Rettegnek , félnek már az Mkb-nál lesújtassz rájuk a jövőben. :)

Tehát végülis azt próbálnád bizonyítani jogi úton, hogy a kamatemelések jogtalanok voltak?

Elég kilátástalan küzdelem vsz, de meg lehet próbálni.

Léhmann mester hosszas küzdelem után bebizonyítja, hogy a bankok tulajdonképpen Ft-ot adtak chf alapon, akkor helyre kell állítani a jogállamiságot aminek az eredménye :

felvételkori árfolyamon Ft -ra kell számolni a tartozást, de meg kell terhelni az adósokat a chf és Ft hitel kamatkülönbezetével x évre amióta felvették.

Cseberből vederbe szitu.

Vagy azt gondolja ez a jóember, hogy a bíróság kimondja, hogy a banknak Ft hitelt kellett volna adni chf kamat mellett? :)

Ezek már ilyen esemény utáni kétségbeesett próbálkozások, arra jó , hogy a bíróságokon , ügyvédeknek, banki jogászoknak legyen munka 10 évig

Egyszerübb lett volna akkor Ft hitelt felvenni, nem? Vagy elriasztott a háromszoros kamat?

Múltkor olvastam egy számítást, hogy még így is sokkal jobban járt az, aki CHF hitelt vett fel, mint aki Ft alapút.

Azt nem értem igazán ez a Léhmann professzor miért forszírozza ezt a bankok honnan szerezték a devizát kérdéskört ? Miért van ennek jelentősége?

A lényeg vsz, hogy kötöttek egy devizahitel szerződést ami az árfolyamkockázatot áthárította az adósra, és fenntartották maguknak a jogot a kamatfelár emelésére (chf libor változáson felül) ha a piaci helyzetet úgy ítélik meg, hogy ez szükséges.

Ebbe a történetben , hogy jön be tényezőként, hogy honnan szereztek devizát, vagy egyebek? Lőtéri kutyát nem érdekli.

Kb az a szitu mintha kölcsönadnék neked pénzt bizonyos feltételekkel, amit te elfogadsz , szerződünk rá aztán x év múlva mikor nem tudsz fizetni elkezdenéd firtatni, hogy honnan is szereztem azt a pénzt amit neked bizonyos feltételekkel kölcsönadtam. :)

Lehet mindent vitatni , pereskedni rajta évekig, gyártani a papírt róla csak azt nem értem mit remélnek ettől az egésztől mint pozitív végeredmény?

nekem most lesz egy kis időm újra átrágni magam a szerződésemen.

a PSZÁF leszart még 2010-ben.

most viszont újból nekifutok.

néminemű jogi ismerettel is felvértezve :o)

és reszkess MKB, mert meg fogom találni a szerződésben azt a bakit, ami igazolhatja akár azt, hogy soha a büdös életben nem vettél fel chf-hitelt hogy tovább ad nekem, de erre hivatkozva emeltél kamatot, vagy a cds-re hiv. de amikor csök. akkor elfelejtetted visszacsökkenteni a kamatomat is ...

szóval nem konkrétumot keresek, de betűről betűre alfában fogom végigolvasni és akkor megvilágosodok :o) szóval jobb lesz ha majd megegyeztek velem kedves MKB !

Varga Istvánnak, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottsága tagjának kifejezett hozzájárulásával ismertetem az alábbiakat.

-------------------------------

Mai napon közreadott, „Továbbhaladva a perben” című írásomban idéztem Varga Istvánnak egyik rádiónyilatkozatából, mely közlésemre tekintettel néhány órával később Tőle az alábbi levél érkezett:

From: Varga István [mailto:agrinet@t-online.hu]

Sent: Thursday, December 27, 2012 3:34 PM

To: Dr. Léhmann György

Subject: Re: Továbbhaladva a perben

Kedves Gyuri!

Látom a Kossuth rádióban elhangzott riportra hivatkozásodat. Ez így rendben.

Csupán szemléleti okból kiegészítem, hogy van ennek egy ellenpárja is. Amikor deviza mozog, de forintkamatot számolnak el. Ez pedig a két hetes jegybanki kötvények lejegyzése a hitelintézetek által. Ilyen kötvényt azok jegyezhetnek, akiknek a számláját az MNB vezeti, tehát bankok, fiókintézetek, hitelszövetkezetek. (Utóbbi sajnos elhanyagolható). Nos, ezek külföldről behozott devizát helyeznek el az MNB-ben, az MNB pedig egy az egyben viszi külföldre - devizában. Tehát nincs átváltás. Csupán a jegyzés mértékét és kamatát számolják - könyvelik - forintban. Ekkor fellép az árfolyamkockázat, ami terheli a kötvényjegyzőt, hiszen forintleértékelés esetén a két hétre kapott kamatot elnyelheti az árfolyam különbözet, mint vesztesség. Ezt ellensúlyozza a háztartásoknak kihelyezett forinthitel devizában számolása, ahonnan érkező kamat és törlesztési különbözet kompenzálja a carry trade kockázatát. Ugyanis a bank nem hagyhat un. nyitott pozíciót, azt le kell fednie. lefedte - a lakosság fizeti.

Ezt kell feltárnia az új pénzügyi biztosnak.

Sok-sok energiát és tárgyalótermi sikereket kívánok az új évre.

Üdv.,

Varga István

------------------------------

Erre a levélre röviddel később az alábbi levélben válaszoltam:

From: Dr. Léhmann György [mailto:lehmann@invitel.hu]

Sent: Thursday, December 27, 2012 4:10 PM

To: 'Varga István'

Subject: RE: Továbbhaladva a perben

Kedves István!

Nagyon köszönöm gyors reagálásod Rád hivatkozásommal kapcsolatosan, igyekszem alaposan átgondolni mindazt amit írtál.

Első olvasatra nekem ugy tűnik a tájékoztatásodból, hogy a bank nem azért emeli különböző hivatkozásokkal az adósok törlesztő részletét, mert különben veszteségei lennének, hanem azért, mert az általuk remélt haszon nagyságát az MNB-nél növelni szándékoznak.

Azaz léteznek a valóságban azok körülmények, amikre a bankok hivatkoznak a módosítási feltételek ok-listájában, csak nem az adós-hitelező viszonylatában, hanem az MNB és hitelező közötti kapcsolatban.

Ellenben azáltal, hogy a felek egybehangzó akaratnyilvánítása hozza létre a szerződést, azon az állásponton vagyok, hogy bármelyik félnek a másik fél előtt eltitkolt feltételezése közömbös a szerződés teljesít ével kapcsolatosan, azaz a adósra nem tartozik az, hogy az MNB-nél a hitelező milyen nyereségre számított.

Egyébként pedig a forintleértékelés veszteségét álláspontom szerint is teljes egészében az adósnak kell állnia a szerződés szerint, tehát kamatvesztesége az MNB-nél a hitelező banknak ezáltal nem lehet, csupán ahhoz ragaszkodom, hogy ha egyszer a Kölcsönszerződés megkötésénél a svájci frank árfolyamához kötötték az esedékes forintban történő tőketörlesztést, akkor a bankok ne felejtsék el azt sem, hogy a svájci frank alapkamatához igazították a törlesztő részletnek kamattartalmát.

Úgy ahogy azt a PSZÁF a bankok beleegyezésével 2006-tól kezdődően folyamatosan ígérte.

----------------------------

Arra kérlek, hogy tedd lehetővé számomra azt, hogy leveledet, illetve erre adott fenti válaszomat közzé tegyem.

Megkülönböztetett Tisztelettel:

Léhmann György

---------------------------------

Az alábbiakban pedig megismétlem reggeli iratomnak azt a részét, melyre tekintettel fenti levélváltás történt:

„….. a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának tagja – Varga István – ezzel az alperesi prudens működéshez szükséges beszerzéssel kapcsolatos banki problémákat nem létezőnek állapítja meg:

Alábbi helyen - Alkotó: Kossuth Rádió

Cím: Időt kérek

„Varga István: Hát ugye a média bemossa az agyunkba azt, hogy ez devizahitel, egy kicsit differenciáltabban devizaalapú hitel. Valójában egyik sem. Egyszerűen arról van szó, hogy aki forinthitelt vett fel, azzal elfogadtatta a hitelezője, hogy vele majd devizában számol el. Ennyi, nem kellett ehhez svájci frank. Tehát valójában azt tudnunk kell, hogy azok a hitelintézetek…

Riporter: Tehát azt mondja, hogy a bankok be sem szerezték a svájci frankot?

Varga István: Kétféle intézmény van, és akkor mindjárt világosabb. Van a bank és a takarékpénztár. A kettő nem ugyanaz. A takarékpénztár csak azt a pénzt helyezheti ki, amit vagy hitelként vett fel, vagy nála betétként elhelyeztek. A bank azonban pénzteremtő. A bank nem a betétestől érkező pénzt helyez ki, mint ahogy oly sokan mondják azok, akik ebben a szakmában dolgoznak…

Riporter: Hát főleg a bankok.

Varga István: Igen, a bank pénzteremtő. Neki joga van a tőkéjének függvényében azt a hitelt egyszerűen előállítani. Ez annyit jelent, hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit létrehoz. Ne most amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor ő úgy szerződik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettől kezdődően ő csak egy látszatot, egy fiktív devizaműveletet hajt végre.

Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani, hogy megvette meg eladta a svájci frankot, ez nem igaz. Ez ilyen egyszerű.

Riporter: De hát ez az évszázad átverésének tűnik.

Varga István: Úgy van.”

----------------------------

Felperesnek határozott álláspontja fentiekre tekintettel is az, hogy semmiféle deviza beszerzési vagy egyéb olyan problémája soha nem volt az alperesi banknak sem – a többivel együtt – hanem csupán annyi történt, hogy valótlan közlésekkel igazoltan, minden valós, vagy törvényes alap nélkül kényszerítették az adósokat olyan pénzek kifizetésére is, ami őket nem illette.

Eldöntötték azt, hogy vagyonukat még a nyilvános cégnyilvántartás adatok szerint is legalább két és félszeresére növelik abban az időszakban, amikor egyébként valóban az ország gazdasági élete válságba került.”

----------------------------

Iratomban közölt, most idézett álláspontomat a levélváltás után is maradéktalanul fenntartom.

Siófokon 2012. december 27. napján.

Léhmann György

értem

:)

Aki tudott, az szerintem már végtörlesztett. Aki nem tudott, az hogyan végtörlesztene most teljes egészében? Mert egy dolog teljesen bizonyos: Hitelt nem kapna egyetlen banktól sem.

Ha tehát fenn akarja tartani a szerződését, akkor annak tulajdonképpen nincs akadálya, csakhogy akkor a bank diktálja a feltételeket (jogosan!), vagyis azt mondja, hogy "rendben, forintos volt a szerződés", de akkor AZOKAT a kamatokat számolja fel, amik a forintos hitelekhez tartoztak. Ez viszont annyit tesz, hogy bár az alap csökken (hiszen nincs a deviza változásból számított növekedés), de a kamatok erősen megnövekednek, ami annyit tesz, hogy amit nyersz a réven, azt elveszíted a vámon, és mondjuk ott fogsz állni, hogy van egy ugyanakkora összegű tartozásod, mint amivel kezdtél és jó esetben nincs kamat és egyéb tartozásod az összeggel kapcsolatban.

Az úgy nem megy, hogy nem devizahitelszerződés volt, de MÉGIS a devizahitel szerződés kamatait vegyék figyelembe visszamenőlegesen. A semmis szerződésnél pedig a bank joggal követelheti azt a kamatot, amit a kölcsönadott pénzre nem fizettél meg FORINTBAN a felvételtől a mai napig. Mert ha nem devizaszerződés volt, hanem forintos, akkor arra forint kamat dukál.

Hogy úgy mondjam, ez az egész immár egy olyanfajta okoskodó és ügyeskedő érvelés, mint amivel csőbe húzták a bankok az embereket. Az úgy nem fog menni, hogy kamatot sem kell fizetni, vagy ha igen, akkor csak a devizás hitelek kamatát.

" Ha a szerződések semmisek, akkor haladéktalanul vissza kell állítani az eredeti állapotokat, vagyis az adósnak haladéktalanul vissza kell fizetni a TELJES kölcsöntartozást"

Az eddig befizetetteket levonják az EREDETI tőketartozásból és máris lehet végtörleszteni(forintban)

:)

Ez is egy szép hosszú beadvány, de megint ugyanabba a problémába rohan bele. Ha a szerződések semmisek, akkor haladéktalanul vissza kell állítani az eredeti állapotokat, vagyis az adósnak haladéktalanul vissza kell fizetni a TELJES kölcsöntartozást. Ez nyilvánvalóan lehetetlen lenne az esetek döntő többségében, sőt, a végtörlesztés miatt kijelenthető, hogy szinte egészében kizárhatóak az ilyen esetek.

Magyarán szólva, már megint nem jobb feltételeket akarnak kialkudni (amire akár lehetne is esély), hanem olyat, ami számukra sokkal rosszabb lenne, mint a jelenlegi helyzet.

Ez tipikusan az a beadvány, amivel először a pénzintézeteket kellene megkeresni tárgyalási céllal és annak eredménye alapján kellene dönteni, hogy induljon-e eljárás az érintett pénzintézetekkel szemben.

Közzétéve: 2012. december 27., csütörtök

Itt az alkalom, mindenki bizonyíthat. Ha ezrek nem csatlakoznak a feljelentéshez akkor nem nagyon van miről beszélni. Akkor ne csodálkozzon senki, hogy ki lesz lakoltatva és földönfutóvá téve. A BAÉSZ csak komoly társadalmi támogatottsággal tudja uralni a helyzetet. Mi visszük a zászlót, élen járunk, de most már hátvédekre, jobbszárnyra és balszárnyra is szükség van. CSATLAKOZZANAK!

“És nem elegendő a szerződést nézegetni és arra hivatkozni, mert a szerződésben foglalt dolgok kötelezik az Adósokat, de csak akkor ha a folyamatokat a valóságnak megfelelően írták le.

Ha ez nem így történik, tisztel legfőbb ügyészség, akkor a “MEGJEGYZÉS” rovatba bele kell írni, hogy CSALÁS”

És ebben az esetben nincs gond, mert a könyvelés a megjegyzéssel együtt leírja a valós folyamatokat.”

“Itt már annyira előrehaladott állapotba jutottak az események, hogy már önmagában csak egy pénzügyi csalássorozatról nem beszélhetünk, hanem ennek járulékos következményeiből adódóan nagyszámú emberéletet és egyéb tragédiát követelő, szándékos bűncselekményről.”

„Ezúton kérjük a tisztelt Legfőbb Ügyészséget a fentebb leírt és megindokolt feljelentés kiemelten fontos és súlyos társadalmi hatásaira való tekintettel, minden részletre való kivizsgálására, a szükséges eljárások lefolytatására, indokolt esetben a vétkes bankárok, valamint vétkes állami felügyeleti szervek vezetői ellen azonnali elfogató parancs kiadására és a felelősök büntetőeljárás alá vonására.”

CSATLAKOZÁS A FELJELENTÉSHEZ…

http://kaslerarpad.hu/?p=2094#more-2094

Ez nem ér!!! :)

Pont akartam ma írni az "igazságbeszéd" mai "számában" az AT.hírekben, hogy mintha a szovák adó közel KÉTSZERESE lenne arányaiban a magyarnak a lakosságszámra vetítve, oszt arrafelé mégsem sírnak, az osztrákhoz képest pedig nevetségesen kevés, ezek a ****ok meg errefelé pampognak, hogy ez lenne kifizethetetlen? Menjenek haza a Lajtán túlra ezek a hazug labancok.*

*: Természetesen más alapra, más módon számolva a nominálisan történő összehasonlítás csalóka lehet, azonban egy dologra mégis jó: SEMMI, de SEMMI okuk azt mondani, hogy errefelé lenne megfizethetetlen.

:o)

http://hvg.hu/gazdasag/20121220_Raiffeisenfonok_megprobaljuk_Magyarorsza#rss

-

"A bankadók az idén várhatóan 168 millió euró terhet jelentenek a Raiffeisennek, ebből 114 millió jut Ausztriára, 28 millió Szlovákiára és 26 millió Magyarországra. Jövőre összesen 200 millió euróval számol a Raiffeisen."

:o)

érdekes arányok ... bankadóról ... mintha az osztrák bankadó kilógna a sorból :o))) ott nem tépte magát a rafi véletlenül ? nem emlékszem h hallottam volna hogy ajvékolnak, pedig ott kissé többet fizetnek ...

Nomeg, le kell számolni azzal a bullshittel hogy Magyarországon az un. magyar bankok finanszírozzák a beruházásokat, hiszen többségében külföldi bankok finanszírozzák a külföldi vállalkozások itteni beruházásait is.

Így például imhol egy hír a ""menekülő befektetőkről"":

http://www.portfolio.hu/vallalatok/kkv/15_milliard_euros_kinai_beruhazas_hazankban.177335.html

"A magyar kormány és a kínai Wanhua-csoport között megállapodás született, amely alapján a cégcsoport hosszú távú, stratégiai beruházásokat hajt végre az országban. A cég közel 1,6 milliárd eurónyi beruházást fog végrehajtani a következő időszakban."

Na és vajon mennyi lesz ebből a magyarországi hitel bővülése?

Megsúgom:

ZERO COMMA ZERO

Vagyis EZÉRT létfontosságú a liberálkommunista közgazdaságtannal való leszámolás, ami MINDENT a bankok és a bankárok által kibocsájtott uzsorából akar visszaszámítani, mert ennél nagyobb hamisítást még nem látott a világtörténelem.

Nem mellesleg: Pusztán ez az 1,5 milliárd EUR messze(!) meg fogja haladni azt az összeget, amit a vállalati hitelekből kivontak az elmult öt(!) évben, ugyanakkor ez a tétel meg sem fog jelenni a beruházási aktivitások között. Ahogy természetesen a Mercedes, az Audi és az Opel sem, pedig nem kis gyárakat húztak fel időközben.

Vagyis Magyarország esetében a beruházási aktivitást az uzsoramaffia számadatai alapján értékelni közveszélyes elmebetegségre utal. Ugyanis semmi köze hozzá. Nem volt és nem is lesz.

Azt kellene nézni, hogy milyen folyamatok zajlanak Európa egyes országaiban. Vannak az alacsony eladósodottságú országok akik magasabban tarthatják az áht, amivel tudják segíteni gazdaságukat és a beruházásaik szinten maradását és vannak belső megtakarításaik, nem a külföld finanszírozza őket lsd. Közép-Kelet-Európai régiós országok akik anticiklikus gazdpolt tudnak folytatni, vagyha külföld is finanszírozza őket, akkor is alacsony államadóssággal rendelkeznek pl. balti államok. Ők javítják az átlagot.

És vannak azok az országok, ahol a magas államadósság korábban magas államháztartási hiánnyal is párosult, aminek következtében ezeknek az országoknak kiigazítást kell csinálni költségvetésükben, ráadásul külföldi finanszírozásra szorulnak: Görögország, Magyarország, Portugália, Írország, Spanyolország, a teljesség igénye nélkül, akiknek a csoportjába mi is tartozunk. Ezek az országok pedig rontják az átlagot.

Beruházások 2010 GDP %:

EU átlag 2010: 0,2%

Magyarország 2010: -9,5%

Görögország: -15%

Bulgária: -18%

Írország:-22,7%

Portugália: -3,1%

Spanyolország: -6,2%

Beruházások 2011 GDP%:

EU átlag 2011: 1,4%

Magyarország: -3,6%

Görögország: -19,6%

Bulgária: -9,7%

Írország:-12,2%

Portugália: -10,7%

Spanyolország: -5,3%

Ha Magyarországnak nem kellene államadósságot csökkenteni és államháztartási hiányt tartani, akkor a magas eladósodottság ellenére megkockáztatom, nem csökkent volna ilyen mértékben a beruházások színvonala. Államadósság csökkentés és áht csökkentés pedig sajnos nem kívánságműsor, mivel túlzottdeficit eljárás alatt vagyunk kohéziós alapok felfüggesztésének fenyegetésével.

De beteszem megint a cikket, hogyha értőn elolvasod és összehasonlítod az államadósság és áht adatokat azokban az országokban, ahol nem csökkent a beruházás drasztikusan és azokban az országokban, ahol súlyos kiigazításokat kell tenni, azaz folyamatában nézed a dolgokat hátha rájössz az összefüggésre a magas államadósság leépítése, államháztartási hiány csökkenése, külföldi finanszírozás nagysága és a beruházások alakulása között.

http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2012/09/26/mi_a_baj_a_magyar_adossaggal/

Kár hogy nem olvasod el. Mi is van benne?

"Nem "vagyonkimentés" ez, egyszerűen a szükségtelenné váló forráselemek meg nem újítása"

Tehát még egyszer:

"Nem "vagyonkimentés" ez, egyszerűen a szükségtelenné váló forráselemek meg nem újítása"

Ez szó szerint az, amit én is írtam. Egyszerűen MOST vonják ki azt, ami már korábban szükségtelenné vált, de eddig reménykedtek abban, hogy még kihelyezhetik. Most hogy belátták, hogy soha többé nem lesz lakossági eladósítás, ki is viszik.

Ez ügyben azonban felhívnám b. figyelmedet arra az apróságra, hogy KIVINNI csak akkor lehet ezt a pénzt, ha megszűntek a hitelek, ergo az elmult két évben garantáltan csak azt vihetted ki, ami ELŐTTE, vagy ezen időszakban szűnt meg hitelnek lenni.

Márpedig a 2009-2010 időszakban - ahogy számtalanszor bemutattam MINDEN általad hozott táblázaton, vagy grafikonon - a lakossági hitelezés zuhant össze és nem a beruházók távoztak az országból.

Aztán tessék megint mit írnak:

"Mindez azt mutatja, hogy nem kivonulásra, hanem maradásra "rendezkedtek be", visszahúzódásuk csak részleges."

Vagyis, ahogy mondtam, eszük ágában nincs innen elmenni, nem bolondok ezek, hogy leöljék az aranytojás tojó tyúkot :)

Ez viszont a süket demagógia csúcsa:

"Ezzel szemben osztalékfizetés címen csak 516 milliárd forint távozott a magyar bankrendszerből e csaknem másfél évtized során. A külföldi anyabankok itteni tőkebefektetése tehát összességében messze nem térült még meg."

Hiszen ez a dilettáns idióta csak azzal számol, amit MUSZÁJ volt profit címén kimutatni, azzal viszont már nem, hogy a magyar leányok ugye például papíron CDS felárral kapták meg a forrást az anyabanktól, amelynek alapján OTT hatalmas profit keletkezett, és amelyet természetesen nem itt, hanem ott mutattak ki. Ismerve a lakossági eladósítás méretét, ez elképesztő összegeket tett ki, valójában jóval többet, mint amit idetoltak.

Aztán jön a szokásos überdemagóg bullshit:

"Magyarország régiós összehasonlításban tapasztalt leszakadása különösen a vállalati hitelezésben okoz nagy károkat."

Hiszen világosan látható volt, hogy a vállalati hitelezésben alig történt változás, KIZÁRÓLAG a lakossági uzsorázás omlott össze. Ezt persze a vallási fanatikusoknak minden áron tagadni kell és azonnal agitpropot kell indítani azért, hogy "nincs köze a lakossági uzsorának a hitelekhez", de ez nevetségesnek is szánalmas próbálkozás, különösen ezen ábra alapján:

http://www.portfolio.hu/img/upload/2012/12/7_2.png

Mert erről aztán pont az ordít, hogy Magyarország és Csehország(!) tökéletesen EGYÜTT mozgott korábban és pont a lúdmillaelqro csomag után váltunk szét - nem 2010-ben.

Ezen kívül ORDÍT az ábráról, hogy mindig is errefelé volt a legalacsonyabb a vállalati hitelezés (amit mindig is állítottam), és az is, hogy valójában teljesen együtt mozgott a trend a többi állammal.

Hasonlóképpen ordít az, hogy 2010.06-tól STAGNÁLT a hitelváltozás(!), vagyis ZÉRÓ volt a vállalati hitelkivonás, sőt például Szlovéniával ellentétben (ahol csúnyán megzuhant ezen időszak alatt is - ami szerinted nem is létezik) még relatív nőtt is, de ha átrajzoljuk 2010.06-tól kezdve az értékeket (100%-nak indulva), akkor az látszik, hogy valójában csak Lengyelország és Szlovénia lóg ki a sorból.

Tehát nem tudom, hogy már megint mit akarsz bizonyítani agit-propagandával, amikor a tényekből ordít, hogy a hitelezés megfekvése 2010 előtt volt, 2010 óta csak a FELESLEGES pénzek kivonása zajlik és a pénz kivonása NEM a vállalatoktól történt meg, tehát semmiféle beruházó és beruházás nem lett elzavarva az agit prop kampányával ellentétben.

Egyedül a lakossági hitelezés zuhant meg, de az olyan mértékben, ami példátlan egész Európában, de talán a világon is, ezért nem képesek még mindig felfogni az ancient regime hívei, hogy tényleg ennyire egyszerű a történés.

2002-2008 között brutálisan felhitelezték a lakosságot és ezt GDP növekedésnek, valamint hitelezés felfutásnak adták el, aztán 2008-2010 között még brutálisabb gyorsasággal épült le a hitelezés, ami után 2010-2011 között szépen kivonták a felesleges pénzt az országból. Ennyi a történet.

A cikk csak abból a szempontból jó h a benne levő tény adatok kibányászhatók belőle, de amúgy teljesen erdőben van következtetéseiben. Az adatokból az látszik h az elmúlt 8 év kb nulla gazdasági növekedését micsoda hatalmas eladósítással értük el.

Ennél katasztrófálisabban csak a görögök gazdáljkodtak vagy még ők se mert ott volt legalább gazdasági növekedés mert ha valaki elmegy a válság sulytotta görögbe és megnézi az ottani házakat buszokat akármiket meg a hazait ég is föld a különbség. Egyrészről ami most zajlik a bankoknál teljesen normális h visszaviszik a kölcsön lóvét, a bankok azért teszik h otthon a Baselbe valahogy beférjenek.

.

Ezt tették eddig is és ezt is fogják tenni. És nyilvánvaló h az a fejlődés illetve az elmúlt 8 évi stagnálás nem fenntartható és nem is fenntartandó ha külföldi forrásokból finanszírozzuk, finanszírozzák azt a betétek. Ezt a folyamatot úgy hívják mérlegalkalmazkodás, és elvileg független a kormány politikájától. Aki gazdasági növekedést akar úgy h a külföldiek betolnak ide lóvét az hülye.

.

Ami a kormányt illeti valszeg kettős törekvése van . Egyrészt érdekes h mindig akkor csavartak az adókon és hoztak nem bank baráti intézkedéseket amikor statisztikák jelentek meg arról h mekkora forráskivonás zajlik MO-n ekkor nagy hirtelen megsulytották őket mindenféle "jóval" amit úgy is fel lehet fogni h ezeket a pénzeket legalább nem tudják kivinni másszóval a tökeemeléseket legalább visszahozták vagy nem vitték ki. A másik törekvés az lehet a bankok sanyargatásával h minél többet adjanak el magyar tulajdonba minél olcsóbban.

.

Mivel mérlegalkalmazkodás zajlik főleg a magánszektorban (a svájci hitelek részleteinek vérrel verítékkel kiköhögése) ez a közeljövőben igazából nem terheli a GDP növekedést hiszen a részletek úgy elviszik a zemberek pénzét h ha akarnának se tudnának hitelt felvenni tehát nincs is szükség a bankok beinduló hitelezésére. Az emberek pszichológiailag és fizikálisan is menekülnek a hitel elől ha meghallják már idegesek lesznek tőle.

.

Ahhoz h ez változzon 2 dolog kell idő h a zemberek stabilizálják a pénzügyi helyzetüket a másik pedig 3% alatti JB kamat és ehhez tartozó 5-6%-os hitel kamat, Amíg ezek nincsenek nem fog itt beindulni semmi ezért is egy hü,e f.sz SBandi aki szerint nincs szerepe a kamatvágásnak a gazdasági növekedésben, kb már az ovodában komolyabb pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek ennél a zemberek.

.

Szal sztem ez a helyzet, a cikk ehhez képest meg egy bullshit kb. a lényeget nem látja. tehát a banksanyargatás érdemben nem negyion befolyásol semmit a jelenben, mondjuk nem is serkenti az tény :).

.

A tranzakciós adó az persze nagyobb f@szséág mert az megmozdíthatja rossz irányba a vállalkozói szektort beleértve a multikat is amire semmi szükség nincs éppen most, tehát a kormányzati szemlélettel igazán ez a baj h valszeg nem látják h ezek az intézkedések nagyon veszélyesek és csak időlegesek lehetnek kb. max 2013-ban mert nagyon ráb@szhatunk.

Cáfolat :

Európa átlagos eladósodottsága - mind állami MMS magánszinten - magasabb mint a hazai megis jól látható az ábrán hogy a beruházási ráta kevesebbett esett és magasabb szinten is van

http://m.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/most_akkor_hozzak_vagy_viszik_a_penzt_a_kulfoldi_bankok.177294.html

Neked íródott

Ez már szánalmas.

OTT a grafikon, amit te idéztél és amiről ordít, hogy ElQro és LúdMilla mit művelt az országgal és a befektetésekkel, hiszen zuhanópályára állította a beruházásokat, egyszerűen szabadesésbe váltott a beruházási aktivitás a "nagy megmentésre, meg a NAGY IMF hitel megsegítésre". Nem igaz, hogy képes vagy megpróbálni kimagyarázni azt, amit nem lehet, azt, hogy MIKORTÓL szakadt be a beruházás.

OTT VAN az ábrán, hogy máshol 09Q2-10Q1 között volt esés, legfeljebb 0,5-1% között, nálunk meg majdnem 3%(!), vagyis 3x-6x nagyobb, viszont ott van az is az ábrán, hogy 10Q1 után MINDENHOL emelkedés jött, mig nálunk ment tovább a zuhanás. Éppen az látszik, hogy ezt 10Q3-RA sikerült megfogni az esést és az is látható, hogy 11Q1 után látványosan ellentétes irányba kapcsolt a beruházás az összes többi trendvonallal összevetésben.

Ha pedig te nem látod azt, hogy 11Q3-tól stabilizálódott a korábbi zuhanás, akkor az már nem vakság, hanem látni nem akarás.

Ha van valami, ami világosan látható a tábláról, akkor az az, hogy valójában milyen hatással volt az országra a liberálkommunisták "országmegmentése".

Azokban az országokban esik tovább a beruházási ráta, ahol magas az eladósodottság és azt le kell építeni. Sőt azt is megkockáztatotm, hogy ezekben az országokban még jobban is esik a beruházás, mint nálunk, annak ellenére, hogy a legeladósodottabb országok közé tartozunk mivel kevés a belső megtakarítás, azaz erősen függünk a külső finanszírozástól. Nem elfelejteni, hogy ahol stabilizáció van, vagy esetleg növekedés - mint a régió szomszédos országokban - már beszéltünk erről is - ott fele, negyed akkora az eladósodottság, mint nálunk! Összefoglalva: elmúlt 8 év!!!