"„A sztorinkat úgy raktuk össze, hogy ha két percet rászánsz és utánajársz, rájössz, hogy vicc. Viszont azt vettük észre, hogy sokan nem szánnak erre két percet. Látják néhány másodpercig, és kérdés nélkül igaznak gondolják”"
"„A sztorinkat úgy raktuk össze, hogy ha két percet rászánsz és utánajársz, rájössz, hogy vicc. Viszont azt vettük észre, hogy sokan nem szánnak erre két percet. Látják néhány másodpercig, és kérdés nélkül igaznak gondolják”"
Amikor azt gondoljuk, hogy a jelenbeli elgondolások egyszerű - mennyiségí - meghosszabbítása mutatja a jövőt, akkor történik ez:
https://telex.hu/eszkombajn/2022/06/26/a-kilencsza...
Épp ezért nem lehet a jövőt megjósolni, mert annak során csupán a jelenben ismert tényezőkre támaszkodhatunk és nem ismerjük azokat a minőségi változásokat, amelyek majd az előrelépést lehetővé teszik.
"„A kutyának Buddha-természete van?” – szól a kérdés. Válasz nem létezik. A buddhista gyakorlói úton itt kezdődik a mély víz: ha valaki megérti, miért nincs válasz, eljut a tanítás megértéséig. Onnan pedig csak egy lépés az úgynevezett gyógyulás."
Miért épp a 137-es szám a fizika egyik legnagyobb rejtélye? - Rakéta (raketa.hu)
A finomszerkezeti állandó, hm..nem is hallottam róla pedig érdekel ez a téma.
Igen, lehet érezni ha valami valós vagy valami nagy dolog..ha valamilyen világtörvényre érzünk rá.. a Pi szám a prim számok ( amikor a különböző kabócák ezekben az években kelnek ki..félelmetes) Tesla kisérletek....
igen, jó megfogalmazás. Ebből látszik nem liberális ez a flow.
Ez kiegeszül azzal, övék kell legyen az utolsó szó, anno próbáltam itt pár emberen, egyszerűen nem tudták abbahagyni, bárhol tartott a dolog ha egy szót is de nekik kellett mondani.
"Az viszont már fontosabb, hogy bár az eset messze történt, mégis kényelmetlenül ismerős a módi: a vitapartnert minduntalan és bármi áron földbe döngölni akaró, annak tulajdonképpeni véleményére egyáltalán nem is kíváncsi közéleti szereplő (urambocsá: újságíró) figurája. Aki amikor úgymond vitatkozik, valójában csupán a saját démonait kergeti, és addig keresi az ősellenséget, amíg meg nem találja. Gyakorlatilag bármikor, bárhol és bárkiben.
Az efféle árnyékbokszolás jelenségét és folyamatát a pszichológia is jól ismeri:
Az pedig magára vessen, aki éppen arra járt, igazából nem is ő a fontos, hanem a düh. E bizarr párbajban csereszabatosak az ellenfelek, majdhogynem tetszőlegesen helyettesíthetők is egymással – pont ahogyan az inkriminált tévéműsorban is történt."
"A tizedik emberszabály szorosan kapcsolódik a pszichológia fogalmához, az érvelő elmélethez. Ez az elmélet azt mondja, hogy az emberek valójában nem azzal a szándékkal érvelnek, hogy valamit igaznak bizonyítsanak, hanem inkább érveket használnak hitük és véleményük védelmének eszközeként, bármilyen tévesek is legyenek azok."
Avagy az emberi agy csodája:
https://index.hu/tudomany/2022/03/07/placebo-noceb...
Innen már nincs nagyon messze az, hogy a hit hegyeket tud megmozgatni.
https://index.hu/gazdasag/2022/01/05/koronavirus-v...
Hosszú ideje igénybe veszik a viselkedéstudomány puha változatának segítségét a kormányok arra, hogy valamilyen kívánt irányba tereljék az emberek döntéseit, ám a koronavírus-járvány miatt annyira meg kellett változnia a mindennapi viselkedésnek, hogy szükségessé vált a tudományág nehézfegyverzetének bevetése is.
Elsősorban azokkal azonosítják a viselkedéstudománnyal foglalkozó kutatókat, akik a tudományág puha ágazatában, az úgynevezett nudge-csoportokban dolgoznak – írja a Financial Timesban megjelent cikkében Ravi Gurumurthy, a Behavioral Insights Team (BIT) viselkedéskutató műhely vezető munkatársa. Az angol nudge szót ez esetben némileg átvitt értelemben noszogatásnak fordíthatnánk, bár a viselkedéstudományban az angol kifejezést használják. A nudge célja, hogy az emberek döntését valamilyen irányba finoman befolyásolja úgy, hogy emellett megmaradjon a döntési szabadságuk – derül ki a Viselkedéstudomany.hu definíciójából.
A brit üzleti lap szerzőjének egyik példája az effajta noszogatásra, amikor automatikussá teszik az emberek nyugdíjjogosultságát, ami gyengéden arra sarkallja őket, hogy éljenek a nyugdíj lehetőségével, vagy amikor egy kormányzati szervezet levélben arról informál bizonyos csoportokat, hogy a legtöbb ember befizeti az adóját, amivel indirekten jelzik, hogy ha kulturált embernek tarják magukat, akkor nekik is ezt kellene tenniük. Számos kormány mellett megtalálhatók nudge-dzsal foglalkozó csoportok.
Ennél fontosabbnak tűnik azonban, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, milyen az, amikor a viselkedéstudomány teljes fegyverzetben lép színre annak érdekében, hogy lényeges változásokat érjen el az emberek napi megszokott tevékenységében – véli a brit üzleti lap szerzője. A kiindulópontról kilométereket írtak a médiában: a vírus elleni legjobb védekezés az oltás beadatása mellett a megszokott, mindennapi viselkedésünk megváltoztatása. Viseljünk maszkot, tartsunk távolságot, maradjunk otthon.
A nyugati országok egy részében mindjárt az elején történt egy baki: túl nagy hangsúlyt kapott a kézmosás fontossága, háttérbe szorult a maszkviselés és a távolságtartás, mert az emberek azt hitték, hogy ha sűrűn kezet mosnak, nem lehet bajuk. Akkor fordultak viselkedéstudományi szakemberekhez a kormányok, amikor kiderült, hogy alapos változásokra van szükség, mégpedig gyorsan. Attól tartottak, hogy az emberek nem viselnek el tartósan semmilyen korlátozást – ezt nevezik viselkedési fáradtságnak.
Ez a vélemény azonban nem a viselkedéstudományi szakemberektől származik, mert ők úgy teszik fel a kérdést: mit kell változtatni az emberek tevékenységén, és milyen hosszú időre? Ennek szellemében a BIT tudományos alapossággal látott munkához. Például ötven online üzenettel tesztelték, mivel lehet rávenni az embereket a járványt fékező viselkedésre, továbbá kétmillió SMS-sel vizsgálták, melyik az az üzenet, amellyel a leginkább rá lehet venni az embereket arra, hogy oltassák be magukat.
Az Egyesült Királyságban különösen nagy hangsúlyt fektettek a kommunikációra. A viselkedéstudomány minden eszközét bedobták az ösztönzőktől a közösségi média felhasználásának megtervezéséig. Más országokban, például Dél-Koreában azt az alapelvet követték, hogy könnyebbé kell tenni az embereknek az új szabályok követését. A tengerparti üdülőhelyek a jegy árában foglaltan tesztelték az érkezőket, és úgy rendezték el például a nyugágyakat, hogy kellő távolságban legyenek egymástól.
Bangladesben ingyen osztogatták a maszkokat a mecsetekben, a piacokon és, jutott belőlük közvetlenül a háztartásoknak is. A promóciós videók és más tájékoztatóanyagok tartalmazták a vallási vezetők ajánlásait is. Nyilvános helyeken egészségügyi dolgozók figyelmeztették az embereket a helyes viselkedésre. Egy hatszáz falura, összesen 340 ezer emberre kiterjedő vizsgálat azt találta, hogy a védekezési kommunikációval meghintett helyeken az emberek 42 százaléka hordott maszkot, míg máshol csak 13 százalék volt ez az arány.
Ugyanezek a módszerek bevethetők a klímaváltozás megelőzését vagy az egészségtelen életmód feladását segítő emberi viselkedések befolyásolására. A nudge egyszerű, olcsó, hatékony befolyásolást ígér, ám nem képes mélyen és tartósan megváltoztatni az emberek viselkedését. Ez többe kerül, több kísérletezést feltételez, de mint a járvány megmutatta, van benne fantázia.
"Ha például megszokják, hogy az emberek etetik őket, úgy gondolják, hogy az emberek alárendeltek, és azokat, akik nem adják át a birtokukban lévő élelmiszert, megtámadják. "
"(1) A 17.századi híres filozófus René Descartes azt feltételezte, hogy egy állítás meghallgatás után egy másodpercig tart, amíg megértjük annak jelentését.
Ezután vagy elfogadjuk igaznak, vagy elutasítjuk, mint hamisat.
Ezzel szemben a holland filozófus, Baruch Spinoza szerint mielőtt döntenénk arról, amit hallunk, először mindig igaznak vesszük.
Jelentéktelen különbségnek tűnhet, amiről a filozófusok vitatkoznak.
Azonban a következmények hatalmasak, különösen a fake news, az agresszív marketing és az általános megbízhatatlanság korában.
(2) Daniel Gilbert pszichológus kutató (Harvard Egyetem) kísérletei Spinozát igazolták.
Ezek szerint, bár sokszor csak a másodperc töredékéig, mindent elhiszünk, amit olvasunk, hogy egyáltalán meg tudjuk érteni.
Majd a második lépés az, hogy a háttértudásunkat előhívva lefuttatunk egy ellenőrzést.
(3) Miért érdekes ez?
Mert a kétlépcsős folyamatból csak az első zajlik le automatikusan, a második már agyi többletenergiát igényel, ami nem mindig áll rendelkezésre. Ahogy a megfelelő tudásbázis és idő sem.
Ahogy Gilbert írja, ha túl kevés az idő, az energia vagy a bizonyíték, hajlamosak vagyunk arra, hogy az állítást ne utasítsuk el.
Ha pedig túl vagyunk terhelve hamis vagy esetlegesen hamis kijelentésekkel, agyunk egyszerűen nem futtatja végig mindegyiken a kétlépcsős ellenőrzést."
Az 50-es években a Harvardon egy durva kísérletben Dr. Curt Richter patkányokat tett vízbe, hogy azt vizsgálja meddig képesek a vizet taposva fenntartani magukat a felszínen.
"(1) A 17.századi híres filozófus René Descartes azt feltételezte, hogy egy állítás meghallgatás után egy másodpercig tart, amíg megértjük annak jelentését.
Ezután vagy elfogadjuk igaznak, vagy elutasítjuk, mint hamisat.
Ezzel szemben a holland filozófus, Baruch Spinoza szerint mielőtt döntenénk arról, amit hallunk, először mindig igaznak vesszük.
Jelentéktelen különbségnek tűnhet, amiről a filozófusok vitatkoznak.
Azonban a következmények hatalmasak, különösen a fake news, az agresszív marketing és az általános megbízhatatlanság korában.
(2) Daniel Gilbert pszichológus kutató (Harvard Egyetem) kísérletei Spinozát igazolták.
Ezek szerint, bár sokszor csak a másodperc töredékéig, mindent elhiszünk, amit olvasunk, hogy egyáltalán meg tudjuk érteni.
Majd a második lépés az, hogy a háttértudásunkat előhívva lefuttatunk egy ellenőrzést.
(3) Miért érdekes ez?
Mert a kétlépcsős folyamatból csak az első zajlik le automatikusan, a második már agyi többletenergiát igényel, ami nem mindig áll rendelkezésre. Ahogy a megfelelő tudásbázis és idő sem.
Ahogy Gilbert írja, ha túl kevés az idő, az energia vagy a bizonyíték, hajlamosak vagyunk arra, hogy az állítást ne utasítsuk el.
Ha pedig túl vagyunk terhelve hamis vagy esetlegesen hamis kijelentésekkel, agyunk egyszerűen nem futtatja végig mindegyiken a kétlépcsős ellenőrzést."
Ouch!
https://index.hu/techtud/2021/11/22/agykutatas-nye...
"Ezután MRI készülékben vizsgálták az alanyok agyi aktivitásukat, így megállapították, hogy voltak a két különböző tevékenység teljesen egyedi agyi területeket aktivált, de voltak ugyanakkor olyanok is, amik mindkét esetben működésbe léptek."
Nos vagy a cikkíró szerszám használata nem elég kifinomult vagy nekem kell majd gyakrabban csavarhúzót és harapófogót ragadnom?
Esetleg az egész egy tévedés.
"Az eredmény egyúttal alátámasztott azt a paleo-neurobiológiai elméletet, amely szerint a ember törzsfejlődése során a nyelv fejlődése párhuzamos volt a kéziszerszámok elterjedésével és technikai fejlődéssel."
Viszont ellentmondás, hogy a nők beszélőkéje jobb (a szövegértése nem feltétlenül), miközben nem tudnak becsavarni egy csavart.
