minden fejben dől el.
Avagy az emberi agy csodája:
https://index.hu/tudomany/2022/03/07/placebo-noceb...
Innen már nincs nagyon messze az, hogy a hit hegyeket tud megmozgatni.
https://index.hu/gazdasag/2022/01/05/koronavirus-v...
Hosszú ideje igénybe veszik a viselkedéstudomány puha változatának segítségét a kormányok arra, hogy valamilyen kívánt irányba tereljék az emberek döntéseit, ám a koronavírus-járvány miatt annyira meg kellett változnia a mindennapi viselkedésnek, hogy szükségessé vált a tudományág nehézfegyverzetének bevetése is.
Elsősorban azokkal azonosítják a viselkedéstudománnyal foglalkozó kutatókat, akik a tudományág puha ágazatában, az úgynevezett nudge-csoportokban dolgoznak – írja a Financial Timesban megjelent cikkében Ravi Gurumurthy, a Behavioral Insights Team (BIT) viselkedéskutató műhely vezető munkatársa. Az angol nudge szót ez esetben némileg átvitt értelemben noszogatásnak fordíthatnánk, bár a viselkedéstudományban az angol kifejezést használják. A nudge célja, hogy az emberek döntését valamilyen irányba finoman befolyásolja úgy, hogy emellett megmaradjon a döntési szabadságuk – derül ki a Viselkedéstudomany.hu definíciójából.
A brit üzleti lap szerzőjének egyik példája az effajta noszogatásra, amikor automatikussá teszik az emberek nyugdíjjogosultságát, ami gyengéden arra sarkallja őket, hogy éljenek a nyugdíj lehetőségével, vagy amikor egy kormányzati szervezet levélben arról informál bizonyos csoportokat, hogy a legtöbb ember befizeti az adóját, amivel indirekten jelzik, hogy ha kulturált embernek tarják magukat, akkor nekik is ezt kellene tenniük. Számos kormány mellett megtalálhatók nudge-dzsal foglalkozó csoportok.
Ennél fontosabbnak tűnik azonban, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, milyen az, amikor a viselkedéstudomány teljes fegyverzetben lép színre annak érdekében, hogy lényeges változásokat érjen el az emberek napi megszokott tevékenységében – véli a brit üzleti lap szerzője. A kiindulópontról kilométereket írtak a médiában: a vírus elleni legjobb védekezés az oltás beadatása mellett a megszokott, mindennapi viselkedésünk megváltoztatása. Viseljünk maszkot, tartsunk távolságot, maradjunk otthon.
A nyugati országok egy részében mindjárt az elején történt egy baki: túl nagy hangsúlyt kapott a kézmosás fontossága, háttérbe szorult a maszkviselés és a távolságtartás, mert az emberek azt hitték, hogy ha sűrűn kezet mosnak, nem lehet bajuk. Akkor fordultak viselkedéstudományi szakemberekhez a kormányok, amikor kiderült, hogy alapos változásokra van szükség, mégpedig gyorsan. Attól tartottak, hogy az emberek nem viselnek el tartósan semmilyen korlátozást – ezt nevezik viselkedési fáradtságnak.
Ez a vélemény azonban nem a viselkedéstudományi szakemberektől származik, mert ők úgy teszik fel a kérdést: mit kell változtatni az emberek tevékenységén, és milyen hosszú időre? Ennek szellemében a BIT tudományos alapossággal látott munkához. Például ötven online üzenettel tesztelték, mivel lehet rávenni az embereket a járványt fékező viselkedésre, továbbá kétmillió SMS-sel vizsgálták, melyik az az üzenet, amellyel a leginkább rá lehet venni az embereket arra, hogy oltassák be magukat.
Az Egyesült Királyságban különösen nagy hangsúlyt fektettek a kommunikációra. A viselkedéstudomány minden eszközét bedobták az ösztönzőktől a közösségi média felhasználásának megtervezéséig. Más országokban, például Dél-Koreában azt az alapelvet követték, hogy könnyebbé kell tenni az embereknek az új szabályok követését. A tengerparti üdülőhelyek a jegy árában foglaltan tesztelték az érkezőket, és úgy rendezték el például a nyugágyakat, hogy kellő távolságban legyenek egymástól.
Bangladesben ingyen osztogatták a maszkokat a mecsetekben, a piacokon és, jutott belőlük közvetlenül a háztartásoknak is. A promóciós videók és más tájékoztatóanyagok tartalmazták a vallási vezetők ajánlásait is. Nyilvános helyeken egészségügyi dolgozók figyelmeztették az embereket a helyes viselkedésre. Egy hatszáz falura, összesen 340 ezer emberre kiterjedő vizsgálat azt találta, hogy a védekezési kommunikációval meghintett helyeken az emberek 42 százaléka hordott maszkot, míg máshol csak 13 százalék volt ez az arány.
Ugyanezek a módszerek bevethetők a klímaváltozás megelőzését vagy az egészségtelen életmód feladását segítő emberi viselkedések befolyásolására. A nudge egyszerű, olcsó, hatékony befolyásolást ígér, ám nem képes mélyen és tartósan megváltoztatni az emberek viselkedését. Ez többe kerül, több kísérletezést feltételez, de mint a járvány megmutatta, van benne fantázia.
"Ha például megszokják, hogy az emberek etetik őket, úgy gondolják, hogy az emberek alárendeltek, és azokat, akik nem adják át a birtokukban lévő élelmiszert, megtámadják. "
"(1) A 17.századi híres filozófus René Descartes azt feltételezte, hogy egy állítás meghallgatás után egy másodpercig tart, amíg megértjük annak jelentését.
Ezután vagy elfogadjuk igaznak, vagy elutasítjuk, mint hamisat.
Ezzel szemben a holland filozófus, Baruch Spinoza szerint mielőtt döntenénk arról, amit hallunk, először mindig igaznak vesszük.
Jelentéktelen különbségnek tűnhet, amiről a filozófusok vitatkoznak.
Azonban a következmények hatalmasak, különösen a fake news, az agresszív marketing és az általános megbízhatatlanság korában.
(2) Daniel Gilbert pszichológus kutató (Harvard Egyetem) kísérletei Spinozát igazolták.
Ezek szerint, bár sokszor csak a másodperc töredékéig, mindent elhiszünk, amit olvasunk, hogy egyáltalán meg tudjuk érteni.
Majd a második lépés az, hogy a háttértudásunkat előhívva lefuttatunk egy ellenőrzést.
(3) Miért érdekes ez?
Mert a kétlépcsős folyamatból csak az első zajlik le automatikusan, a második már agyi többletenergiát igényel, ami nem mindig áll rendelkezésre. Ahogy a megfelelő tudásbázis és idő sem.
Ahogy Gilbert írja, ha túl kevés az idő, az energia vagy a bizonyíték, hajlamosak vagyunk arra, hogy az állítást ne utasítsuk el.
Ha pedig túl vagyunk terhelve hamis vagy esetlegesen hamis kijelentésekkel, agyunk egyszerűen nem futtatja végig mindegyiken a kétlépcsős ellenőrzést."
Az 50-es években a Harvardon egy durva kísérletben Dr. Curt Richter patkányokat tett vízbe, hogy azt vizsgálja meddig képesek a vizet taposva fenntartani magukat a felszínen.
"(1) A 17.századi híres filozófus René Descartes azt feltételezte, hogy egy állítás meghallgatás után egy másodpercig tart, amíg megértjük annak jelentését.
Ezután vagy elfogadjuk igaznak, vagy elutasítjuk, mint hamisat.
Ezzel szemben a holland filozófus, Baruch Spinoza szerint mielőtt döntenénk arról, amit hallunk, először mindig igaznak vesszük.
Jelentéktelen különbségnek tűnhet, amiről a filozófusok vitatkoznak.
Azonban a következmények hatalmasak, különösen a fake news, az agresszív marketing és az általános megbízhatatlanság korában.
(2) Daniel Gilbert pszichológus kutató (Harvard Egyetem) kísérletei Spinozát igazolták.
Ezek szerint, bár sokszor csak a másodperc töredékéig, mindent elhiszünk, amit olvasunk, hogy egyáltalán meg tudjuk érteni.
Majd a második lépés az, hogy a háttértudásunkat előhívva lefuttatunk egy ellenőrzést.
(3) Miért érdekes ez?
Mert a kétlépcsős folyamatból csak az első zajlik le automatikusan, a második már agyi többletenergiát igényel, ami nem mindig áll rendelkezésre. Ahogy a megfelelő tudásbázis és idő sem.
Ahogy Gilbert írja, ha túl kevés az idő, az energia vagy a bizonyíték, hajlamosak vagyunk arra, hogy az állítást ne utasítsuk el.
Ha pedig túl vagyunk terhelve hamis vagy esetlegesen hamis kijelentésekkel, agyunk egyszerűen nem futtatja végig mindegyiken a kétlépcsős ellenőrzést."
Ouch!
https://index.hu/techtud/2021/11/22/agykutatas-nye...
"Ezután MRI készülékben vizsgálták az alanyok agyi aktivitásukat, így megállapították, hogy voltak a két különböző tevékenység teljesen egyedi agyi területeket aktivált, de voltak ugyanakkor olyanok is, amik mindkét esetben működésbe léptek."
Nos vagy a cikkíró szerszám használata nem elég kifinomult vagy nekem kell majd gyakrabban csavarhúzót és harapófogót ragadnom?
Esetleg az egész egy tévedés.
"Az eredmény egyúttal alátámasztott azt a paleo-neurobiológiai elméletet, amely szerint a ember törzsfejlődése során a nyelv fejlődése párhuzamos volt a kéziszerszámok elterjedésével és technikai fejlődéssel."
Viszont ellentmondás, hogy a nők beszélőkéje jobb (a szövegértése nem feltétlenül), miközben nem tudnak becsavarni egy csavart.
jó a fentről /kívülről nézés mert nem befolyásolnak a részletek az emóciók. Más a lépték. Lényeglátás. Magam is használom.
Persze, több mindenből tevődik össze. Láthatja valaki a térképet a 100dik emeletről, ha introvertált és nem tudja megfelelően szavakba önteni, vagy nehezen létesít kapcsolatot más személyekkel, miközben egy extrovertált lehet, hogy csak a 30dikról látja a térkép egy kis részét, de mivel gyorsabban tud kapcsolatot teremteni, ezért a siker hamarabb megérkezik, mert sokkal több segítője van..ezáltal rutinosabb lesz..
Na o.k.!
Musk biztos téved, mert a tényleges készségek és képességek nehezen becsülhetők meg objektíven.
Az egyik ember ebben és ekkor teljesít jól, a másik abban és akkor. A teszt mikéntjétől is függ, ki miben és mikor.
Én egy holisztikusabb view-t kínálok:
Stallone-nak van egy börtönből szabadulós mozija, ahol a főhősnek az a feladata, hogy börtönök biztonsági rendszerét tesztelje.
A találó mondás a filmből:
A siker három tényezőtől függ:
1) Helyszínrajz
2) Rutin
3) Segítség kívülről
Hiába méri az intelligenciát az, hogy valaki térképszerűen lássa a helyzetet, ha valaki egy börtöncellában ül, akkor erre kicsi az esély.
A rutin az, amely a siker 'tanulás' dimenziója, az a dimenzió, amely a veleszületett képességet egészíti ki (ha van olyan:)
A segítség kívülről pedig mindkettőre hat, mert
a) A külső segítség segíti a térképkészítést
b) A külső segítség elősegíti a szükséges rutin megszerzését.
Ezért is kicsi a siker esélye, ha az ember nem kap segítséget.
"Jeff Bezos szerint a titok abban van, hogy gyakran meg tudod változtatni a véleményedet. Elon Musk szerint a tényleges készségeket és képességeket kell megvizsgálni."
Nos, Jobs szerint ez nem az egyén szakterületén mutatott mély
szakértelmében mutatkozik meg, hanem abban, hogy a különféle területek
között váratlan kapcsolatokat képes felfedezni.
„Az intelligencia jó részét az adja, hogy képesek legyünk
messzebbről látni a képet, például mintha egy városban lennénk, és az
egészet a 80. emeletről látnánk. És amíg mások a térképüket bújva
próbálják kitalálni, hogy jussanak el A-ból B-be, mi egyszerűen csak
látjuk magunk előtt a terepet és az útvonalat” – mondta Jobs a
beszédben.
persze nem, mert sokkal több infó alapján döntünk és van egyfajta érzelmi összehangolódás, talán telepátia is.
Egyszer M7 esen mendtem szép idő minden tökéletes egyszer csak a jobb oldali sávban a teherautó egyik kereke szétment a teherkocsi a jobb szélő sávból 1mp alatt a belső szalagkorláthoz ugrott. 10m-re voltam tőle (amúgy sem szoktam teherautók mellett haladni vagy lemaradok mellette vagy elmegyek mellette) Látta ezt kb 6autó, nem volt balseset meg sem álltunk, hirtelen mindenki jó fiú lett, betartotta a sebességet követési távolságot, akik közben utolértek minket azok is átvették ezt a viselkedést, kb 5 percig tartott utána beindult a szokásos őrület. De érdekes volt az összehangolódás és fegyelmezettség.
Érdekes, hogy a MI nem képes megoldani egy ilyen egyszerűnek tűnő problémát, mint egy sávlezárás:
Ez az emberi gondolkodásról is sokat elmond, hiszen egy ember zökkenőmentesen kezel egy ilyen helyzetet.
Van néhány apró különbség:
1: Az ember a csordaelv alapján simán arra hajt tovább, amerre a közlekedés többi szereplője is.
2. Az ember látja az útépítő autót az egyik sávban néhány száz méterrel távolabb és innen tudja, hogy a másik sávban kell haladnia.
3. Az ember számára akadály és akadály között van különbség, a MI számára az akadály abszolút.
Lehet, hogy további eltérések is vannak.
szerintem abszolút értelemben érdekes. Adott egy szegény megkötött ló és jön az ördög aki jót tesz hiszen ami meg van kötve azt elengedni a jó cselekedett.
Az ördögnek rossz a Pr-ja feltételezzük, hogy azért engedte el mert tudja az elengedett ló kalamajkát okoz. A kalamajkában lehetőségek vannak. Miközben lehet szegény ördög csak végre jót akart.