Négy tényező, ami meghatározza az egészségügy jövőjét
Drámai és alapvető változások mennek végbe az egészségügyi szektorban, amihez mind a szolgáltatóknak, a betegeknek és a finanszírozóknak is alkalmazkodniuk kell. Világszinten a költségek emelkedésébe mutatnak a tényezők, ami válaszlépéseket kényszerít ki a szereplőkből: a szolgáltatók oldalán konszolidáció jellemző világszerte, miközben egyre több érv szól az értékalapú ellátás mellett - vetíti előre globális egészségügyi anyagában a Deloitte.
Többek között erről is szó lesz a Portfolio Private Health Forum 2017 című rendezvényünkön.
Végső soron a költségekről szól minden az egészségügyben: az újabbnál újabb technológiák kifejlesztése egyre drágább, a kormányzatok küzdenek, hogy lépést tartsanak a finanszírozási oldalon, a demográfiai folyamatok is meghatározzák a költségeket és az egyének is egyre tudatosabbak. A Deloitte globális csapata emiatt 2016-os jelentésében összegyűjtötte és csoportosította, melyek azok az egyedi tényezők, amelyek meghatározóak a globális egészségügyi szektor jövője szempontjából.
Így néz ki ez egyetlen ábrán:

Forrás: Deloitte 2016 Global health care outlook
A felaprózódás vége
Az egészségügyi ellátói szektor a tradicionális, szétaprózott irányból a konszolidáció felé mozdul. Néhány országban az egyre jobban emelkedő költségek és az egyre erősebb verseny a "nagyobb jobb" koncepció térnyerését segíti elő. Az önálló kórházak egyesülnek egymással és a független orvosi csoportokkal szövetkezve nagyobb egészségügyi ellátó rendszereket alakítanak ki, amivel kiaknázzák a méretgazdaságosság előnyeit és szélesebb szolgáltatást tudnak nyújtani, amivel megfelelnek a gazdasági és szabályozói követelményeknek. Egyre jellemzőbb a kockázatmegosztó rendszerek felépítése. Emellett a kormányzatok egészségügyért felelős szervei is új modellek kialakítására törekednek.
A népesség egészségügyi állapota
Az egészségügyi ellátórendszer szereplőinek és annak finanszírozóinak minél több információra van szüksége a népesség igényeiről, egészségügyi állapotáról, a legfontosabb kockázatokról. Emellett mérniük kell az ellátás folyamatának eredményességét is.

Érték alapú ellátás
A szabályozási és piaci változások lebontják a normál üzletmenetet ebben a szektorban is, mivel egyre inkább teret kapnak az értékalapú megközelítések az egészségügyben is. A klasszikus díj ellenébeni szolgáltatásnyújtás arra ösztönzi az egészségügyi ellátórendszer szolgáltatóit, hogy minél jobban növeljék szolgáltatásaik volumenét tekintet nélkül a költségekre. Habár a szolgáltatóknak azt a célt is ki kellene elégíteniük, hogy javítják az egészségügyi mutatókat, a régi modell erre nem képes. Ezért terjed egyre jobban az érték alapú egészségügyi ellátás, ami ösztönzi a minőségjavítást.
Hatékony és méltányos ellátás
A költségek folyamatos emelkedése és a betegek növekvő száma mellett a szolgáltatók rá vannak kényszerítve az egyre hatékonyabb működésre. Az érintett szereplők (szolgáltató, finanszírozó, beteg) együttműködésével, az egészségügyi kiadások kontrolljával, az ellátás változatosságának csökkentésével, a költséghatékony technológiaalkalmazással, és a fogyasztók tudatosabbá válásával tovább fejleszthető az ellátórendszer.
Ahogyan az a fenti ábráról is leolvasható, az egészségügyet meghatározó tényezőket további 5 csoportba sorolták a szakértők, és ezen belül azonosítottak további folyamatokat:
- Pénzügyi aspektus: kormányzati költekezés, egészségügyi reformtörekvések, alternatív pénzügyi/üzleti modellek, állami és magánszektor együttműködése.
- Innováció: orvostudományi előrelépések, digitalizáció az egészségügyben, adatelemzés.
- Szabályozás: beteg- és termékbiztonság, kiberbiztonsági kérdések, csalás és visszaélés elleni harc.
- Működés: infrastruktúra üzemeltetés-fejlesztés, pazarlás, alternatív szolgáltatások, felvásárlás és egyesülés.
- Demográfia: öregedő népesség, krónikus betegségek, fertőző betegségek, hozzáférés az ellátáshoz, fogyasztói elkötelezettség.