Re: nincs cím

Hja, én írtam erről a másik topicban.

Ugyanakkor a Lehmann nevű felperesről nekem is az jutott az eszembe, hogy nem lehetne ilyen névre bízni az ügyeket... most meg az, hogy nem lehetetlen, hogy ez az illető eleve a bankárklán alkalmazásában áll, és pont azért csinálja ilyen módon a nevetséges ügyeit, hogy arra lehessen hivatkozni.

Egyebekben nem akarlak elkeseríteni, de:

"Nagy poén lenne, utána bankok hivatkoznának xy precedensre mert az nekik kedvezett, az adósok yz ügyre mert ott nekik adtak igazat. :D Igazi hungarikumos sztori lenne."

Ez nem hungarikum, hanem teljesen normális minden olyan országban, amiben NINCS precedensjog, merthogy a precedensjog esetében igaz az, hogy ha egy ügyben ítélet születik, akkor onnantól az minden ügyre irányadó. Magyarországon és más országokban ilyen soha nem volt, ezért számos eset van, amiben teljesen ellentétes ítéletek születtek és születnek (vö példának okáért parkolási bírságok esete), és az úgynevezett "jogegységi döntés" az, amit az LB szokott meghozni korábban és amely MINDEN azonos ügyre irányadó, DE MÉG CSAK AZ SEM KÖTELEZŐ érvényű ítélet.

Ergo, ha jobban elolvasod a pszáfsz féle levelet, akkor abban is az van benne világosan, expressis verbis (és ez a valódi lényege a levélnek), hogy minden ügyet egyedileg kell megvizsgálni, magyarán szólva pont az van benne, hogy nem hozható JOGEGYSÉGI NYILATKOZAT AZ ÜGYBEN.

Érdekes, hogy ez a lényeges tény mindenki másnak elkerülte a figyelmét, én meg eddig nem akartam ellőni a poént. Azaz, a Kúria simán hozhat olyan döntést, hogy AZ ADOTT ÜGYBEN a felperes számára hoz kedvező döntést (politikailag cool), de világosan leírja azt, hogy EZ NEM JOGEGYSÉGI DÖNTÉS, azaz erre más ügyben NEM lehet hivatkozni. És egyebekben azt is megteheti, hogy ennek az ellentétét ítéli, azaz azt, hogy AZ ADOTT ÜGYBEN az alperesnek ad igazat, DE világosan leírja, hogy EZ NEM JOGEGYSÉGI DÖNTÉS, azaz más ügyben simán nyerhet a felperes.

Egyebekben teljesen nyilvánvaló, hogy minden olyan várakozás, amely azt vélelmezi, hogy ettől a döntéstől majd az egész kérdéskör végére pont kerül, teljességgel téves, hiszen ha példának okáért az a döntés születne, hogy megáll a semmisség, akkor az is azt jelenti, hogy AZ ADOTT ÜGYBEN új eljárás keződik a semmisség feltételeinek a meghatározására, amely esetben újabb évekig tart majd az ügy, mert az is el fog jutni alsó hangon a Kúriáig.

Ha pedig mondjuk még egy első fokra való visszadobás is bekerül az ügybe mondjuk a Kúria részéről, akkor előállhat az a helyzet is, hogy le is járnak a szerződések, mire ténylegesen jogerős ítéletek születnének.