Re: A remény rabjai
sbbacsi Előzmény: #506287"Ez már egy olyan mantra, ami ellen úgy érzem fel kell emelni a szavam"
Ez egy olyan mantra, amit egyszer sem gondoltál végig.
Javaslom, hogy az itt és másik topicban végzett filozófiai eszmefuttatások mellett tényleg nézd meg külön-külön, hogy terültenként mennyit költ az állam és mi az eredménye. Mennyit szed be hozzá.
ah ezt megnézed akkor rájössz az alap összefüggésre, amit írtam a másik topicban: ilyen nagyságú bevétel-kiadás mérlegnél nincs esély sem az egyensúlyra.
Kb. olyan ma MO helyzete, mintha egy 4 tagú családra vetítve azt mondanád, hogy az apa 1.5M-es fizetése nem elég bevétel, vigyen haza még többet. Úgy, hogy a gyerekek mindemellett kenyéren és vízen élnek (ilyen bevétel mellett). Ilyen ma Magyarország helyzete kb.
Te meg arról beszélsz, hogy:
1. Kiadáscsökkentés itt el sem képzelhető! Itt egy forint nincs, amit meg lehetne fogni. Mindnek megvan a helye, bkv-nál, nokiás dobozban, mávnál, stadionban, beléptetőkapuban, végkielégítésekben, óriásplakátokon...
2. Tehát az egészet finanszírozni kell. Ez a normális. A finanszírozás mai mértéke nevetségesen alacsony itthon. Rekord alacsony bérteher, vállalkozói terhek, áfa, egyéb forgalmi adók, 1000 kis adó.
3. Honnan kell finanszírozni. Külföldről vagy belföldről a megtermelt, száguldó gazdaságból.
Szerintem ez no comment kategória kezd lenni...