Majd ha ráérsz úgyis kifejted, tudod, errefelé nem sietünk sehová. Ha nem ma, akkor majd jövőre ;)
Majd ha ráérsz úgyis kifejted, tudod, errefelé nem sietünk sehová. Ha nem ma, akkor majd jövőre ;)
"Meg fogsz lepődni: én úgy látom, hogy nem akarnak annyira a lányok/nők gyereket. Még azt a hangsúlyeltolódást is megkockáztatom, hogy nem a ffiak nem akarják a gyereket...lassan."
Ne kockáztassad meg. Ez a tény, ezt művelte a feminizmus.
hát ezen jót nevettem :o))))))))))) köszönöm.
igazából se időm se energiám h kifejtsem pontos gondolataim témáról.
azért halandzsázok ösze ennyimindent és látom én magam is sok bene az elmlentmondás.
de ez van.
ennyir efutja most.
már írni se tudok ...
"itt van lag aki azt hiszi pénzes tenyészcsődörnek nézik."
Ez aranyos :-)
Ráadásul amiket mondtál egyet is értek pl. ezzel:
"pedig egy háztartást fenntartani otthont teremteni gyereket nevelni az teljes főállás.
energiában és időben."
Szóval ezért respekt a nőknek. Egyébként meg szerencsére nagyon korrekt nők voltak az életemben, sosem volt az anyagiakkal probléma, igaz morálisan, anyagilag is rendben voltak. De éreztem már azt, hogy pénzgyár lennék. Ilyenkor sem volt gond: lag nem ment bele a dologba, így nem ért rossz élmény e-tekintetben, h pénzgyár lennék.
"tehát persze h gyereket akarnak tőle.és családot."
Meg fogsz lepődni: én úgy látom, hogy nem akarnak annyira a lányok/nők gyereket. Még azt a hangsúlyeltolódást is megkockáztatom, hogy nem a ffiak nem akarják a gyereket...lassan.
"de nem érzi meg h úgymond a pénzéért cserébe kapja a scaládot a gyereket."
Ez így van, és így van rendben én is így látom, nincs vita közöttünk. Én is ezt szeretném :-)
"én is pénzes pasit keresek :o)"
Most komolyan kérdezem: ki a pénzes pasi, nagyon érdekel, ki számít annak. Tényleg nem tudom.
Minthogy a Vakmajomban ez már nagyon off, úgyhogy én itt folytatnám a gondolatmenetemet, már csak azért is, hogy itt maradjon meg :)
Válasz Dr.ursinak erre a hozzászólására:
http://www.stocklandyard.hu/forum/locatepost/624820
"én ezt támogatnám csakhogy a férfiak már megszokták azt h nekünk egyszerre három ember teljesítményét kell nyújtanunk."
Minden mindennel összefügg. Azért azt se felejtsük el, hogy az egész "kétkeresős családmodell" onnan indult, hogy az eredeti feministák szerint (ahogy kinéztek, nem csodálom) a nők igenis legyenek olyanok, mint a férfiak! Na erre, amikor megapják, akkor meg panaszkodnak, hogy miért nem úgy bánnak velük mint a nőkkel.
És ez most nem csak szójáték Dr.ursi, hanem szó szerint értem, amit írtam. Nem elhet egyszerre elvárni EGY NŐNEK AZT egy férfitól, hogy nézze olyannak, aki olyan, MINT EGY FÉRFI, miközben elvárja, hogy úgy viselkedjenek vele, MINT EGY NŐVEL.
Az ideintitásprobléma - kéremszépen - bármennyire nem tetszik, alapvetően a nőknél jelentkezik, akik valójában képtelenek eldönteni, hogy mit akarnak! Dr.ursi, te nyilván tudod, hogy valójában a nők többsége SZERETNE úgy élni, ahogy a férfiak SZERETNÉK őket látni (háziasszony, ANYA, családösszetartó erő), de még ha be is vallják ezt, utána többnyire mennek, hogy "bizonyítsanak a munkahelyen".
Azon a munkahelyen, ahová ha egyik sem járna be, akkor fel sem merülne az a probléma, hogy a férfiak ugyan miből tartsanak el a mai világban egy egykeresős családmodellben (milyen nevetséges a megfogalmazás) egy családot.
Mert ugye, valójában mi is ennek a gondolatmenetnek az eredeménye:
Az, hogy ma nevetségesnek tartjuk azt, hogy egy férfi EGYEDÜL eltartson egy családot.
És a probléma lavinaként elindult. Hiszen a nőknek manapság olyan igényeik vannak és olyan igényszintjük, amely - ellentétben a korábbi pénzes pasi kereső típussal - többnyire valóban nem elégíthető ki egyetlen fizetésből. Ergo, ha a pasi meg akar felelni, akkor túlórázik, szénné dolgozza magát, nyög a teher alatt, vagyis eleve halálra van ítélve a kapcsolat - csak ezt fel sem fogják az emberek. Egyszerűen olyan elképzelések, és elvárások fogalmazódnak meg a párkapcsolatokban, amelyeket:
Valójában nem lehet teljesíteni
majd ezek után a felek egymást okolják. Pedig hát, valójában az esetek 95%-ban egyszerűen arról van szó, hogy a nő több igényt fogalmaz meg, mint ami normálisan teljesíthető - más szavakkal: Valójában nem fogadja el a férjét úgy ahogy van, hanem magát akarja megvalósítani(!) a párkapcsolatban, azaz itt ütközik ki a legdúrvábban a marxizmus destruktivitása: Az, hogy ha van valamilyen olyan életforma, amiben NEM teljesedhet ki az egyén a másik rovására - az a család. Ezért kell feldúlni a családot azzal az ideológiával, hogy "teljesüljön ki az élete a nőnek", miközben valójában magával a családdal ÉS PUSZTÁN A CSALÁDDAL ki kellene teljesülnie az életének.
Ebből következik egyébként az, amit az egzisztenciális életképről írtam: a félreértések elkerülése végett egy gyerekvállalásnak nem a TELJES egzisztencia megteremtése a feltétele, hanem az, hogy az adott személyeknek, akik a gyereket vállalják már legyen kialakult egzisztenciális életképe, amely egymás mellett megvalósítható. Ez az az eset ugyanis, amikor az 1+1-ből három adódik eredménynek, mert ebben az esetben többre megy a két ember, mint külön-külön, mert ilyenkor az erőforrások összeadódnak és az egyesített erőforrás előnye tud érvényesülni az egyénieskedő "önmegvalósítás" önzőségével szemben.
A félreértések elkerülése végett tehát valójában nem ezzel az ideológiával van a baj:
"pedig egy háztartást fenntartani otthont teremteni gyereket nevelni az teljes főállás."
Hanem azzal, hogy ha ezt egy nő elmondja egy pszichiáternek, akkor az sürőgsen meg fogja magyarázni, hogy "a bezártság érzése miatt depressziós lesz, mindenképpen menjen dolgozni, mi lesz ha felnő a gyerek" és satöbbi. Egyszerűen sem a nőt nem hagyják nőnek lenni a marxista destruktív társadalmakba, sem a férfit normális férfinak lenni.
Ezt pedig fel kell ismerni, mert csak ezen keresztül vezet el a kiúthoz az út, ahhoz, hogy "kit kell párként" keresni.
Mert különben ez a tévképzet alakul ki:
"de ma a férfiak azt sem tartják természetesnek h egy családban ők a főkeresők és úgy érzik h elveszik a pénzüket."
Mert a nők olyan mennyiségű pénzt vonnak el, mintha ők keresnék meg, illetve úgy, mintha ez "nekik járna". Vagyis nem arról van szó, hogy örülnek a jólétnek, hanem úgy állnak hozzá, hogy "ez nekik jár". Persze, hogy ez nem tetszik annak, aki megkeresi a pénzt, elég neki az állam aki leszedi a sápot, a főnök, a beosztottak, az egyebek, mint kiadások AHHOZ KÉPEST, HOGY HA EGYEDÜL LENNE AKKOR MILYEN SZÍNVONALON ÉLHETNE, naná, hogy nem fogadja el azt, hogy ha ő tartja el (tényleg) a családot, akkor ezért nem egyfajta "istenszerep" a válasz, hanem az, hogy "miért csak ennyit keres, milyen béna és még több pénz kell".
Ez nem a családhoz tartozik, erre ott a munkahely.
"nem értik mi a közös a közösségi."
Valóban nem :)
"itt van lag aki azt hiszi pénzes tenyészcsődörnek nézik."
Mert valószínűleg annak is nézik, hiszen ez ma az elfogadott: A nő legyen feminista önérzetes, aki a szó minden értelmében jól tejelő tenyészcsődört akar a háznál. Aki mellesleg kizárólagos hasznalatú birka is egyben. És akinek egyébként ez a szerep legalább annyira nehéz ám, mint egy nőnek, különös tekintettel arra, hogy egy férfi számára ez teljességgel idegen evolúciós szempontból, merthogy erre soha korábban nem volt példa.
Nem véletlen a metroszexuális torz válaszreakció: Normális határozott karakterű férfiból egyre kevesebb van és inkább a b*zulás irányába mozdulnak el a férinak látszó lények, minthogy beismerjék, hogy nem képesek ennyi mindennek megfelelni. Merthát, valójában baromira nem erről van szó:
"holott ha pénze van akkor pont kiváló apaalany lenne, tehát persze h gyereket akarnak tőle.és családot."
Mert aztán pont attól baromira nem lesz valak apaalany attól, hogy pénze van, ez pont arra jó, hogy tenyészbikának nézzék, akit egy egész életen át fejni lehet egy aktusért. Gondolom mindenki ismer ilyen példákat, de számtalant, talán ne soroljuk fel őket.
Szóval én nem hiszem, hogy egy kézlegyintéssel le lehetne söpörni az asztalról azt, hogy a férfiaknak sem egyszerű a dolga manapság, mert ha nem virítja a lóvét, akkor nem állnak szóba vele, ha meg azt teszi, akkor minden k*rva tőle akar gyereket. És ezzel sacc/kb felsoroltuk az összes ismerkedési lehetőség lényegi részét.
"én is pénzes pasit keresek :o) mert gondolom nem várja el h 9 hónaposan is napi 10 órát dolgozzak majd felsúroljam a konyhapadlót és ott szüljek meg és rögtön álljak is újra melóba ..."
Pedig jobban tennéd ha rendes pasit keresnél, mert annál sokkal valószínűbb, hogy nem várná ezt el tőled, a pénzes meg még beléd is rúgna, hogy mitől vagy ilyen lassú... és közben hozná haza a lotyókat, hiszen már rád sem bírna nézni, hiszen hogy nézel már ki.
Ki lehet, a 4F2-nél is ki lehet, mindent lehet, csak akarni kell :) Egyébként az új fényei már egészen mások az Audinak (is), ez már nem bazári, ez a BMW angeleye-hoz hasonlóan különlegesség, ez már hozzátartozik a járműhöz és nem csak úgy van "odabiggyesztve", mint ahogy a 4F2 esetében.
Egyébként, nemrég a mosóban láttam 4F-et ledesített hátsó lámpával - hát szerintem ritka idétlenül nézett ki.
Egyébként - magánvélemény - engem például a gyári LED fénye is zavar, mert látom a vibrálását jópárnak, őszintén szólva nem is értem, hogy ezeket hogyan engedhették forgalomba.
Engem is ambivalens érzések kerülgetnek ezzel a ledsorral kapcsolatban. Én biztos nem ledesítenék. De ha van, akkor van. Ja, hogy azt nem lehet kikapcsolni? Na ez bosszantó...
Mondjuk ez a ledsoros, ültetéses, felnis őrület valahol az okostelefonokoskodás kategóriája, hogy végre a proli is kitűnhet kategória. Igen, és a bazárosítás egyes márkáknál, kategóriáknál visszaüthet.
Na nem baj gyűjtünk S7-re :-DD (Azt hiszem a szorzót levisszük 0,1 alá :-)))
Engem is ambivalens érzések kerülgetnek ezzel a ledsorral kapcsolatban. Én biztos nem ledesítenék. De ha van, akkor van. Ja, hogy azt nem lehet kikapcsolni? Na ez bosszantó...
Egy A6-nak nem morcosnak kell lennie, aki morcost szeretne, az vegyen valami S szériásat, ezért furcsa hogy az S7 mennyire "könnyed" és mennyivel fínomabb vonalvezetésű. Node mindkettő rendkívül "kocka" a régebbihez képest... mondjuk már az A6/4F2-vel elkövették a bazárosítást a led lámpasorral - vicces módon az egyik leggyakoribb kérdés az angol nyelvű oldalakon az volt, hogy "hogyan lehet azt kikapcsolni, mert undorító", a magyar oldalakon meg az, hogy hogyan lehet felledezni azt, ami még nem ledes...
Más világ, de majd megtanuljuk ezt is :)
Egyébként, a házakról annyit, hogy szép nem lehet, amire ránézésre ráhánynál legszívesebben, hiszen ezt most profi kameramunkával vették fel, ami az esetek 99%-ban megszépíti azt, amit látsz, mert arra koncentrál, úgy mutatja az arányokat, hogy élőben megdöbbensz, hogy nem is úgy néz ki. Erre volt jó példa az Üvegtigris III épülete: A filmen kifejezetten jól nézett ki, élőben meg ledöbbentem, hogy "hogy néz ez ki". Pedig ugyanaz volt, csak ennyit tesz a kamera. Az hozzácsalja azt, ami a tervezésből lemaradt. Vagy, fogalmazhatunk úgy is, hogy ebből látszik az, amikor egy rendező+opeartőr kihozza azt a valóságból, ami nincs, de ott kellene lennie :)
Csányi irodájához nem tudok hozzászólni, ehhez nem értek, de valóban kusza kissé. Telefon egy kis asztalon pár virággal, az írósztal mögötti szék valóban nem illik a fotelekhez és az íróasztalhoz. Na mindegy....szerintem nem is a fő irodája. Lehet csak egy a sok irodája közül valahol a végeken :-)
Házak: Láttam én is ezt a műsort én se éreztem át a stílusokat. Bár a California copy+paste jó lenne, kívülről tetszett is (mediterrán stílus), belül tényleg cigánybárós, giccses, de nem tudhatom, hogy ez szép e vagy sem, csak azt hogy nem tetszik.
A6? Hmm...nekem tetszik, bár tényleg nehéz megkülönböztetni az A4-től. Nekem bejön a morcosítás, de talán az A6 vásárlóközönségének tényleg túl könnyed. Na van S7? Eddig az A7 volt nekem az egyik álomautó, pont az 5 ajtós volta miatt, GT-ben tényleg egyedülálló.
Érdekes dolog, de mára összejött két olyan hír, amiben valószínűleg szokatlan dolgok hangzanak el sokak számára :)
Az egyik hír:
http://totalcar.hu/magazin/hirek/2013/05/14/jon_az_infiniti_szupersportkocsi/
"A Nissan prémium-márkája több sportos tanulmányt is bemutatott az elmúlt néhány évben, de eddig úgy nézett ki, nem gondolják igazán komolyan."
Ez persze önmagában nem lenne hír, sem különlegesség, sem ide tartozó, azonban elhangzik egy apró mondat, ami magyar fülekkel hallva talán tökéletes önellentmondásnak hangzik - pedig egyáltalán nem az. Ez pedig ez a kifejezés:
"muszáj lenne olyan modelleket mutatni, amelyek valamilyen szempontból kilógnak az átlagos prémium-termékek közül"
Mert ez a kifejezés valószínűleg megüti másnak is a fülét, hiszen szokatlan, de valójában ez a valóság. Mára a prémium termékek az autok esetében gyakorlatilag átlagossá váltak, igazából mind minőségben, mind tudásban, mind biztonságban annyira közel járnak egymáshoz, hogy valójában "ízlés kérdésévé" vált, hogy ki és mit választ, ehhez pedig nagyon fontos a brand építése. Nem véletlen, hogy az Audi LeMansban nyomul, hogy a márkanév sportosságát és tartósságát hangsúlyozza, és nem véletlen a többi prémium gyártó igyekezete, hogy "különlegesnek" mutassák a járműveket.
Mert ezek a járművek valójában "nem különlegesek" és igazából csak "jobbak" mint a konvencionálisnak számító termékek, de mára már igazából nem akkora a különbség, mint amekkore régebben volt a rés a prémium és az alapszint között, sőt mi több, az elektronika jóárasodása és annak gyors fejlődése miatt még az is előfordulhat, hogy egy kommersz autoba előbb kerülnek be technikai újdonságok, mint egy prémiumba.
Ugyanakkor az "átlagos prémium" valójában már jelzi azt is, hogy a prémium szegmens is átalakulóban van, és nagy valószínűséggel a Kínával folytatott harcban (autoipari mércével mérve) már nem sokáig tartható fenn a magasabb árazásuk sem, hacsak nem tudnak valami különlegességgel kirukkolni, amitől nem lesznek "átlagos prémiumok".
Ugyanakkor ez az "átlagos prémium" máshol is felismerhető, akár a már szóba került órák esetében, akár a műkincsek, akár az éttermeknél, valójában mára elindult a KÜLÖNLEGESSÉGEK iránti igény, ami leginkább abből ismerhető meg, hogy mennyire inkább jönnek létre egyedi dolgok, egyedi termékek és hogy mekkora is erre az igény.
Mert itt jön be a képbe a másik hír:
http://totalcar.hu/magazin/hirek/2013/05/14/a_legdurvabb_rendszamos_gep/
"Jon Olsson profi sí-versenyző tavaly határozta el, hogy saját autójával indulna a Gumball 3000 elnevezésű európai túraversenyen, amely legalább részben durva közúti száguldozás, afféle féllegális ágyugolyó-futam utánzat. Így szövetkezett a Koenigsegg egykori főmérnökével, és átépítettek egy amúgy is villámgyors Ultima GTR-t a legkorszerűbb aerodinamikai elvek alapján."
És itt is érdemes megfigyelni a feelinget, a kommentárt, azt, ahogy ezt a projectet egy életérzésnek, egyfajta álom beteljesülésnek írják le:
Aminek leginkább az lehet sokak számára az érdekessége, hogy a pénzről, vagyonról szó sincs benne, csak egy álomról, ami megavalósul. És valahol, ebben a világban, ennek már erről kell(ene) szólnia. Ezért érdemes vagyonosodni, vagy vagyont szerezni, ha ezek az álmok és az álmok meg is valósulnak. Avagy, ez már erről szól:
"A Gumball 3000 lényege elsősorban persze nem az illegális sebességtúllépés, sokkal fontosabb a verseny társadalmi esemény jellege. [...] Az idén is tucatnyi híresség indul majd, köztük Kimi Raikkönen F1-es világbajnok, Xzibit, Talal M. A. Al-Faisal Al-Saud herceg Szaud-Arábiából, illetve mindenki kedvence, David Hasselhoff."
Vagyis arról, amikor már igazából nem a pénz számít, nem is azért mennek oda az emberek, hanem azért, mert különlegességek vannak ott, akik érdekelhetik egymást. Ez már nem az üzleti ebéd kategória, meg a dossziék világa, ez az, ahol az igazán nagy dolgok is megtörténhetnek. És pont ezért érdekes az, hogy ez mennyire nem érdekli általában a magyar újgazdagokat, mert a közelébe nem érnek ennek a világképnek, gondolkodásmódnak, pedig hát, kellene, illene, szükség lenne erre. Mert ezek a dolgok nem akkora pénzek, aminek számítania lenne szabad ezeknek az embereknek, hanem ezek azok a dolgok, amiktől őket vennék számba, illetve lennének ismertek.
Ez pedig nagyon nem az a dolgozószoba, és ízlésterror ingatlanok világa, amit éppen ma mutattam be, ez pont az, amiben a Branson féle irodák dívnak, azok különcségével, különlegességével, egyediségével és érdekességével. Mert ide, ide a pénz nem elég. A pénz ugyanis nem számít, ugyanis arrafelé:
"egy egyszerű Lamborghini vagy Ferrari már nem elég a figyelem felkeltéséhez."
Mert pénze mindenkinek van azok közül, akik ilyen helyekre járnak szórakozni. Az nem kérdés, mert nem lehet kérdés. Éppen ezért azokat, akik a pénzen akarnak bejutni, azokra fittyet sem hánynak.
Mert különlegességet, egyediséget már nem lehet pénzen venni. Ahhoz stílus, életmód és látás is szükséges, aki pedig fel tudja kelteni egy ilyen helyen a figyelmet, annak egészen jó esélyei vannak arra, hogy akár komoly üzleti kapcsolatokat is szerezzen. Ilyen eseményekből pedig számtalan akad a világban ahová alapvetően nem is a bejutás a nehéz ha valakinek pénze van, hanem az, hogy antréja legyen hozzá.
És pont ezért nem szoktak ezek az események tömeges részvétellel járni. Mert az azért máshol is igaz, hogy pénz van, de stílus nincs, nem csak nálunk :)
Nu, gondoltam ez ide kívánkozik, hogy ne az OTP topicot terheljem vele. Naszóval, aki olvasta a korábbi hozzászólásom arrafelé, annak nem érdekes, aki nem, annak itten vagyon a link hozzá:
http://www.stocklandyard.hu/forum/locatepost/621188
Egyszerűen ledöbbentem azon, ahogy Csányi irodája kinéz:
http://static7.origos.hu/i/1305/20130508-csanyi-sandor-otp-elnokvezerigazgato-magyarorszag8.jpg
Mert ez szörnyű. És itt jön képbe ez a topic, amiben ugye eddig arról értekeztünk, hogy "mi dukál mihez", avagy, hogy "mit engedhet meg magának az ember" adott esetben, adott vagyonhoz. És ha emlékeztek, én már ott is azt írtam állandóan, hogy "ez igazából nem így működik". És ahogy szoktam vala látni az dolgokat, itt is az jött a képbe: Valójában rossz a kérdés, a helyes kérdés az, hogy mit nem engedhet meg magának az ember, HA MÁR VAN vagyona.
És ez az igénytelenség.
Az embernek ugyanis - ha már vagyona lesz - túl kell lépnie korábbi önmagán, ha másért nem akkor azért, mert különben mi végre volt értelme vagyont felhalmozni, ha mindeközben úgy él, mint korábban. Ha van valami, aminek nincs értelme, az éppen ez. Ugyanis annak semmi értelme nincs, hogy olyan vagyonokat és lehetőségeket szerezzen meg valaki, amivel nem tud és nem is akar élni. Akkor mi végre a vagyon?
A vagyon értelme ugyanis az, hogy annak megfelelő NORMÁLIS életet éljen valaki. Így például akinek nagy vagyona van, annak vagy legyen ízlése, vagy fizessen meg valakit, akinek van. Ez azonban értelemszerűen pont nem a "trendiséget" jelenti, amelyre ezt a gondolatot sokan lefordították, hanem éppen az ellenkezőjét: ÍZLÉST. A trendiség nem ízlés, hanem az ízlés nélküliek mentsvára arra nézve, hogy gondolkodás nélkül, ész nélkül, sok pénzt elkötve lakhatatlan és használhatatlan ingatlanokat alakítsanak ki. Ennek szép példáit sorolja fel az RTL Klub (sajnos pont ellenkező előjellel) ebben a riportban is:
http:/www.youtube.com/watch?v=_oLn_1EFzGw
Amit most darabonként mutatok be, hogy nekem mi nem tetszik benne:
Az első mindjárt egy több száz milliós ingatlan:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=_oLn_1EFzGw#t=53s
Ami szemmel láthatóan alig fér be a területre, éppen ezért keskeny és valójában használhatatlan, feleslegesen sok szintes ingatlan - ami csak azért ennyi szintes, hogy elférjen benne minden "trendi" szükséglet. A bejárati garázsbehajtó pedig EBBEN az árkategóriában egyszerűen döbbenetes igénytelenség. Nincs antré, nincs semmi hangulat, nincs kert, mert ami van, azon át vezet az út a garázsba - szörnyűség.
Benn ez már jól is látható, amikor a "konyha" helyét mutogatja (luk), ami sem személyzeti konyhának nem alkalmas az egyterűség miatt, sem rendesen használható konyhának. Érdemes a """nagyszobát""" megnézni, aminél szinte egy lakótelepi panelben is nagyobb hely van.
Aztán már jön is a Loncsár de genere de Makkoscipő uraság féle ""kastély"":
http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=_oLn_1EFzGw#t=85s
Ami "francia barokk utánzat"-nak van kikiáltva, egyebekben igazi tüzép paraszt barokk, az ízlésficam csúcsa.
A következő ingatlan szemmel láthatóan California copy+paste kívülről:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=_oLn_1EFzGw#t=124s
Csakhogy már itt lepereg a máz:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=_oLn_1EFzGw#t=133s
Mert ezek az oszlopok, az ajtók panelminőségűek már ránézésre is, illetve ezt az érzetet keltik. ZÉRÓ minőségérzet, pont a lényeg nincs meg benne. Belül pedig maga az ízlésficam terrorizmus példaképe látható:
Az igazi cigánybárós giccses fehár házas hangfaltól, ami egy totálisan hányinger oszlop mellé van odab*szva, tökéletesen rossz helyre elhelyezve, 2:16-nál pedig látható a """"TV SZOBA(!)"""", ami a döbbenetes igénytelenség csúcsa. Egyszerűen használhatatlan LUK, egy panelben nincs ilyen kicsi szoba, de még csak véletlenül sem. Ráadásul háttal(!) kell ülni a szobának, mindehhez kazettás jelleggel lerakott padlóburkolat: Eklektikus hányinger. Úgyhogy a 2:19-nél elhangzó szabad kézről nekem a "le kellene törni" jutott az eszembe. 2:20-nál érdemes megnézni a csillárokat, a VASTAG ajtókeretet, 2:24-nél a TALÁN belógó NAGY TV, vagy páraelszívó a mini konyha irányába, döbbenet. De legalábbis nem csoda, hogy eladó, ebben az ingatlanban nem lehet lakni, élni.
A 2:29-et azonban feltétlenül meg kell hallgatni: AZT A LUKAT(!) használják a legtöbbet a háziak... no comment.
Ez pedig talán az egyik logdöbbenetesebb épület Budapesten:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=_oLn_1EFzGw#t=276s
Mert ez kívülről egy 20-30 évvel ezelőtti "trendi" panziót is megirigyelhetne az egyik oldalról, ennek ellenére belülről valami pazar asztalos munkák láthatóak, amelyek még csak véletlenül sem illenek az épület külsejéhez:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=_oLn_1EFzGw#t=279s
A kazettás mennyezet kifejezetten ízléséses ebbe a miliőbe, és csak az ónémet csigalépcső lóg ki a sorból. Ez az akvárium pedig:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=_oLn_1EFzGw#t=327s
Bár kissé (na jó, nem kissé) Dune hangulatot áraszt, de mégis van annyira különleges színben, formában, elhelyezésben (habár ennyi pénz felhasználása után igazán készíthették volna ívelt üvegből), ami teljességgel rendhagyó, nekem például nagyon tetszett. Hasonlóképpen kifejezetten ízlésesnek találom a medencerészt is:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=_oLn_1EFzGw#t=328s
Itt nagyon szépen játszottak el a víz kék színével.
De hogy hogyan lehetett ilyen belteret egy ilyen kültérhez rakni? Rejtély... egyebekben, röhejes az, hogy ez a fő homlokzat, azért a Loncsár de genere de Makkoscipő uraság nem tagadhatja meg magát:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=_oLn_1EFzGw#t=342s
És rá lehet keresni, hogy kifogástalan Loncsár birtok az egész az utcáról nézve, és bár a telek nagy, de azon is úgy van elhelyezve a ház, hogy az utcáról be lehessen látni az "urasághoz". Egyszerűen szörnyűség, hogy képtelenek felfogni, hogy egy ekkora épülethez TÉRRE van szükség, hogy ne bezsúfolva legyen valahová.
A mediterrán villa egészen jópofa, az egy más kérdés, hogy télen ritka hülyén néz ki egy ilyem Magyarországon, ráadásul akinek van ennyi pénze és ilyet szeretne, az vesz egyet töredék áron a mediterrán térségben. De ettől még ami látható volt belőle, abban különösebben nagy hiba nem volt, eltekintve a szokásos emeleti terasz normális alátámasztásra képtelen tervezői analfabétizmustól.
És akkor a végére valami olyan, amitől én személy szerint nagyon rosszul vagyok, ez az úgynevezett borzasztóan értelmezett "minimalista" stílus, ami nálunk valójában az ízléstelen és igénytelenség szinonímája annak a skandináv értelmezésével szemben:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=_oLn_1EFzGw#t=392s
Mert aki ebbe a konyhabútorba képes két tálcás+csöpögtetős(!!!) mosogatótálcát beépíteni, az más egyéb aljasságra is képes:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=_oLn_1EFzGw#t=453s
Például arra, hogy egy ekkora konyhai falon egymás ALÁ(!) tegyen beépített konyhai gépeket, hogy kényelmetlen legyen a használatuk, ahelyett, hogy egymás MELLÉ tenné őket. Az pedig, hogy nincs beépítve a kávéfőző a bútorba, az igen sokat elmond a praktikusságról és a tervezés ügyetlenségéről. Mert az ilyen tervező a "praktikusság és ésszerűség" jeligére:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=_oLn_1EFzGw#t=458s
más egyéb aljasságokra is képes, például úgy elehlyezni a WC(!)-t, hogy az a nappalival egy légtérben és látványban legyen, a kádat a földbe süllyeszti (éljen a könnyű ki és beszállás jeligére, enyhénszólva életveszélyes), 7:40-nél pedig ismét a "csúcs" TV szoba látható, egy lapos a falon és szembe egy kanapé - EGY FOLYOSÓN. "Letszitult formákat álmodik" jeligére ipari padlót tesz, ami sok minden, csak nem minimál, hanem igénytelen.
És ami a baj: Ezeket mutatják be "álomnak", pedig hát ezek legfeljebb rémálomnak lehetnének nevezhetőek. Ez egyebekben már régóta kikívánkozott belőlem, csak nem volt ideje, most ez a Csányi iroda beindította ezt a régi "taskot" az agyamban, oszt kiírtam ezt is.
Merthogy, visszatérnék erre az irodára:
http://static7.origos.hu/i/1305/20130508-csanyi-sandor-otp-elnokvezerigazgato-magyarorszag8.jpg
Ami az eklektikus rendetlenség és nyomasztóság mintaképe, a fontos ember nagy íróasztalával együtt. Nos ezzel a megállapítással sok ember vitába szállt, erre most ugye felmerült, hogy az MKB-t megveszi az OTP, és ennek okán eszembejutott, hogy akkor legalább lehetne az OTP elnök vezérigazgatójának egy rendes irodája, rendes kilátással. És ennek okán kíváncsiságból előkotortam az OTP nagy táragylójának a képét, és ismételten beigazolódott az, hogy nem tévedek én, amikor az intuícióimra hallgatok, tessék:
http://artfront.wide-view.hu/wp-content/uploads/2010/09/OBT_02_barna_terem06.jpg
http://artfront.wide-view.hu/wp-content/uploads/2010/09/OBT_02_barna_terem01.jpg
http://artfront.wide-view.hu/wp-content/uploads/2010/09/OBT_02_barna_terem07.jpg
Szóval én értem, hogy szecessziós belsőt akartak létrehozni, de ez baromira nem sikerült. Ez az egész belső rész tipikusan a nagy nehéz és nyomasztó kategória nem kis koloniál-ó-német beütéssel, a fali óra is inkább a paraszt barokk, avagy feketeerdei német konyhai kakukkos órákat juttatja az eszembe és mindez azért döbbenetes, mert pontosan azonos a stílus és a gondolatmenet az elnök-vezérigazgatói szoba hangulatával és stílusával.
Mindez pedig éppen azért érdekes, merthogy a szecesszió ugye maga a könnyedség volt annak idején, a Grasham palota története gondolom mindenki számára jól ismert, de akinek nem, annak érdemes egyszer benéznie, vagy legalább ezeket a képeket megnézni:
http://www.1.fourseasons.com/apps/image_library/search_results.weml?adv=Y&pr=y&p=BUD
http://hu.hotels.com/ho213272/four-seasons-gresham-palace-budapest-magyarorszag/
Szóval a szecessziónak pont nem a koloniál irányba tolódó részét kellett volna erőltetni, pláne azt még le is gyártatni, ha ilyet is lehetett volna:
http://www.magyarszecessziohaza.hu/mutargybutorok.php
merthogy elég elmenni a Szecessziós Múzeumba és máris lehet ötleteket szerezni, például azt a Thonett jellegű Kohn bútort érdemes megnézni a filigrán faragott lábakkal, vagy a tálalószekrényeket a virág motívumokkal.
Namármost, a hosszú kitérő után ennek a topicnak a lényegére térnék: Egyszerűen egy bizonyos vagyon, avagy lehetőségeken felül én úgy érzem, hogy muszáj lenne az emberknek ízlést tanulni, ha már nem születik velük. Ugyanis az fogja őket körülvenni, azt fogják azok is látni, akik nem ott tartanak, vagy soha nem kerülnek arra a szintre, tehát ezeknek az embereknek kellene éppenhogy inspirálóan hatni a társadalomra, emberekre, ízlésre, közízlésre.
Node ha valaki azt mutatja magáról, az intézményéről, hogy nem érdekli az ízlés az igény, az pontosan kicsiben lenyomata lesz az intézményről nagyban: Ódivatú, múltba révedő, nehézkes, bürokratikus és rendkívüli módon kézivezérelt, ami nem tud sem megújulni, sem igazán nagyot lépni előre. Ha pedig a többi ingatlant is megnézitek, akkor máris látható és érthető lesz az, amire gondolok: Pénz van, ízlés nincs. Pedig az ilyen embereknek éppen a stílust kellene meghatároznia, mecénásként művészeket, szakembereket alkalmaznia, akik valami újat hoznak létre, ahol alkotni lehet, de nem úgy, hogy összevásároltatnak minden sz*rt és azt eladják "modernnek meg trendinek".
Ez nem lakberendezés, ez egyszerű ócskás modern kori köntösben, és az nem stílus, amikor valakinek ilyen vagyonnal a háta mögött még mindig nincs semmi stílusa sem. Ez igénytelenség, akár nehéz szecessziós bútort ácsoltat, akár trendinek kikiáltott nevetségekkel akar "stílust vásárolni".
És ha valaki megnézni a Lakáskultúrákat, egyéb lakberendező újságokat, akkor is azt fogja találni, hogy többnyire kétséget kizáróan megállapítható lesz, hogy ki az, aki külföldről települt haza, avagy ide, merthogy ránézésre ordítani fog a stílus és az igényesség az OTTHONÁRÓL, és egyben kétséget kizáróan megállapítható lesz, hogy ki a trendi magyar, aki élhetetlen, jéghideg, barátságtalan, de legalább jó drágának beállított lakásokban tengeti az életét.
És mindez nem pénz kérdése.
Ugyanakkor úgy vélem, sokkal jobban megközelíthető ebből az irányból az a kérdés, hogy ki és mit engedhet meg magának: Mert valójában nyomorog az, akinek pénze van, de mégsem tudja azt úgy haszsználni, hogy azzal olyan miliőt alakítson ki, amelyben tágasan és jól érezheti magát. Egyszerűen elképesztő az, hogy mennyire nincs rendes lakberendezés és igény az igényességre.
Ha valaki ma Magyarországon még csak nem is igazán drága dolgokat akar vásárolni - csak adott esetben jókat, vagy különlegeseket - azokért gyakorta Bécsig kell elmenni, hogy élőben meg tudjad nézni, mert egyszerűen nem tartják őket sehol raktáron és bemutatható állapotban. Ebben az irányban ugyan van már némi fejlődés, mert ahogy kopnak ki a "volumen" forgalmazók úgy maradnak meg az igényesebb bemutatótermek, (el is kezdett koncentrálódni is ez a réteg például a Max Cityben), de én azt látom, hogy ha be is nézek ezekre a helyekre, akkor igen magányosan szoktam magam érezni.
Ugyanakkor - vagy éppen ennek ellenére - az azért fel szokott tűnni, hogy ami különleges, és az én figyelmem is meg szokta ragadni, azokat MOST MÁR - és általában - el is szokták vinni, gyakorta az árcédulától függetlenül. Vagyis valami azért csak elindult, ha nagyon lassan is, de nekem az az érzésem, hogy ez csak egy nagyon szűk réteg, amely valahol az általam definiált középosztály alján-közepén található meg és amely ezt az érzést a gyereinek fogja tudni átadni, akiki talán majd később tovább vagyonosodva meg is fogják tudni valósítani a saját életükben.
Ugyanakkor az az érzésem, hogy a mai (általam definiált) felső osztály tagjainak a döntő többsége ezt soha nem fogja megérteni, és ezért is lesz még hosszú ideig jellemző a tüzép paraszt barokkal feltöltött drága árukészletek országa az igényesség országával ellentétben Magyarország.
Hasonlóképpen pont ezért nehéz az igazán különleges dolgokat megtalálni, mert a különleges dolgok se nem trendik, se nem drágák, hanem például praktikusak, csak éppen mivel nem reklámozzák, nem láthatod, ezért többnyire a létezésükről sem tudhatsz, hiszen a "nagy emberek" otthonában még csak véletlenül nincs hasonló sem, így hiába nézegeted az összes lakberendezést, akkor sem tudhatsz róluk.
És pont ezért kellene az a fajta igényesség a gazdag emberektől, hogy az újra, a különlegesre fogékonyak legyenek, azt lehessen meglátni, hogy egyáltalán tudhassál a létezésükről.
Csak ez nálunk nem működik, semmilyen méretben sem. Ugye a kicsi méretében ez a mértéktelen devizahitellel terhelt auto+palota mutogatás volt, akik szinte mind bedőltek, mind megbuktak, nagyokban pedig sajnos szintén csak a mutogatás volt, és hát, jól látható a bedőltek esetében (a fent bemutatott mátyásföldi ingatlan például az egyik legnagyobb korábbi, de csődbe ment és adósságban fuldokló Volvo kereskedő próbálja eladni - teljességgel reménytelenül), hogy ott is csak a mutogatás volt, ízésről viszont szó sem volt.
Egyébként, így a végére még pár érdekesség :)
Aki látta az Üvegtigris III-at, annak gondolom feltűnt az ingatlan benne, ami eladó volt utána, nem tudom, hogy végülis sikerült-e eladni, de imhol vannak róla a képek:
http://burzsuj.blog.hu/2011/08/25/easy_rider_ocsem_440_millioert
Ez például messze jobb ház, mint az összes többi fenti, és bár vannak benne dolgok, amik nem tetszenek, ÖSSZESSÉGÉBEN nekem bejönne ez a fajta stílus, ami tényleg egyfajta minimál, de barátságosan élhetőséggel. Ugyanakkor fel nem foghatom, hogy aki B&O Beovision AV9000-et rak annak a különlegessége okán a szobájába:
http://m.cdn.blog.hu/bu/burzsuj/image/1108/0825uvegt16.jpg
És Beocenter 2500 (2300?)-at a nagyszobába, az miért nem tesz mellé egy B&O TV-t és mit igénytelenkedik valami kommersz készülékkel? :) Ez olyan, hmmmm furcsa, mert ebben az árkategóriában igázán nem tétel egy homológ rendszer, ami ráadásul az egész lakást tudná egybefűzni AV szinten.
Ami azonban érdekes, ezt az ingatlant MINDIG ebből a szögből fényképezik:
http://m.cdn.blog.hu/bu/burzsuj/image/1108/0825uvegt1.jpg
Amiben egy kellemes domboldali, egyedülálló ingatlannak néz ki. Ez azonban nem így van, kikutattam, hogy tényleg hol található a google-n és el is mentem oda - háááát, élőben azért messze nem olyan jól néz ki az épület, merthogy a telek - sík. Csak a fotó csal :) És mi több, nemhogy nem egyedülálló a telek, hanem sűrűn körbe van építve és egy olyan út vezet hozzá, hogy harckocsival talán könnyen járható lenne:
És érdemes megnézni a környezetét a teleknek, valamint azt, hogy már megint az látható, hogy szinte az egész telket elfoglalja a ház. Namármost, amikor a több száz millióról beszélünk egy olyan esetben, amikor maga a telek a pár tízmilliós kategóriában van, akkor számomra felfoghatatlan az, hogy miért nem vesznek meg két telket és nyitják össze, hogy azon kényelmesen és tágasan férjen el a ház és miért kell akkora házat építeni, ami éppen kitölti az egész telket. Egyszerűen szorongása van az embernek már a felülnézeti térkép alapján is, közelről meg főleg az az érzése lesz.
Én nem értem azt, hogy aki ennyi pénzt áldoz egy házra az miért nem teremti meg az ahhoz szükséges környezetet, miért kell ez a zsúfolódás. Ez nem balatonparti nyomortanya módra egymásra épített környezet - vagy legalábbis nem annak kellene lennie -, de mégis úgy tűnik, hogy hiába a pénz, ezt az emberek valamiért nem akarják még mindig megérteni, mert ilyen "apróságokon" múlik valójában a lényeg, az, hogy mennyire lesz lakható egy ingatlan és hogy az mennyire lesz barátságos, vagy éppen elegáns.
És akkor a legvégére ezen eszmefuttatásnak egy kis Audi reklám a beépített B&O rendszerrel:
Egy nem magyar trendi házzal és életsítussal ;)
Mert ugye, ebből a szögből, ebben a színben ST Enterprise stílusban sem szokás S7-et mutatni, pláne úgy, hogy még a garázsnak(!) is panorámás(!) kilátása van. És mindehhez jön az egész ST feeling a kézmozdulattal, a vulkáni érintéses győzelemmel. Az pedig már csak hab a tortán, ahogy ezzel fínoman bemutatnak a BMW Z4-nek is, annak idején éppen azzal reklámozták, hogy annak a csomagtartójába már elfér két golf ütőkészlet is. Itt meg csak hanyagul beledobnak egyet, hogy jól látható legyen, hogy mennyi hely marad még mellette ;) Persze nem egy kategória a Z4 és az S7, de akkor is érdemes a fínom utalásokat észrevenni.
Mert aki így tudja mutatni az S7-et és ilyennek, az azért tud valamit.
Ezzel szemben le kellene törni a kezét annak, aki az A6/4G-t képes volt:
http://data.motor-talk.de/data/galleries/0/39/7066/34752151/audi-a6-grau-7130619914646112989.jpg
egy birodalmi rohamosztagos sisakjából:
http://www.starwars-fan.eoldal.hu/img/mid/27/birodalmi-rohamosztagos.jpg
és egy Tiger I (PzKpfw VI Ausf. E):
házasításából megszülni azok után, hogy az A6/4F eleje még a Bugatti Veyron ábrázatát és stílusát hordozza:
http://data.motor-talk.de/data/galleries/618701/4755353/im004660-46314.JPG
vs:
Node persze az sem lehetetlen, hogy éppen ezért kellett elcsúfítani, szerintem kár érte, meglátjuk, hogy a lassan esedékessé váló ráncfelvarráson mit hoznak ki belőle, remélem, hogy kissé kultúráltabb lesz, mert szerintem ritka ormótlan és otromba lett még az egyen Audis mércével is, de különösen azért, mivel most éppen ez a fajta szögletesség lóg ki a rendből és töri meg a korábbi A6 esztétikai dominanciát, hiszen korábban leginkább az volt a jellemző, hogy az A6 készült el úgy, ahogy kell, aztán abból csináltak, illetve annak alapján kisebbet, nagyobbat, most meg úgy érzem, kicsit zabigyerek lett belőle.
Amiért szerintem - nagy kár.
De ahogy szokták mondani, ízlések és pofonok, legalább nem vágyódom rá, hogy birtokoljak egy ilyet, főleg, ha még az ABT sem tud belőle semmit sem kihozni:
http://www.abt-sportsline.hu/tuning/audi/a6-4g0
Hanem még az is rátesz egy lapáttal a biliszerű felső rész alakjára. Ezt az autot - szerintem - valahogy nagyon nem találták el. Talán ezért sem jönnek már annyira szembe belőle és nem csak azért, mert ezekből már nem lesznek volt állami autok...
Mindenesetre ez is szép hosszú eszmefuttatás lett, habár ezért szerintem nem fog Margaretta úgy megdícséreni (ez úttal is köszönöm), mint a Hublot LaFerrariért :)
"Na meg arra gondoltam, hogy milyen jó kis "kínai" replikák fognak ebből születni :-)"
Ez valószínű, de pont az ilyen órák láttán röhögheted körbe azt, akin ilyet látsz :)
Szép egyébként az a Kinetic amit kinéztél, nekem ez tetszett ebből a szériából:
http://www.entique.com.au/seiko_srx004p1_realx.jpg
De utánanézve kiderült, hogy nem is öröknaptáras és a holdfázis is... hmm... inkább dísz, mint rendesen felprogramozott. Sajnos. Itt látszik egyébként, hogy mennyire nem egyszerű a komplikációk beépítése, hiszen a másik hasonló Seiko szerkezet egyébként öröknaptáras (hasonló ahhoz, amit kinéztél), de abban meg holdfázis nincs :)
http://www.seiko.hu/popup.php?tip=kar&id_karora=2340
Ezért nehéz órát venni, ha igazán szépet akarsz ;) És sajnos az, ami mindazt tudja, amit elvárnál (ne pár nap járástartaléka legyen, rendes öröknaptáras, hogy ne kelljen hozzányúlni, esetleg holdfázis) az máris a szokásos 25.000 dolláros kategóriában található. Abban pedig már vannak szép órák, ott már van miből választani, az egy más kérdés, hogy ez a kategória még mindig a "hordod" típusú órák kategóriája, azaz ezeknél még igen komoly az értékvesztés ha el akarod adni (a'la új auto kategória), nomeg, hétköznapra eleve felesleges, hacsak tényleg nem minden nap jársz Gordon Gekko módjára tárgyalni.
Akit egyébként érdekel, annak érdemes utánanéznie, hogy milyen órákat hordtak a filmben, és hogy hogyan utalnak errel a társadalmi státuszra. Mondjuk érdekes az is, hogy a Tőzsdecápák II Gekkojha hogyan tesz rá egy lapáttal Jacobra.
Mondjuk nekem egyébként csak Jacob órája tűnt fel, mert elég jellegzetes IWC-ben volt (place commercial here), és történetesen azért mert nekem is nagyon tetszik:
És itt látszik az, hogy mi a különbség egy ~1.000 EUR Seiko és egy 25.000 dollár IWC között. Ha csak fényképet nézel, szinte észre sem veszed, különösen ha nem figyelsz oda, de ha a kettőt már csak filmen megnézed egymás mellett, már akkor érződik a különbség.
Ha pedig élőben látod őket, akkor nem kérdés, hogy miért van közöttük az árkülönbség. Egyszerűen más a dimenzió.
És mint írtam, ezek csak a hétköznapi futkosós karórák világát jelentik... így érdemes arra az MP-5-re nézni ;)
Tiszta sor, hogy ez egy csemege, kuriózum azoknak akik tényleg valami ritkaságot akarnak (és talán az értékállósága is biztosított), valamint Ferrari tulaj-fanokat célozza meg a Ferrari ihletésű óra. Ettől függetlenül én saját szemszögemből tudom csak megítélni :-) Na meg arra gondoltam, hogy milyen jó kis "kínai" replikák fognak ebből születni :-)
Én nem értek és nem hordok órát, sőt semmilyen ékszert se, de még napszemüveget is ritkán. Zavar a fém, műanyag. Ennek ellenére van pár óra ami tetszik és megfog. Ha már a Seikokat nézegetem pl ez:
http://www.seiko.hu/popup.php?tip=kar&id_karora=1069
Ez úgy rendben van számomra.
Tetszik a római számozás. Kicsit nosztalgikus nekem. Emlékszem 5-6 éves koromba volt a nagyszobában egy óra amin római számok voltak, és egy óráig is tudtam rajta mélázni, hogy ez miért más mint a "normál" számozás.
Az ilyen jellegű órákat általában élőben érdemes megnézni, mert egészen más a látványuk, az érzés, a rácsodálkozás.
Például egy ilyen képről a méretét sem érzékeled az órának, arról pedig, hogy a csukódon hogyan mutat, arról fogalmad sem lehet. Ezeknek az óráknak ugyanis már komoly vastagságuk is van, és emiatt általában úgy szokták fotózni őket, hogy ne tudjad mihez viszonyítani a kinézetet, vagyis a katalógus foto biztosan egészen más mint amikor élőben nézed meg. Egyébként is úgy érdemes megnézni őket, mint a műalkotásokat. Nem szükségszerűen a birtoklási vágyat kell felkeltenie az emberekben (aki meg tudja venni, az megveszi, aki nem, az meg úgysem), hanem ezek a műszaki tökélyét mutatják a gyártónak, a műszaki szépségét kell megérezni, mert ezek az órák igazából erről szólnak. No és persze arról is, hogy van a te pénztárcádhoz mért Hublot is, vagyis ha annyira tetszik és azonosulni akarsz a gyártóval, akkor vehetsz olyat is, amit megengedhetsz magadnak. Részben "place commercial here" egy ilyen óra, részben üzlet, ez az óra kifejezetten a műszaki különlegességről és csemegéről szól.
Mondjuk szintén nem az én stílusom, ha már ebben az árkategóriában nézegetnék, akkor lehet, hogy inkább maradnék egy Seikonál, azt ugyanis akár hétköznap is fel lehetne venni, mert marginális lenne azoknak a száma, akik felismerik, hogy miről is van szó valójában:
Viszont, csak hogy lássad, mire gondolok, nézzed meg azt, hogy mi inspirálta az órát, hogy honnan jön az alakja és úgy általában miért is ilyen az alakja:
És hogy hová került a tourbillon, hogy még az is az ékszíjtárcsára utaljon. Fantasztikus látásmód, és meglátás. Avagy, hogy egy ilyen órát hogyan mutatnak be a "közönségnek"? Hát így:
Aztán például ebben a hangzik el az az egyedülálló műszaki tökély is, hogy ennek az órának bizony 50 nap(!) járástartaléka van, amihez nem sok ér fel a mechanikus szerkezetekben, hiszen eddig 30 nap volt a maximum, de még egy Seiko Kinetic is elvérezne ebben a versenyben, pedig az ugye egy elektromechanikus óra.
És hogy hogyan lehet egy ilyen órát egyátalán felhúzni, vagy beállítani? Már az sem hétköznapi:
Szóval, azt hiszem így már érted, hogy miről szól az, amikor érted, hogy egy ilyen óra miről szól, ha érzed, hogy ehhez milyen érzés, illetve életérzés társul, milyen más így megnézni ugyanazt az órát, ha nem csak azt látod benne, hogy "drága" és hogy "bazári"? :)
Ez az óra már nem arról szól, hogy vedd meg, vagy a katalógus képét szúrjad fel a falra, hogy "egyszer majd lesz egy ilyenem". Ez arról szól, mint egy LaFerrari, vagy egy McLaren P1, ezeket már "élvezettel" kell nézni, meg tudod érezni, adott esetben bele is tudsz ülni és tudod őket vezetni - de itt már nem a fogyasztói társadalomról van szó.
Ez az a high society, az a világ, amibe az ember vagy beleszületik és ezt éli, vagy megérti és akkor elfogadja, hogy ez egy olyan más világ, mintha az ufok élnének közöttünk.
Egyszerűen gondolj bele, hogy sacc/kb ugyanaz a körítés, ugyanannyi energia és pénz megy bele a népszerűsítésbe, mintha egy kommersz termékről beszélnénk, ennek ellenére talán pár tucatnyi, vagy pár száz ember birtokolhatja ezeket a műalkotásokat.
Egyszerűen meg kell érteni, hogy attól, hogy nem a mi szintünk az, hogy Michelangelot, vagy Haidnt udvari művészként alkalmazzuk, attól még élvezhetjük az alkotásaikat. És nem feltétlenül lennénk attól boldogabbak, hogy eredeti Monet vagy Manet alkotások lógnának a falon, avagy hogy egy LaFerrari és egy Veyron között kelljen vacillálni, hogy ma éppen melyikkel menjünk körbe Monte Carloban.
Ezért is fontos az egzisztenciális életkép, hogy ne ezekre vágyjál, hanem ezeket is ismerjed meg, mint korunk műalkotásait, amelyek pár tíz, vagy pár száz év múlva pontosan olyan értékek és ritkaságok lesznek, mint ma egy Fabergé tojás.
El kell szakadni a fogyasztói társadalom szemüvegétől és rögtön rájössz, hogy ma nem egyedi művészek dolgoznak, nem egyedi művészek alkotnak, hanem ezek az alkotóműhelyek. Ami egyébként régen is igaz volt, csak ez ma már nem annyira köztudott, illetve fontos, ugyanis a Mester szinte mindig segédekkel, segítőkkel vette körül magát, akik adott esetben még jobbat is alkothattak nála - mégis szinte kizárólag csak a Mester neve maradt fenn, a segédek pedig kereshettek maguknak új állást, ha a Mesternek éppen nem ment jól anyagilag, vagy éppen meghalt.
A kellő időben meghaló mesterek munkái pedig mindig keresettebbek voltak azoknál, akik túl sokáig éltek, és túl sokat alkottak, mert pontosan ez devalválta sokszor a művek értékét, ennek a klasszikus példája például Szász Endre, ugyanakkor jó példa erre a "fiatalon meghalt" művészek műveinek hatalmas keresettsége. Persze kivételek mindig voltak, lesznek a szabály alól, de a lényeg az, hogy egy bizonyos értékhatáron felül az ár inkább jelképes, mert pontosan tudható az, hogy az inkább annak szól, hogy felmérik, hogy mennyien vennének egy ilyen alkotást és mennyiért - és annyi lesz az ára. Sokszor még ezt sem teszik meg, és mégis elkapkodnak mindent.
És ez nem a mi nagyságrendünk.
Ettől viszont még lehet ezt a nagyságrendet is élvezni, csak nem kell a birtoklására vágyni.
Érdekes megoldás :) Mondjuk akinek komolyabb óragyűjteménye van, vagy megveszi a LaFerrarit, annak szinte "kötelező" darab mellé egy ilyet is venni, ha érdeklik az órák is :)
.jpg){kind=link}
