Re: Feljelentés

Varga Istvánnak, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottsága tagjának kifejezett hozzájárulásával ismertetem az alábbiakat.

-------------------------------

Mai napon közreadott, „Továbbhaladva a perben” című írásomban idéztem Varga Istvánnak egyik rádiónyilatkozatából, mely közlésemre tekintettel néhány órával később Tőle az alábbi levél érkezett:

From: Varga István [mailto:agrinet@t-online.hu]

Sent: Thursday, December 27, 2012 3:34 PM

To: Dr. Léhmann György

Subject: Re: Továbbhaladva a perben

Kedves Gyuri!

Látom a Kossuth rádióban elhangzott riportra hivatkozásodat. Ez így rendben.

Csupán szemléleti okból kiegészítem, hogy van ennek egy ellenpárja is. Amikor deviza mozog, de forintkamatot számolnak el. Ez pedig a két hetes jegybanki kötvények lejegyzése a hitelintézetek által. Ilyen kötvényt azok jegyezhetnek, akiknek a számláját az MNB vezeti, tehát bankok, fiókintézetek, hitelszövetkezetek. (Utóbbi sajnos elhanyagolható). Nos, ezek külföldről behozott devizát helyeznek el az MNB-ben, az MNB pedig egy az egyben viszi külföldre - devizában. Tehát nincs átváltás. Csupán a jegyzés mértékét és kamatát számolják - könyvelik - forintban. Ekkor fellép az árfolyamkockázat, ami terheli a kötvényjegyzőt, hiszen forintleértékelés esetén a két hétre kapott kamatot elnyelheti az árfolyam különbözet, mint vesztesség. Ezt ellensúlyozza a háztartásoknak kihelyezett forinthitel devizában számolása, ahonnan érkező kamat és törlesztési különbözet kompenzálja a carry trade kockázatát. Ugyanis a bank nem hagyhat un. nyitott pozíciót, azt le kell fednie. lefedte - a lakosság fizeti.

Ezt kell feltárnia az új pénzügyi biztosnak.

Sok-sok energiát és tárgyalótermi sikereket kívánok az új évre.

Üdv.,

Varga István

------------------------------

Erre a levélre röviddel később az alábbi levélben válaszoltam:

From: Dr. Léhmann György [mailto:lehmann@invitel.hu]

Sent: Thursday, December 27, 2012 4:10 PM

To: 'Varga István'

Subject: RE: Továbbhaladva a perben

Kedves István!

Nagyon köszönöm gyors reagálásod Rád hivatkozásommal kapcsolatosan, igyekszem alaposan átgondolni mindazt amit írtál.

Első olvasatra nekem ugy tűnik a tájékoztatásodból, hogy a bank nem azért emeli különböző hivatkozásokkal az adósok törlesztő részletét, mert különben veszteségei lennének, hanem azért, mert az általuk remélt haszon nagyságát az MNB-nél növelni szándékoznak.

Azaz léteznek a valóságban azok körülmények, amikre a bankok hivatkoznak a módosítási feltételek ok-listájában, csak nem az adós-hitelező viszonylatában, hanem az MNB és hitelező közötti kapcsolatban.

Ellenben azáltal, hogy a felek egybehangzó akaratnyilvánítása hozza létre a szerződést, azon az állásponton vagyok, hogy bármelyik félnek a másik fél előtt eltitkolt feltételezése közömbös a szerződés teljesít ével kapcsolatosan, azaz a adósra nem tartozik az, hogy az MNB-nél a hitelező milyen nyereségre számított.

Egyébként pedig a forintleértékelés veszteségét álláspontom szerint is teljes egészében az adósnak kell állnia a szerződés szerint, tehát kamatvesztesége az MNB-nél a hitelező banknak ezáltal nem lehet, csupán ahhoz ragaszkodom, hogy ha egyszer a Kölcsönszerződés megkötésénél a svájci frank árfolyamához kötötték az esedékes forintban történő tőketörlesztést, akkor a bankok ne felejtsék el azt sem, hogy a svájci frank alapkamatához igazították a törlesztő részletnek kamattartalmát.

Úgy ahogy azt a PSZÁF a bankok beleegyezésével 2006-tól kezdődően folyamatosan ígérte.

----------------------------

Arra kérlek, hogy tedd lehetővé számomra azt, hogy leveledet, illetve erre adott fenti válaszomat közzé tegyem.

Megkülönböztetett Tisztelettel:

Léhmann György

---------------------------------

Az alábbiakban pedig megismétlem reggeli iratomnak azt a részét, melyre tekintettel fenti levélváltás történt:

„….. a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának tagja – Varga István – ezzel az alperesi prudens működéshez szükséges beszerzéssel kapcsolatos banki problémákat nem létezőnek állapítja meg:

Alábbi helyen - Alkotó: Kossuth Rádió

Cím: Időt kérek

„Varga István: Hát ugye a média bemossa az agyunkba azt, hogy ez devizahitel, egy kicsit differenciáltabban devizaalapú hitel. Valójában egyik sem. Egyszerűen arról van szó, hogy aki forinthitelt vett fel, azzal elfogadtatta a hitelezője, hogy vele majd devizában számol el. Ennyi, nem kellett ehhez svájci frank. Tehát valójában azt tudnunk kell, hogy azok a hitelintézetek…

Riporter: Tehát azt mondja, hogy a bankok be sem szerezték a svájci frankot?

Varga István: Kétféle intézmény van, és akkor mindjárt világosabb. Van a bank és a takarékpénztár. A kettő nem ugyanaz. A takarékpénztár csak azt a pénzt helyezheti ki, amit vagy hitelként vett fel, vagy nála betétként elhelyeztek. A bank azonban pénzteremtő. A bank nem a betétestől érkező pénzt helyez ki, mint ahogy oly sokan mondják azok, akik ebben a szakmában dolgoznak…

Riporter: Hát főleg a bankok.

Varga István: Igen, a bank pénzteremtő. Neki joga van a tőkéjének függvényében azt a hitelt egyszerűen előállítani. Ez annyit jelent, hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit létrehoz. Ne most amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor ő úgy szerződik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettől kezdődően ő csak egy látszatot, egy fiktív devizaműveletet hajt végre.

Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani, hogy megvette meg eladta a svájci frankot, ez nem igaz. Ez ilyen egyszerű.

Riporter: De hát ez az évszázad átverésének tűnik.

Varga István: Úgy van.”

----------------------------

Felperesnek határozott álláspontja fentiekre tekintettel is az, hogy semmiféle deviza beszerzési vagy egyéb olyan problémája soha nem volt az alperesi banknak sem – a többivel együtt – hanem csupán annyi történt, hogy valótlan közlésekkel igazoltan, minden valós, vagy törvényes alap nélkül kényszerítették az adósokat olyan pénzek kifizetésére is, ami őket nem illette.

Eldöntötték azt, hogy vagyonukat még a nyilvános cégnyilvántartás adatok szerint is legalább két és félszeresére növelik abban az időszakban, amikor egyébként valóban az ország gazdasági élete válságba került.”

----------------------------

Iratomban közölt, most idézett álláspontomat a levélváltás után is maradéktalanul fenntartom.

Siófokon 2012. december 27. napján.

Léhmann György