"Ha már hazugozol, röviden két aránypár a kedvedért, aztán onanizálj rajta ahogy akarsz.
EU-s pénzek
2010-ig kb. 2250 mrd Ft
2010-2014-ig 6450 mrd Ft
én nálam ez többszörös..."
Első látásra én magam is megdöbbentem, hogy milyen szar munkát végeztek a ballib kormányok az az EU-s pénzek körül. Rendelkezésükre áll 8000 milliárd forint kb. 34 milliárd EUR és nem hívják le az időarányos részét, sőt helyette hiteleket vesznek fel, de nem csak átmeneti időre, áthidaló hitelként hanem évekre. Ez mi? Ez nem a magyar adófizető állampolgár megkárosítása?
Másrészt, kigyűjtöttem az adatokat az MNB jelentésekből eur-ban, így nincs benne az árfolyamból eredő torzítás, ami a forintösszegekben már megjelenik. Így sem lett jobb a helyzet.
EUs-transzferek:
2005: 289 millió eur
2006: 1 milliárd eur
2007: 1,3 milliárd eur
2008: 1 milliárd eur
2009: 2,7 milliárd eur
2010 I negyedév: 660 millió eur
Összesen: 7,609 milliárd eur
2010. II-IV negyedév: 1,940 milliárd eur
2011: 4,3 milliárd eur
2012: 3,1 milliárd eur
2013: 4,7 milliárd eur
2014: 6,14 milliárd eur (1842 milliárd forint/300 Ft/HUF)
Összesen: 20,180 milliárd eur
DE! Utána olvasva a témának kiderült, hogy bár a kifizetési aránya 30% alatti, 2009 év végéig 13,3 milliárd euró értékben kötöttek támogatási szerződést a kedvezményezettekkel, amely a teljes, hét évre, 2013-ig szóló 34,5 milliárd eurós forrás 40 százaléka.
http://194.149.24.49/cikk/477656/
Ebből kifolyólag a 13,300 lekötött és a 7,609 milliárd eur közötti részről ami 5,691 milliárd eur még az MSZP kormány döntött. És bár nem sokat tudok a korrupcióról, - józan paraszti ésszel azt tételezem fel, hogy akkor korrumpálnak, amikor a döntés születik, hogy melyik pályázatot válasszák ki támogatásra.
Ha pedig ezt veszem figyelembe, hogy kinek a hatásköre volt a döntés, akkor az alábbi aránypár adódik:
2010-ig: 7,609+5691 = 13,3 milliárd eur (nincsenek benne a 2010-ben Bajnai által lekötött pénzek!)
2010-2014-ig: 20,180-5691 = 14,49 milliárd eur.
1,19 milliárd eur mutatkozik a Fidesz kormány javára csak. És ez nem többszörös különbség.
"Ha 200mrd kb. 20 Ft-ot jelenthet forintosítási árfolyamban, akkor vajon 400 mrd mennyit jelenthet?
nálam kb. 40-et"
Látszik nem gondoltad végig, hogy következmények nélkül odaadhatja-e a nyereséget az MNB a hiteleseknek. Mire gondolok?
MNB eredménye, ha veszteség, konszolidálásra kerül az államháztartásba, ráadásul az államnak, végső soron az adófizetőknek ki kell fizetni a veszteséget. Ugyanez a helyzet a pozitív eredménnyel is. Ha az áht hiány 2014 év végén 2,4%, ez már tartalmazza az adott év MNB eredményét is. 2013-ról vagy 2014-ről van még kb. 200 milliárd eredménye, amit nem fizetett be a költségvetésbe osztalékként, átváltásból jött még hozzá 136 milliárd forint nyereség. Ez így együtt 336 milliárd forint, osztva 9 milliárd euro rendelkezésre bocsátott devizával: 37 Ft adódik. De legyen 400 milliárd. Tehát - azt mondod, amit LMP közleményben követel - hogy az MNB adja ezt oda a hiteleseknek, mert ez úgy igazságos. Mi történik az államháztartással, ha ezt meglépi az MNB?
Az államháztartással az történik, hogy MNB-nek nincs már sem idei, sem tavalyi nyeresége, a devizahiteleseknek odaadott árfolyamnyereség 400 milliárdja kiadásként megjelenik az államháztartásban. Az államháztartás jelenlegi 2,4%-os egyenlege 30,000 milliárdos GDP-vel számolva 1,3% arányban romlik. Az államháztartási hiány 3,7%.-ra szökik fel, és az adófizetőktől el kell kezdeni behajtani a 400 milliárdot a 3% alatti hiánycél megteremtése érdekében.
Tényleg azt akarod, hogy 400 milliárdot kezdjenek el behajtani rajtad, hogy odaadják a "felelőtlenül" eladósodó devizahiteleseknek?
Ez a különbség aközött, hogy az MNB adja oda a devizahiteleseknek a pénzt, vagy aközött, hogy ingatlant vagy műkincset vásárol. Ugyanis az ingatlanbefektetés megjelenik egyrészt kiadásként, másrészt bevételként, azaz a pénznek csak a megjelenési formája változott meg, ingatlan lett belőle vagy alapítványi részesedés pl. ami nem növeli az államháztartási hiányt.
Ezért teljesen mindegy, hogy az MNB befizeti-e osztalékként a költségvetésbe a pénzt, vagy nem, amikor konszolidálják az áht-ba az eredményét, az adófizetők megkapják a pozitív eredmény hozadékát az alacsonyabb államháztartási hiányban, és ezért nincs már költségvetési hatással az osztalékbefizetés a kormány számlájára. Mert MNB-nél az kiadásként jelenik meg, kormánynál meg bevételként. Konszolidált eredményhatás: 0. De ha ezt a pénzt kifizeted az adófizetőknek akár MNB-től, akár kormány számlájáról az 400 milliárddal rontja az áht-t!
Kétségtelen tény, hogy az eddigiekhez képest szokatlan, hogy az MNB-ben nyereség keletkezik, nincs is kialakult, elfogadott rendszere annak, hogy mi van akkor, ha az MNB nyereséges. Természetes a vita erről. Azt is mondhatod, hogy ez nem tetszik.
De azért Te is el tudod dönteni nagyjából, hogy jó befektetés-e egy ingatlan, vagy reáleszköz vagy nem, ha a várható vagy elért hozamokat összehasonlítod az adósságcsökkentéssel elérhető kamatmegtakarítással, vagy német államkötvény hozamaival, mert kb. ez az alternatíva. És még akkor is csak annyit lehet mondani, hogy rossz döntést hozott az MNB, mint ahogy történt ez Surányival, amikor elpicsázta a jegybank aranytartalékát, és azt is csak történelmi távlatból, mert egy ideig tényleg jó ötletnek tűnt a játékpénzre szóló átváltás.
Egyébként nem mindig szoktál linkelni, a 400 milliárdról mai napig nem tudom, hogy honnan jött.
Eddigi megfejtésem: 200 milliárd alapítványi kölcsön + 136 milliárd forintosításból származó árfolyamnyereség.