Jó, de tételezzük fel lesz egy olyan jogerős bírói ítélet, hogy a bankok devizahitelezése törvénytelen volt és a követelésük egy része jogtalan és a szerződés semmis.

Ebben az esetben ugyanaz a helyzet mint a végtörlesztésnél, hogy egy összegben pl 180-as svájci frankon lehet visszafizetni az egész hitelt.

Tételezzük fel vki bemegy az árfolyamgátba új szerződés, de a régi alapján amit semmisnek mondtak ki, hát határeset. Ráadásul 5 év múlva árfolyamgát végén lehet , hogy éppen szintén 180-on kifizethet mindent mert annyi lesz chf árfolyam.

Közben ha az árfolyam magasabb akkor a különbözet pedig kamatmentesen gyűlik egy számlán.

Ennél jobbat?

Nem becsülöm alá ezeket a tényezőket. Nagy hiba lenne. :)

De a 20% nagyon kevés, és ebben vsz komoly szerepe van ennek a Mekk mesterkedésnek is amit itt 2 év alatt "devizahiteles megmentés" címen bemutattak derék vezetőink.

abszolút nincs igazad szinte semmiben amit leírtál. kérlek tanulmányozd hogy mi és hogyan történt az elmúlt években cseh- vagy lengyelországban, és hogy a reálkonvergencia miként járt egyszerre erősödő árfolyammal és alacsony kamatokkal AZUTÁN miután a jegybank kimutatta hogy a fő célja az infláció alacsonyan tartása akár a deviza nominális felértékelésével is. Ismerd meg a világot, a valóságot, ne valami elméleti légvárstruktúrára építs csak!

Így van, és pont ugyanez volt a végtörlesztés esetén is.

eppen ez az ,uj szerzodes a regi hatalyat veszti ,az ujban elismered a tartozast amit a reginel meg vitathattal.

Ne becsüld alá az emberi lustaság, halogatás, nemtörődömség és tájékozatlanság erejét sem.

Ha a kormány mindenkit kötelezett volna az árfolyamgát igénybevételére, akkor a kimaradók aránya kb. ugyanilyen lenne vagy kevesebb.

...

És akkor most mindehhez tegyük hozzá azt is, hogy ez az egész kérdéskör eleve csak akkor igaz, ha egy olyan országról beszélünk, amelynek az importja összemérhető a belső termeléssel, ami a belföldi piacot illeti, hiszen azon esetekben, amelyben a külkereskedelem töredéke a teljes rendszernek, abban az árfolyam "manipulálása" még csak marginális eredmény meghozatalára sem lenne alkalmas. Abban pedig, amelyben a külkereskedelem is döntő többségében a saját devizában történik (pl USA, EUR zóna), abban közel nulla lenne ennek a módszernek a hatása, de ez ugyanúgy igaz azon országokra, amelyeknek annyira stabil a devizája, hogy alig ingadozik a külkereskedelem meghatározó devizájához képest.

Én ezért nem hiszem, hogy ennek a módszertannak lenne értelme, vagy hogy erről lenne érdemes beszélgetni inflációellenesség kapcsán. Nem hiszem ugyanis, hogy Magyarországra más szabályok és működés vonatkozna, mint szinte minden más országra.

A fentiekből számomra tehát az következik, hogy egy nemzeti jegybanknak az és csak az lehet a feladata, hogy a deviza értékállóságát úgy biztosítsa, hogy a külkereskedelem meghatározó devizájának kiszámíthatóságát biztosítja, azaz egy (lehetőleg) igen szűk sávba szorítja be az ingadozást és ennek kell az elsődleges feladatnak lennie, mert véleményem szerint ez az egyetlen, ami garantálja azt, hogy a külkereskedelem kiszámítható lesz.

És véleményem szerint ebből következik az, hogy AHOGY ebből a szerepkörből kilép egy jegybank, az durva szereptévesztés, tehát igen durva hiba, közgazdasági analfabétizmus egy jegybankban arról értekezni, hogy azért manipulálják a saját deviza árfolyamát, hogy ezáltal a piaci folyamatokat felülírják, hiszen ennek ára van, amit meg kell fizetni. Ha nem abban a költségvetési ciklusban (jobban élünk, mint négy éve), akkor az unokák által is.

"Az inflációra egyetlen módon tud hatni a jegybank, a forint árfolyamával."

Erről már kifejtettem a véleményem, ugyanakkor engedj meg egy másik nézőpontot ennek az ideológiának a tarthatatlanságára. Az egyszerűség kedvéért az általad említett módszer Magyarországon szerintem nem más, csak hintapalinta. Ugyanis - ha feltételezzük a mondandód egyszerűségét -, annyit mondasz, hogy a stabil árfolyam esetén nincs infláció. Ez természetesen abból a szempontból igaz lenne elméletben, hogy ebben az esetben ugye az importárúk ára stabil marad, csakhogy Magyarországon közismert, hogy viszonylag elenyésző termékre igaz az, hogy egy forinterősödésnél csökkenne az ára, illetve ha csökken is, az többnyire burkolt áremelésnél az importőrnél/kereskedőnél marad.

Ugyanakkor, azt is figyelembe kell venni, hogy a fenti elképzelés mondjuk egy nem konvertibilis forint esetében, egy rubelhez kötött rendszerben igaz, amikor a külkereskedelem elenyésző hányadát adja az ezen a körön kívül külkerforgalom, vagyis akkor, amikor egy devizához mérsz mindent.

Namármost, amikor például az üzemanyag jegyzések dollárban vannak, az importáruk jelentős része EUR-ban, a devizahitelek viszont jellemzően CHF-ben, akkor mégis melyik devizhához képest akarod az inflációt kiszorítani a rendszerből a jegybanki politikával? Hiszen ezek a devizanemek egymáshoz képest is 20-25%-ot is ingadoznak különösebb okok nélkül is. Ezt egy Magyar Jegybank képtelen lekövetni, és szerintem nem is szabad belemennie.

Namármost, a másik dolog az, hogy ha a forint árfolyamára csak a kamatemeléssel lehet hatni a fenti állításod fényében, akkor az csak hintapalinta lesz, hiszen bár "papíron" az infláció kisebb lesz, mert nem emelkednek annyival az árak, de ennek az árát a magasabb adósságszolgálaton kell majd megfizetni, hiszen az államadósságot magasabb adósságszolgálattal kell refinanszírozni. Ez viszont egy olyan rendszerben, amiben a költségvetés egy fillérrel nem tud jobban eladósodni (kisimítani a hullámokat), mert így is a 3%-nál jár annyit tesz, hogy adókat kell emelni. Márpedig azt is tudjuk, hogy az adóemelés is inflációgerjesztő, tehát csak "helyrajzi kérdést" csinálunk az egészből.

Mondhatni, ismét oda jutottunk vissza, hogy melyik ideológiát kövessük:

- hagyjuk a piaci folyamatokat érvényesülni, az árakat, devizát szabadon lebegni és nem beleavatkozni a normális piaci folyamatokba (liberális-konzervatív)

- hamisítsunk statisztikát, adósítsuk az országot, mert akkor úgy fog látszani, hogy "alacsony az infláció", hiszen nem emelkednek az árak - ugyanis nemhogy az adósság növekedését, hanem az adósság növekedéséből származó hozamelvárás növekedést sem vesszük figyelembe (liberálkommunizmus)

Én úgy vélem, egy Magyar Jegybanknak nem lehet az a feladata, hogy költségvetési intézményt játsszon, amely a statisztika manipulálásának az érdekében máshová helyez át tételeket, hanem csak az lehet, hogy egy világos célkitűzés mellett dolgozzon, amelynek az első lépcsője az lenne, hogy világosan definiálja, hogy a pénz értékállóságának biztosítása annyit tesz, hogy EGY meghatározott devizához képest +/- X %-ban tartsa az árfolyamot, és ezt nevezze ki "nincs infáció" sávnak.

Most ugye, hogy mást ne mondjak, ez már csak az EUR bevezetés miatt is fontos lenne, de ha nem akarunk EUR-t, akkor is fontos lenne az, hogy kiszámítható legyen a deviza.

Ugyanakkor, tegyük fel, hogy belépünk az EUR zónába. Innenntől mégis mit tudna tenni a magyar jegybank a magyarországi un. infláció ellenében? Semmit. És mint írtam már többször is, az EUR zóna összes országában MÁS az un. infláció mértéke. Pedig a pénznem azonos...

Attól, hogy árfolyamgátba megy nem veszíti el a jogát a semmisségre ha később ezt kimondja egy bíróság, aminek az esélye kb 0 vsz egyébként is de ügy szempontjából ez az esély mindegy is.

Szóval nem értem. Esetleg azt tudom elképzelni tudják törleszteni ezen az árfolyamon is és nem fogalkoznak vele. Vagy várják, hogy Viktor mégjobban megmentse őket amiből esetleg egy árfolyamgáttal kizárnák magukat. Erre jó volt ez a vagdalkozás banki témában, már nem lehet a racionális irányba vinni a népet mert várják a még nagyobb sült galambot az ügyben.

Van egy 3.

nehany onjelolt ados megmento ugyved idorol idore odadobb egy gumicsontot nehany semmisegis perrol hogy tovabbi bizonytanansagban varjak a sult galambot.

Tételezzük fel mégis lemegy a svájci frank 2 év múlva pl 140 Ft-ra, és ott ragad. Tételezzük fel elméletben.

Szinte biztos , hogy akkor ki fogják engedni őket ebből az árfolyamgátból, hogy hű de jó az árfolyam és segítsük a hiteleseket.

Szóval csak nyerhetnek ezen a sztorin vsz, vagy semleges vagy nyernek rajta és 20% veszi igénybe.

Szóval ezek után még azt is el tudom képzelni, hogy Cinkotai amit tündérmesézik az inflációs várakozásokról Mo-n, az úgy van a gyakorlatban is. De azért van egy kuruzslás szaga a számomra. :)

Bár az kétségtelen elég spéci hely Mo. Elég pl ránéznem erre a devizahiteles árfolyamgát történetre.

20%-a vette kb igénybe eddig a lehetőséget. Szűk egy hónapjuk van még rá.

Úgy, hogy ezzel csak nyerhetnek. Hiszen annak az esélye, hogy az árfolyam lemenjen a garantált szint alá következő 5 év átlagában kb kisebb egyenlő 0. Ami összegyűlik különbözet az kamatmentes. Ennél jobb buli nincsen. Tulajdonképpen egy kamatmentes hitel.

Erre igénybe veszi a jogosultak 20%a eddig. Erre varrjunk gombot. Ez aztán a csoda kategória, hogy ilyen előfordul. Eddig visszhangzik minden attól, hogy jajj a svájci frank árfolyam, most 5 évig fix alacsony árfolyam lehetne, különbözet kamatmentesen és 20% veszi igénybe eddig. Jó várjuk ki végét lehet felmegy 30-40-re de nem hiszem.

Megmagyarázhatatlan esemény a számomra.

Irracionális piaci viselkedés mintapéldája. 2 dolog lehet, vagy tök hülye az összes aki érintett, vagy a kormány össze vissza vagdalkozása a témában annyira megzavarta őket, hogy hetente új mentőcsomag és akció, hogy inkább várnak hátha mégjobban megmentik őket. Más racionális magyarázatot nem látok. De ha valaki lát felvilágosíthatna. :)

Bár mikor a cél dupláján van akkor egy kamatcsökkentési sorozat nem biztos, hogy a legjobb üzenet.

Kíváncsi leszek erre meddig fogják vágni , meddig engedi egyáltalán a Ft árfolyam. 5% alá én nem várnám a jegybankit 2013-ban. De az első piaci parára ugrani fog vissza legább 1%-ot vagy többet felfelé vsz. Mondjuk megkockáztatnám, hogy a 7%-ot látjuk még 2013-ban. Hacsak vmi über optimizmus nem önti el a világot.

Másodlagos hatásokra is nagyon kíváncsi vagyok infla szempontból , hogy előkeverednek e.

Úgy van 6%-on az infláció, hogy azt a belső fogyasztás nem igazán támogatja, két hatás tul képpen külső tényezők, és adóemelések. Mi lenne beindulna 2013-ban a fogyasztás is hozzá? Bár akkor legalább a gazdasági növekedésünk is meg lenne támogatva, mert így stagfláció inkább a helyzet a legrosszabb.

Nagyon kíváncsi vagyok erre a 2013-ra sok szempontból érdekes év lesz.

Ezt az állítást már csak be kell bizonyítani és elhiszem. Mert egyébként játszani vele kuruzslás kategória. Hiszen elég negatív következményei lehetnek.

Az rendben van, hogy a mostani generáció emlékezetében nincs hiperinfláció. De ettől még az inflációs várakozások beállhatnak jóval magasabban mint a cél, és akkor már el is veszik ez a horgony szerep. Pl a bértárgyalásokon stb 6% inflációt veszik alapul a bérköveteléseknél , hogy reálbér növekedés akkor legyen 10% béremelés, és akkor máris jönnek a másodlagos hatások.

Szóval ezt így kijelenteni, hogy Mo-n nincs várakozás inflára, az szerintem vicces.

De ha most levágják a kamatot mondjuk 4%-ig a következő évben ahogy itt a fórumon olvastam néhány embertől akkor majd kiderül, hogy Mo-n van e ilyen várakozás a szereplők részéről, és számított e vmit a horgony szerepe a célnak, vagy csak úgy volt a semmiben.

6 % vagy 7% ez még nem egy akkora történet talán.

Szerintem ebben pont igaza van Cinkotainak. Mo-on, ahol az inflációs a legtöbbek emlékezetében kétszámjegyű, és az elmúlt években is 3-8% között volt, az inflációs várakozások horgonyozottságáról beszélni badarság. Vannak inflációs várakozások magyarországon természetesen, de az nem a jegybank 3%-os inflációs céljából következik, nincs is köze hozzá . ittt a jegybanknak nincs semmi hitelessége, de nem is lehet hiszen célját el még nem érte szinte soha. innentől fogva pont az a megalol és gigalol aki a jegybank kredibilitásáról, meg az inflációs várakozások elszállásától tart, ui. nincs minek elszállni, a magyar ember se jegybankjában, se kormányában nem bízik. és ehhez nem kell NObeldíj.

Persze nem mellékesen ha ezek a másodkörös hatások előjönnek a gazdasági szereplők várakozásaiban akkor a bizalmat visszaszerezni az inflációs célban már sokkal nehezebb lesz, mint elveszíteni, sokkal hosszabb idő, és sokkal nagyobb kár mintha megőriztük volna.

Erről pár ezer oldalt írtak már szakirodalomban , pl az Usában beleszaladtak egyszer már egy ilyen mókába eltartott vagy 10 évig amíg rendezték. Egy baromi nagy recesszió kellett hozzá, hogy visszaállítsák.

De hát ha Mo-n ilyen nincs akkor ettől nem is kell félni János bácsi megmondja a tutit, ne aggódjatok ilyen úri huncutságok Mo-n nincsenek :) Ezek a Mekk mesterek még hosszú a regnálásuk csodákat fognak alkotni.

Nagyon ért hozzá biztos vagyok benne. Csak a következő problémám van a dumájával.

Azzal kezdi az interjút , hogy Mo-n az inflációs cél nincs hatással a gazdasági szereplőkre, mert nincs inflációs várakozásuk.

Na ez a kijelentés kb az a kategória mintha azt mondanám neked, hogy nyugodtan szexualizálj óvszer nélkül bárkivel mert te olyan immunis magyar gyerek vagy, hogy biztosan semmilyen nemi betegség nem fog utolérni. :) Kb ez a kategória.

Erre várnám tőle az egzakt levezetést, hogy miért gondolja így, és ha ezt bebizonyítja tudományosan máris a közgáz nobel díj következő tulajdonosa kb.

Azt nem vitatja Simor és az alelnökök sem, hogy az elsőkörös közvetlen hatások adóemelés pl a következő évben már a bázis része. Ez evidens. Persze lesz itt még adóemelés de ezt hagyjuk figyelmen kívül.

Amin problémáznak az a gazdaság szereplőinek inflációs várakozás alakulása, kontra inflációs cél horgony szerep , és ebből adódó másodlagos inflációs hatások. Ezt az öreg harcos nagyvonalúan lesöpri azzal a nyitómondattal, hogy Mo-n ilyen nincs. :)

Ez kb a gigalol kategória.

Mondta volna inkább azt, hogy Viktor felemelte a vörös telefont és szólt, hogy IMF-nek annyi csökkentsétek a kamatot nélküle ami belefér amit a piac enged, aztán max visszaemeljük ha úgy alakul. Ez még úgy ahogy elfogadható magyarázat, ha a piac elfogadja, és egyelőre elfogadja a Ft piac pl. Persze másodlagos hatásokat folyamatosan nézni kell és nem 1 hónapos időtávon. De ezek a korszakalkató megállapítások indoklásnak, hát meredek.

Én alapvetően egyetértek az alapkamat csökkentésével, mert minek tartsuk magasan, ha nem muszáj?

Az inflációra egyetlen módon tud hatni a jegybank, a forint árfolyamával. Magyarországon mindigis erre lőttek a különböző kormányok, meg jegybankelnökök, a többi az csak kamuzás. Viszont az is tény, hogy ha begyengül a forint akkor azért lesz infláció Magyarországon, tehát lehet vágogatni itt a kamatot, csak aztán simán lehet hogy utána meg hirtelen vissza kell majd emelni

Pedig Cinkotai mielőtt még külsős monetáris tanácstag lett volna Simor András tanácsadója volt 2007-től.

Abban is egyetérthetünk, hogy jobban ért az infláció modellezéséhez, mint Te vagy én.

Az interjúban ami a lényeg:

Recesszióban nincs inflációs nyomás, hacsak nincs költekezés, és adóemelés - de az most nincs (az adóemelések hatásának nagy része már beárazódott). Az inflációs várakozásokat az tartja féken, hogy az emberek megtakarítanak, törlesztenek, azaz nem lehet áthárítani a költségeket a fogyasztókra. Az infláció akkor is esni fog 4,5-5%-ra, ha nem vágnak kamatot, mivel az adóemelések hatása bekerül a bázisba. A 3% alatti költségvetési hiánnyal, és az államadósság csökkentéssel - tehát a szigorú fiskális kiigazítás az ország pénzügyi helyzetének stabilizálása irányába hat. Akkor miért is ne csökkenhetne az alapkamat?

Magyarul az infláció akkor is csökkenni fog várhatóan, ha az alapkamatot 10%-on tartanák és akkor is ha tovább csökkentik a jegybankit. Tehát lehet csökkenteni kiszámíthatóan, a piaci várakozásoknak megfelelően véleménye szerint.

A történet vsz úgy nézett ki, hogy vártak a külső tagok az imf egyezségre aztán amikor ez látszott, hogy esélytelen , elkezdték vágni a kamatot, és előjönnek ezekkel a népmesei elemekkel indoklásnak. Közben pedig továbbra is mondják , hogy számítanak az egyezségre Imf-el (pedig arra már a kutya sem számít lassan) Sok sebből vérzik ez.

Kb mint a tanács külső tagjainak függetlensége.