Ja-ja tévesztetettem. A tárgyalásokat jelentette be. Szerintem már ez támogatta volna a kamatcsökkentést, tekintve, hogy euro folyamatosan erősödött azóta.
Ma megjelent egy cikk, hogy nem lesz megállapodás, a külpiaci hangulat is javult, és csodák-csodája 283 Ft-ra ugrott az euro. Akkor minek is van nagyobb hatása?
"Orbán Viktor ragaszkodik a jegybank megadóztatásához annak ellenére, hogy az EU/IMF-páros feltételéül szabta a tárgyalások folytatásához annak megszüntetését - írta az origo saját értesüléseire hivatkozva."
Mindent megtesznek az időhúzás érdekében...csak ez megint sokba kerül az országnak.
De éppen részben a kormányzat miatt nincs tere jegybanknak a kamatcsökkentésre, ez ám a nagy helyzet.
Szóval kit is kell itt szidalmazni? Simort? :)
IMF megállapodást bejelenteni? Azt várom én is meg szerintem a jegybank is nagyon várja, azt a bizonyos bejelentést. Csak sajnos...... :)
Az, hogy eljátszuk ezt a kutyakomédiát még nem megállapodás, egy apró jel arra, hogy a felek felállnak a tárgyalóasztaltól 320 -ra rátapad a Ft. Ha végleg meghiúsul a tárgyalás , kamatemelésre lesz szükség. Ez az előrejelzésem, változatlan nemzetközi helyzetet feltételezve.
Ha összejön az imf megállapodás meg is fog indulni a kamatcsökkentési folyamat vsz.
Mondjuk csak annyit, hogyha van tér, akkor a jegybank segítse a növekedést, ne gátolja a magas kamatokkal?? Nyilván nem 5% pontos vágást gondolnak ők sem egyik pillanatról a másikra...
Nekem egyébként nincs problémám a magasabb inflációval. Nem kívánok drasztikus kamatcsökkentést sem. De egy kiszámítható kamatcsökkentési periódust kívántam volna, mondjuk miután a kormány bejelenti az IMF megállapodást és a forint elkezdett erősödni, az egyensúlyihoz közelebbi árfolyam beállítását segíthette volna a jegybank egy jól kommunikált kamatcsökkentéssel, hogy segítse a gazdasági növekedést.
Ezt tovább gondolva amit írtam megérted, hogy miért aggaszt engem a jegybank bírálata kormányzati oldalról.
Azért mert nem értem, hogy mit akarnának másképp csinálni jegybankban? :)
Mert ha ehhez képest valamit másképp tesznek, mondjuk komoly kamatcsökkentést erőszakolnak ki ilyen szituban , dumákról egyebekről nem is szólva. Annak a következményei szomorúak lennének.
Két dolog támogatja most a piacot magyar vonatkozásban vsz:
1. A lehetséges imf megállapodás
2. Annak a reménye, hogy lesz egy QE3 az Usában, és párhuzamosan ECB is lép.
A kalapban benne van, hogy romlik a nemzetközi hangulat, az imf megállapodás enyhén szólva kétséges. Ilyen szituban drasztikusan nem tud a jegybank kamatot vágni, egyszerűen nem tud.
Inflációs cél adott, jelenleg 5% feletti adatokra emlékszem 2012-ben infla vonatkozásában szóval picit eltávolodott a céltól , de ez nem tragédia (főleg 2010, 11-es adatokat látva), az viszont már gáz lenne ha a piac nem hinne abban, hogy a jegybank elkötelezett a cél tartása mellett, az mellett , hogy olyan módon alakítja a monetáris politikát ami az inflációs cél tartására irányul.
Ez alap elvárás a jegybanktól hitelessége szempontjából.
Szóval ezeket az érveket összerakom nincs érdemi mozgástere a jegybanknak (normális állapotot feltételezve)
Az amit mondasz, ha a piac elismeri a magyar gazd polt, belátják, hogy IMf nélkül is boldogulunk stb stb. Ez is egy lehetőség. De a jegybank nem hazárdjátékot játszik, ha ezt a piaci folyamatok visszaigazolják, hogy elismerte a piac akkor a jegybank eszerint cselekszik.
Amíg nem igazolják vissza addig nem fog eszerint cselekedni, feltételezve, hogy egy értelmes ember vezetője. :)
Gondolj abba bele (te is elismered) hogy a kommunikációja a kormányzatnak csapnivaló finoman szólva. Mit eredményezne , ha egy ilyen habitusú jegybankelnök lenne kinevezve?
Egy olyan ember aki ha 2 mondatot mond abból az egyik ellentmond a másiknak (Matolcsy). Katasztrófa lenne.
Az első közlemény 2005-ös dátumú - tehát devizahitelezés alig és devizában történt eladósodás is csak az állam szintjén létezett. Tehát a feltételek teljesen mások voltak mint most.
Ezek a cikkek lényegében azt mutatják be, hogy egy saját devizával rendelkező szuverén országban, milyen eszközökkel lehet alakítani az inflációt. De hol cáfolják AT levezetését?
"Ha mindent változatlannak tekintek és az Imf megállapodás meghiúsul és , akkor kamatemelésre lesz szükségünk pillanatok alatt hozamemelkedés és FT zuhanás lesz."
Kivéve, ha a piac elhiszi, hogy addigra Magyarország rendelkezik annyi tartalékkal, hogy a hiteleiért helyt tudjon állni. Pozitívumok, amik ezt segítik:
Magas devizatartalék, export-import arány kedvező, magas kormányzati tartalék az MNB-ben, 2 év alatt 6000 milliárdról 4000 milliárdra csökkent lakossági devizaeladósodottság, csökkenő adósságpálya, fegyelmezett gazdálkodás az államháztartásban - már megvan a 3% közeli strukturális hiány, tehát további adóemelések csak akkor indokoltak, ha a gazdaság ténylegesen visszaesik. A kormány siralmas kommunikációját kivéve minden abba az irányba mutat, hogy az ország pénzügyileg egyre jobb helyzetbe kerül - sajnos a növekedést átmenetileg fel kellett áldozni ennek az oltárán.
2013 kritikus lesz, mert még mindig dupla annyi lesz az államadósság refinanszírozási igénye, mint a válság előtti normál "üzletmenetben".
Összefoglalva, ha nem lesz pánik a piacon, a görög, spanyol vagy olasz problémák miatt, Magyarország a saját jogán már nem fog bajba kerülni, akkor sem, ha nem lesz IMF megállapodás.
"Könnyedén kideríthető, hogy mennyire gerjesztették az inflációt a kormányzati lépések. Mondjuk azzal, hogy a meg kell nézni az infláció alakulását Mo-n és a régiós országokban 2010-től."
Inflációs ráta 2010:
Magyarország: 4,7%
Románia: 6,1%
Csehország: 1,2%
Lengyelország: 2,7%
Bulgária: 3%
Inflációs ráta 2011:
Magyarország: 3,9%
Románia: 5,8%
Csehország: 2,1%
Lengyelország: 3,9%
Bulgária: 3,4%
Szóval én nem látom, hogy az elmúlt 2 évben olyan kiugróan rossz lett volna a magyar inflációs adat. Főleg annak fényében, hogy egyébként nominális reálbéremelkedés volt összességében 2010-től.
Könnyedén kideríthető, hogy mennyire gerjesztették az inflációt a kormányzati lépések. Mondjuk azzal, hogy a meg kell nézni az infláció alakulását Mo-n és a régiós országokban 2010-től.
Szerintem Áfa emelés, különadók (amik részben , egészben áthárításra kerültek és itt nem csak bankok, kereskedelmi szektor, távközlés, energia) ennek az irányában hatottak.
Persze ez önmagában nem tragédia, de én személy szerint nem látok mozgásteret a jegybankban a jelenlegi helyzetben, szóval nem látom Simor személye mit akadályozna.
Azzal egyetértek, hogy lehet játszani, 280 helyett 300-on van a Ft 0,25% kamatvágás ide oda. De érdemi csökkentés nem Simor személyének függvénye.
Ha mindent változatlannak tekintek és az Imf megállapodás meghiúsul és , akkor kamatemelésre lesz szükségünk pillanatok alatt hozamemelkedés és FT zuhanás lesz.
Mire vágná ész nélkül ilyen helyzetben a kamatot?
Tényleg nem írok többször, mert sem az inflációról, sem annak természetéről, sem a monetáris transzmisszóról nincs elképzelésed, de utoljára még ezt:
A kormány és az MNB közösen határozzák meg, hogy mit tekintenek ársatbilitásnak:
"A kormány és az MNB a 2007-től kezdődő időszakra középtávú inflációs célt tűz ki, melyet a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index 3%-os értékében határoz meg".
az a baj, hogy alappfogalmak ismeretének hiányában tényleg nincs értelme vitatkozni.
http://www.mnb.hu/Monetaris_politika/monetaris-politika/mnbhu_monpol_arstabilitas
"Az árstabilitást általában egy alacsony, de nem zérus inflációs szintben határozzák meg, amit a lefelé irányuló nominális merevségek, a defláció veszélye, a pozitív nominális kamat szükségessége és a fogyasztóiár-indexben lévő statisztikai mérési hibák magyaráznak. E megfontolások alapján az inflációs célkövető országok többségében a jegybankok 2-3% körül határozzák meg inflációs céljukat, az Európai Központi Bank pedig „2% alatti de ahhoz közeli” értékben definiálja az árstabilitást."
ez megint olyan szép levezetés volt.
tényleg semmilyen ráhatása nincs már régóta az inflációra - csak dumál erről - azért amit leírtál.
tök szuper !
hogy néhányan itt is látják.
"Ezek szerint a modellek csak elméletben működnek, mert már pár hónapja tartásra voksolnak az MNB-ben - tehát egyértelmű, hogy az árfolyamcél teljesült, mégsem ment az a fránya infláció 3%-ra."
Tudod, eddig még nem beszéltünk valamiről, amire az előbbi hozzászólásban már utaltam, most írjuk ki inkább egyenesen.
A lényeg az, hogy egy jegybank akkor és csak akkor tud az inflációra a pénzen keresztül hatást gyakorolni, ha az meghatározó az országban. Azaz, ha a hivatalos fizetőeszközön végzett műveletek MINDENT befolyásolnak. Viszont onnantól, amikor az ország hivatalos pénzneme gyakorlatilag a CHF és az EUR lett az adósításon keresztül, onnantól a forint árfolyamának torzítása már devizapiaci manipuláció volt csak és semmi köze az inflációhoz. Egy szuverén országgal, ami nagyobb részben belső fogyasztáson alapuló iparon alapul, de exportból él (jól), abban a saját deviza kibocsájtási joga valóban sokat módosíthat a gazdaságon, hiszen a kamatemelés a hitelezés visszafogásával, a csökkentés a hitelezés emelésével jár példának okáért.
Azoban egy olyan országban, amiben köztudottan és közismerten, de pláne az MNB által tudottan SENKI sem vett fel forintban hitelt, ez a monetáris eszköz gyakorlatilag úgy került ki az MNB eszköztárából, mintha nem is létezne az intézmény, ami óriási hiba, hiszen ez az MNB lényegét szűntette meg és savazta ki a rendszerből, innentől ugyanis teljesen széthullott minden és a devizamanipuláloson kívül gyakorlatilag semmiféle eszköz nem maradt az MNB kezében, amivel viszont megint nem egy reális árfolyamcélt határozott meg, hanem azt, hogy tönkremenjek a magyar gazdaság.
Vagyis bár az MNB az inflációra szokott vala hivatkozni, szemmel látható, hogy ezzel ellentétes volt minden cselekedete ezen időszakban, és legfőbb célját, az árstabilitást is teljességgel elveszítette, az ARRA VALÓ RÁHATÁSÁT teljes mértékben leépítette, ami nyilvánvalóen ellentétes a feladataival, hiszen az árstabilitás eléréséhez elsősorban függetlennek kell lennie a pénzpiac irányításához és a monetáris politika kialakításához. Azzal, hogy megengedték azt, hogy a forintforgalommal összemérhető, vagy azt meghaladó devizaforgalom legyen, azzal éppen azt érték el, hogy az MNB lesilányult egy devizaspekuláns szintjére, amely már a külföldtől és a külföldi elvárásoktól függ, hiszen innentől valójában külső erők kényére kedvére kerültünk kiszolgáltatottságra, hiszen valójában már semmiféle ráhatásunk nem volt a saját nemzeti valutánk értékére, mert teljességgel tehetetlenné vált ezzel kapcsoaltban a Nemzeti bank.
"A devizahitelezés elszabadulásáért Járait hibáztatni nem indokolt."
Na hja, hiszen ott se volt... ha pedig megszólalt, akkor ez ellen emelt szót.
"(különadók amik teljesen át lettek hárítva az árakon keresztül)"
Hagyjuk már ezt a baromságot. Egyrészt az emberek megtakarítanak és nem akarnak fogyasztani, tehát nem tudták áthárítani, esetleg részben. Másrészt már többször megbeszéltük, hogy ahhoz, hogy ekkora jövedelmet beszedjenek az emberektől mondjuk a bankok, ahhoz az kell, hogy azt a kb. 500 milliárdot a bankok közvetlenül az emberekre hárítsák, ami azt jelenti, hogyha 5 millió számlavezető van az országban, akkor a banki költségek: számlavezetési díj, forgalmi jutalék, éves szinten 100 ezer forintokkal nőjön egy számla esetében. Ha ezt tapasztaltad, akkor sürgősen válts bankot! Ha 10 millió számla van (szerintem nincs), akkor ez éves szinten 50 ezer forint plusz költséget jelent csak a banki költségek tekintetében. És akkor most gondolj bele, hogy sok banknál a lakossági számlavezetés ingyenes, az internet bank díja pl. 10 Ft átutalásonként!!
"Mármint azt tekintve, hogy mit is akar ebből a kormány kihozni. Kierőszakolt kamatcsökkentés az átvett jegybankban, és adósság elinflálása? Elég esélyes. Következmények? Na ezeket gondold át. Egyrészt milyen konfliktusokat okoz ha tényleg ez a cél, másrészt a te egyéni pénzügyeidre milyen hatással lehet ez . Ft árfolyam, befektetéseid, vagyonod stb stb. "
Gondolkodom, és arra jutottam, hogy nem cél egy 20-30%-os infláció (a'la Bokros), mivel az államadósság fele devizában van, tehát az inflációt a kezelhető 5-6%-os szinten meg fogják tartani, főleg annak fényében, hogy nagyjából nincs szükség több adóemelésre, ha a gazdaság pl. stagnál, mivel 2%-3% közötti a tervezett államháztartási hiány. Tehát adóemeléseken keresztül már nem fog inflációs nyomás nehezedni a jegybankra.
Mit akar ebből a kormány kihozni? Egy egyensúlyihoz közelebbi árfolyamot, ami segíti az exportot, esélyt ad a magyarországi termelőknek az importtal szemben illetve a gazdasági növekedés beindulására, ez kb. 300 Ft-os és afeletti árfolyam, és azt hogyha van tér a kamatcsökkentésre akkor csökkentsünk, ne pedig keresztbe feküdjön Simor András. A piac ugyanis már kb. 2 hónapja beárazta a kamatcsökkentést, mivel az állampapírpiacon így forogtak a papírok.
"1. a jegybanktörvény szerint a jegybank fő feladata az alacsony inflációs elérése."
De kolléga úr, hát nem tetszett elolvasni amit linkeltem? A cél az ÁRSTABILITÁS elérése, ami bizony nem egyenlő az inflációval. Ha jobban megnézzük Magyarország esetét, akkor már sokszor írtam, valójában errefelé az infláció már nem is igazán értelmezhető, különösen akkor, amikor például az ingatlanok és tartós fogyasztási cikkek ára meredek zuhanásban van. Ennek megfelelően élesen elvált immár a minimálbér/kisnyugdíjasok évenkénti megélhetési költségének alakulása már a középosztálytól is.
Ettől függetlenül az árstabilitás is nehezen értelmezhető egy olyan országban, amelyben az import erős szerepet játszik, hiszen nyilvánvaóan nem lehet az MNB célja egy olyan gazdaságpolitika, amely az importáruk árának mesterségesen alacsonyra futtatásával (forint erősítés) csökkenti az inflációt. Ez akkora szakmai melléfogás, aminek a következményét még mindig szívjuk.
Az infláció elszabadítása ugyanis - amennyiben azt a fizetések, és járadékok is lekövetik - valójában ugyanúgy biztosítják az árstabilitást, mintha ezeknek az értékét próbálod mesterségesen KÜLSŐ(!) hatásokhoz igazítani.
Ebben a kontextusban tehát szerintem EGYÉRTELMŰEN azt kellene érezni, hogy itt a FORINT ÁRSTABILITÁSÁRÓL ÉS ÉRTÉKÁLLÓSÁGÁRÓL van szó, amely viszont értelemszerűen nem egy fix árfolyamot jelent (ennek lebegő árfolyamnál egyébként sincs semmi értelme sem, még fogalmilag sem), pláne nem mesterségesen erősített forintot, hanem azt jelenti, hogy a forint értékének az EUR-hoz képest tükröznie kell az ország állapotát, tehát ahogy zsidaysták is kifejtették, a HUF-EUR viszonynak a HUF (HUF infláció - EUR infláció) értéket kell tartania. Illetve, kellene, mert ez egy fair érték lenne.
"Tényszerűen ez a kormánnyal egyeztetve azt jelenti, hogy 3%-os inflációs célja van az mnb-nek."
Tényszerűen igaz az, hogy ez a célja, de még tényszerűbb az, hogy ha ez nem teljesül, akkor azt nem a fogyasztás torzításával és a piac torzításával kell manipulálnia, ez ugyanis pont dúrva tárgyi tévedés és beavatkozás a gazdasági folyamatokba. Az elmúlt időszakban viszont az MNB tevékenysége gyakorlatilag kimerült a devizamanipulálásban. Ez nyilvánvalóan elégtelen.
"2. hogy lehet ezt elérni? Az inflációs jelentés készítői kiszámolják - és meglehetősen jó modelljeik vannak erre - hogy ehhez nagyjából milyen erős vagy gyenge forintra van szükség."
Mint fentebb kifejtettem, az infláció valójában nem értelmezhető, és az, hogy az mennyi, azt egyszerűbb lenne átalakítani. Teljességgel nyilvánvaló ugyanis, hogy ha a fogyasztói kosárba a tartós cikkeket is beletennénk, és az ingatlanokat, akkor Magyarország dúrván deflációs lenne - amit egyébként az erősödő forint árfolyam is jelez. Magyarán a forint VÁSÁRLÓEREJE (árstabilitása) valójában az erősödés felé tolódott el, ha mondjuk egy teljes élet és megélhetés költségeit adnánk össze. Ez ugyanis valahogy mindig elfelejtődik, pedig ez nagy hiba: Ha megnézzük azt, hogy mennyi pénzt kellett mondjuk öt éve valakinek 20 évesen terveznie hatvan éves koráig egy normál lakás megvásárlásával és fenntartásával, akkor ez a pénzmennyiség most JÓVAL KEVESEBB, függetlenül attól, hogy a rezsiköltség emelkedik.
Ma már ÁLTALÁNOSAN ÉRVÉNYES INFLÁCIÓ NINCS.
Ezt igazolja az is, hogy már kezdődik a "nyugdíjas fogyasztói kosár", meg a "normál fogyasztói kosár", meg a mindenféle manipulálás, hiszen mint fentebb írtam, ma már az infláció valójában értelmezhetetlen.
"3. innentől fogva úgy kell mozgatni a kamatszintet, hogy a forint oda menjen, ahol az inflációs cél el lesz érve."
A magasabb kamat az infláció növelését szolgálja, az alacsonyabb a csökkenést. Hogy is volt ez? Különösen hogy is volt ez abban az országban, amelyben a jegybanki alapkamat az ott parkoltatott pénzekre fizetett elképesztő profiton kívül senkit sem érdekelt, mert egyébként a fogyasztásra, vagy az állam finanszírozhatóságára SEMMIFÉLE hatást sem gyakorolt?
"LÉNYEG: a jegybank célját nem a jegybank, hanem a kormányzat határozza meg. Pont úhy, mintha a kegybank egy minisztérium lenne, és megmondanánk nekik: fiúk, legyen az infláció 3%, ezt próbáljuk elérni."
Jajj Istenem, már hogy határozná meg a kormány? Éppen azért visít az egész pénzügyi maffia hogy senki se szólhasson bele abba, hogy a helytartó mit csinál. Ha úgy lenne, ahogy te mondod, már régen nem simor ülne a trónon.
"Ennyit tesz a jegybank."
Well, ebben akkor és csak akkor lenne igazad, ha ez sikerült volna neki. De ha nem sikerült, akkor a helyes megfogalmazás az, hogy EZT SEM sikerült megcsinálniuk, sőt, minden amit tettek, az ez ellen hatott.
Tehát: Ha 3% lett volna az infláció és emellett lettek volna kretén módszertanok, akkor igazad lehetne részben a szerecsenmosdatásban, hogy "hát kérem, ehhez ez kellett, mert nem volt más lehetőség", node akkor, amikor tudható, hogy nem sikerült és minden, amit tettek ez ellen hatott, akkor most tulajdonképpen mit akarsz védeni?
OK, ragadjunk le az inflációnál. Mikor volt simor uralkodása idején 3%? Soha. Mely intézkezés szolgálta a 3%-hoz kötelítést? Egyik sem. Akkor miről beszélsz? Még az általad meghatározott "elsődleges irányelvet", avagy EGYETLEN irányelvnek sikerült még a közelébe sem kerülnie.
Akkor a te értékelésed szerint is megbukott, mert idióta egy feladat ellátására is.
Akkor minek véded?
"Mindenki aki engedte, és ebben benn van a kormánytól a pszáfon át a jegybankig mindenki."
Nem hiszem, hogy a pszáfnak lett volna, avagy lenne jogköre ennek betiltására. A kormánynak nyilván érdeke volt, de az MNB-nek semmiképpen sem, egyebekben pont az inflációs cél miatt sem. Ugyanakkor újólag felhívom figyelmed arra, hogy legyél szives észrevenni, hogy NEM inflációs cél van az MNB feladatköreinek az első helyén, hanem az ÁRSTABILITÁS. Márpedig nyilvánvaló, hogy az árstabilitás eléréséhez KI KELL ZÁRNI azt, hogy idegen deviza meghatározó szerepet töltsön be az ország érdekében. És ez egyértelműen elsődleges MNB feladatkör lett volna MÉG A TE értelmezésed szerint is.
"Szerintem egyet kiemelni lehet, de nevetséges."
ROTFLMAO: Hiszen te kezdted, csak egy kötelezettségét emeled ki az MNB-nek, ezek után az "egyet kiemelni"-t mégis nevetségesnek tartod. Pedig csak gondolj bele, az általad felsoroltak közül KIZÁRÓLAG(!) az MNB-nél van ELSŐDLEGES és (szerinted) KIZÁRÓLAGOS feladatkörnek feltűntetve az árstabilitás. Tehát VAN elsődleges személyi felelős.
"különösen Simort, aki legalább annyira hibás, mint Járai, aki 2001 tavaszán abbahagyta a csúszó leértékelést, magas kamatokkal felértékelte a forintot, és magas kamataival lehetetlenné tette a forintban való eladósodást, tehát felépítette azt a rezsimet, amely a devizaeladósodáshoz vezetett."
Fentebb éppen te említetted, hogy erre azért volt szükség, hogy megvédje a forint árfolyamát. Akkor most melyik szerinted az igazság? Nem mellesleg, 2001-ben Magyarország baromira nem volt eladósodva, így egyértelműen értelmetlen azon felvetésed, hogy ezzel bármiféle devizaadósodáshoz akart volna hozzájárulni. Egyszerűen rémálomban nem gondolta, avagy gondolhatta akkor senki, hogy ebből ez lesz, hogy mást nem mondjak azért, mert akkoriban még szuverén ország volt Magyarország, az EU csatlakozás is még csak a távoli jövőben volt.
"nem kétséges, hogy nem ismerte fel, hogy mihez vezet amit tesz, dehát utólag mindenki okosabb mint előre"
MOST nincs igazad: Akkoriban a független jegybank még tudott önálló politikát vinni, amibe nem ugatott bele az IMF-től az EU-ig minden senkiházi csinovnyik, ennek megfelelően a 2001-es környezetben abból, amit tett, abból egyáltalán nem következett, mert nem is következhetett az, hogy ez lesz belőle, különösen azok után, hogy az akkori kormány egyértelműen a forint erősítése, az alacsony kamatszint irányába ment, vagyis egyértelmeűen a devizaadósság megszűntetésének az irányába. Az tehát, hogy ezt később eltorzították, azt nem lehet neki hibának felróni, hiszen az EU csatlakozásig a devizában eladósodás kezelhető volt, ha pedig a kamat visszamehetett volna a helyére, akkor a normál forint kamatok mellett SOHA nem indult volna be a devizahitelezés.
Ennek a kiforgatása, dilettáns eltorzítása egyértelműen a jelenlegi helytartó egyszemélyi bűne.
"A másik főbűnös pedig egyértelműen az a szoci kormányzat, amelyik az egész eladósodási folyamatot meggenerálta saját hülyesége révén."
Egy bűnbanda, de a személyi felelős ettől még simor marad.
"ha már személyi felelősöket keresünk akkor egyértelműen megyó és járai"
Járai ott sem volt, így kissé erős a személyi felelősége, különösen azok után, hogy simor simán és azonnal visszacsinálhatta volna azt, amit járai csinált korábban. Járai alatt nem keletkezett sem méretében, sem arányaiban akkora devizaadósság (pláne ország szintjén), ami problémát okozott, vagy okozhatott volna. Medgyessi egy paprikajancsi volt, egy bábú, körülbelül annyit tudott, hogy bú, meg a franciáknak odaadni mindent a becsületrendért.
Ha ilyen fiskális politikai lépések mellett a jegybank erőteljesen csökkenti az alapkamatot ahogy (számomra meglepően még egy tőzsdei fórumon is sokan követelik) akkor most kb 400 pluszos eur árfolyamot és 15-20 % inflációt láthatnál. Ami, ha "jól" sikerül a kezelése egy hiperinflációban is kiteljesedhetne amit elnevezhetnénk megvalósítója tiszteletére "Mekk mester program 12-nek"
Ennyit a jegybank mozgásteréről.
Említhetném az áfa emelést, jövedéki adó emelést is mint az infláció "elleni" kemény kormányzati harc elemeit. :)
Egészen extrém dolgok sülhetnek még ki ebből ha végiggondolod.
Az inflációs cél eléréséhez egy pont a Ft árfolyam bizonyos komfort zónában tartása. Egészen meglepő lenne ilyen kormányzati intézkedések mellett amik elég erőlteljesen hatottak az infláció gerjesztés irányában (különadók amik teljesen át lettek hárítva az árakon keresztül) ha mnb csak azzal , hogy a Ft-ot sikerült nagy keservesen ebben a komfort zónában tartani (az ára egy igen magas jegybanki térségbeli összehasonlításban), tartja a 3%-os inflációs célt .
Amit mond , hogy bizonyos % infláció a cél betölt egy horgony szerepet is. Ez akkor tud működni valamilyen szinten ha van hitelesség, bizalom. Ezt kezdi ki többek között a jegybank támadása, elveszhet a hitelesség.
Mert ha egy befektető most elgolndolkozik mit láthat? Dumákkal ne foglalkozzunk csak tényekkel. Infláció gerjesztés az adósság elinflálásának céljával, közben mnb támadása, és hatalomátvételi kísérletek. 2013-tól mnb-ben forradalmár elnök.
Közben Simor elmondja az inflációs célt. Közben egy vita , hogy lehet e már csökkenteni a kamatot, és még imf megállapodás előtt csökkentik is, gondolom szoros szavazati aránnyal.
Elgondolkoztató a jövőt tekintve. :)
Mármint azt tekintve, hogy mit is akar ebből a kormány kihozni. Kierőszakolt kamatcsökkentés az átvett jegybankban, és adósság elinflálása? Elég esélyes. Következmények? Na ezeket gondold át. Egyrészt milyen konfliktusokat okoz ha tényleg ez a cél, másrészt a te egyéni pénzügyeidre milyen hatással lehet ez . Ft árfolyam, befektetéseid, vagyonod stb stb.
