"(1) A 17.századi híres filozófus René Descartes azt feltételezte, hogy egy állítás meghallgatás után egy másodpercig tart, amíg megértjük annak jelentését.

Ezután vagy elfogadjuk igaznak, vagy elutasítjuk, mint hamisat.

Ezzel szemben a holland filozófus, Baruch Spinoza szerint mielőtt döntenénk arról, amit hallunk, először mindig igaznak vesszük.

Jelentéktelen különbségnek tűnhet, amiről a filozófusok vitatkoznak.

Azonban a következmények hatalmasak, különösen a fake news, az agresszív marketing és az általános megbízhatatlanság korában.

(2) Daniel Gilbert pszichológus kutató (Harvard Egyetem) kísérletei Spinozát igazolták.

Ezek szerint, bár sokszor csak a másodperc töredékéig, mindent elhiszünk, amit olvasunk, hogy egyáltalán meg tudjuk érteni.

Majd a második lépés az, hogy a háttértudásunkat előhívva lefuttatunk egy ellenőrzést.

(3) Miért érdekes ez?

Mert a kétlépcsős folyamatból csak az első zajlik le automatikusan, a második már agyi többletenergiát igényel, ami nem mindig áll rendelkezésre. Ahogy a megfelelő tudásbázis és idő sem.

Ahogy Gilbert írja, ha túl kevés az idő, az energia vagy a bizonyíték, hajlamosak vagyunk arra, hogy az állítást ne utasítsuk el.

Ha pedig túl vagyunk terhelve hamis vagy esetlegesen hamis kijelentésekkel, agyunk egyszerűen nem futtatja végig mindegyiken a kétlépcsős ellenőrzést."

Ouch!

https://index.hu/techtud/2021/11/22/agykutatas-nye...

"Ezután MRI készülékben vizsgálták az alanyok agyi aktivitásukat, így megállapították, hogy voltak a két különböző tevékenység teljesen egyedi agyi területeket aktivált, de voltak ugyanakkor olyanok is, amik mindkét esetben működésbe léptek."

Nos vagy a cikkíró szerszám használata nem elég kifinomult vagy nekem kell majd gyakrabban csavarhúzót és harapófogót ragadnom?

Esetleg az egész egy tévedés.

"Az eredmény egyúttal alátámasztott azt a paleo-neurobiológiai elméletet, amely szerint a ember törzsfejlődése során a nyelv fejlődése párhuzamos volt a kéziszerszámok elterjedésével és technikai fejlődéssel."

Viszont ellentmondás, hogy a nők beszélőkéje jobb (a szövegértése nem feltétlenül), miközben nem tudnak becsavarni egy csavart.

https://open.spotify.com/episode/4Hx9rgMRsWrq8X8DO...

https://pszichoforyou.hu/elogetes/

Jelzés értékű, hogy a kifejezés 2014-ből származik?

jó a fentről /kívülről nézés mert nem befolyásolnak a részletek az emóciók. Más a lépték. Lényeglátás. Magam is használom.

Persze, több mindenből tevődik össze. Láthatja valaki a térképet a 100dik emeletről, ha introvertált és nem tudja megfelelően szavakba önteni, vagy nehezen létesít kapcsolatot más személyekkel, miközben egy extrovertált lehet, hogy csak a 30dikról látja a térkép egy kis részét, de mivel gyorsabban tud kapcsolatot teremteni, ezért a siker hamarabb megérkezik, mert sokkal több segítője van..ezáltal rutinosabb lesz..

Na o.k.!

Musk biztos téved, mert a tényleges készségek és képességek nehezen becsülhetők meg objektíven.

Az egyik ember ebben és ekkor teljesít jól, a másik abban és akkor. A teszt mikéntjétől is függ, ki miben és mikor.

Én egy holisztikusabb view-t kínálok:

Stallone-nak van egy börtönből szabadulós mozija, ahol a főhősnek az a feladata, hogy börtönök biztonsági rendszerét tesztelje.

A találó mondás a filmből:

A siker három tényezőtől függ:

1) Helyszínrajz

2) Rutin

3) Segítség kívülről

Hiába méri az intelligenciát az, hogy valaki térképszerűen lássa a helyzetet, ha valaki egy börtöncellában ül, akkor erre kicsi az esély.

A rutin az, amely a siker 'tanulás' dimenziója, az a dimenzió, amely a veleszületett képességet egészíti ki (ha van olyan:)

A segítség kívülről pedig mindkettőre hat, mert

a) A külső segítség segíti a térképkészítést

b) A külső segítség elősegíti a szükséges rutin megszerzését.

Ezért is kicsi a siker esélye, ha az ember nem kap segítséget.

"Jeff Bezos szerint a titok abban van, hogy gyakran meg tudod változtatni a véleményedet. Elon Musk szerint a tényleges készségeket és képességeket kell megvizsgálni."

Nos, Jobs szerint ez nem az egyén szakterületén mutatott mély szakértelmében mutatkozik meg, hanem abban, hogy a különféle területek között váratlan kapcsolatokat képes felfedezni.

„Az intelligencia jó részét az adja, hogy képesek legyünk messzebbről látni a képet, például mintha egy városban lennénk, és az egészet a 80. emeletről látnánk. És amíg mások a térképüket bújva próbálják kitalálni, hogy jussanak el A-ból B-be, mi egyszerűen csak látjuk magunk előtt a terepet és az útvonalat” – mondta Jobs a beszédben.

https://divany.hu/vilagom/intelligencia-steve-jobs...

A vállalatállamok felemelkedésének veszélye - DemNet (blog.hu)

john_perkins_-_egy_gazdasagi_bergyilkos_vallomasai.pdf (idegszallas.hu)

persze nem, mert sokkal több infó alapján döntünk és van egyfajta érzelmi összehangolódás, talán telepátia is.
Egyszer M7 esen mendtem szép idő minden tökéletes egyszer csak a jobb oldali sávban a teherautó egyik kereke szétment a teherkocsi a jobb szélő sávból 1mp alatt a belső szalagkorláthoz ugrott. 10m-re voltam tőle (amúgy sem szoktam teherautók mellett haladni vagy lemaradok mellette vagy elmegyek mellette) Látta ezt kb 6autó, nem volt balseset meg sem álltunk, hirtelen mindenki jó fiú lett, betartotta a sebességet követési távolságot, akik közben utolértek minket azok is átvették ezt a viselkedést, kb 5 percig tartott utána beindult a szokásos őrület. De érdekes volt az összehangolódás és fegyelmezettség.

Érdekes, hogy a MI nem képes megoldani egy ilyen egyszerűnek tűnő problémát, mint egy sávlezárás:

Ez az emberi gondolkodásról is sokat elmond, hiszen egy ember zökkenőmentesen kezel egy ilyen helyzetet.

Van néhány apró különbség:

1: Az ember a csordaelv alapján simán arra hajt tovább, amerre a közlekedés többi szereplője is.

2. Az ember látja az útépítő autót az egyik sávban néhány száz méterrel távolabb és innen tudja, hogy a másik sávban kell haladnia.

3. Az ember számára akadály és akadály között van különbség, a MI számára az akadály abszolút.

Lehet, hogy további eltérések is vannak.

szerintem abszolút értelemben érdekes. Adott egy szegény megkötött ló és jön az ördög aki jót tesz hiszen ami meg van kötve azt elengedni a jó cselekedett.
Az ördögnek rossz a Pr-ja feltételezzük, hogy azért engedte el mert tudja az elengedett ló kalamajkát okoz. A kalamajkában lehetőségek vannak. Miközben lehet szegény ördög csak végre jót akart.

Érdekes, hogy kinek miről szól ez a történet.

Számomra nem az ördögről szól, hanem az emberekről, akik mind egytől-egyig Vendettát akartak - pedig dönthettek volna másképp is. De egy sem volt.

A ló elengedése nem biztos, hogy jó tett.

Van, hogy a megpányvázás a jó tett:)

pillangó hatás.
Az ördögös részben az a lényeg, hogy jó cselekedet is lehet ördögi ha több lépést látsz előre és ismered az embereket.

Ez a történet egy kicsit olyan, mintha a Káosz-elmélet egy szemléltetése lenne.

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1oszelm%C3%A9l...

A történet minden szereplője az adott ponton viselkedhetett volna másképpen is és a lánc megszakad.

https://en.wikipedia.org/wiki/Srinivasa_Ramanujan

Jó történet.

A lovat az oszlophoz kötözték, de jött az ördög és elengedte.

A ló a paraszt mezejére jött, és elkezdte elrontani a vetést.

A paraszt dühös lett, fogott egy puskát és megölt egy lovat.

Aztán a ló gazdája is dühös lett, fogta a puskáját, és bosszúból megölte a parasztot.

Az asszony ezt látta és megölte a ló tulajdonosát.

Aztán a ló tulajdonosának fia megharagudott, és megölte a paraszt feleségét.

A szomszédok megölték ezt a fickót és felgyújtották a házát...

Az emberek megkérdezték az ördögöt:

- Miért csináltad mindezt?

Az ördög azt válaszolta: semmi rosszat nem tettem, csak elengedtem a lovat.

szerintem nem igazak, rossz a konklúzió. A pszichológus saját véleményt mond ami nem feltétlen igaz.