaszkodni kell a papírokhoz és nem szabad eltérni az abban lefektetettektől.

És itt jutottunk el tulajdonképpen az utolsó gondolathoz ebben az ügyben, nevezetesen ahhoz, hogy ha jobb állásba kerül valaki, akkor mi legyen. Nem annyira bonyolult ez. Egyszerűen körül kell nézni és folyamatosan mérni kell tudni a lehetőségeket, azt, hogy a TUDÁSUNKNAK mekkora értéke van és hogy hová tudunk elhelyezkedni. Tapasztalataim szerint sokan, akik megszoktak egy életszínvonalat, egy fizetési színvonalat, azok beleesnek abba a hibába, hogy azt hiszik, ez mindig járni fog a számukra. NEM. A két papír csak akkor módosítható, ha az említett jövedelmet BÁRMIKOR megkapja máshol. Ha nincs ilyen, akkor valójában azt kell megnéznie, hogy ha az adott jövedelme kiesik TELJES EGÉSZÉBEN, akkor mi az, amennyiért biztosan el tud menni dolgozni úgy, hogy az még nem sérti az önérzetét.

Mert valójában ez az a szint, amely életmódra fel van jogosítva, és ezt az életmódot élheti, függetlenül örökségtől, egyszeri tételektől, és pontosan azért, mert azok megismételhetetlenek. Ha viszont erre a szintre lövi be az életmódját, akkor MINDIG azt fogja érezni, hogy annál többje van, többet engedHETNE meg magának, de már igénye sem lesz rá, hiszen meg van az a szint, ami neki való, amin nyugodtan és boldogan élhet. HA ebből kibillen felfelé, akkor nincs megállás, mert egyre nagyobb összegbe kerül a javak fenntartása és egyre inkább ki lesz szolgáltatva egy magas jövedelemszintnek, ami természetesen nem lesz meg akkor, amikor éppen keresi.

És minél nagyobb az a jövedelemszint, amit keres, annál kevésbé lesz meg az. Na ezért nem értek egyet RBBJ11-el ebben a kérdésben sem, ugyanis szerintem a fél év legfeljebb egy olyan embernek elég tartalékba, aki BÁRMIT és szinte BÁRMENNYIÉRT elvállal, hiszen akkor biztosan talál munkát, ha előtte is volt, és az nem szerencse volt. Ugyanakkor az, aki már a több százezer nettó környékén gondolkodik, az nagyon fel kell kösse a gatyáját, mert egyre kevesebb az ilyen állás, és jövedelmi lehetőség, vagyis minél több a jövedelme, annál nagyobb és annál hosszabb ideig tartó jövedelem nélküliségre kell készülnie.

Egyszóval, a vagyonosodás akkor következik be, amikor valaki azt az egzisztenciális életmódot éli, amelyet "könnyedén és minden körülmények közepette" fenn tud tartani. Ekkor semmi sem akadályozza meg a vagyonosodásban, mert az magától menni fog - hosszú távon. Aki viszont gyorsan akar meggazdagodni, nem akar érte tenni, az még az egzisztenciája kialakítására és fenntartására sem lesz képes és emiatt állandóan elégedetlen lesz.

Egyébként általános vélekedés, hogy 18-30 éves korig kell megtakarítani, keményen dolgozni, félretenni, felhalmozni, 45+ életkortól pedig a megerősítés, biztonságba helyezésnek kell előtérbe kerülnie a kockázatok folyamatos leépítésével.

Ez pedig akkora trivialitás, hogy önmagában igazolja a fentiek működőképességét :)

Örülök, hogy meg tudtalak erősíteni a gondolataidban, és valóban úgy gondolom én is, hogy ezeket a dolgokat nem árt elégszer elismételni, pláne a mai világban :)

Phiona hozzászólásánál, mint mindenkinél átugrom a személyeskedő részeket, mintha ott sem lenne.

Engem a hsz-e második felére adott válaszod érdekelt és szerettem volna, ha számomra jó gondolatokat tartalmaz. Ezért buzdítottalak a jó válaszra.

Válaszodban vannak is alapigazságok, melyeket én is így gondolok és örülök, hogy megerősítettél ezekben. A mai világban nem árt, ha időnként átismételjük és folyamatosan rögzítjük ezeket, nehogy kimenjen a fejből és az életfelfogásból:)

Kár, hogy ebbe a részbe is személyeskedés keveredett.

Ha phiona hsz-ére írt megjegyzésem félreérthető volt, sajnálom. Mint írtam fentebb nem a kakaskodásra tettem, mert azt csak azért futom át, hogy tudjam, mit kell feltétlenül "nem elolvasnom":)

Na, végül megfogadom a tanácsodat, és többet nem is etetlek. Sőt, az oldal közelébe se nézek, mert ugyan mások, privátban is azt tanácsolták hogy ilyen időmilliomos őrülttel, mint te, ne vitatkozzak, hanem kerüljelek, mert nem érdemes, mert vélt igazad mellett akkor is kitartasz, ha ezer önellentmondásba ütközöl, és az időd végtelen, tehát esélytelen veled felvenni a tempót. Viszont mivel az egész Stocklandyardon a te kommentjeid teszik ki a kommentek felét, már ha nem számban, hanem hosszban nézzük, ezért innentől kezdve véletlenül sem akarok beléd futni, úgyhogy látva, hogy nagy a világ, nagy az internet, inkább nem járok ide többet.

További sok sikert kívánok a kommunista propagandád terjesztéséhez, bár kétlem, hogy sokan vevőek lennének rá!

A válasz: DO NOT FEED THE TROLLS.

OFF:

"Nemtom mivel tettem? a szoborral v a pártközponttal?"

Van még kérdésed? Teljesen felesleges, szükségtelen személyeskedések, különösen abban a kontextusban, hogy "na mi van haver, ha a pártközpont nem mond választ, akkor nincs válasz"?

"lehet h túlzás és éles volt de alkalmi olvasóként (nekem) az jön le mintha talapzatról nyilatkoztatnátok ki, ezért a hasonlat."

Pontosan erről beszélek. ÉN ÍROK, ERRE AZT ÍROD: TI. Én nem vagyok "TI". Papus_stocknak is felhívtam a figyelmét arra, hogy ha a TI kontextust használja velem kapcsolatban egy bűncselekménnyel kapcsolatosan, akkor az már rágalmazás. Értem én, hogy a marxisták számára az ellenségeik összemosása a legegyszerűbb módszertan, de aki nem tartja magát annak, az legyen szíves arra odafigyelni, hogy a beszélgetőpartnere nem TI, hanem TE.

Én egyébként nem nyilatkozom talapzatról, hanem pontosan arról az álláspontról nyilatkozom, amit demokráciában úgy szoktak hívni, hogy SZÓLÁS SZABADSÁGA. A szólás szabadsága ugyanis nem az, hogy mindenki mindenhová ERŐSZAKOSAN belepofázhat (lásd bannoltak), hanem az, hogy a SZERKESZTŐ(!) szabadon szerkesztheti az általa szerkesztett újságot, oldalat. Ez a forumok kontextusában a MODERÁLÁST jelenti. Azt a moderálást, amit nem én találtam ki, nem én alakítottam ki, nem én programoztam le, ugyanakor a forum tulajdonosa a rendelkezésemre bocsájtotta.

Az a furcsaság áll elő tehát, hogy azok, akik ez ellen lázadnak, azok élből rossz helyen kopogtatnak, ugyanis nem azzal van a probléma, aki ÉL egy TÖRVÉNYES(!) és JOGSZERŰ lehetőséggel, hanem adott esetben azzal, aki ezt lehetővé teszi. Node, ha ez így van, ha valóban úgy gondolod, hogy EZ A FORUM EGY DIKTATÚRA, mert van rajta moderáció, és ez ELLENTÉTES AZ ELVEIDDEL akkor mit keresel itt?

Mert a kérdés valójában ennyire egyszerű. Ha nem bírod a moderált forumokat, és ha mások nem bírják elviselni a moderációt, akkor miért írnak egy ilyen forumra, mit keresnek itt, miért erőltetik azt, hogy ezt is lerombolják (nem felszabadítják, amivel önámítják magukat, és hülyítik a kívüállóakat!), hiszen igen régóta köztudott, hogy aki a forumon erőszakkal ír, amikor nem kívánatos, akkor az nem szabadságharcos, hanem troll.

NEM LÉTEZIK errefelé olyan ember, aki nem ismeri a véleményem, nem létezhet olyan, aki nem olvasta, vagy olvashatta volna a blogjaimat és ne tudná, hogy mit nevezek marxistának (kezdeti megfogalmazásom: liberálbolsevik), mit nevezek marxista médiának (kezdeti megfogalmazásban: VAHAZS, HAMVAZS), tehát nincs értelme arról vitatkozni, hogy "miért vagyok ilyen".

Mondjuk azért, mert a macska szőrös, ahogy az ősi piréz mondás tartja. CSAK.

És mivel liberalizmus van, ezért nekem ehhez JOGOM VAN. Ugyanakkor SENKINEK, de az ÉGVILÁGON SENKINEK nincs joga ahhoz, hogy ezt a ISTEN ÉS TÖRVÉNY ADTA JOGOMAT elvitassa, attól engem eltántorítani akarjon, a forum tulajdonosa által rám ruházott jogaimat és lehetőségeimet pedig elvitassa.

Ez ennyire egyszerű.

Akinek nincs más témája, csak az, hogy "ilyenek vagytok TI toljavok", nomeg "ilyenek vagytok TI fideszesek", azoknak itt nincs semmi keresnivalója. A fél hozzászólásod arról szólt, hogy "bocs, de azért még sz*r vagy". "Nem azért írtam, mert olyan vagy, csak ez rólad a véleményem". Aztán még zárójelesen beszúrod a "despotát" is. Amiről nyilván nem tudod, hogy eredetileg "urat" jelentett, merthogy ezt jelengi a görög szó. Az pedig, hogy az új pejoratív értelemben a marxisták azért tartanak despotának, mert nem tűröm meg őket az asztalomnál, azt kifejezetten bóknak veszem, mert ezt pont a gerincességnek és az elvhűségnek a szinonímájának veszem.

Idézném neked is még egyszer, hogy mit jelent a zsarnok ebben az esetben, ezt:

És akinek nem tetszik, hogy nem alkuszom, az nyugodtan menjen el. Se fenyegetés, se alku nem tántorít el attól, hogy ahol tudok, ott a marxizmusnak ne adjak teret. Semmit. EBBEN NINCS DEMOKRÁCIA, MERT CSAK AKKOR VAN DEMOKRÁCIA, HA NINCSENEK MARXISTÁK A KÖZELBEN. Onnantól diktatúra lesz, a marxizmus diktatúrája.

Egyszóval, próbáld meg kibírni személyeskedés nélkül, ha nem megy, akkor inkább ne írj semmit.

És nem igaz, hogy ezt te nem érted, nem tudod, hiszen nem vagy te hülye. Te pontosan tudod, hogy miről írtam eddig, mit írok most, és mit fogok írni, ezért rendkívül zavaró az, amikor elkezded a Ferengi vagyongyűjtési szabályokból a "jó időnként a hülyét játszani" című szabályt, mert ez nem az a hely és nem az a topic én pedig nem vagyok az, aki egy időn túl ezt tolerálja, ugyanis ez engem zavar. A hülyét én játszom, egy csárdában pedig két dudás nem fér meg.

Remélem kielégítő volt a válasz, hogy miért dobálom ki olvasatlanul egyesek hozzászólásait, és miért van az, hogy az ELSŐ személyeskedő szóra moderálom bárki másét és többé ez nem lesz téma.

ON:

"Van megtakarítás és a kérdés: milyen arányban éljük föl, fogyasszunk belőle?"

Sehogy. És ezt pontosan tudod. A megtakrítás nem arra van, hogy fogyasszunk belőle, de különösen nem akkor nem arra van, ha a felvezetésed szerint az életszínvonal és az egzisztencia rendben van. EBBEN a kontextusban az, hogy még van megtakarítás is (ami puffer módra hol kicsit több, hol kicsit kevesebb a kiadások-jövedelmek eltérő lefutása miatt) az pontosan azt jelenti, hogy az abból való fogyasztásnak nincs fedezete sem a jelenben, sem a jövőben.

Ez az eset az én meglátásom szerint két esetben fordulhat elő:

- a család okosan él, megtakarít és tartalékol: NEM SZABAD HOZZÁNYÚLNI, hiszen azért hozták létre a tartalékot.

- a család örökölt, vagy váratlanul EGYSZERI ALKALOMMAL ennyi pénzhez jutott.

Ez utóbbi esetben, ha a tartalék nem éri el KÉT ÉVI életszínvonal csökkenés nélküli életmódot TELJES jövedelem kiesés mellett, akkor fel kell tölteni, ha eléri, akkor el lehet gondolkodni az öreg korra való befektetésen, DE ebben az esetben játszhat az, hogy a "régi vágyak" teljesüljenek amelyek kizárólag egyszeri kiadásként jelentkeznek.

Azaz TILOS, szigorúan TILOS olyan beruházást, terméket vásárolni AMINEK JÖVŐBELI FENNTARTÁSI KÖLTSÉGE VAN, az ugyanis garantáltan borítja az addig egyensúlyban lévő költségvetést. Így például általánosságban (kivételt azonnal tudok én is, az erősíti a szabályt) TILOS MÉG EGY autot venni, TILOS hozzáépíteni a házhoz, TILOS nagyobb lakásba költözni cserével, TILOS nyaralót venni és társai. Ezzel szemben le lehet fényezni az autot, el lehet utazni a vágyott nyaralásra, el lehet szórakozni egy adagot a kaszinóban, lehet új méregdrága horgászfelszerelést venni. Egyszerűen azért, mert ezeknek nincs további költsége, azaz ezek nem borítják fel a korábban kialakított életmódot, életszínvonalat és a "könnyen jött, könnyen ment" kategóriába tartoznak. Ami nagyon fontos, az az, hogy UTÓLAG úgy kell erre visszagondolni, hogy "megérte".

"Tegyük mindet félre (fektessük be) merth nehéz idők jöhetnek még, vagy költsük bátran az egészet mert majd megélünk ezután is és carpe diem – ezek a végletek."

Mint írtam, nem vagy te hülye, ne is próbáljad meg azt játszani, szórakozni azzal, hogy komolytalanul beírsz valamit, csak azért, hogy úgy tűnjön, nem a hozzászólásod ELSŐ fele volt a lényeges, amiben lezsarnokozhatsz, és általában szidalmazhatsz.

VILÁGOSAN megfogalmaztad, hogy egy olyan családról kívánsz értekezni, akinek egyáltalán NINCS adóssága (alig van Magyarországon!), de meg van az egzisztenciája (auto(k), jövedelem fedezi a kiadásokat és +/- még megtakarítani is tudnak belőle - alig van ilyen család az előzőek halmazában), ebben a kontextusban értelmetlen a szélsőségek felsorolása, és csak terelés. Egy ilyan család pontosan tudja, hogy mit csináljon egy hirtelen jött pénzzel, ugyanis tudnak gazdálkodni. És nyilvánvalóan sem tartalékolni nem fogják az egészet, sem elszórni. A másik két véglet triviális, a példád egyértelmű, semmi kérdést nem tettél fel, az egész hozzászólás nem erről szólt, hanem a személyeskedésről, ami kérdésnek volt álcázva. Troll módszertan alaptankönyv.

És mint írtam, azért merem ezt bátran kijelenteni, mert nem vagy te hülye, hogy ne lennél azzal tisztában, hogy nem ERRE a kérdésre vártál választ, hanem ugrást a személyeskedésre, amivel beviszel a színvonaladra, ahol könnyedén lenyomsz a tapasztalatoddal. Nem fog összejönni. Láthatóan a kérdés csak beetetés, érdektelen, nem is foglalkoztat, mert öt percet sem gondolkodtál róla - csak a hozzászólás első felét fogalmaztad meg gondosan, szóról-szóra, hogy ne lehessen belekötni, hogy direkt személyeskedsz, hanem például úgy fogalmazva, hogy "én például soha nem mondanám rád, hogy egy büdös **** vagy, hiszen nyilván nem lehetsz az, és szerintem bárkivel szemben nyugodtan felléphetsz, aki annak nevez", avagy "szerintem amit csinálsz, az visszataszító lenne egy diktatúrában, de szerencsére itt demokrácia van", "bocs, hogy mellbevágó volt amit írtam, remélem nem fájt, vagy ha igen, akkor sajnálom, mosolyogj cukikám :)"

Semmi másra nem használtad ezt a hozzászólást csak arra, hogy trollként becsomagold a személyeskedést egy teljesen blőd példába, amit ha kifejtek, akkor azért tudsz rácuppanni és személyeskedésbe elvinni, ha nem akkor meg jöhetsz azzal, hogy "na erre sem jött a pártszékházból utasítás" ezért nem érkezik rá válasz.

Erre például nincs mit írni:

"Tudod én sok emberrel beszélgetek és ezek nagyon is élő gondok, le kéne az öreg kazánt cserélni energiatakarékosabbra de nem merjük, a gyerek régóta vágyik laptopra de nem merjük, gyerek most tanulja Rómát úgy kivinnénk 1 szép családi nyaralással egybekötve de nem merjük stb."

Hiszen ez nem "merés" kérdése, hanem pénzügyi kérdés. Ha nincs rá pénz, akkor nem szabad belevágni. HA HITELBŐL készülne, akkor meg főleg nem. Aki pedig azon gondolkodik, hogy kivinné Rómába a gyerekét, mert éppen arról tanulnak, annak ez nem kérdés, hiszen ha ez felmerül benne, akkor nyilván alsó hangon a Waldorfba járatja a gyerekét. Értelmetlen blőd dolgokat írsz, csak hogy írj valamit a személyeskedés alátámasztásához. TE magad sem hiszed, hogy ezeket komolyan kérdezhetnéd.

Az a család ugyanis, amelyik képes a megtakarításra, az nyilván képes arra is, hogy megtakarítsa a kazán árát és lecserélje HA A GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK SZERINT EZ MEGÉRI. És nem lesz olyan hülye, aki Rómába akarja vinni a gyerekét azért, mert ma éppen arról tanulnak. A notebookot meg inkább nem is kommentálom, annyira blőd.

"Szívem szerint mondanám h lépd meg élj, váltsd hasznos fogyasztásra örömre a pénzed,"

Ezek a fogyasztói társadalom igéi. Áldunk téged marx.

Aki "fogyasztási öröm"-ről értekezik másoknak, az más egyéb dolgokra, például trollkodásra is képes. Aki ebben talál ÖRÖMÖT, annak nincs élete és nincs miről beszélni. Aki nem képes a gyerekének úgy beszélni RÓMÁRÓL, hogy az tátott szájjal hallgatja, annak tényleg ott a Mastercard:

"Szal ez lett volna a kérdés a hipotetikus 10 millával (de lehet 1-től 20-ig, ahogy tapasztalom kb ilyesmi a mai zöm „középosztály” megtakarítása már akinek van), h milyen arányban jó megosztani, hány % legyen amihez nem szabad nyúlni."

Az, aki képes megtakarítani, az miért akarna a megtakarításához hozzányúlni?

Az egyszerűen adott esetben kevesebbet takarít meg és közben megcsinálja azt, amit szeret. Node miért is élné fel, fogyasztaná el azt, amit már megtakarított? Maga a felvetés értelmetlen.

"rövid (sommás) válaszod konvertálható úgy is h a fele amit mondasz elkölthető ebben a variációban? A javaslataid h a megtakarítás hogyan fialtatható köszönöm és továbbítom :-)"

A rövid válaszom az, hogy nincs értelme a kérdésednek és nem is akarsz kérdezni, csak személyeskedni. És mivel nem vagy hülye, ezért ezt pontosan tudod.

A kedvedért és mások okulására:

TROLL és DNFTT és DO NOT FEED THE TROLLS

http://en.wikipedia.org/wiki/Troll_(internet) (Bővebben angolul)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Troll_(internet) (Röviden magyarul)

"A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel bombáz egy online közösséget (például internetes fórum, chat, blog, levelező lista), vagy személyes hitbeli meggyőződését ellentmondást nem tűrő, pökhendi erőszakossággal sulykolja, azzal a konkrét szándékkal, hogy más felhasználókból heves reakciókat provokáljon ki, vagy egyéb módon zavarja, lehetetlenítse el a témába vágó eszmecserét.

A felhasználó, aki nem rendelkezik adminisztrátori (SZERK: moderátori) jogokkal egy adott fórumon csak egyet tehet a trollok ellen: nem „eteti” őket, azaz akkurátusan ignorálja az adott személy hozzászólásait. Innen származik az angol Do not feed the trolls, azaz „ne etesd a trollokat” kifejezés (rövidítése DNFTT).

A troll szó másik jelentése egy északi mitológiából ismert lény. Az internetes szlengben használt változat azonban nem ebből származik, hanem a trolling vagy trawling nevű horgászati technikából, amely során a horgász elhúzza a csalit a halak orra előtt, ahogy az internetes troll is teszi egy provokatív megjegyzéssel.

A trollok módszerei

Alapvetően kétféle trollt különböztetünk meg: a provokatív troll egy feltűnő, érzelmek felkorbácsolására alkalmas üzenettel (amit azonban komoly állításnak vagy kérdésnek álcáz) próbálja felhívni magára a figyelmet és megtartani azt. A reaktív troll ezzel szemben nem provokál, hanem keres magánnak egy megfelelő célpontot, és őt támadja szavai, érvei kiforgatásával, vagy személyeskedéssel. Külön kategória még a thread breaking troll, aki egy fórummotor algoritmusának hibáit kihasználva olyan üzenetet posztol, amely vízszintesen vagy függőlegesen "széthúzza" az oldalt, nehezítve így annak olvashatóságát. Ez a stratégia alkalmas fórumok megölésére, az ott folyó eszmecsere ellehetetlenítésére."

Namármost, pontosan ilyen az, amikor valaki 90%-ban személyeskedve bedob egy látszólag értelmesnek tűnő kérdést (10%), amiről viszont ordít az, hogy nem csak értelme sincs, hanem az egyenesen az értelmes témák (család, házasság, hűség, értékek, értékrend, állam, erős állam) szétverésére és a topic gazda személyes lejáratására szolgál.

Most hogy egyszerűen fogalmazzam meg: 10 millió forint esetében értelmetlen vagyonosodásról beszélni, miközben a téma éppen erről folyt. Mert az a család, aminek rendben van az egzisztenciája, amelynek háza, autoi, kellő jövedelme van, az alsó hangon is "vagyonosnak" számít Magyarországon, de különösen akkor, ha még 10 milliónyi megtakarítása is van.

Mindezen túlmenően annyira marginális ilyen család van, hogy az ezekről való értekezés részben a számarányuk, részben amiatt értelmetlen, hogy ők aztán igazán nem szorulnak rá arra, hogy róluk gondolkozzunk, hiszen ha van valaki, akkor rájuk aztán pontosan igaz az, hogy TUDJÁK, hogy hogyan kezeljék a pénzt és éljék az életüket, vagyis NINCS MIRŐL BESZÉLNI.

És ezt te pontosan tudod, hiszen nem vagy te hülye, csak troll.

Amennyiben érdekel az angol nyelvű pszichológiai leírás, annyiban azt itt találod:

http://users.rider.edu/~suler/psycyber/disinhibit.html

Nekik meg a ""bátorság"", hogy akkor szemeteljenek, amikor nem vagyok itt.

kiegészítve a válaszom az új kérdésednek megfelelően:

én támogatom az ilyen forma carpe diem-et, és a 6 havi biztonsági tartalék sérthetetlenségén felül előbb vinném a gyereket Rómába, cserélném a kazánt stb, mint hogy vagyont képezzek. Természetesen ha kényelmes életvitel mellett feszengés nélkül jut még befektetésre is a 6 havi tartalékon felül, az ideális

Kedves Fórumtársak!

Mostanában kapok hsz-okat, leveleket olyan forumozoktól, akikkel egy szót nem váltottam még semmilyen témában, ezáltal nem sérthettem meg se közvetve se közvetlenül őket. Úgy érzem a forum írott és íratlan szabályait betartva szoktam itt csevegni, nem is túl gyakran. Szeretek itt lenni, és azt is szeretem, hogy kötetlenül beszélgethetek azokkal akikkel akarok, és arról amiről csak akarok. Az is világos számomra, hogy vannak akiket egyes emberek nem bírnak, sértettnek érzik magukat és azokat az embereket is megkörnyékezik akik szóba állnak azzal akik megsértették belső világukat (vagy bannolta őket), úgy hogy ritkítják -jelen esetben _AT_- körül a levegőt. Én ebbe a konfrontációba nem kívánok belebonyolódni (nem ezért vagyok fenn) és nem is érdekelnek a sérelmek okai, illetve mi volt a vita tárgya, egyik félé sem. Így "a vigyázz magadra, mert ismerem Kissherceget, és rosszul sülhet el a dolog salalala" típusú levelek is fölöslegesek. Egyebek mellett ez a magatartás csak igazolja _AT_ (korábban általam is) fantazmagóriának vélt feltételezéseit ("üldözési mániáját"), és aki nincs velünk az ellenünk uniformizáló "erőket".

Természetesen, ez engem nem tántorít el, hogy továbbra is tartalmas beszélgetéseket folytassak azokkal akikkel szeretnék.

Köszönöm a megértést!

Nem kell csúfolódni.

Bámulatosz ez a hsz:)

A válasz is ilyen legyen!

Kedves AT,

ne haragudj ha megbántottalak, a legkevésbé sem akartam, kóstolgatni sem. Nemtom mivel tettem? a szoborral v a pártközponttal? lehet h túlzás és éles volt de alkalmi olvasóként (nekem) az jön le mintha talapzatról nyilatkoztatnátok ki, ezért a hasonlat. A politikában meg épp a te írásaid is tűnnek (nekem) agitproposnak, ez meg ezért. Persze nem azt gondolom h talapzaton álldogálsz naphosszat meg azt sem h a pártközpont utasítana – szemiotikai kifeszítés volt arra h elméleti vita mellett az olvasóknak a gyakorlati, életbeli, felhasználható gondolatok segíthetnének. És igazad van, nyilvánvalóan nem illendő 1 vendégségben tökönrúgni a házigazdát, ha annak vetted bocs és csak remélem h nem fájt nagyon :-) és látod h képes vagyok többre, de nem gondolom h a jómodor az álságos véleményelfojtással lenne azonos. H kivágtad jól van ha jól esett, és inkább köszönöm ahogy mondtam is h megtűröd a neked nyilván rebellis szemléletemet. (Ettől persze még despota vagy, de ez nem ok a negligációra.)

Színvonalas és tartalmas válaszodat köszönöm, ezért is kérdeztelek és provokáltalak mert a jó meglátásaiddal segíthetsz, elgodolkodtathatsz másokat.

A kérdésem viszont nem épp erre vonatkozott, bár ott van lejjebb, valszeg nem tettem fel jól. Próbálom másképp. Él 1 család hitelmentesen jelenleg kiegyenlített körülmények között, lakás kocsi(k) alapok megvannak a keresmény a napi életszínvonalat fedezi, esetleg több is esetleg kevesebb, de átlagában kiegyenlített. Van megtakarítás és a kérdés: milyen arányban éljük föl, fogyasszunk belőle? Tegyük mindet félre (fektessük be) merth nehéz idők jöhetnek még, vagy költsük bátran az egészet mert majd megélünk ezután is és carpe diem – ezek a végletek. Tudod én sok emberrel beszélgetek és ezek nagyon is élő gondok, le kéne az öreg kazánt cserélni energiatakarékosabbra de nem merjük, a gyerek régóta vágyik laptopra de nem merjük, gyerek most tanulja Rómát úgy kivinnénk 1 szép családi nyaralással egybekötve de nem merjük stb. Pedig van megtakarítás, változó h mennyi és nem is tudom mindig de beleférne úgy h maradjon is. Szívem szerint mondanám h lépd meg élj, váltsd hasznos fogyasztásra örömre a pénzed, de az is érthető h félre kell tenni, mert mi lesz ha nem lesz munka, nem lesz bevétel és a tartalékból kell megélni. Szal ez lett volna a kérdés a hipotetikus 10 millával (de lehet 1-től 20-ig, ahogy tapasztalom kb ilyesmi a mai zöm „középosztály” megtakarítása már akinek van), h milyen arányban jó megosztani, hány % legyen amihez nem szabad nyúlni.

A rövid (sommás) válaszod konvertálható úgy is h a fele amit mondasz elkölthető ebben a variációban? A javaslataid h a megtakarítás hogyan fialtatható köszönöm és továbbítom :-)

És itt köszönöm meg rbbj11-nek is :-)

"Ezek a marxizmus igéi. Pusztuljon minden, ami más, ami nem deviáns, ami nem destruktív. "

Igen, ezek a te igéid :-)

Nyugodj meg, téged nem fenyeget az a veszély, hogy a különcséged, egyéniséged miatt támadjanak, te megmaradsz ostoba masszának :-)

Látod, most sem foglalkozik az ignoráltakkal, ugyebár :-) Pedig ha tudná, milyen véleményen vagyok azokról a "másságokról" :-)

" hogy elmenjen a kedve a különcségtől, avagy egyéniségtől és olyan buta birka egyentömeg legyen, mint a "másság" - valójában és egyszerűen - devianciakedvelők."

Ettől nem megy, csak jön a kedv a különcséghez :-)

Tudod ez olyan, mint az, amit a Family Guyban mond Peter Griffin:

"THE DEATH PENALTY: Killing people that kill people to show people that killing people is wrong. Get it? Me neither."

Mert ez is olyam, hogy az úgynevezett liberalisták, valójában marxisták azt bőgik hangosan, hogy "mindenki éljen úgy ahogy akar, nem egyszerűen a falak között, metroszexualizálva, hanem akár közerkölcsrombolóan a kamionokon vonagolva" aközben valójában semmiféle valódi másságot, ami nem deviancia nem tűrnek meg, hiszen aki nem deviáns, csak más, annak szét kell rombolni a topicát, el kell lehetetleníteni, állandóan fikagyárral és csűrhébe verődve kell letámadni, hogy elmenjen a kedve a különcségtől, avagy egyéniségtől és olyan buta birka egyentömeg legyen, mint a "másság" - valójában és egyszerűen - devianciakedvelők.

Merthát, minek másnak lehet azt nevezni, amikor azt állítják, hogy elviselhetetlen vagyok, értelmetlen olvasni a zagyvaságaimat, de mégis hihetetlen energiákat ölnek bele abba, hogy ellehetetlenítsenek engem és elvegyék mások kedvét is az olvasástól?

Ezek a marxizmus igéi. Pusztuljon minden, ami más, ami nem deviáns, ami nem destruktív.