A vallás csupán a hit egyik hordozója.
Egyetlen társadalom sem létezhet hit nélkül: Vagy valamilyen természetfelettiben hisz vagy önmagában.
A mai nyugati ember jelenleg úgy véli, hogy ellenőrzi a körülményeit, ezért szorul vissza a vallás.
Mostoha körülmények között azonban a vallás mindíg erőre kap.
A vallás és a racionális gondolkodás évezredek óta verseng egymással.
Szó szerint, mert agyunknak ugyanazt a területét használja.
Egyes kutatások szerint a vallásos révület és az egyszerű gépek tervezéséhez szükséges gondolkodás az emberi agynak ugyanazon területén 'lakik'. Ezt a területet vagy erre használjuk vagy arra. Ennek a területnek a használatában következett be változás, amikor az emberi társadalom az un. sötét középkorból átvitorlázott a reneszánszba.
Ennek következtében volt képes a körülményeit fokozatosan egyre kedvezőbben alakítani.
Feltételezhetően ez a váltás más többször megtörtént az emberiség elmúlt hosszú történelme során.
Az a vallás, amit mi ismerünk vagy ami ellen a középkorban a reformáció kikelt, már puszta keret, egy puszta forma, melyet a korábbi hit intézeményrendszere ad.
Semmi köze nincs az ősi hithez, az őskereszténységhez, mely üldöztetés közepette adott erőt és összetartozást egy egyre növekvő kisebbségnek.
Az őskereszténység, mely súlyósan ellenséges körülmények közepette oly erősnek bizonyult, moderált körülmények között már nem engedte a pluralizmust és ezzel a fejlődés kerékkötőjévé vált.
És itt visszatérhetünk az ókori bölcsekhez: Keresd az arany középutat!
És paradox módon ma, amikor az arab világ még a törzsi rendszer és a dogmatikus vallásos hit talaján áll szemben a (túl)fejlett nyugattal, mely már a pluralizmust is túlzásba viszi, elképzelhető, hogy épp az Orbán Viktor által képviselt (korrupt?) irányvonal jelenti ezt a középutat. (?!)