2013. augusztus 1-jétől a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke 0,3 százalék, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint az állampapír forgalmazással kapcsolatos fizetési műveletek esetében.
2013. augusztus 1-jétől a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke 0,3 százalék, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint az állampapír forgalmazással kapcsolatos fizetési műveletek esetében.
Igen, ezért kéne valami más. Betét már nem játszik.
Államkötvény, kincstárjegy még akár neccesen szóba jöhetne, mert még mindig 4.2-4.5% körül van, ami nettó 3,5-3,8% körül van, de ez is elég sovány.
Hát a bankbetéten lassan hozam sem lesz, csak az van, hogy nem otthon tárolod a pénzt. +2,34% netto / év.
Agyalok, hogy mit kéne csinálni. TBSZ hülyeségnek tűnik ilyen kamatok mellett úgy, hogy 5 évig fixen nem lehet hozzányúlni a lóvéhoz. Prémium Magyar Államkötvény érdekes lehetne.
Én beszéltem velük, a tranzakciós díjat kell kifizetni, ha jól emlékszem.
Van valakinek számlája az Államkincstárnál?
Azt látom, hogy ingyenes a számlanyitás, számlavezetés, de azt nem látom, hogy miként és mennyiért lehet kifelé utalni, ha mondjuk lejár az állampapír és kivenném a lét.
Alacsony túljegyzésre, a meghirdetett összegben értékesített hozamcsökkenéssel 3 hónapos diszkont kincstárjegyet (dkj) az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a keddi aukcióján.
A 3 hónapos aukciós átlaghozam első ízben süllyedt 4 százalék alá.
A megszokott 50 milliárd forintos meghirdetést kevesebb mint kétszeres kereslet fogadta az ÁKK heti rendszerességgel tartott 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukcióján.
A D131106 jelű, 2013. november 6-án lejáró 3 hónapos papírra benyújtott 82,925 milliárd forint ajánlatból az ÁKK a meghirdetettnek megfelelő összeget fogadott el.
Az adósságkezelő így 50 milliárd forintot értékesített az előzőnél 5 bázisponttal alacsonyabb, 3,97 százalékos aukciós átlaghozamon. Az átlaghozam 4 bázisponttal haladta meg a 3 hónapos lejáratra hétfőn a másodpiacon kialakult 3,93 százalékos referencia hozamot.
Magas jegyzési érdeklődésre a meghirdetett összeg másfélszeresét értékesítette 3, 5 és 10 éves kötvényekből jelentős hozamcsökkenéssel, a másodpiaci hozam alatt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtöki aukcióján.
Az ÁKK az aukcióra vitt 3 éves kötvényből a megszokott 20 milliárd forintot hirdette meg, amit közel négyszeres túljegyzés fogadott.
Az elsődleges forgalmazók által benyújtott 78,400 milliárd forint ajánlatból az ÁKK az előző aukciónál alacsonyabb átlaghozamon 30 milliárd forintot fogadott el, így a meghirdetett összegnél 10 milliárd forinttal többet értékesített a 16/D jelű, 2016. december 22-én lejáró papírból.
Az aukción 4,59 százalékos átlaghozam alakult ki, 6 bázisponttal alacsonyabb a 3 éves lejárat 4,65 százalékos másodpiaci referenciahozamánál, illetve az előző, két héttel ezelőtti aukció szintén 4,65 százalékos átlaghozamánál.
Az előző aukción szintén magas, közel ötszörös túljegyzés után értékesített 16 bázispontos hozamcsökkenéssel szintén 10 milliárd forinttal megemelt összeget a kötvényből az ÁKK.
A 15 milliárd forint értékben meghirdetett 5 éves lejáratú kötvényt több mint négyszeres túljegyzés fogadta a csütörtöki aukción. A 65,650 milliárd forintos ajánlattételből az ÁKK 22,5 milliárd forintot fogadott el, azaz a 3 éves kötvényhez hasonlóan a meghirdetett összeg másfélszeresét értékesítette az előző aukciónál alacsonyabb átlaghozammal.
Az aukciós átlaghozam 24 bázisponttal 4,85 százalékra csökkent az előző, 5,09 százalékról és 8 bázisponttal bizonyult alacsonyabbnak a másodpiacon az 5 éves lejáratra az előző kereskedési napon, kedden kialakult 4,93 százalékos referenciahozamnál.
Jelentős, több mint ötszörös túljegyzés fogadta a 10 milliárd forint értékben meghirdetett 10 éves lejáratú kötvényt is a csütörtöki aukción, és az ÁKK ebből a papírból is a meghirdetett összegnek a másfélszeresét értékesítette számottevő hozamcsökkenéssel.
Az 56,170 milliárd forintos ajánlattételből 15 milliárd forintot fogadott el az ÁKK 5,21 százalékos, az előző, 5,99 százalékosnál 78 bázisponttal alacsonyabb átlaghozammal, 11 bázisponttal a 10 éves papírra kedden a másodpiacon kialakult 5,32 százalékos referenciahozam alatt.
Mérsékelt túljegyzésre változatlan aukciós hozamon, de a hétfői referencia hozam alatt értékesített a meghirdetett összegben 3 hónapos diszkont kincstárjegyet (dkj) az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) keddi aukcióján.
Az ÁKK a megszokott 50 milliárd forintos összegben vitt aukcióra 3 hónapos diszkont kincstárjegyet, amit a múlt heti közel háromszoros után kevesebb mint kétszeres túljegyzés fogadott: az elsődleges forgalmazók 86,633 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be az előző heti 137,544 milliárd helyett.
Az ÁKK az alacsonyabb túljegyzésre a meghirdetett 50 milliárd forint összegben fogadott el ajánlatot, szemben a múlt héttel, amikor a tervezettnél 10 milliárd forinttal több, 60 milliárd forintnyi papírt adott el.
Az aukció a múlt hetivel megegyező, 5,45 százalékos átlaghozammal zárult, ez 3 bázisponttal alacsonyabb a 3 hónapos diszkont kincstárjegyre hétfőn, a másodpiacon kialakult 5,48 százalékos referencia hozamnál.
Köszi. És ez a randomnál elérhető? Mert csak olyan jöhet szóba.
az 5éves 6 alatt !!! 5,91%
a 10éves 6,16 !!!
ez mán döfi ! :o)
mindjárt a 10éves is 6 alá bukik :o)))
Kedves kollégák! Mivel a részvénypiaci stratégiám szerint sok kis pozival kereskedem, ezért általában elég sok cash van a számlámon. Ennek befektetéséhez keresek javaslatokat, mert nem ismerem a brókercégemnél (Random) elérhető bef. jegyeket, kötvényeket vagy állampapírokat (csak a tickereket látom).
A befektetésnek az alábbi kritériumoknak kéne megfelelni:
likvid
bármikor vétel, vagy eladás
alacsony költség (vétel ill visszaváltás)
biztos, alacsony hozam (mint pl. pénzpiaci alap, ha van ilyen, az is nagyon jó lenne)
Előre is köszi a válaszokat
"Túlzott deficit akkor áll fenn, ha egy Európai Uniós tagország nem teljesíti a maastrichti szerződésben a fenntartható államháztartási helyzetre vonatkozó követelményeket, elsősorban a költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, illetve az államadósság a 60 százalékát. Ennek megfelelően a 2004-ben belépő tíz tagország közül több, köztük Magyarország is automatikusan túlzottdeficit-eljárás alá került a csatlakozáskor. Az eljárás részleteit a szerződésen kívül a Stabilitási és Növekedési Egyezmény rögzíti. Az eljárás menete szerint az EU illetékes szervei megállapítják a túlzott deficit fennállását, majd ajánlást készítenek a kiigazító lépésekre, illetve azok menetrendjére. A tagállamnak négy hónapja van a megfelelő intézkedések meghozatalára, az EU pedig nyomon követi azokat. A Gazdasági és Monetáris Unión kívüli országgal szemben szankció csak akkor merülhet fel, ha hosszabb időn keresztül az ajánlásokkal gyökeresen ellentétes intézkedéseket hoz. Az eurózóna tagjainak az ajánlások nem teljesítése esetén a szabályok szerint automatikusan nem kamatozó letétet kell elhelyezniük, ami egy idő után büntetéssé válik. Az eljárás (és vele a stabilitási és növekedési paktum) hitelessége súlyos csorbát szenvedett, amikor 2003 végén Németország és Franciaország esetében az eljárást a kritikus pontnál megakasztották. Végül 2005-ben a Stabilitási és Növekedési Egyezményt és vele a túlzottdeficit-eljárást is több ponton lazították. "
Stabilitási és növekedési egyezmény: a maastrichti szerződésben megfogalmazott túlzottdeficit-eljárás pontosítása. Kimondja: ahhoz, hogy a tagállamok a költségvetési hiányt mindenkor a referenciaértéken belül (a GDP 3 százaléka alatt) tudják tartani, középtávon egyensúly közeli vagy többletet mutató államháztartási egyenleget kell megcélozniuk. Ez lehetővé teszi, hogy recesszió esetén úgy növelhessék a költségvetés kiadásait, hogy ezzel nem sértik meg a referenciaértékre vonatkozó szabályt. A Gazdasági és Monetáris Unióban részt vevő tagállamoknak stabilitási programot, az euróövezeten kívüli tagállamoknak konvergenciaprogramot kell készíteniük a fenti célkitűzés elérésének érdekében. Az egyezményben szankciókat helyeztek kilátásba arra az esetre, ha valamely ország önhibájából folyamatosan nem felel meg az előirányzott céloknak. Míg az euróövezetbeli tagállamokra a legvégső esetben pénzügyi szankciókat lehet kiszabni, az euróövezeten kívüli tagállamokra elvileg csak morális nyomás nehezedhet, ha eltérnek az egyezményben foglaltaktól. Ugyanakkor egy szabály kimondja, hogy a Kohéziós Alap és a strukturális alapok forrásaiból csak az az ország részesülhet, amelyiknek elfogadott konvergenciaprogramja van, így közvetve itt is fennáll a pénzügyi szankcionálás lehetősége. Az egyezmény rögzíti a túlzottdeficit-eljárás egyes lépéseit, illetve azok határidejét is. "
"Gazdasági és Monetáris Unióban való részvételhez, vagyis az euró bevezetéséhez teljesíteni kell a maastrichti szerződésben megfogalmazott konvergenciakritériumokat, amelyek biztosítják, hogy a közös monetáris politikával irányított övezet stabilan működhessen.
Az árstabilitásra vonatkozó kritérium szerint a belépni kívánó ország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal múlhatja felül a három legalacsonyabb inflációs rátát felmutató EU-tagállam inflációinak számtani átlagát.
A fenntartható államháztartási pozíció követelménye szerint az ország nem állhat úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt. Ez akkor áll fenn, ha a konszolidált államháztartási hiány a GDP 3 százalékos, illetve a bruttó államadósság a GDP 60 százalékos referenciaértékeit meghaladja.
A harmadik kritérium szerint a hosszú távú hitelkamat szintje (a 10 éves, fix kamatozású állampapírok éves átlagos nominális kamatlába) legfeljebb 2 százalékponttal múlhatja felül a három legalacsonyabb inflációs rátát felmutató tagállam hosszú távú kamatainak számtani átlagát.
Az árfolyam-stabilitásra vonatkozó kritérium szerint az adott tagországok valutájának piaci árfolyama az Európai Monetáris Rendszer (EMR II) árfolyam-mechanizmusában meghatározott normál ingadozási sávon belül kell, hogy maradjon úgy, hogy nem kerülhet sor a többi tagországgal szemben megállapított középárfolyamok egyoldalú leértékelésére."
Messze vagyunk a 60%-tól, nagyon messze!! Lehet felül kell bírálnom álláspontomat, hogy ki kell engedjenek a túlzottdeficit alól.
Az lesz nagyon érdekes vsz , hogy túlzott deficit eljárásból kiengednek e minket 2013-ban.
Jövő év közepéig ez eldől kb. Akár az is döntő lehet milyen számokat produkálunk addig első félévben.
Ha kiengednek alóla ez a célul kitűzött egyensúlyi helyzet vsz a 2014-es költségvetésben már borul mint választási költségvetés címszó. Ha kiengednek és mégis marad a költségvetési szigor 2014-re akkor egy piros pontot be kell véssek . :)
De 90% , hogy nem fognak kiengedni vsz.
Magyarország rövid távon nincs kitéve fiskális fenyegetettségnek - állapította meg az Európai Bizottság a közpénzügyek uniós helyzetéről kedden közzétett átfogó jelentésének Magyarországról szóló részében.
Az értékelés szerint a pénzügyek fenntarthatóságának kockázata közép és hosszú távon is alacsonynak mondható, feltéve, ha teljes mértékben megvalósítják a tervezett, Brüsszel által ambiciózusnak minősített fiskális konszolidációt, és jóval 2014 után is megőrzik az akkori szinten a célul kitűzött egyensúlyi helyzetet.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény nyugtázta, hogy a GDP-hez mért államadósság a 2011-es 81,4 százalékról a tervek szerint 2014-re 76,8 százalékra mérséklődik. Ez is fölötte van azonban az uniós előírásokban szereplő 60 százaléknak - jegyezték meg a jelentés összeállítói.
Sokkal nagyobbak lennének a kockázatok abban az esetben, ha az úgynevezett "strukturális elsődleges egyenleg" ismét olyan alacsony értékeket mutatna, mint amilyen az 1998 és 2012 közötti időszak átlagában volt megfigyelhető - olvasható a dokumentumban.
Magyarországnak főként az államadósság csökkentésére kell helyeznie a hangsúlyt - vélekedik az Európai Bizottság.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén.
10 évesből lehetett volna többet...