"És mit szólnál ahhoz, ha a precedensjog mondjuk azt mondatná ki, hogy minden szerződésre visszamenőleg a bankoknak 10.000.000 HUF kártérítést kellene fizetni/darab? "

Vsz nincs rá semmilyen jogalap, hogy ilyet kimondjanak. Az lehet egy ítélet, hogy maga az egész termék hibás , és semmis az összes szerződés. Csak az megint egy őskáoszhoz vezetne.

Amit írtam is neked Otp topikban (vsz hozzuk át ide a témát ne ott offoljunk részben) szóval ha ez következne be az őskáoszon felül a bankoknak perelniük kell az államot, hogy az összes hivatalos szerv (pszáf, közjegyzők stb) ezt a joggyakorlatot évekig helyesnek minősítette, és utána pedig az állam bírói kara jogellenesnek úgy ahogy van.

Ez viccnek is rossz.

Vajon hány devizahitel szerződést ellenőrzött a pszáf az elmúlt 10 évben szúrópróbaszerűen , hogy megfelel e a jogszabályoknak? Sok ezret. Ezekről van egy jegyzőkönyv , hogy xyz polgártársak a pszáf nevében azt találták, hogy minden oké. Téboly ez a történet. :)

Ez világos, hogy nincs precedensjog.

Amire én gondolok az lenne, hogy pl egy gyilkosság. Megvan a joggyakorlat rá, hogy mit tudom én 10 évtől életfogyt amit kimérnek rá.

De nem az a bírói gyakorlat, hogy rábizonyítjuk gyilkos aztán az egyik bíróságon felmentik kitüntetik a másik bíróságon pedig életfogyt ugyanezért. :)

Szóval ugyanezt devizahitelre vetítve, azt azért el kellene dönteni , hogy a bírói gyakorlat szerint ez hibás termék e vagy sem mint chf alapú hitel. Aztán azt is el kellene dönteni , hogy a bank a szerződésbe jogosan foglalta e, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, illetve a kamatokat joga volt e a banknak egyoldalúan emelni hivatkozva a nemzetközi helyzet fokozódására (mert erre a megkötött szerződés jogot ad, kérdés jogszerű e a szerződés)

Ha ezekben sem sikerül egységesen fellépni precedensjog ide vagy oda az egy őskáosz.

Aztán persze lehetnek egyedi sajátosságok egy egy ügyben azt külön téma.

És mit szólnál ahhoz, ha a precedensjog mondjuk azt mondatná ki, hogy minden szerződésre visszamenőleg a bankoknak 10.000.000 HUF kártérítést kellene fizetni/darab?

A precedensjog egyáltalán nem annyira jó dolog, mint ahogy látszik, avagy hallatszik, ugyanis valójában az egy egészen más jogrend és jogrendszer, amit nem lehet és nem is szabad a mi jogrendünkkel keverni. Abban a jogrendben ugyanis valójában nem a törvényhozás, hanem a bíróságok alkotják meg az ítélettel a jogszabályokat(!) és ez adott esetben olyan mértékben tud korlátozni, amire a mi jogrendünk képtelen.

"Nem vagyok jogász, de kb vsz az lenne a normális ügymenet egy ilyen súlyú problémánál, hogy hoznának egy precedens ítéletet"

Próbáljad megérteni, hogy a magyar jogrendben:

N I N C S P R E C E D E N S J O G!

Capisce? NINCS. NEM LEHET ilyet hozni és egyebekben pontosan azért, mert az korlátozná a bírói függetlenséget, ami a társadalmi rendünk egyik alapja, ugyanis az ilyen jellegű hatalmat törvényhozó hatalomnak hívják, márpedig azt - mint köztudott - ebben a fajta demokráciafelfogásban ÉLESEN EL KELL VÁLASZTANI a bírói hatalmi ágtól. Magyarán szólva, lehetetlen az a fajta filozófálgatásod, amely törvényhozói (rendeletalkotói) jogot akar a legfelsőbb bírósági forumhoz rendelni akkor, amikor ilyennel a legeslegfelsőbb forum, az AB sem rendelkezik.

"Ahol kimondják, hogy mi a történés a kamatemelések, devizaárfolyam változás, törlesztőrészletek megemelkedése stb témában."

Ezt most nem mondhatod komolyan. Most képzeljed már el azt, hogy ha ez így megtörténhetne, ugyanakkor a Kúria elnökét a kormány választja meg, akkor az mit is jelentene valójában. SENKINEK sem lenne esélye a bírósági forumon semminek az elérésére, ami nem áll a kormány érdekében. Elméleti szinten elfogadhatatlan a vélekedésed.

"Mert ha ez nem így fog menni ebből egy káosz lesz/van."

Alapvetően az a káosz, hogy nem úgy mennek a perek, mint Horvátországban, hogy egy fogyasztóvédelmi szervezet perel intézményeket KONKRÉT ÉS MEGVALÓSÍTHATÓ igénnyel, hanem úgy, hogy össze nem hangolt egyéni partizánakciókkal esnek neki egyes emberek a monstereknek. Ez mindenképpen káosz, de legfőképpen azért, amit írtam: Azért, mert egy ügyben ítélet születik, attól még a többit is le kell játszani és azokban bármilyen ítélet születhet. Ilyen is, meg olyan is és annak az ellenkezője is, nomeg olyan is, ami még soha nem is volt.

"Ezzel a fő ügytömeget tudnák kezelni, és tisztába lenne rakva a kérdés."

A kérdés az, hogy mi a francot akar ez a "tömeg", ami azt sem tudja, hogy mit jelent a "semmisség". Nem normális a többség, a kisebbségnek pedig esélye sincs egyedül és egyedileg a monsterverésre. Ezeket az ügyeket EGYESÍTENI kellene, de azt meg az ügyvédek nem akarják, mert az nem üzlet.

"Az általános problémát, hogy ez egy hibás termék e, jogosan emelt e a bank egyoldalúan kamatot, illetve az árfolyamkockázat kérdése, ezt vsz világosan le kell szögezni az összes perben. Ha nem akkor ez egy bal**** munka vsz."

Már elnézésedet kérem, de ezt megint nem gondolhatod komolyan. Mi az, hogy jogosan emelt-e egyoldalúan a bank kamatot? Melyik? Mikor? Mire hivatkozott? Csökkentett is kamatot? NEM LEHET világosan leszögezni az összes perben, mert minden ilyen pernek MÁS A TÁRGYA. ÉS ebben pont nem lehet egységes döntést hozni, mert nincs egységes kérdés.

"De ezt a devizahitel témát nem sikerül egységesen kezelni az szomorú lenne vsz."

Pedig nyilvánvalóan nem lehet, hiszen egyetlen szervezet sincs, ami ténylegesen összefogná az alpereseket és a nevükben (de nem a konkrét ügyekben!!!) perelné az uzsoramaffiát egy konkrét igény megvalósítása érdekében.

Már itt el van qrva az összes pör, de ez így lesz igazi, echte ungarische wirtschaft.

Annak ellenére szomorúnak találnám , hogy nincs nálunk precendensjog.

Az lenne a vége, hogy egy orosz rulett jelleggel vki nyer mert olyan bíróhoz került, másik nem nyer mert éppen másik bíró volt aki máshogy látja ugyanazt, és ezt egy ekkora ügytömegnél, ami egy országos gond. Érdekes szitu lenne.

Nem vagyok jogász, de kb vsz az lenne a normális ügymenet egy ilyen súlyú problémánál, hogy hoznának egy precedens ítéletet a legfelső szinten egy állatorvosi ló ügyben. Ahol kimondják, hogy mi a történés a kamatemelések, devizaárfolyam változás, törlesztőrészletek megemelkedése stb témában.

Aztán ettől fogva az ilyen jellegű perekben ez a kotta. Mert ha ez nem így fog menni ebből egy káosz lesz/van.

Ezzel a fő ügytömeget tudnák kezelni, és tisztába lenne rakva a kérdés. Ami elég fontos lenne. Vannak persze kivételek ahol a bank részéről pl egy ember írta alá a szerződést axa bukott ilyenek miatt pereket. Vagy egyéb nagy hiba a szerződésben.

Az általános problémát, hogy ez egy hibás termék e, jogosan emelt e a bank egyoldalúan kamatot, illetve az árfolyamkockázat kérdése, ezt vsz világosan le kell szögezni az összes perben. Ha nem akkor ez egy bal**** munka vsz.

Meglepő nem meglepő számomra hát pl egy Mór ahol jogerős életfogytiglan olyanoknak akik ott sem jártak stb, szóval hiba benne van. De ezt a devizahitel témát nem sikerül egységesen kezelni az szomorú lenne vsz.

"Pl elképzelem, hogy a polgárt jogerősen elmeszelik plusz egy rakás perköltség, aztán a másik polgár ugyanazokkal a jellemzőkkel nyer és a bankot meszelik el. :)"

És ebben mi az, amit neked el kell képzelni? Ez Magyarországon (is) TELJESEN normális és megszokott lenne. Így például ügyvéd kérdése is. Ismerős a Remény rabjai? Mindenki ártatlan, csak sz@r volt az ügyvédük.

Meglep, hogy ez számodra furcsa, de ez egy teljesen hétköznapi dolog. És komolyabb ügyekben is. Az egyik esetben mondjuk jogos önvédelemnek ítélnek egy helyzetet, a másikban gyilkosságnak. Adott esetben ugyanabban az ügyben a különböző bírói forumok ítélik meg ugyanazt teljesen ellentétesen.

"Valami egységes ítélkezési gyakorlatot csak ki kell alakítani a fő motívumokban vsz."

Most hogy mást ne mondjak, még csak bankon belül és az egész időszakra vetítve sem voltak azonosak a szerződések. Egy 2000-ben kötött devizaszerződés nyilvánvalóan egészen más megítélés alá esik, mint amit még 2008-ban is rásóztak valakire gyorsan a bukás előtt. NINCS FŐ MOTÍVUM, ezért nincs értelme szvsz egységes ítélkezési gyakorlatot, vagy jogegységi döntést várni.

"Az elérné a politikusi szövegek mélységét ebben a témában. Azt már alulmúlni nehéz de nem lehetetlen. Majd a bíróságok is "megvédik " az embereket. :)"

Nem akarlak elkeseríteni ezúttal sem, de teljesen érthetetlen az eszmefuttatásod. Az európai NEM precedensjog pont a BÍRÓI FÜGGETLENSÉGRE épít, arra, hogy minden bíró szabadon és befolyástól mentesen hozhat ítéletet. Ergo, akármilyen hülyén hangzik ez most számodra, de az európai demokrácia egyik alapvető értéke az, hogy egy bíró BÁRMIT ítélhet és pont az a MEGKÖTÉS, amikor NEM ítélhet akármit.

Ebből következően van nálunk felfokozott érzelem a Kúria döntésének irányában, mert "megoldást" várnak tőle, holott a Kúria döntése ÉLBŐL nem lehet "megoldás", legfeljebb egy olyan döntés, amit figyelembe LEHET(!) venni egyes perekben.

Angroban a szerződések "semmisségét" ki sem mondhatja a Kúria, hiszen egyes és egyedi ügyekben hoz most is döntést, abból az még csak elvi és elméleti szinten sem következne semmi az adott ügytől eltérő esetekre.

Pl elképzelem, hogy a polgárt jogerősen elmeszelik plusz egy rakás perköltség, aztán a másik polgár ugyanazokkal a jellemzőkkel nyer és a bankot meszelik el. :)

Érdekes lenne ide fajulna, mert azért ez egy elég komoly probléma rendszer szinten is , bankoknak, országnak, érint mondjuk 1 millió ember közvetlenül mint hitelfelvevő, vagy adóstárs , kezes stb.

Valami egységes ítélkezési gyakorlatot csak ki kell alakítani a fő motívumokban vsz. Ha nem sikerül akkor az lesz a hab a tortán ebben az ügyben. Az elérné a politikusi szövegek mélységét ebben a témában. Azt már alulmúlni nehéz de nem lehetetlen. Majd a bíróságok is "megvédik " az embereket. :)

A devizahitelesek javára döntött csütörtökön a zágrábi kereskedelmi bíróság első fokon abban a perben, amelyet egy fogyasztóvédelmi szövetség indított nyolc bank ellen a svájci frankban felvett hitelek jelentős drágulása miatt - adta hírül a zágrábi média.

Ez az első devizahiteles per Horvátországban. A perbe fogott bankok - a Bank Austriához tartozó Zagrebacka Banka, a Raiffeisen, az Erste Bank, a Hypo Alpe-Adria, a Volksbank (december óta Sperbank), az Intesa Sanpaolóhoz tartozó Privredna Banka Zagreb, a Societe Generalhoz tartozó Splitska Banka és az OTP Bank - a tárgyalás során visszautasították a vádakat.

A bíróság az ítélet indoklásában a többi között megállapította, hogy a bankok egyoldalúan, a hitelesek kárára módosították a kamatokat. Elrendelte, hogy a pénzintézeteknek fix kamatozás mellett, a szerződés napján érvényes árfolyamon kunára kell átszámítaniuk a hitel tőkeösszegét. Amennyiben az ítélet jogerőre emelkedne, a hiteleseknek egyéni eljárásban kell kérniük a bankoktól azt a pénzt, amennyivel túlfizették a már törlesztett részleteket.

A 4,3 millió lakosú Horvátországban mintegy százezer frankhitelest tartanak számon, kétharmaduk lakáshiteles.

http://index.hu/gazdasag/2013/07/04/horvat_devizahitelesek_nyertek_pert/

http://ingatlanmagazin.com/penz-es-jog/csanyi-sandor-megnevezte-a-devizahitelezes-kollektiv-bunoseit/

Akkor tessék, narancsolj, imhol egy abszurdisztáni "kapva kapott" Kúria által kibocsájtott jogerős precedens ítéletet és annak fogadtatása:

http://www.penzcentrum.hu/adozas/interneten_adtad_el_hasznalt_cuccaidat_igy_buntet_az_adohatosag.1036980.html

"Nem hajlandó általánosságban figyelembe venni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Kúria ítéletét"

"kapva kapnának a bíróságok egy jogerős precedensen a kritikus kérdésekben."

A bíróságok nem kapva kapnának ezen, hanem nem lennének ügyek.

"Kivéve ha születik néhány de egymásnak ellentmondó. :) Amúgy ez egy akkora fajsúlyú ügy, hogy vsz hatalmas égés lenne mindenféle ellentmondó ítélet."

Nem akarlak elkeseríteni, de már említettem neked a parkolási ügyeket ezen kérdéskörben, és egyebekben nem tudod elképzelni sem, hogy mennyi egymásnak ellentmondó ítélet van adóügyekben. És ez nem égés, hanem teljesen normális egy olyan országban, amiben nincs precedensjog.

"Gondolj bele az egyik polgárt a perköltség megfizetésére köteleznék és elutasítanák ugyanazért amit egy másik városban megítéltek az adósnak. :)"

Mint írtam, pontosan ez a valóság, nem tudom, hogy számodra mi ebben az újdonság. Így működik az igazságszolgáltatás. Nincs ebben semmi mulatságos.

"Mert pl ebben a konkrét ügyben Otp azért fordult a Kúriához mert vesztett. Viszont épp a héten egy teljesen hasonló ügyben jogerősen nyert Otp. Kissé kínos vsz."

Mi lenne ebben a kínos? :o

Igen nincs precedensjog. Csak azt gondolom, hogy amennyire hisztérizált és átpolitizált , illetve kaotikus ez a devizahitel történet mára nálunk, kapva kapnának a bíróságok egy jogerős precedensen a kritikus kérdésekben.

Kivéve ha születik néhány de egymásnak ellentmondó. :) Amúgy ez egy akkora fajsúlyú ügy, hogy vsz hatalmas égés lenne mindenféle ellentmondó ítélet.

Gondolj bele az egyik polgárt a perköltség megfizetésére köteleznék és elutasítanák ugyanazért amit egy másik városban megítéltek az adósnak. :)

Alakul ez a szitu egyébként. Mert pl ebben a konkrét ügyben Otp azért fordult a Kúriához mert vesztett. Viszont épp a héten egy teljesen hasonló ügyben jogerősen nyert Otp. Kissé kínos vsz.

Még egy kis olvasnivaló Szarvas Norberttől..

OVB Európa Pénzügyi Tanácsadója - Szarvas Norbert

Ingyen segítünk

Magyarország összes jelentősebb Bankjával és Biztosítójával szerződésben állok! Én egy valakinek az érdekeit képviselem! Az ügyfelemét, s megkeresem a legolcsóbb megoldást, majd végigviszem az ügyét INGYEN! A bankok nyereségéből kapom a pénzem.

Irodacím: 1122 Budapest krisztina krt. 2-4 III.32

Telefonszám: 70/5694572

Jó napot kívánok! Szarvas Norbert vagyok, az OVB Európai Konszern Személyzeti Osztályáról.

Ön személyesen nem ismer engem, de megkeresésemnekkülönleges oka van.

A szolgáltatásunkiránti hatalmas igényt jelenleg egyre nehezebben tudjuk kielégíteni, mivel Európában, kifejezetten a kelet-európai térségben folyamatosan terjeszkedünk.

Ezért hoztuk meg azt a döntést, hogy felkínálunk egy exkluzív, hozzávetőlegesen havi nettó 200.000 forintos jövedelemmel, illetve vállalati nyereségrészesedéssel járó vezetői pozíciót.

Mennyire tartja fontosnak, hogy szakmai szempontból fejlődjön, és új kihívásoknak vesse alá magát?

Az Önéletrajzát kérem, küldje el email-be a szarvas.n@gmail.com – ra.

van arca is: http://hu.linkedin.com/pub/szarvas-norbert/4b/ba7/4a5

És elkezdődött a devizahitel-mészárlás

2013.07.02. 13:49 Szarvas Norbert

Június 27-én az OTP Bank javára döntött másodfokon a Debreceni Ítélőtábla. Az ítélet jogerős, az adósnak a perköltséget is meg kell fizetnie. Ezzel a lépéssel rettegni kezdhetnek a pénzügy hiénái (élükön Lehmann György mesterügyvéd kuruzslóval), akiknek sikerült az elmúlt hónapokban a megkeseredett és reményvesztett devizaadósokat rábeszélniük olyan jogi lépések megtételére, amilyenekre valójában sem pénzük, sem tudásuk nem volt.

Az eredmény természetesen nem volt borítékolható, hiszen sokáig úgy tűnt, hogy egy, a devizaadósok számára pozitív precedensértékűítélet születhet, amely képes lett volna alapjaiban megborítani a teljes magyar gazdaságot és bankrendszert. Viszont számos ponton sejthető volt, hogy nem lesz annyira egyszerű ügy a pereskedés, ahogyan azt néhány (önmagát ügyvédnek és szakembernek beállító) pénzügyi szektorból érkező hiéna gondolta és vázolta fel.

1. Ez most csúnyán hangzik, de remélem, senki nem gondolja komolyan, hogy holmi zugügyvédekből összeverbuvált sereg aprópénzért (általában 25 E + 70–100 E) képes lesz bármilyen szinten felvenni a kesztyűt a milliókért, tízmilliókért fenntartott banki apparátusokkal.Ennek semmi köze a hatalomhoz. Logikusan gondolkozva: ha ezek az ügyvédek annyira jók lennének, akkor nem bagóért védenék az embereket, hanem komoly milliókért védenék a bankok érdekeit.

2. A pénzügyből kitaszítottak álltak át a másik oldalra. Szakemberként vicces és egyben szánalmas volt szembesülni azzal a ténnyel, hogy olyan „tanácsadók” buzdították az embereket a pereskedésre (és a törlesztőjük nem fizetésére), akik az ügy előtt akár évekig a „másik oldalon” álltak, azaz hitelekre, biztosításokra beszélték rá az embereket. Az pedig a pénzügy természetes öntisztító folyamata, hogy időnként kiveti magából a csibészeket, a kuruzslókat, a szakmailag és erkölcsileg nem patenteket. Hiszen logikus, hogy aki megfelelő minőségben adott évekig tanácsot, és megfelelően menedzselte hónapról hónapra a meglévő ügyfeleket, annak semmi szüksége nem lett volna arra, hogy kilépjen ebből a közegből, és átálljon egy olyan oldalra, ahol történetesen addigi munkáját köpi szembe. Az évek folyamán megtapasztaltam, hogy az ilyen emberek közreműködéséből nem sok minden jó sül ki.

3. Az egész devizahitel-pereskedés akkor vált teljesen hiteltelenné, amikor a Lehmann Brothers már nem elégedett meg a tartozások mérséklésével, a szerződések finomhangolásával, hanem totális háborút indított a teljes bankrendszer ellen, és olyan mondvacsinált okokra (a jogot teljesen kifordítva, önkényesen használva) hivatkoztak, amelyek már Narniában sem állták volna meg a helyüket.

4. Készpénzként állították be a devizahiteleseknyerését, miközben mindenkit a bankok ellen uszítottak. Teljesen érthető a hitelesek mélységes csalódottsága, viszont hideg fejjel belegondolva és átgondolva a teljes helyzetet, mindenki számára ki kell derülnie a ténynek, miszerint nagyon erőltetett az összes szerződés érvénytelenítése, és a több éve megkötött – mára nem aktuális jogi környezetben lévő – szerződések esetében a jelenlegi jogi környezetre való hivatkozása és aktualizálása. Egyszerűen képtelenség elvárni a bankoktól, hogy egy adott időszakban érvényben lévő hitelintézeti törvényt és környezetet fenntartsanak egészen a futamidő végéig, hiszen ez megborítaná az érdekegyensúlyt, amiért egyáltalán a hitelezés létezhet.

5. Demagóg dolog beállítani minden devizaadóst tudatlannak. Többször elmondták minden adósnak + alá is írták a devizakockázatinyilatkozatot: a devizahitelnek megvan a sajátos kockázata, amelynek révén a törlesztőrészlet ingadozhat. Ennek fényében pedig fura lenne a hiányos információközlésre és a hitelek egyénekre tukmálására hivatkozva érvényteleníttetni mindent.

És most megszületett másodfokon az első ítélet egy devizaadós ellen, aminek következtében beigazolódott félelmem, miszerint sikerült egy alapvetően rossz (esetenként kilátástalan helyzetben) levő emberbe még egy nagyot rúgni és anyagilag lehúzni. Ez az egész nem szólt – és nem is szólhatott – másról, mint az emberek hiszékenységét kihasználva még jobban megkopasztani őket.

Csodáltam, honnan tud egy fullra eladósodott ember, aki a törlesztőjét sem tudja kifizetni, hirtelen a pereskedésbe tolni 25 E + 100 E forintot. Pedig sokan megtették. Arról persze a sok pénzügyi hiéna nem szólt – vagy nem hangsúlyozta kellőképpen és erkölcsileg elvárható szinten –, hogy nagyon komoly a bukta esélye, és az per végén az ügyfél állja a cechet.

A cech pedig:

• elárverezik a házat, amennyiben nem fizette a hitelt,

• többhavi törlesztőrészlet elmaradás esete állhat fenn, amennyiben engedett a hiéna biztatásának, és nem fizette a per alatt a törlesztést,

• a hiénák minimum 125 E forintos bére,

• a bíróság által megítélt perköltségek, melyek a 300-400 ezer forintot is meghaladhatják,

• a behajtók költsége, amely milliós nagyságrendű tétel.

Az a legszebb az egészben, hogy ezek a hiénák a hír hallatán elkezdenek farkast kiáltozni, és belekapaszkodnak a PSZÁF-elnök levelébe, miszerint felsőbb utasításra született meg a döntés, de sebaj, hiszen akkor továbbmennek az Európai Bizottsághoz, illetve – sok lúd disznót győz alapon – minél többeknek kell nekimenniük a bankoknak ahelyett, hogy szépen bemenne mindenki a bankjába, és egyezségre jutna velük (általában nyitottak). Ezt a játékot a hiénák még hónapokig játsszák majd, amíg el nem jutunk arra a pontra, amikor már nehéz letagadni az emberek sorozatos kudarcát, amikor az adósok már nem bírják az ügyvédi költségeket fizetni, illetve amikor már minden elveszett.

Persze ezek a hiénák a számonkérés pillanatában szorgalmasan mossák a kezüket, és visszaállnak a másik oldalra, ahonnan ők is mutogatni fognak azokra a dokumentumokra,amelyeket az ügyfelek aláírtak, és amelyekbe belefoglalták a banki hadviselés kockázatát és a vereség esetén felmerülő költségeket.

Nekem pedig „mindössze” ennyi kérdésem lenne ezekhez a hiénákhoz:

Mióta szokás belerúgni a földön fekvőbe? Mióta divat kirabolni a hajléktalant, a nincstelent? Miért kell hamis reményekkel áltatni a pénzügyileg képzetleneket? A rivaldafényért és a pénzért cserébe…?

Hja, én írtam erről a másik topicban.

Ugyanakkor a Lehmann nevű felperesről nekem is az jutott az eszembe, hogy nem lehetne ilyen névre bízni az ügyeket... most meg az, hogy nem lehetetlen, hogy ez az illető eleve a bankárklán alkalmazásában áll, és pont azért csinálja ilyen módon a nevetséges ügyeit, hogy arra lehessen hivatkozni.

Egyebekben nem akarlak elkeseríteni, de:

"Nagy poén lenne, utána bankok hivatkoznának xy precedensre mert az nekik kedvezett, az adósok yz ügyre mert ott nekik adtak igazat. :D Igazi hungarikumos sztori lenne."

Ez nem hungarikum, hanem teljesen normális minden olyan országban, amiben NINCS precedensjog, merthogy a precedensjog esetében igaz az, hogy ha egy ügyben ítélet születik, akkor onnantól az minden ügyre irányadó. Magyarországon és más országokban ilyen soha nem volt, ezért számos eset van, amiben teljesen ellentétes ítéletek születtek és születnek (vö példának okáért parkolási bírságok esete), és az úgynevezett "jogegységi döntés" az, amit az LB szokott meghozni korábban és amely MINDEN azonos ügyre irányadó, DE MÉG CSAK AZ SEM KÖTELEZŐ érvényű ítélet.

Ergo, ha jobban elolvasod a pszáfsz féle levelet, akkor abban is az van benne világosan, expressis verbis (és ez a valódi lényege a levélnek), hogy minden ügyet egyedileg kell megvizsgálni, magyarán szólva pont az van benne, hogy nem hozható JOGEGYSÉGI NYILATKOZAT AZ ÜGYBEN.

Érdekes, hogy ez a lényeges tény mindenki másnak elkerülte a figyelmét, én meg eddig nem akartam ellőni a poént. Azaz, a Kúria simán hozhat olyan döntést, hogy AZ ADOTT ÜGYBEN a felperes számára hoz kedvező döntést (politikailag cool), de világosan leírja azt, hogy EZ NEM JOGEGYSÉGI DÖNTÉS, azaz erre más ügyben NEM lehet hivatkozni. És egyebekben azt is megteheti, hogy ennek az ellentétét ítéli, azaz azt, hogy AZ ADOTT ÜGYBEN az alperesnek ad igazat, DE világosan leírja, hogy EZ NEM JOGEGYSÉGI DÖNTÉS, azaz más ügyben simán nyerhet a felperes.

Egyebekben teljesen nyilvánvaló, hogy minden olyan várakozás, amely azt vélelmezi, hogy ettől a döntéstől majd az egész kérdéskör végére pont kerül, teljességgel téves, hiszen ha példának okáért az a döntés születne, hogy megáll a semmisség, akkor az is azt jelenti, hogy AZ ADOTT ÜGYBEN új eljárás keződik a semmisség feltételeinek a meghatározására, amely esetben újabb évekig tart majd az ügy, mert az is el fog jutni alsó hangon a Kúriáig.

Ha pedig mondjuk még egy első fokra való visszadobás is bekerül az ügybe mondjuk a Kúria részéről, akkor előállhat az a helyzet is, hogy le is járnak a szerződések, mire ténylegesen jogerős ítéletek születnének.

Napokban volt egy jogerős ítélet ha jól emlékszem origon olvastam, bank nyert .

Az érdekessége az a dolognak, hogy jelentős átfedés van a Kúria előtt lévő üggyel a hivatkozásokban ami alapján a bankot perelték.

Nagy vicc lenne, ha az egyik bíróság kb ugyanarra a tényállásra azt mondaná jogerősen banknak van igaza, közben a Kúria egy másik ügy de azonos tényállás a devizaadósnak van igaza és így tovább.

Ebből a sztoriból könnyen kinézem ezt is úgy országosan a végére. :)

Nagy poén lenne, utána bankok hivatkoznának xy precedensre mert az nekik kedvezett, az adósok yz ügyre mert ott nekik adtak igazat. :D Igazi hungarikumos sztori lenne.

Már csak Viktor király hiányozna belőle az okosságaival.

Bogár László: Hit, hitel, hitelesség

2013. július 2., 3:49

A magyar jogrend, sőt az egész magyar politikai uralmi rend számára is nagy erőpróbának ígérkezik az a folyamat, amelynek során a Kúria mint legfelsőbb jogorvoslati fórum kénytelen jogerőre emelni olyan ügyekben született bírósági ítéleteket, amelyeket devizahitelesekindítottak. A tét felbecsülhetetlenül nagy. Mert precedensértékűvé válhat bármely döntés, és ha precedenssé válik további ügyek megítéléséhez, akkor beláthatatlan következményekkel járó láncreakció indulhat el, amely messze túlmutat Magyarország határain is. Teljesen érthető tehát, hogy a Kúria elnöke levélben kérte ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének véleményét. Itt mindjárt érdemes megállni kicsit, mert az ellenzék egy része a jogrend és a bírói függetlenség brutális megsértéseként értékelte, hogy egy állami szervezet vezetője előzetesen véleményt nyilvánít várható bírósági ítéletekről. Jellemző a közállapotainkra, hogy ez a teljesen alaptalan feltételezés széles körben el is terjedt, holott nyilvánvaló, hogy a PSZÁF elnöke a Kúria elnökének kifejezett kérésére konkrét és részletes kérdésekre reagált csupán. A harminchárom oldalas levél valószínűleg „történelmi dokumentum” lesz, mert olyan bírósági ítéletek kimenetele függhet tőle, amelyek alapvetően meghatározzák majd sok százezer magyar család sorsát.

Csakhogy egy kicsit távolabbról kell kezdenünk a kérdés egészének megítélését! Talán attól a ponttól, amelynek lényege, hogy a közvélekedés nem tudja megkülönböztetni egymástól a hatalmat és az uralmat. A politikatudomány igen. A hatalom valójában nem más, mint a saját érdekeim érvényesítése oly módon, hogy az érdekeimet közvetítő akaratomat másokra kényszerítem. A hatalom mindig azoknak a kezében van, akik saját érdekeiket követve meghatározzák egy adott emberi közösség anyagi, fizikai, lelki, erkölcsi, szellemi erőforrásainak elosztását és ezen keresztül az ön-újrateremtési rendszerét is. Az uralom pedig azoknak a professzionálisértelmiségi csoportoknak a szolgáltató funkciója, akik „készre szerelik”, vagyis leadminisztrálják azt, amit a mindig rejtőzködni kívánó hatalom a háttérből diktál számukra. Ez persze nem azt jeleni, hogy kettejük viszonyát csakis a vak engedelmesség jellemzi. Sőt, az uralmi szféra számára egyenesen létfontosságú, hogy úgy tüntesse fel, mintha ő volna a hatalom valóságos birtokosa, aki bátran harcol látható és láthatatlan külső erőkkel, védve egész népét s annak érdekeit. Ez a látványtechnikai mutatvány a hatalmat gyakorló birodalomnak sincs feltétlenül ellenére, sőt akár segíteni is igyekszik a maga helyi kitartottjait abban, hogy a honvédő szerepük meggyőzőbb, hitelesebb legyen.

Kissé kitekert szójátékkal azt mondhatjuk, hogy „Magyarországon” a valóságos hatalom „nem Magyarországon”van, hanem azoknak a globális struktúráknak a kezében, amelyek az ország újratermelési folyamatait ténylegesen ellenőrzik. Ők a hitelezőink, a globális piacok, a nemzetközi befektetői világ, konkrétabban a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság s más „birodalmi” szervezetek képében jelennek meg számunkra. Ám ez csak a felszín. Maga a lényeg sohasem látható. Már sohasem fogjuk megtudni, hogy mit és hogyan gondolt jó egy évtizeddel ezelőtt a birodalom, amikor engedélyezte a lakossági devizahitelezést, sőt kifejezetten devizahitelek felvételére kényszerítette a lakosság mind nagyobb hányadát. Ezzel ugyanis a meglévők mellé újabb globális pénzszivattyút kapcsolt a — szokás szerint mit sem sejtő — magyar társadalomra. Tudni kell, a magyar uralmi rendszer mindig is a birodalom szolgálatát tartja alapvető feladatának, és aligha hihetjük, hogy ebben az ügyben valami másképpen történt volna, vagy történhetne ezután. A PSZÁF elnöke (aki akkor is elnök volt, amikor a devizahitelezésbeindult hazánkban) és vezetői garnitúrája az intézmény nemzeti bankba való beolvasztása nyomán úgyis elveszti uralmi státusát, így nekik már nincs mitől tartaniuk, tehát velük mondatják el a rossz hírt, vagyis hogy a birodalom nem azért illesztette ránk az újabb pénzszivattyút,hogy azt csak úgy lelökjük magunkról.

A bírósági rendszer persze most csapdába került. Féltve őrzött „függetlenségét”, ami valójában inkább a magyar társadalom létérdekeitől való „függetlenség” a birodalom érdekeinek képviseletében,most valóságosnak kellene láttatnia, de ez lehetetlennek tűnik. És megpróbált ebből a csapdából úgy kioldalazni, hogy a felelősségnek legalább egy részét másokra háríthassa át. Hiszen ha a legfőbb pénzügyi szakértők mondják azt, miként a PSZÁF elnöke írja a válaszában, hogy a devizahitelek egészének mint „pénzügyi terméknek” a jogi semmissége, pontosabban ennek bírói döntésben való kimondása a magyar bankrendszer összeomlásához és ennek nyomán államcsődhöz vezetne, akkor sajnos a jogrend is tehetetlen. Vagyis a birodalom így próbálta világosan jelezni, hogy semmilyen eszköztől nem riad vissza, ha bárki megpróbálja leállítani a pénzszivattyúk működését. És, hogy teljesebb legyen a káosz, a kormánypárt parlamenti frakciójának vezetője éles hangú bírálatban utasította vissza a PSZÁF-elnök levelét, amelyben a bankok és nem a magyar emberek érdekeit védi. Csakhogy itt a kormánypárt a kormányzati uralmi struktúra egyik alapvető intézményével került szembe.

A helyzet tehát igen kényes, és a szereplők talán most kezdik igazán átérezni a fenyegető veszélyeket. Az ügy kimenetele megjósolhatatlan, csak abban reménykedhetünk, hogy a birodalom az utolsó pillanatban mégis hajlandó lesz némi kompromisszumra.

Bogár László, Magyar Hírlap

Hit, hitel, hitelesség

Az azért adna egy bájt a magyarországi folyamatoknak, ha a magyar devizahitelezést "rendben lévőnek" nyilvánítaná a bíróság, majd ezek után azért kellene megmenteni a magyar devizahitelesek adójából a zótépét, mert a horvátok szerint nagyon nem volt rendben ez a módszertan és az nagyon sokba kerül a zótépének...