A kis ház, lehet akár egy kis templom is,

ami pedig eltöröltetik, az a részem a történtekben

A kisház? :))

És még ez is eltöröltetik, az Úr kegyelméből :-)

Igen, tulajdonképpen, ilyesmi történt is velem,

csak az a kis ház miattam égett le.

Kész van, új motor is van, pont nekünk való. Mert tudod, Róma 8:28 MINDIG működik.

Nem jó ha leég a ház, elég sok munka vész oda.

Ha velem történne ilyen én biztosan bánkódnék.

Remélem alakul az új ház :-)

Ez érdekes kérdés.

Pál apostol börtönben volt, majd rabságban sokáig. Mindenki számára csapás lett volna, de ő nem annak élte meg.

Nekünk tavaly leégett a kerti házunk, sok minden odalett. 2 motor, stb, stb. De nem csapás volt, nem annak éltük meg. Pedig az ismerőseim szörnyülködtek rendesen.

Vannak azért olyan csapások, amin nem lehet csak úgy átlibbenni - és amit bárki csapásnak él meg. Vannak akiknek valamiért ezeket hasznos lehet átélni és vannak akiknek szükségtelen.Valószínűleg a keményfejűség és a csapás mértéke között kapcsolat van.

Úgy látom azért használ félni az Urat, mert akit szeret azt megpróbálja és akit kiválaszt magának azt el nem hagyja.

hosszabb választ terveztem, de ennyi elég:

asszem tipikus lúzer vagyok, ezek szerint

Igaz amit írtál, de ez a kereszténység első lépcsője.

Aztán jön a többi: Aki követni akar engem, tagadja meg magát.

Aztán a még nehezebb: Szeresd felebarátod, mint magadat.

Aztán a legnehezebb: Szeresd ellenségedet.

Ha ezekkel megvagy, akkor tetszeni fogsz Istennek. És akkor a többi már gyerekjáték.

Igen ez van,

lehet magasabbra vágyom, mint amit meg tudok vagy tényleg meg akarok mászni.

Lehet, szeretnék tetszelegni magam/mások előtt, de a munka meg büdös.

azért az is könnyen lehet, hogy akinek vallása van annak jó ha megmarad benne,

mert olyan kellene legyen az, mint az otthon és

aki járt utat jár az talán kevésbé téved el.

persze az is igaz, hogy a különböző vallásokban különbözőek a kötelezettségek,

és ki mondja meg, hogy melyik előírás miért van és hogy fontos-e ?

rendesen bele lehet keveredni az előírásokba és elvárásokba,

azért gratula annak, aki átlátja a dolgokat

amikor magamról gondolkodom felelősen, azt látom

a legnehezebb elengedni a terheket,

ha hazudok róla vagy eltakarom, akkor feszít és a felszínre tör előbb/utóbb,

ha felismerem, de nem tudok elszakadni tőle,

akkor az ismétléskor megerősödik

a bűntudattal, pedig még büntethetem is magam

erre a helyzetre mondja kb. a biblia, hogy aki bűnt követ el, az szolgája a bűnnek

(és ebben az a"vicces", hogy ha nem is írnának róla, hogy mi bűn vagy vétek,

a terheltség megjelenik, nincs kibúvó - vagyis újab hazugság és képmutatás - és újabb teher a következmény és zavar és rossz kedély és tompultság )

ezért van az, hogy ha valaki ellen vétkezik az ember, jobb hamar kibékülni,

de ehhez nem szabad jónak hazudni a rosszat, vagy igazat adni magamnak, amikor pedig nincs csak hogy ne kelljen szembenézni - ehhez valódi erő kell.

létezik olyan erő, ami képes levenni a terhet és tiszta lapot nyitni (mindenféle gyógyszerek nélküli valódi megoldás)

ez valahogy így van írva: jöjjetek hozzám, mind kik megfáradtatok és megterheltettetek és én megnyugosztlak benneteket

és az azt követő helyzet : tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok és nyugalmat találtok lelketeknek, mert az én igám gyönyörűséges és az én terhem könnyű

nem elég a tiszta lap, meg is kell tanulni a szív szelídségét és alázatát - hogy újra ne keveredjen az ember még nagyobb kakiba, ehhez munkát kell végezni, ez a munka az út,

amin csak igazsággal lehet járni (ami azt jelenti, hogy nem hazudok legelőször magamnak) és az eredménye az élet - pont olyan állapot lehet, mint az a bizonyos tiszta lap, csak ez végleges

sztem erről kellene szólnia a kereszténységnek, nekem ez a tanítás belőle

és aki ezt elvégzi annak jó

keress rááá :P:P

ez a amgyar verzió, hivatalost mutasd :D

http://biblia.biblia.hu/bibliaismeret/?p=5

Herceg ez itt le vagyon irva :D

Lám, lám!

Itt tart egy megvilágosodott ember ...

;)

Mennyire közeliek is egyes vallások tanai, amikor az emberek életének célját akarják megmutatni. Gyakran, csak azt írva le, amit nem szabad tennie. Ebből következik, hogy jóval több dolgot szabad, mint amit nem szabad. A próféták neve meg, szerintem teljesen mindegy, a lényeg a megteremtett vallás, illetve annak elvei. Ezek pedig nem változnak, nem változhatnak, hiszen ugyanarra a harverre írták ezeket a programokat : az emberre.

:)

Nagyrészt egyetértek veled.

Főleg ebben: "Miért képmutatóak a vallásos emberek?"

Templomban ámen, otthon a gép előtt, meg büdös zsidó...

Két miatyánk és szent zsoltár után hol tudom átverni az üzletfelem, vagy az államot stb.

Hopsz, most leku.vaanyáztam a házastársam, na majd hétvégén meggyónom.

Kb ez a véleményem a vallásról és ezt ez a topik is erősíti bennem.

Szia Matgab!

Nagyon érdekes amit írtál és az is érdekes, h sok mindenben egyetértünk és sok mindenben nem! Rólam röviden annyit, h katolikus (kemény bigott) nevelést kaptam. Nem volt könnyű nekem kisgyerekként azt a sok-sok kötelezettséget, és szabályt betartani, amit más gyerek (haver) nem tartott, hanem bringázott a téren. Mikor megtehettem, lehet h a rossz emlékek miatt eltávolodtam a katolikus közösségtől és nagyon-nagyon sokat gondolkoztam!

Azt nem értettem, h miért nem lehet a biblia tanításait mint életmódot magunkévá tenni? Miért kell a hókusz-pókusz? Miért képmutatóak a vallásos emberek? Hiszem és tudom azt, h kell lennie valami olyannak amit Mi az emberi logikánkkal, tudásunkkal fel nem foghatunk. De nem hiszem hogy Jézusnak hívják és azt sem hiszem h Buddhának vagy bárminek.

Nem hiszem, h örökké szenvedni fogok bármely hibámért, nem hiszem hogy a világ csak úgy "teremtődött". Hiszek a munkában, a tanulásban, az empátiában, a családban, a szeretetben, az emberi kapcsolatokban, az örömben, és hiszek abban, hogy hosszú távon nem lehet más út az olyan gondolkodású embereknek mint Te mint az, h megtalálja a boldogságot! És ez így lesz ha így is élsz ahogy leírtad, és nem kell keresni az okát!

Szevasz!

Köszönöm a gondolataidat.

Nem tudom, mit is írjak, hogy írjam le. A sors nem büntet. Persze szerintem. Tudod, én nem élem meg sorscsapásnak a dolgokat. Ha velem történik valami, azt más mondjuk rossznak éli meg, és nem érti, én miért nem. Mert megváltoztam, új ember lettem. Nem érdekelnek földi dolgok, semmiképpen sem úgy, mint másokat. Emellett persze itt élek, családom van, motorozok, céget vezetek, stb. stb. De a csapások, amikre úgy gondolnak sokan, számomra nem csapások. Egyszerűen átlépek rajtuk.

És ha én semmi mást nem kaptam volna Jézustól csak ezt, már akkor is megérte. Nekem.

véletlen találtam egy linket, tényleg véletlenül, ami passzohat ide:

http://www.srichinmoybooks.com/hu/kivonatok_boritok/kivonatok/kundalini-kivonatok/kundalini-k10

arról szól, amit én is tapasztalok, hogy a megismerés akadálya, sokszor a saját gondolataink árja. És amint csendesül ez a folyam, teret kaphat valami sokkal jobb.

mindegy hogy hívják az egyházat, ha közösségileg össze tud kötni az összejövetelen a természeten túlival, vagyis az egyéni kapcsolatokat erősíti - és örül a szív - akkor jó, ha nem akkor számomra azt jelenti, hogy ott annak az ügynek nincs megfelelő támogatása

a lelkek nem jönnek bűnösen a világba, inkább érzékenyen,tisztán (amikor egy lélek érkezik egy csillag hull a földre) , hanem a cselekedeteinktől lehetünk koszosak, durvák, eltompultak és hidegek vagy maradhatunk meg eredeti állapotunkban ami jó

Ricsivel tudok egyetérteni, Jézus megismerése mindenkinek megéri, bárcsak én is meg tudnék maradni Ő benne.

rövidnek tűnik ez az egy élet idő, hogy minden problémás területet megoldódjon bennem, ezért gondolom hogy egy magasabb szeretetteljes értelem ezt megnyugtatóan rendezi