Miért épp a 137-es szám a fizika egyik legnagyobb rejtélye? - Rakéta (raketa.hu)
A finomszerkezeti állandó, hm..nem is hallottam róla pedig érdekel ez a téma.
Igen, lehet érezni ha valami valós vagy valami nagy dolog..ha valamilyen világtörvényre érzünk rá.. a Pi szám a prim számok ( amikor a különböző kabócák ezekben az években kelnek ki..félelmetes) Tesla kisérletek....
igen, jó megfogalmazás. Ebből látszik nem liberális ez a flow.
Ez kiegeszül azzal, övék kell legyen az utolsó szó, anno próbáltam itt pár emberen, egyszerűen nem tudták abbahagyni, bárhol tartott a dolog ha egy szót is de nekik kellett mondani.
"Az viszont már fontosabb, hogy bár az eset messze történt, mégis kényelmetlenül ismerős a módi: a vitapartnert minduntalan és bármi áron földbe döngölni akaró, annak tulajdonképpeni véleményére egyáltalán nem is kíváncsi közéleti szereplő (urambocsá: újságíró) figurája. Aki amikor úgymond vitatkozik, valójában csupán a saját démonait kergeti, és addig keresi az ősellenséget, amíg meg nem találja. Gyakorlatilag bármikor, bárhol és bárkiben.
Az efféle árnyékbokszolás jelenségét és folyamatát a pszichológia is jól ismeri:
Az pedig magára vessen, aki éppen arra járt, igazából nem is ő a fontos, hanem a düh. E bizarr párbajban csereszabatosak az ellenfelek, majdhogynem tetszőlegesen helyettesíthetők is egymással – pont ahogyan az inkriminált tévéműsorban is történt."
"A tizedik emberszabály szorosan kapcsolódik a pszichológia fogalmához, az érvelő elmélethez. Ez az elmélet azt mondja, hogy az emberek valójában nem azzal a szándékkal érvelnek, hogy valamit igaznak bizonyítsanak, hanem inkább érveket használnak hitük és véleményük védelmének eszközeként, bármilyen tévesek is legyenek azok."
Avagy az emberi agy csodája:
https://index.hu/tudomany/2022/03/07/placebo-noceb...
Innen már nincs nagyon messze az, hogy a hit hegyeket tud megmozgatni.
https://index.hu/gazdasag/2022/01/05/koronavirus-v...
Hosszú ideje igénybe veszik a viselkedéstudomány puha változatának segítségét a kormányok arra, hogy valamilyen kívánt irányba tereljék az emberek döntéseit, ám a koronavírus-járvány miatt annyira meg kellett változnia a mindennapi viselkedésnek, hogy szükségessé vált a tudományág nehézfegyverzetének bevetése is.
Elsősorban azokkal azonosítják a viselkedéstudománnyal foglalkozó kutatókat, akik a tudományág puha ágazatában, az úgynevezett nudge-csoportokban dolgoznak – írja a Financial Timesban megjelent cikkében Ravi Gurumurthy, a Behavioral Insights Team (BIT) viselkedéskutató műhely vezető munkatársa. Az angol nudge szót ez esetben némileg átvitt értelemben noszogatásnak fordíthatnánk, bár a viselkedéstudományban az angol kifejezést használják. A nudge célja, hogy az emberek döntését valamilyen irányba finoman befolyásolja úgy, hogy emellett megmaradjon a döntési szabadságuk – derül ki a Viselkedéstudomany.hu definíciójából.
A brit üzleti lap szerzőjének egyik példája az effajta noszogatásra, amikor automatikussá teszik az emberek nyugdíjjogosultságát, ami gyengéden arra sarkallja őket, hogy éljenek a nyugdíj lehetőségével, vagy amikor egy kormányzati szervezet levélben arról informál bizonyos csoportokat, hogy a legtöbb ember befizeti az adóját, amivel indirekten jelzik, hogy ha kulturált embernek tarják magukat, akkor nekik is ezt kellene tenniük. Számos kormány mellett megtalálhatók nudge-dzsal foglalkozó csoportok.
Ennél fontosabbnak tűnik azonban, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, milyen az, amikor a viselkedéstudomány teljes fegyverzetben lép színre annak érdekében, hogy lényeges változásokat érjen el az emberek napi megszokott tevékenységében – véli a brit üzleti lap szerzője. A kiindulópontról kilométereket írtak a médiában: a vírus elleni legjobb védekezés az oltás beadatása mellett a megszokott, mindennapi viselkedésünk megváltoztatása. Viseljünk maszkot, tartsunk távolságot, maradjunk otthon.
A nyugati országok egy részében mindjárt az elején történt egy baki: túl nagy hangsúlyt kapott a kézmosás fontossága, háttérbe szorult a maszkviselés és a távolságtartás, mert az emberek azt hitték, hogy ha sűrűn kezet mosnak, nem lehet bajuk. Akkor fordultak viselkedéstudományi szakemberekhez a kormányok, amikor kiderült, hogy alapos változásokra van szükség, mégpedig gyorsan. Attól tartottak, hogy az emberek nem viselnek el tartósan semmilyen korlátozást – ezt nevezik viselkedési fáradtságnak.
Ez a vélemény azonban nem a viselkedéstudományi szakemberektől származik, mert ők úgy teszik fel a kérdést: mit kell változtatni az emberek tevékenységén, és milyen hosszú időre? Ennek szellemében a BIT tudományos alapossággal látott munkához. Például ötven online üzenettel tesztelték, mivel lehet rávenni az embereket a járványt fékező viselkedésre, továbbá kétmillió SMS-sel vizsgálták, melyik az az üzenet, amellyel a leginkább rá lehet venni az embereket arra, hogy oltassák be magukat.
Az Egyesült Királyságban különösen nagy hangsúlyt fektettek a kommunikációra. A viselkedéstudomány minden eszközét bedobták az ösztönzőktől a közösségi média felhasználásának megtervezéséig. Más országokban, például Dél-Koreában azt az alapelvet követték, hogy könnyebbé kell tenni az embereknek az új szabályok követését. A tengerparti üdülőhelyek a jegy árában foglaltan tesztelték az érkezőket, és úgy rendezték el például a nyugágyakat, hogy kellő távolságban legyenek egymástól.
Bangladesben ingyen osztogatták a maszkokat a mecsetekben, a piacokon és, jutott belőlük közvetlenül a háztartásoknak is. A promóciós videók és más tájékoztatóanyagok tartalmazták a vallási vezetők ajánlásait is. Nyilvános helyeken egészségügyi dolgozók figyelmeztették az embereket a helyes viselkedésre. Egy hatszáz falura, összesen 340 ezer emberre kiterjedő vizsgálat azt találta, hogy a védekezési kommunikációval meghintett helyeken az emberek 42 százaléka hordott maszkot, míg máshol csak 13 százalék volt ez az arány.
Ugyanezek a módszerek bevethetők a klímaváltozás megelőzését vagy az egészségtelen életmód feladását segítő emberi viselkedések befolyásolására. A nudge egyszerű, olcsó, hatékony befolyásolást ígér, ám nem képes mélyen és tartósan megváltoztatni az emberek viselkedését. Ez többe kerül, több kísérletezést feltételez, de mint a járvány megmutatta, van benne fantázia.
"Ha például megszokják, hogy az emberek etetik őket, úgy gondolják, hogy az emberek alárendeltek, és azokat, akik nem adják át a birtokukban lévő élelmiszert, megtámadják. "
"(1) A 17.századi híres filozófus René Descartes azt feltételezte, hogy egy állítás meghallgatás után egy másodpercig tart, amíg megértjük annak jelentését.
Ezután vagy elfogadjuk igaznak, vagy elutasítjuk, mint hamisat.
Ezzel szemben a holland filozófus, Baruch Spinoza szerint mielőtt döntenénk arról, amit hallunk, először mindig igaznak vesszük.
Jelentéktelen különbségnek tűnhet, amiről a filozófusok vitatkoznak.
Azonban a következmények hatalmasak, különösen a fake news, az agresszív marketing és az általános megbízhatatlanság korában.
(2) Daniel Gilbert pszichológus kutató (Harvard Egyetem) kísérletei Spinozát igazolták.
Ezek szerint, bár sokszor csak a másodperc töredékéig, mindent elhiszünk, amit olvasunk, hogy egyáltalán meg tudjuk érteni.
Majd a második lépés az, hogy a háttértudásunkat előhívva lefuttatunk egy ellenőrzést.
(3) Miért érdekes ez?
Mert a kétlépcsős folyamatból csak az első zajlik le automatikusan, a második már agyi többletenergiát igényel, ami nem mindig áll rendelkezésre. Ahogy a megfelelő tudásbázis és idő sem.
Ahogy Gilbert írja, ha túl kevés az idő, az energia vagy a bizonyíték, hajlamosak vagyunk arra, hogy az állítást ne utasítsuk el.
Ha pedig túl vagyunk terhelve hamis vagy esetlegesen hamis kijelentésekkel, agyunk egyszerűen nem futtatja végig mindegyiken a kétlépcsős ellenőrzést."
Az 50-es években a Harvardon egy durva kísérletben Dr. Curt Richter patkányokat tett vízbe, hogy azt vizsgálja meddig képesek a vizet taposva fenntartani magukat a felszínen.
"(1) A 17.századi híres filozófus René Descartes azt feltételezte, hogy egy állítás meghallgatás után egy másodpercig tart, amíg megértjük annak jelentését.
Ezután vagy elfogadjuk igaznak, vagy elutasítjuk, mint hamisat.
Ezzel szemben a holland filozófus, Baruch Spinoza szerint mielőtt döntenénk arról, amit hallunk, először mindig igaznak vesszük.
Jelentéktelen különbségnek tűnhet, amiről a filozófusok vitatkoznak.
Azonban a következmények hatalmasak, különösen a fake news, az agresszív marketing és az általános megbízhatatlanság korában.
(2) Daniel Gilbert pszichológus kutató (Harvard Egyetem) kísérletei Spinozát igazolták.
Ezek szerint, bár sokszor csak a másodperc töredékéig, mindent elhiszünk, amit olvasunk, hogy egyáltalán meg tudjuk érteni.
Majd a második lépés az, hogy a háttértudásunkat előhívva lefuttatunk egy ellenőrzést.
(3) Miért érdekes ez?
Mert a kétlépcsős folyamatból csak az első zajlik le automatikusan, a második már agyi többletenergiát igényel, ami nem mindig áll rendelkezésre. Ahogy a megfelelő tudásbázis és idő sem.
Ahogy Gilbert írja, ha túl kevés az idő, az energia vagy a bizonyíték, hajlamosak vagyunk arra, hogy az állítást ne utasítsuk el.
Ha pedig túl vagyunk terhelve hamis vagy esetlegesen hamis kijelentésekkel, agyunk egyszerűen nem futtatja végig mindegyiken a kétlépcsős ellenőrzést."
Ouch!
https://index.hu/techtud/2021/11/22/agykutatas-nye...
"Ezután MRI készülékben vizsgálták az alanyok agyi aktivitásukat, így megállapították, hogy voltak a két különböző tevékenység teljesen egyedi agyi területeket aktivált, de voltak ugyanakkor olyanok is, amik mindkét esetben működésbe léptek."
Nos vagy a cikkíró szerszám használata nem elég kifinomult vagy nekem kell majd gyakrabban csavarhúzót és harapófogót ragadnom?
Esetleg az egész egy tévedés.
"Az eredmény egyúttal alátámasztott azt a paleo-neurobiológiai elméletet, amely szerint a ember törzsfejlődése során a nyelv fejlődése párhuzamos volt a kéziszerszámok elterjedésével és technikai fejlődéssel."
Viszont ellentmondás, hogy a nők beszélőkéje jobb (a szövegértése nem feltétlenül), miközben nem tudnak becsavarni egy csavart.
jó a fentről /kívülről nézés mert nem befolyásolnak a részletek az emóciók. Más a lépték. Lényeglátás. Magam is használom.
Persze, több mindenből tevődik össze. Láthatja valaki a térképet a 100dik emeletről, ha introvertált és nem tudja megfelelően szavakba önteni, vagy nehezen létesít kapcsolatot más személyekkel, miközben egy extrovertált lehet, hogy csak a 30dikról látja a térkép egy kis részét, de mivel gyorsabban tud kapcsolatot teremteni, ezért a siker hamarabb megérkezik, mert sokkal több segítője van..ezáltal rutinosabb lesz..
