kizárásos alapján BRK-A -ról van szó:
"Big Bet: Well known Crypto expert has just requested a bet of $8.5m AUD to win $1.2bn that a Bitcoin will exceed the price of a Berkshire Hathaway share (c.$280k) by 2023. Have put him in touch with large syndicate - hope he can get set!"
Meg melyik tickerről van szó egyáltalán:
BRK-A : 288000$
BRK-B: 189,96$
Lehet a fogadóiroda önreklámja ez.
lehet ez a reklám része, hogy plusz tőkét vonjanak be a bitcoin bizniszbe
jó hülye egy fogadás ez. Ha ennyire biztos a dolgában a kriptobefektető, akkor ne fogadjon, hanem vegyen 8,5 millió dollárért bitcoint 10-szeres tőkeáttétellel és sokkal többet fog nyerni.
Másrészt, addigra mint kriptobefektető úgysem lesz szüksége arra az aprópénzre, mert addigra neki jóval nagyobb vagyona lesz.
Harmadrészt azt nem tudom, hogy mi lenne egy részvény split esetén, de ezt talán leírták a fogadásban.
Negyedrészt, ha a bitcoin elértéktelenedik, akkor nem marad a befektetőnek amúgy sem semmi pénze.
Buffett cége vs Bitcoin
"Ausztrália – és talán a világ – egyik leghíresebb bookmakere, Tom
Waterhouse számolt be róla a Twitteren, hogy egy neves kripto-befektető
kötött nála fogadást.
A személy, akit nem nevezett meg, 8,5 millió ausztrál dollárban
fogadott arra, hogy 2023-ban egy Bitcoin értéke meg fogja haladni a
Berkshire Hathaway egy részvényének értékét."
1, Mielőtt este elalszik, tegye fel magának a kérdést: tanult-e valami újat aznap.
2, Mindig vegye fel a telefont. Az életben rengeteg olyan dolog lesz, ami elől legszívesebben elmenekülne vagy elhalasztaná, de végül mindig szembe kell néznie velük.
3, Legyen alázatos, nem számít, milyen magasra is emelkedik a ranglétrán.
na mi? hát milliomos lennél :-P
"1965-ben, pont ezen a napon szerzett irányítást a
Berkshire Hathaway fölött Warren Buffett, a cég részvényeit akkor 19
dollárra értékelték. A MarketWatch érdekességből utánajárt, mennyit lehetett volna keresni, ha valaki maga is beszáll 100 dollárral a Berkshire-be 1965-ben.
A lap szerint az akkori 100 dollárból 2,4 millió
dollár lenne 2017 végével bezárólag. Ha ugyanazt a 100 dollárt az
S&P 500-ba fekteti valaki, akkor ugyanazon időtávon 15 600 dollárnál
tartana."
ha netalán érdekesnek találnátok.. nem rövid, bő két óra
első kézből láttad :)))))
Más
„Az értékeltség fontosabb, mint az eredménynövekedés. A kis mértékben, vagy egyáltalán nem növekvő eredményű, ám olcsó részvényekből összerakott portfóliók alaposan felülteljesítik a nagy növekedésű, ám drága részvényeket. A másik, még meggyőzőbb állítása a kutatásnak, hogy még az érték alapú portfóliókban is alulteljesítéshez vezet a nagy eredménynövekedés, míg az alacsony növekedés felülteljesítéshez. Sok értékalapú befektető számára is váratlan ez az eredmény. A magas növekedéshez ösztönösen vonzódunk és azt hisszük, hogy a nagy növekedést mutató, érték alapú részvények jó minőségűek és olcsók is egyben. Azt is hihetjük, hogy a jó tőkemegtérülési mutatóval rendelkező cég megfelel Warren Buffett „magas minőségű vállalat” elvárásának. A probléma az, hogy az adatok azt mutatják, a magas növekedésű, magas megtérülésű részvények jellemzően csalódást okoznak. Ugyanis a piaci verseny a magas megtérülésből gyorsan átlagost csinál. Nagyon ritka az olyan cég, amelyik ellen tud állni a versenynek és ezeket nehéz megtalálni ex ante – tehát az esemény előtt. Warren Buffettnek kiváló adottsága van ezek megtalálására – ez az egyik alapfeltétele a kompetens és becsületes menedzsment mellett annak, hogy egy céget „csodálatos cég”-ként azonosítson. Az adatok azonban azokra vonatkoznak, akik nem rendelkeznek Warren Buffett tehetségével – számukra az alacsony növekedésű vállalatok konzisztensebb befektetések. Úgy látszik, hogy minél rondább a fundamentális üzleti terv, annál jobb a hozam még akkor is, ha az értékeltségek hasonlók. Ez a „mély értékbe fektetés”. Tobias Carlisle: Deep Value
A value indexeknél gyanakodni kezdtem, hogy ha valami olcsó, pláne egy részvénycsoport (index), akkor túl egyszerű csak néhány értékeltségi mutatót (P/E, P/B, EV/EBIDTA stb.) nézni, az olcsóságnak ára kell, hogy legyen még a mutatók tekintetében is. Tájékoztatókban, factsheetekben csak azt mutogatják, hogy mennyire „olcsó” az index, de azt nem igazán, hogy más mutatóik milyenek. A value indexek ROE-ja kisebb, mint a sima plain vanilla indexeké, ami jó példa arra, hogy mindennek ára van. Természetesen ez is csak egy mutató, de jellemzően jelentősen eltér.
A ROE-ról eszembe jutott, hogy Buffett szereti ezt a mutatót, nem véletlen, hogy (mióta Mungerrel együtt fektetnek be) ez a hitvallása: „It’s far better to buy a wonderful company at a fair price than a fair company at a wonderful price.” Tobias Carlisle szerint Buffett tehetsége abban rejlik, hogy képes minőségi és olcsó cégeket találni, ami annyira nehéz, hogy ő nem is foglalkozik minőségi cégekkel, csak a mélyen alulértékeltséget keresi.
Továbbra is hiszek abban, hogy az európai részvényeknek van mit utolérniük az amerikai társaikhoz képest, de az is igaz, hogy nem mindenben jobbak a mutatóik. Könnyen lehet, hogy a következő időszakban felülteljesítenek az európai részvények (nagyon remélem!), de az értékeltségük nem biztos, hogy eléri az amerikaiakét, így nagy hibát követ el, aki csak az értékeltségre koncentrál, mert az európai részvények sem fognak az égig szárnyalni.
szívesen :)
majd egyszer, a távoli jövőben, ha érezni fogok kellő energiát magamban, hogy nekiessek a berkshire sztorinak, majd megírom azt is. csak az sokkal nagyobb falat :)
Ez tényleg így van, egy bizonyos szint felett.
Illetve hozzátenném, hogy az emberi kapcsolatok minőségén nagyon sok múlik.
Ha a számondra fontos ember értékrendje eltolódik, akkor ezt te sem tudod kikerülni.
Bár a legendás amerikai befektető, Warren Buffett jelenleg 91,1 milliárd dolláros összvagyonnal rendelkezik, legutóbb mégis azt mondta, nem a pénz a boldogság kulcsa. A guru bevallotta, nagyon is élvezte azokat a napokat, amikor jelenlegi vagyonának még csak a töredéke volt meg.
„Akkor sem voltam boldogtalan, amikor 10 ezer dollárom volt" – mondta a CNBC-nek adott interjújában Warren Buffett, legendás befektetési guru, a Berkshire Hathaway vezérigazgatója.
Buffett hangsúlyozta, az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy a több pénz nagyobb boldogságot is jelent. Ez azonban önmagában nem igaz.
Ha valakinek 100 ezer dollárja van, és boldogtalan, akkor az az ember egymillió dollárral sem lesz boldogabb – foglalta össze bölcsességét a befektető.
Ráadásul, ha valakit csak a pénz érdekel, és összejön az 1 millió dollárja, akkor körülnéz, és ez a boldogság azonnal eltűnik, ha meglátja azokat, akiknek 2 millió dollárjuk van. „Nem leszel sokkal boldogabb, ha megduplázod a vagyonodat" – mondta.
Éppen ezért Buffett azt tanácsolja, ne az határozza meg a boldogságot, hogy valakinek éppen mije van, hiszen vagyonszerzés közben is elég jól érezheti magát az ember.
Noha Buffett közönségének jelentős része számára az egymillió dolláros vagyon is messze elérhetetlen, a kutatások valóban igazolják azt, hogy az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy a boldogság és a vagyon, illetve a pénzköltés közvetlen összefüggésben állnak egymással – mint ezt Elizabeth Dunn, a British Columbia University pszichológia professzora kifejtette a CNBC-nek.
Érdekesség, hogy Dunn társszerzője volt egy tanulmánynak, amely kimutatta, ha boldogságról van szó, a legfontosabb „valuta" manapság az idő. Mint állítják, az embereknek nincs végtelen mennyiségű pénze, vagyis valaminek a megvásárlása egy másik dolog megvásárlásáról való lemondást is jelent.
A fókusz tehát sokkal inkább átáll a puszta vagyonszerzésről egy olyan szemléletre, amely központjában az áll, hogy az egyén olyan dolgokat vásároljon meg a pénzén, melyek valóban boldoggá teszik.
Buffett egyébként még tavaly mondta, hogy teljesen elégedett lenne azzal, ha csak évi 100 ezer dollárt keresne, mivel már megvan az a befektetése, amely boldoggá teszi:
egy ház, amelyet 1958-ban vásárolt, és amelyben ma is lakik.
A guru hozzátette, elég nagy vagyona van ahhoz, hogy akár 120 méteres jachtot vagy 20 házat vegyen. Azonban kiemelte, ha mindezeket megvenné, akkor sem lenne boldogabb.