"Jaj istenem, tényleg alapfogalmakról ne vitatkozzunk már emberek."
Nagyon jót szóltál.
"mert a hitelfelvétel és a visszafizetés sincs benne a költségvetésben. Csak a kamat."
Költségvetésben ne lenne benne a hitelfelvétel és visszafizetés??
Bevétel-Kiadás = Hiány, a hiány pedig a költségvetés része (az egyenlege), ami - ahogy Spade helyesen megfogalmazta - maga a hitelfelvétel, az adott évben generált adósság.
Bevétel-Kiadás = Többlet, a többlet a költségvetés része (az egyenlege), maga a hiteltörlesztés.
Ugyanakkor nekem is felül kell vizsgálni az álláspontomat: A hitelfelvétel és törlesztés valóban nem a bevételek és kiadások része.
Ettől függetlenül minden hitelfelvétel növeli az adott időszakban elkölthető pénz mennyiségét, ahogy tényleges visszafizetése csökkenti azt.
És itt szeretnék rátérni arra, hogy az államadósság miért is fojtja le a beruházások szintjét szerintem.
Amiről Te ezt írtad a 637 hozzászólásban:
"Továbbra sem tudod megmagyarázni az elmúlt 3 év TRENDJÉT. nem a szintjét, hanem a trendeket.
Miközben azt látjuk, hogy magyarországon mind az állam mind a magánszektor adóssága CSÖKKEN, azalatt a körülöttünk lévő országokban NŐ. Tehát ha a Te elméleted igaz lenne, akkor magyarországon kisebb mértékben kéne esni a beruházásoknak - nem a szintjéről beszélünk, hanem trendről! - mint máshol.
Példa: mondjuk a környező országokban 22% volt eddig a beruházási ráta, nálunk 18%. Demostmár mi visszafizetjük az adósságot, ők meg növelik, tehát a válság hatására mondjuk úgy kellett volna módosulni a beruházási rátának hogy ott 4-et esik = 18%-ra, nálunk meg 3-at = 15%-ra.
na pont nem ezt látjuk. Mivel az eladósodottság alakulása magyarázhatta az elmútnyócévet de az elmútháromévet nem, ezért 2009-10 óta kell lennie valamilyen sepciális, nem eladósodással magyarázható, faktornak lenni, ami miatt nálunk a beruházás jobban OMLIK mint máshol."
Akkor itt van az egyszerű példa:
Amit alapvetésnek el kell fogadni olyan egyszerű dolgok, hogy ha adott évben többet költhetsz, akkor az támogathatja a beruházási lehetőségeket, mert mondjuk kedvező az adórendszert (Szlovákia pl) vezetsz be, ami támogatja a beruházásokat, vagy egyszerűen több pénzt tudsz nyomni a gazdaságba állami megrendelések révén, ami szintén szokta javítani a beruházási aktivitást.
A másik feltétel, hogy a környező országokban a kiadások növelésének ilyen feltétele fennáll, mivel még nem adósodtak el olyan mértékben, mint Magyarország.
A harmadik feltétel pedig, hogy Magyarország már nem tudja növelni eladósodásának mértékét, adósságot kell leépíteni.
Tegyük fel, hogy adott évben éves bevételed 1000, Kiadásod 1100 - tehát a hiány 100, hitelfelvételed 100, tehát az adósságod nőtt 100-zal. Kamat évi 10%.
Következő évben törlesztened kell, ha nem refinanszírozol.
Következő évben refinanszírozás nélkül 2 féle képpen nézhet ki a költségvetésed: vagy a bevételed marad az előző évi szinten
Bevételed 1000, Kiadásod már nem előző évi 1100, hanem csak 900 !!, amiből 10 a kamat, amiből az következik, hogy a nem beruházásokra és beruházásokra fordítható kiadásaid szintje már csak 890 ( az előző évi 1100 helyett), kamatfizetési kötelezettséged 10.
Ugye ekkor így néz ki a költségvetésed: 1000-890-10 = 100 Szufficit, azaz hiteltörlesztés.
Azaz az történt, hogyha a kiadási oldalt vágod vissza, akkor az előző évi 1100 helyet már csak 890-et fordíthatsz beruházási és nem beruházási kiadásokra, azaz a költségvetésed kiadási oldalát 20%-kal !!! kell megvágnod, ennyivel kevesebbet fordíthatsz gazdaságod élénkítésére.
Hogy AT-t idézzem be ide : Kiadási oldal csökkentés = megszorítás rulez, ami nem éppen támogató környezet a beruházásoknak.
A másik megoldás, hogy a kiadási oldalad az eredeti évi szinten marad, illetve növelni kell a 10 kamatfizetési kötelezettséggel, tehát a bevételeidet kell növelni, hogy 100 szufficit legyen a vége, hogy tudd törleszteni a hitelt.
Bevétel 1210- Kiadás 1110 = 100, azaz az előző évhez képest 21%-kal kell növelni a bevételeidet, ami nem támogatja sem a beruházást, sem a növekedést.
Hogy ismét AT-t idézzem ide: Bevételi oldal növelés = adóztatás= megszorítás rulez, aminek szintén nem szoktak örülni a befektetni vágyók. A kiadási oldalad ugyanolyan szinten maradt, ez azonban mégsem lehet elég a beruházási aktivitás növelésére.
Ami általában történni szokott egy költségvetéssel, hogy a bevételnövelés és kiadáscsökkentés valamilyen arányú keveréke valósul meg.
Akkor, ha refinanszírozol, akkor Bevétel - Kiadás = 0, azaz vagy marad 1000-990-10 (előző évi kiadásodat (1100) a bevételi főösszeg 11%-val vágod vissza) vagy növeled a bevételed 1110-1110 az előző évi bevételi főősszeg 11%-val. Tehát akkor sem tudod a gazdaságod megfelelően élénkíteni több pénzköltéssel, ha az adósságod stagnál, azaz refinanszírozod a hiteled.
Tehát Magyarország már eljutott oda, ahol nem tudja növelni adósságát, vagy csak nagyon drágán, de a szomszédos országoknak még bőven van terük arra, hogy a kiadási oldaluk meghaladja a bevételi oldalt, ergo nem várható a beruházási szintjük csökkenése, vagy omlása.
A másik kérdés, hogy annak ellenére, hogy Magyarország 2002-2010 között adósodott, miért nem nőtt a beruházási ráta jelentős mértékben, arra a válasz az, hogy meg kell nézni az egyes évek költségvetések kiadási oldalát, hogy miért kellett hiteleket felvenni, illetve meg kell nézni, hogy a lakosság és vállalati szektor mire vette fel a hiteleket és mire költötte.
Ezen túl 2001-ben a GDP 15 100 milliárd forint, államadósság szintje 52,7%, amiből következik, hogy 5%-os átlagos hozammal számítva a kamat fizetési kötelezettség kb 400 milliárd forint évente. Amivel szemben 2011-ben a kamatfizetési kötelezettség 1011 milliárd forint volt. Csak a kamatfizetési kötelezettség. És még sokáig fogunk ilyen magas kamatokat fizetni, amit bizony nem tudunk a beruházások élénkítésére fordítani - azaz ki kell gazdálkodni, vagy drasztikusan adósságot kell csökkenteni.
Amire szerencsére megvolt a 2/3-os felhatalmazás, hogy "unortodox"-nak hívott intézkedésekkel ezt megtegyék.