én nem voltam megkeresztelve sem. Inkább valami olyanfélében hiszek, hogy az ember nem puszta fizikai matéria, hanem vannak lelki dimenzió is.

Sokat gondolkodtam már azon, hogy miért van az, hogy bizonyos atomok összessége összeáll és élő szervezetként viselkedik. Illetve mi is lehet az élet? Erre azt mondanám, hogy alapvetően minden atom a legkisebb energiaállapotra törekszik elméletileg. Minden ami ezzel ellentétes -márpedig az élet az az- azt valami az anyagi mivoltánál magasabb erő irányítja és valahogy ez lehet az élet maga.

A lélek jelenlétét már személyesen is többször tapasztaltam testtől akár függetlenül is. Én elég érzékenynek mondom magam is pl. telepatikus jelenségek során, ami lehet akár két lélek között, de akár jövőbeli eseményekkel kapcsolatban is.

Abban is szinte bizonyos vagyok, hogy a lelkek újraszületnek és a lélek megpróbál egyre magasabb szintű jóságra-szeretetre eljutni. Ezzel magyarázom azt is, hogy pl. általában a jószándékú, kedves embereket majdnem mindig bünteti a sors valami szerencsétlenséggel, legalábbis többet kell átéljenek, mint mondjuk a gazdagabb, pénzhajhászós, mának élő, embertársaikat kihasználó, kizsákmányoló emberek...

Mert valahol a lélek ezeken a sorscsapásokon keresztül tisztulhat meg és ezek által teljesedhet ki benne a mások felé a teljes szeretet, megértés és egyéb jótulajdonságok, mindenfajta érdektől mentesen.

Aztán, hogy miért van egyre több és több ember és vajon "születnek"-e új lelkek, vagy a lélekszám állandó (fajok közötti átlépés), azt nem tudom, bár itt inkább az a gondolat áll közel hozzám, hogy előbb utóbb minden lélek meg akar tisztulni (a lelkek már születésük előtt talán felvállalják a sorsukat, amin keresztül a megtisztuláshoz juthatnak) és lehet, hogy valóban közeledik valami apokalipszis ameddig a lelkeknek meg kell tisztulniuk, különben pokolra, vagy egyéb örök szenvedésre jutnak...

Ez valahogy benne van minden vallásban, csakúgy, mint az özönvíz, meg hasonló katasztófák. Ez valahogy azt mondja nekem, hogy az emberiségnek van egy közös kollektív tudatalattija, vagy közös "ősmemóriája", ami alapján pl. minden kisgyerek fél a sárkányoktól -korabeli dinoszauruszok ősemlékeitől is...

Az egyházak a mai individualizálásra ösztönző társadalomban nagyon fontos közösségmegtartó szerepük miatt, valamint azért, hogy az emberek lelkének támaszt adjon, erkölcseinek utat mutasson és a vallást, hitet terjessze fenntartsa, hiszen az egyház hívó szava és a tradiciók nélkül valszeg sokkal kevesebb embernek lenne hite, ezért a lélekfejlődéssel foglalkozó egyházak igen fontosak manapság. Persze vannak ilyen hitgyüli jellegű egyházak is, amik csak a tagok anyagi levadászatára hajtanak, de az más tészta, inkább büntetőjogi kategória...

Szóval én inkább a lélekben, a lélek útjában és annak megtisztításának céljában hiszek. Még azt sem gondolom , hogy a lélek bűnösen születik, legalábbis nem tudom elképzelni, hogy mitől lenne egy eredendően előélet nélküli lélek bűnös, inkább csak valahogy a nagy semmiből létrejövő üres lélekanyagot kell megtölteni jósággal...

Őszintén örűlök, hogy így gondolod.

A hitnek és meggyőződésnek bennünk kell meglennie. A köré épített mondák, történetek csak körítés, sallang és dísz ...

Jézus Krisztus Isten fia. 2000 éve emberi formát öltött, lejött a földre. Tanított, hirdette Isten igéjét. Ez nem volt más, mint a szeretet. Semmi mást nem hirdetett. Meg persze elmondta, Ő a megváltó. (Ebben téved a cikk). 3 év szolgálat után a zsidók keresztre feszítették. Meghalt, majd harmadnapon feltámadott. Megmutatta magát többeknek, majd felment a mennybe. De elküldte maga helyett a vigasztalót, a Szent Lelket. Ezzel nem tudnak mit kezdeni a mai nagy kutatók.

Én találkoztam ezzel a Jézussal (nem testben). Megismertem, megváltoztatott. Elvette bűneimet, elvette rossz szokásaimat. És betöltött Szent Szellemmel. És én most is tudok vele beszélni, most is segíti az életemet.

Bennem egy ma is élő Jézus él. Nem fikció, nem kitaláció, nem egy halott Isten elképzelése. És én erről bármikor bárkinek hitet teszek. A szeretet miatt. Mert szeretném, ha mindenki megtapasztalhatná ezt, mindenki boldogabban élhetne.

Ezért vitázni viszont nem akarok, mert ha valakinek erre nincs szüksége, ám ne legyen. Ez nem kötelező.

Nekem jó így, és azt mondom, nekem megérte. Boldog vagyok és kiegyensúlyozott, Isten mindennapos segítségével élem életem. És a családom is.

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=24169&pIdx=1

:-) nagyon jó! örülök neked.

A kersztény egyház szétválásával jól lehet látni ezen egyházak gazdasági szerepét, mely lehet nyílvános sőt, hivalkodó mint a görög-keleti és zárt, intelligens mint a római kat. egyház. Gazdasági (és politikai!) szerepén értem azt, hogy az általuk felhalmozott javakat az aktuális politikai vezető réteg támogatására használták, vagy ezt maguk kerálták ha céljaiknak nem felelt meg az előző.

A keleti kulturákban a vallás szintén szerepet kap a politikában de más szemszögből közelíti azt meg. Kivétel talán a mohammedán vallás lehet, de mint tudjuk, a már meglévő vallásokat ötvözte prófétája/megteremtője Mohammed, illetve ezt egészítette ki a kulurájuk igényei és logikája szerint.

A meditációt valóban helyesnek és hatékonynak tartom a mindennapi stressz leküzdésére a távolkeleti gyógymódok közt nem ez az egyetlen. Ezek az orvosok a test és lélek egészét tekintik mikor gyógyításhoz fognak, nem csak az aktuális testrész problémáját látják, hanem a forrását keresik. Ezért lehetnek időnként hatékonyabbak.

A keleti jellegű tanokkal jobban szimpatizálok,ott nem ennyire fontos az anyagiasság,és vhogy közelebb állónak érzem azokat a gondolatokat hogy magunkat ismerjük meg és tegyük rendbe,és általa jutunk el magasabb szellemi szintekre,ami szerintem fontos lenne mki számára,nem csak a mókuskerékben szaladgálni egész életünkben.

Bár kicsit eltávolodtam a vallástól,de fontosnak tartom ezt a fajta belső nyugalmat,meditációt alkalmazni,szerintem öngyógyításunkhoz is sokat hozzátenne nem lenne ennyi modern betegséggel rendelkező ember....

A történelemben csak arra akartam utalni, hogy kicsit azért már változott a világ. Még a római egyházon belül is. Egyébként nem tartom helyesnek (és nem csak ebben a megközelítésben), hogy pár száz év távlatából elítélünk bizonyos dolgokat. Mint ma is láthatod, azt sem tudjuk pontosan, mi történt 5-10-20 napja, nem hogy olyan régen. Egy cselekedetet, mégha nem is tetszik nekünk, érdemes azért abban a korban megítélni. Szerintem.

Az egyháznak nem látom valóban értelmét, ahogy ma működnek. De gyülekezetnek igen. Mert az azonos gondolkodású, vallású, hitű emberek gyülekezete. Akik azért gyűlnek össze, hogy együtt dicsérjék Istent, beszélgessenek, tanítsák egymást, elmondják kinek mi történt az életében, stb, stb. Nem különb bármilyen baráti közösségnél.

Semmi gond,úgy látom tájékozott vagy a témában,ellentmondást nem látok kettőnk között,lényegében Te sem látod szükségességét az egyháznak,mondanivalómnak ez volt a lényege...

Igen valóban régi dolgokat említettem fel,de ez a tényeken nem változtat,mégha ez a római katolikus egyház égisze alatt történt,ez is a vallás egy szeletét képezi.

Ha nem haragszol, ehhez hozzászólnék:

Sajnos te is abba a hibába esel sok más emberrel együtt, hogy a kereszténységet azonosítod a katolikus vallással.

A római katolikusság azért alakulhatott ki, mert Rómában anno 2 apostol is tanított: Péter és Pál. Ezért gondolták anno úgy, hogy náluk az igazság. De persze ez nem igazság. És ha valaki ezt gondolja magáról, és megvan hozzá a pénze és serege, és még meg is indokolja egy felsőbbrendű lénnyel, akkor elköveti azokat a hibákat, amit a római egyház.

Most már más a helyzet, te is csak sok száz éves dolgokat tudsz felemlegetni.

A reformáció idején kialakult egy másik egyházi vonulat, mely már nem az emberek, hanem Jézus vezető szerepét hangsúlyozták. Nincs pápa, nincs komolyabb emberi vezetés. Aztán ez a reformáció, miután betöltötte feladatát, nem volt képes megújulni (sajnos megint emberi okok miatt). Ekkor jöttek az anabaptisták, akik megint egy fejlődési ág, de ugyanarra a sorsra jutottak. De azért fejlődtek, ezt nem tagadom. Végül, napjainkban (ebben a történelmi távlatban persze) kialakultak a pünkösdi gyülekezetek. Nevük abból ered, hogy Pünkösdkor Isten szelleme betöltötte az embereket, és ez a mai napig is így van. Akik betöltekeznek vele, egy magasabb síkra helyeződnek. Isten országában mindenképpen.

Miután Isten szelleme bennem él, ezért én valóban vele beszélgetek (nem hozzá beszélek, ez nagy különbség). Oktat, tanít, jobbá tesz, megszabadít bizonyos dolgoktól. Közvetve és közvetlenül is beleavatkozik az életembe ha kérem és hagyom. És ez a fő gondolat. Ha kérem és hagyom. Nem vagyok robot, szabad akaratom van, bármit megtehetek. De ha változni akarok valamiben (pl leszokni a cigiról, piáról, narkóról), és kérem és akarom, akkor ő megszabadít tőle. Nem erővel, nem büntetéssel, hanem határtalan szeretettel. Mert Isten maga a szeretet.

A stigmátás idézet az én alapelvem is.

Az egyházakat és szereplőit többségében elitélem. Természetesen tisztelet a kivételnek. Nem vagyok megkeresztelve és Istenben sem hiszek a szó klasszikus értelmében. Az egyház azoknak hasznos lehet, akiknek reményt és erőt ad, de én csak azt látom, hogy a papok begyűjtik a pénzt fényűző templomokat építenek, a saját szabályaikat meg képtelenk betartani. Sőt nem is akarják betartani. Ma már ez is csak egy munka. Van, aki bankár lesz, van aki teológiát tanul és pap.

Az Isten számomra nem egy földönkívüli, vagy magasabbrendű lény. Mindenkinek saját istene van, ami benne lakik. Bár én jobban szeretem lelkiismeretnek és jóakaratnak hívni. Szerintem a saját életemért én vagyok a felelős. A lehetőségekhez mérten pedig másoknak is segíteni kell céljuk eléréséhez. Hogy mik a lehetőségek, azt mindenki maga dönti el lelkiismerete, igényei és céljai alapján.

A vallás és a hit fontos dolog az ember életében,úgy gondolom erőt ad az embernek ha hinni tud vmiben,így nem igazán lényeges számomra hogy ki melyik vallásnak a híve,viszont az egyházak szükségessét megkérdőjelezem,keresztes háborúk,szent inkvizíció ez sok embernek az életébe került az egyháznak nem ez lenne a feladata,mégha ezek a múlt cselekedetei is voltak....

Stigmata c filmben volt egy jól megfogalmazatt gondolat,azóta is ez visszhangzik a fülemben:

Isten nem díszes épületekben,templomokban lakik hanem bennünk,a szívünkben,így nem kell közvetítő kapocs,ha beszélni akarunk vkivel azt nem egy másik személyen keresztül tesszük!

Tiszteletem!

Örülök ennek a topicnak!

Magam részéről is vallás szerint élek: a brahma-madhva-gaudia vaisnavizmust követem, azaz Krisna vallású vagyok, idestova 11 éve.

Kultúránkat, és engem is a nyitottság jellemez, minden őszinte, vallásos embert mélyen tisztelek, hiszen egy felé próbálunk haladni, Isten, és a világ megismerése, szeretete vezérel bennünket.

Remélem sok, tartalmas, építő beszélgetésben lehet még itt részünk! :)

Engem megkereszteltek, voltam elsőáldozó is de valahogy nem "fogott meg" igazán a kereszténység. Kételkedésemet talán a kíváncsiságom és vitakészségem indokolja, valamint a történelmi tények.

Kíváncsian várom, ki melyik oldalt fogja kérdéseivel gondolataival gazdagítani ...

Igazából mi priviben kezdtük a beszélgetést, de aztán rájöttünk (ill én csak rábólintottam), hogy hátha ez mást is érdekel. Ezért szeretnénk erről beszélgetni.

Én keresztény vagyok, Jézus Krisztus szolgája. Komolyan veszem a hitemet, így az Úr is komolyan vesz engem. Aktív keresztény életet élek.

Na, adok szót másoknak is, hátha...

Sziasztok!

Azt hiszem, ilyen jellegű topikot még sehol nem nyitottak még gazdasági fórumon. Szerintem mégis lennie kellene, hiszen mindenkinek kell valamiben hinnie. Aki nem is hisz egy természet feletti lényben, az is lehet vallásos.

Véleményeiteket, meglátásaitokat itt leírhatjátok, megvitathatjátok.