Ha jól értem, akkor k@pj@m be és fizessek adót -kompenzálás nélkül... Ez is a Lőrincmartalék lesz.
Ha jól értem, akkor k@pj@m be és fizessek adót -kompenzálás nélkül... Ez is a Lőrincmartalék lesz.
mi van akkor, ha a TBSZ számlámon veszteség van és szeretném azt a normál számlámon lévő nyereséggel úgy kompenzálni, hogy felbontom a TBSZ számlát (így adókötelessé válna a veszteség?
NAV válasza:
Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkereséseire az alábbi tájékoztatást adom:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény) 67/B. § (1) bekezdése szerint tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül - az e paragrafusban foglalt feltételek és adókötelezettség mellett – pénzösszegnek a befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek a lekötött pénzösszeget meghaladó része, azaz a lekötési hozama.
A lekötési hozamot a lekötés megszakítása esetén a lekötési nyilvántartásból történő kivezetés napjára vonatkozó állapot szerint kell megállapítani.
Amennyiben lekötési hozam, vagyis jövedelem nem keletkezett, abban az esetben adófizetési kötelezettség sem áll fenn.
A lekötés megszakítását követő időszakra tartós befektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg, a megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre a jogcíme szerint rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető, ha az a megszakítás napját követően kötött ügyletekből keletkezett (Szja tv. 67/B § /9/ bekezdés c) pontja).
Összefoglalva tehát, a tartós befektetési számlán elhelyezett összeg lekötésének megszakítása esetén jövedelemnek a lekötési hozam minősül. Lekötési hozam hiányában adókötelezettség sem keletkezik. A tartós lekötés időszakában keletkezett veszteség adókiegyenlítés formájában nem számolható el, adókiegyenlítés csak a megszakítás napját követően kötött ügylet esetében érvényesíthető.
Tájékoztatom, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
Hétfőn felhívom őket.
Köszi az információt! :)
szerintem hívd fel a Nav-ot, nem fognak bírságolni, elmondod, hogy te mit szerettél volna ők meg elmondják, hogy mit hova írjál, hogy jó legyen a végeredmény.
Ők a 1453-as bevallásodról hiányolják a veszteség feltüntetését!
Azaz olyan, mintha 2014-ben nem vallottál volna be olyan veszteséget, amit most össze akarnál kompenzálni a veszteségeddel. Márpedig a levonás (összevonás) feltétele az is, hogy az előző bevallásodban fel legyen tüntetve a veszteség.
Látatlanban csak ennyit gondolok.
Tipp: Lehet, hogy meg kell majd helyesbítened a 2014-es bevallásod előbb és csak utána vonatod le a 2016-os nyereségből.
Kaptam a NAV-tól egy levelet ma!
Hiba leírása:
Ha a 216. sor kitöltött, akkor Önnek rendelkeznie kell olyan 1453-as bevallással,melynek a 1453-04-es lapján a 172A mező kitöltött.A 216 sor összege nem haladhatja meg a 1453-04 lap 172A mezőjének összegét.
A 172A mezőbe akkor írtam volna az összeget,ha veszteségem van,de nyereséges volt a tavalyi évem.Viszont a 2014-es nettó veszteségem nagyobb volt,mint a tavalyi nettó nyereségem.
Adókiegyenlítést használtam most először!
Az idei év szép kövér eddig!:)
A segítséget előre is köszönöm!
Nekem úgy volt, hogy visszaigényeltem azonnal be is hívtak biztos ami biztos alapon gondolom. Vagy véletlen volt , hogy a visszaigénylős évben hívtak.
Akkor azt kérték 5 évre visszamenőleg hozzam az igazolásokat, és segítség lenne ha egy táblázatban levezetném az én számításomat.
Vittem a bróker papírokat + saját táblázatot nyereség/veszteség , adó 5 évre visszamenőleg.
Érdekes módon mindent lefénymásoltak, minek ha ott van náluk a brókercégtől? Az egész ügymenet alapján az jött le nekem nincs nagyon képben aki ott ellenőrzött. De minden rendben volt, nem volt mit találnia. Csak nem győzött meg róla , hogy meg is találna ha lenne mit. :) De nyilván ez nem jelent semmit csak egy benyomás volt. :)
Nálam így nézett ki annak idején. Az pedig ha egy brókercégnél nem jó a kimutatás nagyon nagy gondra utalna. Ott vagy az van amit mondasz a készletértékelési módszerek eltérése , vagy a adómentes számlák is belekeveredtek. Ha nem akkor az baromi nagy gubancra utalna a brókercég hibás számot közöl. Akkor a számlaegyenlegemen is aggódnék. Ilyen vsz nem lehet, hacsak nem Quaestor esete . Persze elvileg lehet hiba de az nagyon ijesztő lenne , a brókercég adatbázisa rossz számot dob ki.
nekem is az jutott eszembe, hogy a haverod hozzáadta a TBSZ és NYESZ számláin lévő nyereséget is...
Amúgy niylván az adózó a felelős, de ha a bróker céged kiállít egy igazolást, amit nyilván kiállított és az egyezik a bevallott számokkal akkor sztem jó.
Ha az eltérést az okozza, hogy a barátod más deviza LOFO, HIFO akármilyen módszert alkalmazott az előző évben, mint amit a brókercég (az eladási megbízásai alapján elszámolt), akkor csak akkor bukhat le, ha egyszerre ellenőrzi mindkét évet a NAV.
Azaz az első évre is megvan egyfajta kimutatás és a 2. évre is megvan a brókercég által adott kimutatás.
Azaz bármelyik adóbevallást alá tudja támasztani. :-)
Mindegy ki mit küld az adózó a felelős ha később kiderül, hogy nem jó.
Most hibázhat ő a matekban, küldhet rossz adatokat a brókercég, hibázhat valamit a nav. De az egészért a felelősség a polgárt terheli.
Az egy másik kérdés, hogy milyen vizsgálat derítené ezt ki az 5 év elévülésen belül. Ennek mekkora az esélye.
Nekem olyan még nem volt, hogy a brókercégem nyilvántartása nem egyezett volna azzal amit én gondoltam.
Olyan volt már egy nagyobb összegű visszaigénylésnél behívtak mondjuk ez régen volt 5+ éve és amit ott láttam a munkájukból az alapján elég lesújtó véleményem volt arról mit találnának meg és mit nem. :)
Nem lehet, hogy a haverodnak van tbsz számlája is és összevonta a teljes nyereséget, és az a különbözet? Adómentest is beleszámolta? Mert elvileg lehet olyan brókercég hibázna, de én ilyennel még nem találkoztam. Nekem amit küldenek igazolásként rajta van a törvényi szöveg, hogy ezt is ellenőrizni kell mert eltérhet az adózó nyilvántartása a brókercégétől. Milyen készletértékesítési elvek alapján mit adott el mit nem. Lehet úgy is jó a bevallásod ha nem egyezik a brókercég matekjával csak akkor az elég kusza . Nem tanácsos vsz arra az útra keveredni. :) Egy év alatt se matekozzák akkor ki Navnál mi a történet, főleg 5 évre visszamenőleg.
Na, állítólag kiderült. Szerinte a brokicég kevesebbet küldött meg a navnak, kevesebb szerepel a kiküldött adóbevallás tervezeten, mint a nyereség-veszteség nyilvántartásban. (Ha ez igaz, teszem hozzá én... )
Ilyenkor mi van? Örülni és lapítani? Szerintem igen. Vagy neki ellenőriznie kellene, hogy jót küld-e a brokicég?
Valahogy fura nekem ez az egész...
Te sem kapkodtad el! :-)
Viszont van egy érdekes dolog. Nem nálam, de ismerősnél felmerült, hogy az illetőnek a nav sokkal kedvezőbbre számolta ki a dolgait, mint ahogy az illető saját magának. Pontosabban kisebb tőzsdei nyereséggel számolt, mint az illető szerint keletkezett. Ilyenkor mi van? Fogadja el, amit a nav számolt, és kész? Ha később kiderül, hogy a nav -vagy a neki adatot szolgáltató kifizető- cseszett el valamit, azért megizélhetik az adózót?
Egyáltalán az lehetséges, hogy a brokicég hibás adatokat küld meg a navnak? Én nehezen tudom elképzelni.
Szerk.: Épp most hívott, hogy a NAV csak a szerinte (Illetve brokicég online nyereség-vesztesége szerinti) pontos nyereség harmadát tünteti fel, és abból számolja az adót. Nem érti, és én mondjam meg, hogy most mit csináljon. :-)
Mondjuk én felajánlottam, hogy hamar elköltöm a különbözetet, ha csak a felesleges pénz zavarja... :-)
De tényleg, ez lehetséges?
ma van a határideje az szja bevallásoknak, hát ügydöntöttem akkor megcsinálom. nagyot nőtt a szememben állambácsi, a tözsdei jöverdelmet is fullra forintra pontosan tudta az ügyfélkapus e-szja. nem kellett belenyúlnom. most érzem 15-éve először hogy kapok valamit az adómért.
Tisztelt NAV,
Spanyol tőzsdei cégtől osztalékot kaptam 2016.05.03-án bruttó x EUR értékben, amiből levont a spanyol állam x EUR-t.
Hol és hogyan szerepeltessem ezeket az adatokat az adóbevallásomban ha TBSZ illetve ha normál számlámra (magyar brókercégnél vezetett) érkezett az osztalék?
Elméletileg jogosult lennék-e a külföldön levont osztalék visszaigénylésére a spanyol adóhatóságtól?
válasz:
Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
A Magyarországon belföldi illetőségű magánszemélyt a jövedelemszerzés helyétől függetlenül az összes (bel- és külföldi) bevétele alapján adókötelezettség terheli, ha nemzetközi egyezmény ettől eltérően nem rendelkezik.
I. A Magyar Népköztársaság Kormánya és Spanyolország Kormánya között Madridban, az 1984. évi július hó 9. napján aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 12/1988. (III. 10.) MT rendelet [továbbiakban: Egyezmény] a spanyol illetőséggel bíró társaság által magyar illetőségű magánszemélynek juttatott osztalékjövedelem adóztatása vonatkozásában tartalmaz rendelkezéseket.
A magyar illetőséggel bíró magánszemélynek fizetett osztalék ezen Egyezmény esetében főszabály szerint Magyarországon adóztatható. Ugyanakkor az Egyezmény lehetővé teszi a másik, az osztalék forrása szerinti állam számára is az osztalék meghatározott korlátig – Spanyolországban 15 százalékos mértékig – történő adóztatását.
Tekintettel arra, hogy a Spanyolországból származó osztalékjövedelmet Magyarország is adóztathatja, az Egyezmény 24. Cikke rendelkezik a kettős adóztatás elkerüléséről. E rendelkezés értelmében a magyar előírások szerint főszabályként fizetendő 15 százalékos mértékű adóból a külföldön megfizetett 15 százalékos adó levonható, így Magyarországon nem kell az osztalék után adót fizetni. A külföldön megfizetett adó beszámítása csak a belföldi adó összegéig terjedhet. Ugyanakkor, ha a külföldön levont adó a magánszemély részére visszajár, akkor annak összegével a Magyarországon fizetendő adó nem csökkenthető.
II. A Spanyolországból származó osztalékjövedelem Magyarországon osztalékból származó jövedelemként vagy tartós befektetésből származó jövedelemként adózhat.
II./1. Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés ac) pontjának rendelkezése értelmében osztaléknak tekintendő a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem. A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem, melyet 2016. január 1-jétől 15 százalékos mértékű személyijövedelemadó-
A 16SZJA bevallás 182. sorában kell feltüntetni a külföldi osztalékból származó jövedelmet és adóját.
Ha a külföldön megfizetett adó azonos a 15%-os adóval vagy annál több, akkor a „c” oszlopba nullát kell írnia.
A 189. sorba kell a 182. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön is adóztatható osztalékot és a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét beírni.
II./2. Speciális esetekben a tartós befektetésekre vonatkozó szabályok is alkalmazhatók. Tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 67/B. §-ában foglalt feltételek megléte mellett, a befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek (ideértve a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét is) a lekötött pénzösszeget meghaladó része, azaz a lekötési hozam. A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében a tartós befektetésre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazzák.
Amennyiben a kifizető adatszolgáltatásra nem kötelezett, azaz ha külföldi a befektetési szolgáltató vagy a hitelintézet, a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó szabályok akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély a szerződés megkötését az első befizetést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. További feltétele a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó kedvező adózási szabályok alkalmazásának, hogy a magánszemélynek rendelkeznie kell a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által kiállított olyan igazolással, amelyből a tartós befektetésből származó jövedelem megállapítható [Szja tv. 67/B. § (8) bekezdés].
A tartós befektetés hozama jellemzően lehet kamat, árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci ügylet nyeresége és osztalék lehet.
A tartós befektetés lényege az, hogy a befektetett összeg hozama Magyarországon adómentes, ha a magánszemély azt öt év időtartamban tartós befektetésben tartja, illetve csak 10 százalékos mértékkel válik adókötelessé akkor, ha a tartós befektetés időtartama eléri a három évet és az Szja tv. szerinti egyéb feltételek is teljesülnek. Viszont 15 százalék az adó, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg.
Miután a tartós befektetés befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel külföldi pénzügyi eszközben is köthető, így előfordulhat, hogy a befektetett eszközre tekintettel kifizetett osztalék után a forrás állam adót vet ki.
Azonban, ha Önnek az osztalékot a tartós lekötésben lévő pénzügyi eszközére fizették ki, melynek osztaléka a lekötésben tartás időszakában a lekötési hozamot emeli, akkor utána adófizetési kötelezettség Magyarországon, az Szja tv. –ben foglalt feltételek teljesülése esetében nem keletkezik, így nincs olyan adó, amellyel szemben lehetősége lenne a külföldön megfizetett adó beszámítására.
Felhívom továbbá a figyelmét, hogy osztalékjövedelem esetében 14 %-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is keletkezhet. Ebben az esetben a bevallás 09 lapja 290. sora is kitöltendő.
III. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételt forintra kell átszámítani. Az átszámításnál a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamát kell alapul venni.
A külföldi pénznemről történő átszámításnál:
• bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában,
• a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében – a magánszemély döntése alapján – a teljesítés időpontjában, vagy az adóév utolsó napján
érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
A külföldi pénznemben megszerzett osztalékból (osztalékelőlegből) az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.
IV. Spanyolországban hatályos adó-visszatérítési szabályokkal kapcsolatban az adott ország illetékes szervétől kérhető tájékoztatás.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
nem szűnik meg, csak utána megszüntetheted úgy, hogy nem kell adót fizetned a kamatokés árfolyam nyereség után.
Ha meg megszünteted, akkor az addig elért kamatok után nem kell adót fizetni- és átkerül a normál számládra. Ami után majd a 2019 utáni kamatjóváírások után kell adót fizess. Vagy átteszed őket egy TBSZ 2019re és akkor megint nem kell adót fizess, ha otthagyod 2024-ig.
A számla 2018 dec 31 szűnne meg. A pmak 2022 valamikor 2018,2019...júniusban fizet kamatot.A Tbsz-en elhelyezett pénz után a kamat adómentes. A fél kamat adómenetes?
semmi, nem feltétlenül kell megszüntetned. Másrészt, ha megszünteted azaz kiveszel pénzt róla, akkor meg úgyis át lesz vezetve az egyenleg és a rajta lévő értékpapírok a normál számládra. Nem is értem mi a kérdés értelme.
Mi történik akkor ha a Tbsz számla 2020-ban jár le és van rajta egy 2022-en lejáró állampapír.
ugyanoda kell írni vmi 207-es környéki rubrika, mint tavaly. Én addig variáltam amíg kijött, hogy ne kelljen fizetni...:-)
A tavalyi ev nekem is ilyen volt. Melyik mezobe kell irni vagy hogy mukodik technikailag a nyereseggel kapcsolatos ado levonassal a gyakorltban?
